Bethlen Naptár, 1952 (Ligonier)
Szépirodalom
66 BETHLEN NAPTÁR Pálcza János Versei KARÁCSONY ESTE Szobánkban karácsonyfa áll, Ragyogón, díszesen, S két gyermekünk közűi a kisebb Ezt kérdi kedvesen: Ugy-e apukám a Karácsony Ajándék ünnepe? De mondd, akinek pénze nincsen, Annak nincs öröme? ... — Kicsi fiam az ajándékban Nem a földi a szép, Hanem az, melyben köznapon is A Krisztus lelke ég; De ily ajándékot fiacskám Csak az kap, az arat, Kinek lelkében szegényen is Jóság és hit fakad. A Karácsony: égi ajándék, Istennek gyermeke, És ki szivből szereti Krisztust: Isten szerelmese. LELKI ÖRÖM Merengve ülök szűk szobámban, De a lelkem már kint, szabad! A föld szennyes porát lerázva A Menny felé szárnyal, halad. Tündöklő fény árad felülről, Lelkem belé kapaszkodik, S a menny kéklő lég-tengerében Tisztasággal találkozik. Boldog öröm szállj a meg lelkem S feledem a zordon ködöt, Melynek homálya elvakított És mindig bajba ütközött. Milyen kár, hogy múlandó testem Nem szállhat telkemmel oda, Hol köd helyett fény, ragyogás van, S nem lep be a földnek pora.
