Bethlen Naptár, 1944 (Ligonier)

Az Evangelical and Reformed Church amerikai synodjaihoz tartozó gyülekezetek

104 BETHLEN NAPTÄR Racine. Wis. Megerősödve erkölcsi és anyagi erőben várja ez egyház az uj esz­tendő beköszöntését. Ami baj, szo­morúság és kinlódás érte, azt nem tagjai ügybuzgóságának hiánya ered­ményezte, hanem az általános világ­­helyzet, a háborús viszonyok és az az a nagy lelki aggodalom, amely e rendkívül súlyos időkkel jár. Ha e viszonyok nem árnyékolták volna be életünket, az 1943. esztendőt igen boldog és sikeres egyházi évnek kellene minősíteni. A legörvendetesebb minden báto­rító jel között az istentiszteletek lá­togatottsága, mely messze áll a szo­kásos átlagon felül. Áll ugyanez imaóránkra is, melyeket két eszten­dővel azelőtt rendszeresítettünk, minden szerdai estén és vonatkozik ez az egyházi alakulatokra is. Ahol annyi érdeklődés, munkakedv és is­tenfélelemmel kapcsolatos keresztyén alázatosság mutatkozik egyháztagok között, ott az egyházi életnek is vi­rulni kell. Ez volt az eset e példás munkásságu hitközségben az elmúlt évben is. Az egyház tisztikarában változás alife volt. Tóth Gyula gondnoka már negyedik éve az egyháznak, Scott Pál már nem is tudom mióta végzi a titkári munkakört, Pengő Lajos pénztáros és Papp Sándor jegyző­ellenőr, Bodnár Ferencnével mint második ellenőrrel kifogástalanul végzik felelősségteljes munkájukat. Az egyház pénzügyei példaadó rend­ben vannak, az elmúlt esztendőben nem kellett segítségért fordulni az egyház egyetlen alakulatához sem, a folyó bevételek teljesen fedezték a folyó kiadásokat, amiből telt még az adósság csökkentésére, az anyaszent­­egyháznak járó apportionment 100 százalékos kifizetésére, a War Emer­gency Relief Fund támogatására és a Wisconsin állam magyarsága által a Vörös Keresztnek adományozott ambulance vételének hozzájárulásá­ra is. Szeretném magyar egyházköz­ségeink figyelmét felhivni arra a kö­rülményre, hogy ez az alig 80 ta­got számláló egyház már negyedik éve mindig teljes egészében fizeti meg az anyaszentegyháznak járó összeget, amely pedig nem is olyan kicsiny, mert 137 dollár. És kifizette azt az egyház mindenkor szeptember végével. Egyházi Egyleteinknek egyenként nagyon szép kis vagyon­kája van, melyet a háború után építkezésekre akarunk majd fordí­tani. Az egyházat terhelő adósság már az 1000 dollár alatt van s azt rövid időn belül teljesen le fogjuk törleszteni Amikor ezen sorok íródnak, újabb nagyobb építkezés folyik, vagy ta­lán már el is készült. Iskolahelyisé­günket építjük át, uj öltözőhelyisé­gek és ruhatár készül. Ennek tete­mes költségeit építési alapunkból fogjuk fedezni. Ezután az összes he­lyiségeket újra festetjük, amit a Fi­atal Asszonyok és Leányok Egyesü­lete csináltatott. Utóbbira nagyon büszkék vagyunk. Amikor a hadsereg elvitte fiatal le­gényeinket — a szolgálati zászlón­kon 20 csillag jelképezi az egyház háborús hozzájárulását a fegyveres erőkhöz — a fiatalsági egylet tevé­kenységét felfüggesztettük a háború tartamára és megalakítottuk ezt az egyházi egyletet. Hogy rövid, egy­éves fennállása után képes ily nagy­arányú munka költségeinek fedezé­sére, minden szónál ékesebben be­szél lelkesedésükről és egyházuk iránti szeretetéről. Elnöke Bőgyös Annuska ,aki egyben a Vasárnapi Iskola tanárnője is, pénztárosa Du­dás Anna, jegyzője ifj. Orbán Fe­­rencné. Nagy Nőegyletünk az elmúlt esz­tendőben is szaporodott lélekszám­­ban és anyagi erőben egyaránt. Sok­oldalú tevékenységéről lehetetlen

Next

/
Thumbnails
Contents