Bethlen Naptár, 1949 (Ligonier)
Sokak segítője a mi legnagyobb jótevőnk…
134 BETHLEN NAPTÁR gunk vizsgázott. És jól vizsgázott. Sajnos, 1848 történései nem korlátozódtak egyetlen esztendő dicsekvésre méltó tényeire. Negyvennyolcért nagy árat kellett fizetni a magyar nemzetnek negyvenkilencben. Az erre való emlékezés szerves része kell legyen életünknek épen most, midőn ugyanaz a külső hatalom, mely túltengő erejével száz évvel ezelőtt Világosnál térdre kényszeritette a legnagyobb eszményekért küzdőket, újra százezrével szedi áldozatait a két világháború következtében egyébként is hallatlan vérveszteséget szenvedett magyarságból. A történelem ismétli önmagát s kell, hogy abban mi is ismételjük önmagunkat. Önmagunkat, vagyis azt a magyar népet, mely akkor sem adta fel a reménységet a jobb jövendőre, mint ahogyan most sem adja fel. Azt a magyar népet, mely annak idején az ország határán belül a maga szenvedő ellenállásával, azon kívül pedig a kossuthi emigráció tevőleges küzdelmével megtartotta magát. És meg fogja tartani most is. A kényszer-szabta határokon belül, bizony, vértanusággal is, azon kívül pedig a nagy világ minden tájára szóródott magyarság összetartásával és kitartó munkájával. Éhez az erőfeszitéshez ma jobban, mint valaha, nélkülözhetetlen szükség is, kötelesség is, de mindenek fölött inspiráció annak a fő tizenháromnak nem múló emlékezetéhez fordulásunk, kik a ma románok által bitorolt Aradon, egy ködös október 6.-i reggelen életük elvesztésével nyerték meg a vértanuság koronáját. Emlékezni fogunk tehát a múltra, hogy annak példája vértezzen fel bennünket a jelenben a kiküzdendő jobb magyar jövendő szolgálatára. E sorok Írásakor még korai volna módokat vagy napokat határozni meg az emlékezés mikéntjére. Ahogyan azt az elmúlt évben is megtette Egyesületünk, úgy az idén sem fogja elmulasztani, hogy méltó formában ott legyen, ahol példájára és jelenlétére igény lehet. Valószínűleg sikerülni fog most is, a “Vértanuk esztendejében”, olyan demonstrációban összpontosítani szervezett erőinket, melynek jótékony hatása nemcsak országos, de világvonatkozásban is számottevő lesz. Borshy Kerekes György,