Bethlen Naptár, 1948 (Ligonier)

Az ige nyomán

BETHLEN NAPTÁR 93 A MINDENNAPI KÉT KENYÉR Irta: Szabóné Lévay Margit. Ha nem ébrednénk fel álmainkból, nem tudnánk szépségeik­nek örülni. Felébredésünk ismerteti meg velünk álmaink tartalmát, értelmét. Aludva éljük álmainkat, de ébren érezzük azok örömeit vagy szomorúságát. így vagyunk hitünkkel is. Hiába járunk szorgalmasan templomba, de ha ugyan olyan szorgalommal nem olvassuk a Szentirást, akkor olyan a hitünk, mint álombéli életünk: éljük, de nem birunk róla öntudattal. Hitünkben felébredni csak az evangélium teljes megismerése által lehet. Az evangéliumot megismerni pedig csak a Biblia állandó olvasása által lehet. Nem szabad azt hinni, hogy elég csak az, ha vasárnaponként templomba megyünk és ott a lelkipásztor ajakáról halljuk az igét, mert ez nem elég. A va­sárnapi prédikációk befogadására éppen olyan lelkielőkészületre, lelki-megművelésre van szükség, ha azt akarjuk, hogy jó talajba hulljon az Ige-mag, mint amilyen szükséges a szántó-vető ember­nek, hogy mélyre felszántott és puhára boronáit zsiros földbe hulljon a buzamag, hogy bőter­mést hozzon. Talán egy nemzet földmivelő népe se nevezi olyan szent el­nevezéssel a búzát, mint a mi népünk. Azt mondja rá: élet. És ebben az elnevezésben minden benne van; de csak az a minden, ami a testi táplálékot vagyis a test életét jelenti. Hitünk élete az Ige, melynek áldott magvaiból készül lelkünk kenyere: az Örökélet kenyere-Amilyen dalos szeretettel hinti az arany buzaszemeket a mag­vető, éppen olyan imádságos szívvel kell az igazi keresztyénnek Szabó Lászlóné — Lévay Margit

Next

/
Thumbnails
Contents