Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)
1970-07-09 / 28. szám
12. oldal BETHLEHEM HIRÁBÓ Thursday, July 9; 1970 FELVIDÉKI RIPORT A MAGAS TÁTRA NYÁRI NÓMEZÖIRI A Tátra professzorát nem találom a lakásán. Éppen előadást tart a Jánosik-hotelben, (német turistáknak: a hegyekről, ahol 62 éve él. Csak az üzenet jut el hozzá, s másnap reggel az ótátrafüredi hotel halijában vár a csontos, lénia-dereku, napbarnitotta férfi. Csákányt, hegymászó cipőt, kék mentőszolgálatos zubbonyt hozott. “Öltözzön át — mondja —, megyünk a hegyekbe. A Zbojnickához vezető hágóra. A Tátráról csak úgy lehet Írni, ha valamelyik csúcsát meg is mászta.” A Zbojnickára ez lesz a 450- ik útja. Naplójában minden hegyi túrát feljegyez; a Gerlachot, a legmagasabb tátrai csúcsot hatszázhatvankilencszer mászta meg, a Lomnicit kétszáznyolcvanszor. “S a Lanovkával ?” “Lanovkával én nem közlekedem”. Szerelése könnyű hátizsák, benne kötél, s a hátizsák csatjára akasztott csákány. — Három óra tizenöt perc múlva fent leszünk.- És m e gi n d u 1 nyugodt, egyenletes léptekkel. Hozzá lehetne igazítani az órát. Nála, igy tartják, csupán egypercnyi csúszás lehetséges, több nem. Délre érkezünk a legmagasabb, 2000 méter fölött fekvő Téry menedékházba. Combig érő hó, befagyott tengerszemek a sziklacsucsokról meg-meginduló lavinák. — Most a legveszélyesebb a hegyi túra. A havon megcsúszik a láb és odalent nem vár széna, szalma, csak kő és kő. Mint legidősebb hegyivezető, én jelölöm a veszélyes hómezőket. Ezeket kerülni kell, mint ördög a keresztet. Nem múlik el hónap, hogy ne riasztanák — Imro Nahálkát a Bellevue hotel telefonján hívják —, s nem volt még olyan alkalom, ha menteni kellett, ne kelt volna útra. “1967 a fekete évünk. 628 mentéshez vonultunk, levittünk százhatvannyolc nehéz sebesültet és kiemeltünk a szakadékokból huszonöt embert, akiken, sajnos, már nem lehetett segíteni. Erősen havazott azon a télen, a hó sokáig feküdt a hegyekben. — Ezek a nyári hómezők a legveszélyesebbek, magnetikusak, vonzzák az embert, s nem lehet megállni rajtuk.” Egyszer egy hegynyeregről lezuhant fiú után maga is sebesülten ereszkedett le a 90 méteres kéménybe a Lomnici csúcs alá. Megesett, hogy három napig is fennrekedt a hegyekben a vihar és a jégverés miatt nem tudott visszajönni. Hazatelepülök vámmentessége BUDAPEST — A Magyarok Világszövetsége az utóbbi időben sok levelet kapott olyan külföldön élő magyaroktól, akik a legutóbbi amnesztia következményeképpen a hazatelepülés gondolatával foglalkoznak. A Világszövetség a .következő felvilágosítással szolgál a közkegyelem folytán visszatelepülök vám mentességéről: ‘Mindenekelőtt: a közkegyelembe részesültek minden esetben jogosultak teljes vámmentességre, ha a végleges letelepedés szándékával, engedéllyel 1970. december 31-ig valóban be is utaznak Magyarországra. Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy az említett hazatérők ugyanazon kedvezményeket élvezik, melyekben azok részesültek, akik Magyarországot 1963. március 22-ig bezárólag hagyták el engedély nélkül, illetőleg külföldön engedély nélkül tartózkodnak, azonban engedélyivel visszatelepülnek. Mire terjed ki a vámmentesség? Azok az ingóságok hozhatók be vám fizetése nélkül, amelyek visszatérésük előtt is saját tulajdonukat képezték és a háztartás, illetőleg foglalkozásuk üzésének szükségletét, üzemi felszerelés esetén pedig a hazai kisipar mértékét nem haladják meg. A fentebb ismertetett pénzügyminiszteri, illetve külkereskedelmi miniszteri rendelet uj keletű: 1970. junius 4- én látott napvilágot, de e rendelkezéseket a magyar vámszervek márc. 25-ét követően a hazatérők ingóságának vámkezelésénél már alkalmazzák. A visszatelepülök, tehát a hazai vagy külföldi szervektől kapott korábbi tájékoztatásokat tekintsék tárgytalannak, ha az az együttes miniszteri rendelettől eltér. A részletesebb felvilágosítást kérőknek továbbra is szívesen válaszol és ad jogi tanácsot a Magyarok Világszövetsége.” Eddig felvezetett a Magas Tátrára húszezer turistát. Előadásra hívják Bécsbe, Prágába, Innsbruckba és Budapestre. Egy osztrák tudós igy mutatta be őt a hallgatóságnak: “Ismerjék meg Naháika tanár urat, a Tátra profeszszorát.” Mondta, nem egyéb ő egyszerű sitrénernél é3 hegyi Vezetőnél, de amikor befejezte német nyelvű előadását, sorra hozzáléptek az emberek, gratuláltak: “ön valóban professzor, Naháika ur: mindent tud a Tátráról.” Valóban mindent tud? A természet törvényszerűségeit hat évtizeden át tanulmányozta, a csúcsokat kivétel nélkül megmászta. Ha van is olyan pont, ahová nem lépett a lába, nincs gerinc, szakadék, kürtő, amelyet szeme ne látott volna. Tudja, mikor bújnak elő a sziklák közül a nehézkes hegyi mormoták, hogy játszadozzanak a napsütésben, s ha a zergék megindulnak a magaslatok felé, már bólint: holnap megjön a meleg. Ismeri a sziklák, repedések, kapaszkodók pontos helyét és formáját a meredek falakon, tudja, mikor, melyik lábbal, milyen szögben kell rájuk lépni. — A legfontosabb törvény — mondja — a három- támasztott ponté. Két láb egy kéz, vagy két kéz egy láb szilárdan támaszkodjék. Lavinánál szátterpesztett lábbal és szétvetett kézzel hasra vágódni, gyorsuszó mozdulatokat tenni. Amíg a hó el nem olvad, csak két ember vezetését vállalja. Nyáron ötö3 csoportokét. “Ha egyszer nálam valakit baj érne, örökre elbujdosnék a Tátrából.” A Tátrában mindenki őhozzá fordul tanácsért. Az idei sivilágbajnokságra nem akart megérkezni a hó. A riporterek faggatására ennyit válaszolt: holnapra megindul a hó, mintha lisztet szórnának. — Ha délután esik, akkor éjszaka, vagy hajnalra havazik, s másnap délre kisüt a nap. Három-négy napig figyelem a felhőket, azok mindent elárulnak. A völgyekben nehéz köd terül szét, a szirtek között füstölgő felhőpamacsok vonulnak. Havas eső indul. A Vöröstorony alatt zergenyomokat találunk. —Holnapra itt a meleg. Mosolyogtam. Másnap Besztercebánya felé vitt -a -kocsi; Javult az élve születések aránya BUDAPEST—Megjelent az 1970. évi népszámlálás kiadvány-sorozatának első kötete, amely az összeírás előzetes adatait teszi közzé, csaknem 400 oldal terjedelemben. A kötet a többi között képet ad a népesség fejlődésének és megoszlásának alakulásáról. Eszerint száz évvel ezelőtt — 1870. január 1-én az első hivatalos magyar népszámlálás időpontjában — Magyarország jelenlegi területén ötmillió lakos élt. Azóta a népesség száma 106 százalékkal növekedett. A kiadvány szerint a népességszaporulat mindig a viszonylag békés időszakokban volt a legmagasabb. 1890 és 1910 között ez az arány meghaladta az évi egy százalékot. A legutóbbi évtizedben az átlagos szaporodás 0.3/5 százalék — összehasonlítva az elmúlt század megfelelő adataival, igen alacsony volt. Ez a természetes szaporodás csökkenésének a következménye, amit főleg a csekély számú születés okozott. Az évtized első éveiben ugyanis az élve születések ezer lakosra jutó aránya észrevehetően hanyatlott: az 1960. évi 14,7 ezrelékkel szemben 1962-ben. már 12,9 ezrelék volt. Az utóbbi két évben az élve születések aránya 15 ezrelék körül van, tehát javul. A népszámlálási kötet megjelenésével egyidejűleg érdekes összeállítás készült az ország legidősebb lakóiról. A vizsgálat alkalmával hat 104 éves lakost — öt nőt és egy férfit — találtak, ctk az ország legidősebb állampolgárai. Az összeirt 100 évesek száma 49, közülük 3ő nő és 14 férfi. Háláim Ítéltél a recski gyilkosokat EGER — Az egri megyei bíróság ítéletet hirdetett Boldizsár László 41 éves apci és Kovács Bede Bálint ©2 éves mátraszelei lakos bünperében. A két vádlott február 16-án megölte recski lakásán Varga Márton 82 éves nyugdíjast, majd kifosztotta a lakást. A bíróság előre kitervelt módon, nyereségvágyból, társtettesként elkövetett emberölés miatt mindkettő jüiket halálra ítélte. A bíróság súlyosbító körülményként mérlegelte a gyilkosok többszörösen bűntett előéletét és bűncselekményük társadalmi veszélyességét. Alany a főiskolának BUDAPEST — A Bániki Donát Gépipari Műszaki főiskola évzáró tanácsülésén dr. Varga József professzor, a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke a Bánki Donát dij I. aranyfokozatát nyújtotta át a nagy múltú iparoktatás! intézetnek, amely ebben az évben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, s most zárta le először azt a tanévet, amikor hivatalosan is főiskolaként képzett üzemmérnököket. HARANGJÁTÉK SZENTENDRÉN SZENTENDRE — Szentendrén, a várdombi templom. 1700-as években készült toronyórája már évtizedek óta nem működött. Most kijavították az órát és elektromos vezérlésű automatát helyeztek bele. Az óránként felcsendülő harangjáték megszólaltatására. A harangjáték a Szentendrei Teátrum előadásaiban is szerepelt. MŰEMLÉK HELYREÁLLÍTÁS KURITYÁN — A 14-ik századi pálos kolostort, a Sajó-völgyi Kurityán község határában felfedezett műemléket, az ormosi bányaüzem, brigádjának segítségével állítják helyre. tiz óra körül le kellett vetni a zakót. Szentségtörő gondolatok jártak a fejemben: nem lenne-e érdemes néhány meteorológiai intézetnek telefonösszeköttetésbe lépnie Naháika professzorral? Kosa Csaba ÜSTHARANG A PATAKBAN TORMÁS — Zselicségben folyó Kövesdi patakban Tormás falu határában harangot, leltek a mederrendezést végző munkások. A furcsa alakú, 125 cm átmérőjű harangot a Janus Pannonius Múzeumba szállították restaurálásra. HÁZTARTÁSI IDEÁK Használjunk fekete filc jelzőtintát, hogy a különböző sarokvasakon lekopott helyeket befeketetitsük.
