Bethlen Naptár, 1949 (Ligonier)
Szépirodalom
84 BETHLEN NAPTÁR fegyvere. A lap megindítását csak a minisztertanács tudta megakadályozni. Kossuth és Görgey között az amúgy is rósz viszonyt Klapka tábornok szitotta, aki akkor 29 esztendős férfi volt és jó katona, aki azonban nagyra vágyásában úgy látszik nem riadt vissza az alantas eszközök alkalmazásától sem. Amellett, hogy a magyar tábornokok között is egyre több viszály ütötte fel a fejét, a lengyel Bemmel is meggyűlt Kossuth baja, aki nem egyszer megtagadta az engedelmességet. A két férfinek formális taálkozáson kellett “kibékülni.” Az oroszok két irányban vonultak Magyarország ellen. Az egyik irány észak felől jött, Kassa felé, ahol 110,000 orosz vonult fel, mig velők szemben tizedrésznyi magyar sem állott. A másik támadás Erdély felől jött, a borgói, törcsvári és tömösi szorosokon keresztül, ahol a magyar ellenállás csak egy ötödrész lehetett az orosszal szemben, az is ötfelé szakitva. A sok győzelmet látott Bem kénytelen volt portyázó hadműveleteket folytatni, több sikert azonban nem tartogatott számára a sors. Elveszitette a segesvári csatát is, amelyben Petőfi Sándor eltűnt, amit a nagyszebeni vereség követett aug. 6.-án. Bem ezután átment Magyarországra, hogy a fővezérséget átvegye, de három nappal a világosi fegyverletétel előtt Temesvárnál még egy utolsó vereséget szenvedett. A kormány julius eleje óta Szegeden székelt s maga is alig volt tájékozva a hadi helyzet felől, főleg azért, mert Görgey semmiféle jelentést sem küldött. Az utolsó hadműveletek mind kudarccal jártak, egyedül Klapka komáromi kitörése hozott győzelmet. Ez lett azután a magyar szabadságharc utolsó nyert csatája. A küzdelem sorsát a temesvári vesztett csata pecsételte meg, bár azt eleinte győzelemnek próbálták feltüntetni a magyarok. Az igazat sem Kossuth, sem Görgey nem tudta. Ha a temesvári csata csakugyan vereség volt, akkor “leteszem a fegyvert”, mondta Görgey. “És én főbelövöm magamat” — mondta Kossuth. Az aradi várban hangzottak el ezek a kijelentések, ahol Kossuth életében utoljára találkozott Görgey vei. Az oroszok kijelentették, hogy a forradalmi magyar kormánnyal nem tárgyalnak, csakis a hadsereggel. Ezért vált szükségessé, hogy a kormány, Kossuthtal együtt lemondva, minden polgári és katonai hatalmat Görgeyre, mint diktátorra ruházzon, akit megbiztak, hogy nem a hadsereg, hanem a nemzet nevében kössön békét. Ez augusztus 11-én történt. Aznap estefelé Kossuth, Asbóth Sándor alezredes, később amerikai magyar kíséretében, Damjanics tábornok hintóján távozott az aradi várból. Ájult feleségét az aradi várban hagyta, gyermekeit előbb a Dunántúlon bujtatta el, anyjától és nővéreitől az Arad melletti Rád-
