Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)
1970-10-08 / 41. szám
10. oldal BETHLEHEM HÍRADÓ Thursday, Oct. 8, 1970 A LEGENDA ÉS A VALÓSÁG Erzsébet királyné köri Irta: DR. FÁBIÁN SÁNDOR A minap megjelent “Erzsébet királyné meggyilkolásainak évfordulója” cimü cikkemben említettem, hogy bécsi tartózkodásunk alatt meglátogattuk a kapucinusok templomában Erzsébet koporsóját. A kripta terjedelmes helyiségeit zsúfolásig megtöltötték a turisták, hiszen a város látványosságait bemutató autóbusz-járatok negyedóránként ontják az érdeklődőket a Habsburgok ősi temetkezési helyéhez. Valahogy mégis úgy adódott, hogy a kisebb teremben, melyben csupán Ferenc József, Erzsébet és Rudolf koporsóit helyezték el, alig tiztizenkét látogató került öszsze. Nézegettük a koporsók tetejére rögzített címereket; olvasgattuk a személyi adatokat. Egyszerre csak arra lettünk figyelmesek, hogy a mellettünk levő, összetrtozónak látszó társaságból egy korombeli öregur egyre izgatottabban magyaráz a körülötte állóknak. Hangja élesedik. A kripta csendjében sokszoros a visszhang. Az öregur tüzbe jön és nyilván már nem ura sem önmagának, sem a hangszálainak, amikor kiabálja: — Csalás! Disznóság! — Nem türjük, hogy Erzsébet császárnő emlékét meggyaíázzák! Hát ez mit jelent? — kérdezem Edithet. Ki akarja Erzsébetet meggyalázni meggyilkoltatása hetvenkettedik évfordulójának idején? . . . Amikor az öregur pillanatnyi szünetet tart, hozzáfordulok és megkérdezem,' mi az izgalom oka? — A Kurier-ban megjelent egy cikk —- feleli, — mely- [ ben közölték, hogy a televízióban filmet készülnek bemutatni, melyben nyilvánosságra hozzák és dokumentumokkal bizonyítják, hogy Erzsébet a valóságban nem volt az az ideális asszony, amilyennek általában tartják, hanem pontosan az ellenkezője annak, amilyennek ábnapilapjának, a “Kurier”-nak a közeli Kaentner strassén levő fiók- kiadóhivatalába, hogy megszerezzük a szóbanforgó cikket. Érdeklődésünkre azt válalaszolták, hogy emlékeznek az Erzsébet császárnéról megjelent közleményre, de nálunk nem kapható, mert régebbi példányok kizárólag a főkiadóban, Linden gasse 52 alatt találhatók. rázolják. Talán ön ezt nem tartja felháborítónak? Nem feleltem a kérdésre. Ifjonti riporteri vérem izzott és űzött, hogy lenyomozzam a tényállást. Izgalmas témát szimatoltam. Hagytunk csapot-papot és Edith meg én rohantunk Ausztria .legnépszerűbb és legelterjedtebb Dr. FÁBIÁN SÁNDOR — Mi csak átutazóban vagyunk Bécsben — mondom— holnap visszarepülünk New Yorkba. Fizikai képtelenség részünkre, hogy a távoli főkiadóba menjünk és ott kutassuk, melyik számban közölték a keresett cikket. Felmutattam újságírói igazolványomat és hangsúlyoztam, hogy az amerikai magyar újságok olvasóinak szívügye: Erzsébet, ezért be kell számolnom arról is, mi zajlik most Erzsébet körül. Kérem tehát segítsenek, mert én nem hagyhatom el, Bécset anélkül, hogy a közleményt meg ne szerezzem. GYORSASÁG NEM BOSZORKÁNYSÁG Megértéssel fogadták szavaimat. Ide-oda telefonálás, után közölték a kellemes hirt, hogy a fökiadóhivatal egy órán belül autón juttatja el hozzám nemcsak a kívánt cikket, hanem a Kurier: “Forum” rovatába az olvasóktól beérkezett hozzászólásokat tartalmazó példányt is. így történt. Pontosan egy. óra múlva kezemben tartottam a példányokat. Feljegyeztem annak a két urnák a nevét, akik ilyen előzékenyen álltak rendelkezésemre: Herr Fungren és Herr Breintinger. VAKMERŐ TÁMADÁS Ki se nyitom az újságot. Már az első oldal jobbsarkából, a vezető főcímek feletti feltűnőbb helyről, mint a nap kimagasló szenzációjának hire, vastag betükkél harsog és szemembe ugrik a bekeretezett cim: “TV Entzaubert Kaiserin Elisabeth” Megborzongok. Hogyan fordítsam magyarra ezt a rikoltó vijjogást? Talán igy: A TV megfosztja Erzsébet császárnét a varázserejétől. Szóval: lerántják a piedesztálról. — íme! Igazat mondott az öregur a templomban. Meggyalázzák Erzsébet emlékét . . . Remeg az újság a kezemben. Miért szívom ennyire mellre, miért érint ilyen mélyen Erzsébet Sárbatiprása ? Elmondom. Véremmé vált az ősi latin tanítás: “A halottakról vagy semmit, vagy csak jót”. Örök igazság. Az óvatos duhaj, aki az elhunytat bántja, gyávább, mint az országút banditája, hiszen nem kockáztat semmit. Nincs ellenállás. Nem kell félnie, hogy a. megtámadott a sir mélyéből visszavág. De . . . személyes okom is van, hogy annyira fáj az Erzsébetünk elleni durva támadás, Én ugyanis Erzsébet kultuszában nőttem fel. A mi édesanyánk nem rémitett minket vészes,. véres mesékkel. Nem arról beszélt, hogy Piroska nagymamáját lenyelte a farkas és arról se, hogy Jancsit és Juliskát miként csalta be a gonosz boszorkány a mézeskalács házikóba. Nem. Nem. Mamács.ka a Történelmi Arcképcsarnokból olvasott fel nekünk és főleg saját szavaival igen gyakran regélt Erzsébet királynéról és ismételgette a vele kapcsolatos csodálatos legendákat. A mi szülői otthonunkban és akkoriban — különösen vidéken csaknem minden lakásban ott pompázott Erzsébet arcképe. Amióta az eszemet tudom, a tállyai boldog családi házban is a falon díszelgett aranyozott keretben Erzsébet királyné szines képmása. . . . Most ezeket a képeket le akarják ráncigálni. Pocsolyába dobják Erzsébetet. Népek millióinak szivéből akarják kitépni az emlékét. Nem engedem. Szerény erőmmel, pucér toliammal védőül jelentkezem ... A 13-IK OLDAL Izgatottan lapozni kezdtem az újságot, Eljutottam a 13. oldalhoz! 13! “Peches” számnak mondják, Nem vagyok babonás, mégis arra gondolok, hogy a fatális 13-as szám szerencsétlensége bumerángként vág vissza azokra, akik Erzsébetet bántani merészelik. ... Az oldal felső részét két fénykép illusztrálja. Az első. alatt a szöveg; “SÍ33Í”, Romy Schneider a “Lieb” ci-Érthetó boldogság ragyog le a Williamsport, Pa.-i 42 éves John S. Laielli arcáról, amint felesége egy nagy csókot nyom az arcára. De a boldogság nem annyira a csók miatt van, hanem inkább a hivatalos értesités miatt: megnyerte a New York állami sorsjáték negyed milliós első diját! Éppen jókor: a háziasszonya éppen elzőleg értesítette a heti 85 dolláros fizetésű, anyagi nehézségekkel küzdő férfit, hogy nemfizetés, miatt kilákoltatási eljárást indíttat ellene. mü filmben. — (Közismert, hogy Erzsébetet “Sissi” néven becézték és ezen a néven kerültek sorozatosan forgalomba a népszerű “Sissi’- filmek.) A másik kép Erzsébetet ábrázolja. Alatta a. komisz aláírás: Az idegbeteg Erzsébet császárnö. A fényképek alatt kiabáló betűkkel üvölt-süvölt “Egy legenda halála. Erősen idegbeteg személyiség.” Hát még mit nem? Nincs lelkierőm elolvasni a közleményt. Szemeim csak végigszántanak a sorokon. Csúnya. Nagyon csúnya. Kifújom magamat. Megpihenek. Aztán egysz.er-kétszer, tízszer pontosan elolvasom, ízléstelen. íme, egy megdöbbentő példa arra, hogy a rómaiak évezredes erkölcsi dogmáját a holtak emlékének tiszteletben tartásáról nem mindenki tartja kötelezőnek önmagára. Gusztus dolga. A közlemény beharangozza, hogy a televízió rövidesen bemutat Erzsébetről egy egyórás “dokumentumfilmet”. Ez azonban — hangsúlyozza a cikk — egyáltalán és semmiben nem hasonlít az eddigi bűbájos S s s i darabokhoz, melyekben mézédes, romantikus meséket tálaltak a nézőközönség elé. A mostani alkotás ugyanis kisöpri a múltat. Az Erzsébet császárné és királyné körüli legendákat most meg fogják semmisíteni. Tények és bizonyítékok helyezik egyenes vonalba a Sissi képeket. A régi, üdvözítőnek tartott korszak, Sissi szertelen álomvilága nem létezett. Miután a filmet propagáló hirharsona ekként meghúzta a halálharangot a múlt felett: ügyészi precizitással felsorolja az Erzsébet elléhi vádpontokat, felsorakoztatja bűneit. Ezekről majd a következő cikkben számolok be. Izgalmamban megfeledkeztem lerögzíteni az örökkévalóság számára a szerző nevét. Sietve pótolom: Kurt Friuller a műremek alkotója. Tudományos vezető: dr. Ludvig Jedlicka, a bécsi egyetem professzora. (Következő cikkem: Súlyos vádak Erzsébet királynő ellen.A MAGYAR IPAR ÉRTEKE BUDAPEST — Az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő állóeszközök értéke Magyarországon jelenleg 255 milliárd forint értéket képvisel, vagyis az ország összes vagyonának körülbelül egynegyedét — közli a Központo Statisztikai Hivatal. Az épületek, földterületek, általában az ingatlanok öszszes. értéke 124 milliárd forint, mig a gépek, berendezések, felszerelések értéke 118 milliárd forintot tesz ki. Az egyes iparágak közül a legjobb állóeszköz-állománnyal, több mint 46 milliárd, forinttal, a gépipar rendelkezik, ezt követi a bányászat 35 milliárd, a villamosé nergja-ipar ; 34 milliárd, a kohászat 31 milliárd, a vegyipar, a könynyüipar és az élelmiszeripar egyaránt 30-30 milliárd forint értékű állóeszközzel. Az épitőanyag-ipar állóeszközeinek értéke meghaladja a 14 milliárd forintot. Az összes állományból mintegy 243.5 milliárd forint értékű a minisztériumi vállalatok, több mint 9 mifliárd forint a tanácsi vállalatok, 2.3 milliárd forint pedig a szövetkezetek birtokában van. A statisztika adataiból az is kiderül, hogy az állóeszköz-állomány összes, értékének 48.7 százalékát az ingatlanok, 46.5 százalékát pedig a gépek és berendezések teszik ki. A jármüvek részesedése 2.2, az egyéb állóeszközök aránya pedig 2.6 százalék.
