Bethlen Naptár, 1955 (Ligonier)

Szépirodalom

90

BETHLEN NAPTÁR

EMLÉKEZÉS ADY ENDRÉRE

Irta s a clevelandi ünnepélyen elmondotta: DR. REMÉNYI JÓZSEF

a Western Reserve egyetem tanára.

Egy nagy költő emlékének hódolunk ma. A régi görögök értelmezésében a költészet a dolgok, érzések, eszmék formálása; a formán keresztül közelebb kerülünk a lényeghez. Ez a szempont ma is jogosult. De figyelembe veendő, hogy hótolatunk nemcsak költőnek, hanem a magyar költőnek szól, a Helikon magyar dalnokának, aki az ösztön megbízhatóságával, a szavak művészetével finn-ugor nyelven, azaz világviszonylatban egy elszigetelt nyelven, az élet bőségéről s nyomorúságáról énekelt. Ismétlem: magyar költőről van szó, akire jellemzők egyik költeményének következő sorai:

Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások.

Ezerszer Messiások A Magyar Messiások.

Más alkalommal viszont ezt irta:

Be szép ily végzetes néppel Ugyanaznak tudni magunkat.

Költőt ünnepelünk, aki nem tudott belenyugodni az igazságtalanságba s noha a lemondás, a minden mindegy árnyai gyakran fenyegtték, mint a lélek utasa a végzet ösvényein az eltérhetetlen látomásával vigasztalódott. Szivének forróságával, szellemének eredetiségével, meggyőződésének meg nem alkuvó bátorságával zendül fel ajakán az ének. Kinevették, akik nem értették meg s vates mivoltát kétségbevonták a perc-emberkék, kik csak érdeket ismertek s az üres igék áradatával pótolták a kötelesség szavát s cselekedetét. Gyarló volt, mint minden ember s ha kritikátlan rajonsággal megfeledkezünk gyöngéiről, ezzel emberi lényét is mellőzzük. Mint költő sem mindig tökéletes; Shakespeare s Goethe sem mentesek a művészi fogyatékosságoktól. Ám az ellentétek távlatában annál különb alkotó nagysága, mennél inkább tudatában vagyunk hibáinak; megjelenítő ereje olyan volt, hogy amihez hozzáért, az élet uj jelenségének látszott. Verseiben a színtelen színes lett, a hangtalan elbűvölő muzsika, a vád fölényes ítélet. Adyt méltán a magyar sors költői lelkiismeretének mondhatjuk.

Életrajzi adatai: 1877-ben született Érmindszenten hivő kálvinista családban s forradalmi időkben halt meg Budapesten 1919-ben. Mik voltak életének legészrevehetőbb mozzanatai? Nagykárolyban, Zilahon és Debrecenben diákoskodott; az utóbbi két városhoz fűződnek első irodalmi kísérletei. Nagyváradon figyeltek rá először, mint újságíróra a költőre. Párison át Budapestre ért s a magyar Pantheonba. Schőpflin Aladár, a neves kritikus szerint “a magyar lira leghatalmasabb megszólal-