Bethlen Naptár, 1948 (Ligonier)
Halottaink
232 BETHLEN NAPTAR semmi. Erdélyt elvesztettük s vele a magyar református egyház szabadságát is. 1939-ben láttam utoljára. Megnyitotta előttem nemcsak házának, hanem szivének ajtaját is. Mig a múltak felől beszélgettünk ide Ígérte egy szoba könyét, irat tárát. De ezt, a bizonyára értékes gyűjteményt, soha sem kaptam meg. Talán most az örökösei eleget tesznek ennek az ígéretnek. Elküldik Ligonierbe az értékes emlékeket. Hámborszky Gyula temetése 1947 április 12-ikén történt meg Scrantonban az általa épített templomból. A temetést Béky Zoltán a Független Egyház keleti egyházmegyének esperese végezte Malasics Józsefnek és egy angol lelkésznek a segédletével. Az Isten előtt kedves öreg lelkészpár szép családot nevelt fel. Két lelkész, egy ügyvéd és egy orvos lett, akik szerető és hálás gyermekek voltak mindenkor. Igaz, hogy volt bánat is, keserűség is az életükben. De, akik Istent szeretik azoknak minden javukra van. Hámborszky Gyulának a pionír lelkésznek az emléke élni fog az amerikai magyar reformátusság történetében! A harmadik halottunk Gerenday László, aki 1947 október 6- ikán adta vissza sokat hányatott és szenvedett életét a Teremtőnek. Gerenday László 1881 március 4-ikén született Székszárdon, Tolna megyében, ahol édes atyja főszolgabíró volt. Iskoláit részint szülő városában, részint Budapesten végezte. Papnövendék korában nem tudni mi okból, elhagyta Magyarországot s belépett a francia Idegen Légióba, ahol öt évet töltött el nehéz szolgálatban. Ez a szolgálat azonban nagyban hozzájárult ahoz, hogy talentumait kamatoztassa. Az afrikai sivatagban születtek meg azok a gondolatok, amelyeket nagy művészi képességgel megirott Novelláiban adott át a magyar olvasó közönségnek. Ezeket az egykor nagyon olvasott könyveket Legioner név alatt irta és az Ujidők szépirodalmi lap vállalat adta ki. A legismertebb könyvei a következők: “A sivatag Beszél.” “Alah Akbár és a “Gyönge Emberek.” Mint az Ujidők munkatársa egyik legkedveltebb Írója volt a század elei olvasó közönségnek. Amerikába 1912-ben jött az Egyetemes Konvent megbízásából Kuthy Zoltán esperes mellé segéd-lelkésznek New-Yorkba. Ámde a két egészen ellentétes természetű egyén nem sokáig tu-