Bethlen Naptár, 1948 (Ligonier)
Az egyház hajójában… - III. Független Amerikai Magyar Református Egyház
216 BETHLEN NAPTÁR A Független Egyház lelkészi kara az ajánlatot elég megtisztelőnek, időszerűnek tartotta arra nézve, hogy a főesperesi hivatalt az egyházkerületi gyülésileg korábban létesített egységbizottság re-aktiválására kérje és ez a bizottság az egység lehetőségeit felderítse, az arra néző tárgyalásokat levezesse és azoknak eredményéről az egyházkerülettől lefelé menően a Független Egyház-i közösség nagyjainak és kicsinyeinek jelentést tegyen. Ezek a tárgyalások, a kölcsönös testvéri megbecsülés jegyében, folyamatban vannak mind magyar, mind amerikai sikon. Végső sikerük két dologtól függ. Először attól, hogy menynyiben nyujtandják a garanciáját a hittanilag és egyházkormányzatilag magyar református ötvözetű egyházi életnek. Másodszor pedig attól, hogy mennyiben vonzanák egy és ugyanazon egyházkerületbe, a függetleneken kivül, legalább a jelenlegi Evangelical & Reformed Church összes magyar gyülekezeteit, de remélhetőleg más gyülekezeteket is. Az első szempontot a lelkiismeret kívánja. A Független Egyház nem rabja a formáknak és a kereteknek, de igenis predesztináltan kötve érzi magát a hitvallásos magyar református valláshoz és a történelmileg kialakult magyar református egyházkormányzati rendszer lényegéhez. A héjat, a burkot, a keretet: a külön egyházi szervezetet esetleg készek leszünk feladni, de a lényeget aligha. Annál inkább, mivel úgy vagyunk meggyőződve, hogy ezeknek bármilyen más alakulatba történő közös átmentése egyetemes magyar reformátusságunk üdvét is szolgálná. A második szempont az egység logikus követelménye. Ha egység, akkor legalább egy és ugyanazon egyháztest kebelében legyen egység. Legyen az egység több, mint a függetleneknek, — mint függetleneknek — a szintérről letűnése. Legyen testvéries egymásra találása legalább mind azoknak, akik ugyanazon egyháztest kebelében igyekeznek lelki otthont találni. És együtt legyenek lelki mágnes, esetleg több és más testvérek magukhoz vonzására is. A Független Egyház, mint ennek a cikknek az elején írottakból kitűnik, fennállásának a zenithién, ereje és békessége teljességében, hajlandó szemébe nézni ezeknek a kérdéseknek, hajlandó megküzdeni önmagával is a magyar református lelkiismeretet kielégítő egység lehetőségéért. Ebben csak annyi uj, hogy ennek a lehetőségnek a lehetőségét most számára eddig még szóba nem jött, nem is konsziderált keretek között teszi felderítés, megfon
