Bethlen Naptár, 1946 (Ligonier)
Jelenünk képe a Bethlen Otthonban
BETHLEN NAPTÁR 39 Lajosné a Gyermek Otthonban, Nt. Mircse Sándorné pedig az Öregek Otthonában végezte a háztartás vezetését. A hivatalnokok és felségeiken kívül 1944-ben fizetett alkalmazottak voltak: A Gyermek Otthonban Gacsályi Imréné szakácsnő, Özv. Szabó Józsefeié takarítónő. A nyári hónapokban a gyermekek felügyeletére alkalmazva volt Lilló Ilona felsőbb iskolás diáklány. Az Öregek Otthonában alkalmazottak voltak: Izsák Györgyné szakácsnő, Király Teréz takarítónő. A farmi házban: a főzés és takarítás munkáját Ádám Mária végezte, Lengyel Irén segítségével. GazdáUmdásunkban a munka irányitó és gazda, Izsák György volt. A hivatalnokok, fizetett munkások és az Öregek Otthona lakóiért, ha még nem haladták meg a 60-ik életévet, az Intézet “Csoport életbiztosítást” fizetett. Ezen kívül minden fizetett alkalmazott részére az állami törvények értelmében — Baleset biztosítást — is tartottunk fenn. IV. AZ INTÉZET NÉPESSÉGE A Bethlen Otthonnak 1944 második felében volt összesen 76 lakója: 31 gyermek, 31 öreg, két rendkívüli lakó, hivatalnokok és családtagjaik száma 7, 5 fizetett munkás. A nyaraló gyermekek és a félévben felvett és eltávozott lakók számarányát tekintve a lakók teljes száma 99. A Vezértestület, az Intéző Bizottság, a Konvención résztvevők, a kerületi szervezők, az Igazgatóság és más gyűléseken résztvevők és vendégek számával az Intézet népessége, vagyis a látogatók és alkalmilag ellátottak száma 500- ra tehető. V. ÉPÜLETEK. Épületeink száma 1944 második felében a következő évig nem változott, azért azokról az ezt követő 1945-ös első félévi jelentésünkben számolunk be részletesen. VI. KIMUTATÁS GAZDÁLKODÁSUNKRÓL Gazdálkodásunk mint az előző években, úgy 1944-ben is arra volt hivatott, hogy az Intézet lakóinak élelmezési cikkeit: (tej, tejtermékek, hús, liszt, tojás, kerti veteményeket) kitermelje szükségeinkhez mérten, valamint állatállományunk évi eledelének nagyobb százalékát meghozza. Gazdaságunkban ezt a célt. ha teljesen nem is, de nagy mértékben elértük. Tejtermelésünk kielégítette szükségeinket, vágó marha, sertés és baromfi tenyésztésünk ellátta husszükségleteinket. Csirke és tyukállományunk is meghozta a tojás szükségletet, sőt többet, mert úgy csirkét, mint tojást még el is adhattunk. Kertészetünk is megtermetté a szükséges zöldséget és a befőzésekhez szükséges egyébb veteményeket. Juhtenyésztésünk hozzá értő kezelés hiányában (háborús állapot miatt) nem hozott hasznot, azért ezt az év végén beszüntettük, a megmaradt juhokat eladtuk. — Termény gazdaságunk Gyermekcsoport tanulás közben
