Bethlen Naptár, 1943 (Ligonier)

Dr. Szabó István: A nagyságos fejedelem

BETHLEN NAPTAR

51

nemcsak a magyarság, hanem Európa minden szabadság és igazságszerető népe megsiratta a nagyságos fejedelmet.

Egész életén selyemfonál gyanánt húzódik végig, mint vezérelv: “Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Az a szent és törhetetlen bizonyosság, az az állhatatos és fanatikus meggyőződés; hogy ha vele van az Isten és ő az Istennel, akkor senki és semmi sem állhat meg ellene; tette őt győzelmessé igen sokszor magáénál jóval nagyobb seregek felett a harcmezőkön és tette őt képessé arra, hogy a világtörténelem legpusztitóbb viharainak a századában fejedelemségének tizenhat esztendeje alatt a siralomvölgyéhez hasonlatos Erdélyt a paradicsom kertjévé alakította.

Az uralkodását megelőző időkben a legszomorubb és legsötétebb tragédák színhelye volt a magyar föld, melyet idegen erők három külön országra téptek. Három egymással harcoló uralkodó fennhatósága alatt pusztult és nyomorgott a magyarság a Habsburg királyság, a török hódoltság és az erdélyi fejedelemség területein egyaránt. Habsburg császárok, római pápák és török szultánok hol egymással karöltve, hol egymással versenyezve irtották és halálra kergették saját hazájának földjén, mint üldözött vadat, a szegény magyart. Méltán és igazán Írja egykorú kesergő énekében kiválóan jellemezvén ezt a szörnyű korszakot Szkárosi Horváth András:

“Ellenségnek megismered rettenetességét,

Nagy sírással ott megeszed ten gyermeked testét.”

Nem sokkal később maga Zrínyi Miklós a költő “A Török Áfium ellen való orvosság” cimü könyvében elkeseredésében egyenesen a kivándorlást ajánlja megoldásnak a magyarság számára borzalmas elesettségében: “Van elég puszta föld Brazíliában, oda vándoroljunk ki és ott alapítsunk gyarmatot, ha ezt a hazát megmenteni nem tudjuk.”

De szerencsére Isten támasztott nemzeti hősöket ebben a szomorú és reménytelen korszakban, akik hitték szent meggyőződéssel, hogy ha Isten van velük, senki sem lehet ellenük. És ezek a hősök a letiport magyarsággal “annyi balszerencse közt és oly sok viszály után” mégis megmentették a hazát és nem került sor arra. hogy a magyarság Brazíliában alapítson gyarmatot.

Amikor a zsarnok Rudolf császár a pápa ösztökélésére már Erdély területére is átküldötte pusztító seregeit és Básta György