Bethlen Naptár, 1952 (Ligonier)

Szépirodalom

80

BETHLEN NAPTÁR

Magyar karácsony

Golgoták ormán

magyarok teste még kereszten függ; világkeresztre

verve, szétszórva, szerte, mindenütt.

Még kockát vetnek verejtékáztatta köntösére és mit törődnek,

hogy fentről egyre hull, hull a vére.

Tenger magyarszív

vérzik még... vérzik... vagy pihen

idegen népek

hóborította sirkertj eiben.

Magyar karácsony,

Karácsony, szíveket ébresztő hang, Hazátlanokat

hívó, síró bús lélekharang.

Karácsony este?

Mintha ma inkább Naagypéntek lenne fekete gyásszal... s öltözne népünk fekete mezbe.

Örömet kinek,

kinek jelenthet karácsony este?

Kinek szülessen

jászolban újra Kis jézus teste?

Vigyetek mirrhát,

aranyat, tömjént Isten Fiának,

hisz a Bölcsőben

magyar kisdedek éheznek, fáznak.

Magyar szülőknek

szivében sajog a kín, a fájás,

nincsenek csodák,

angyaljárás, nincs karácsony várás.

Árva magyar, te!

Nézd csak! A gyermek durva kis fácskát öltöztet kedvvel s építi Tündér Ilona várát.