Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)

1970-10-08 / 41. szám

10. oldal BETHLEHEM HÍRADÓ Thursday, Oct. 8, 1970 A LEGENDA ÉS A VALÓSÁG Erzsébet királyné köri Irta: DR. FÁBIÁN SÁNDOR A minap megjelent “Erzsé­bet királyné meggyilkolása­inak évfordulója” cimü cik­kemben említettem, hogy bé­csi tartózkodásunk alatt meg­látogattuk a kapucinusok templomában Erzsébet kopor­sóját. A kripta terjedelmes he­lyiségeit zsúfolásig megtöl­tötték a turisták, hiszen a vá­ros látványosságait bemutató autóbusz-járatok negyedórán­ként ontják az érdeklődőket a Habsburgok ősi temetkezési helyéhez. Valahogy mégis úgy adó­dott, hogy a kisebb teremben, melyben csupán Ferenc Jó­zsef, Erzsébet és Rudolf ko­porsóit helyezték el, alig tiz­­tizenkét látogató került ösz­­sze. Nézegettük a koporsók tetejére rögzített címereket; olvasgattuk a személyi adato­kat. Egyszerre csak arra let­tünk figyelmesek, hogy a mellettünk levő, összetrtozó­­nak látszó társaságból egy korombeli öregur egyre izga­­tottabban magyaráz a körü­lötte állóknak. Hangja élese­dik. A kripta csendjében sok­szoros a visszhang. Az öreg­ur tüzbe jön és nyilván már nem ura sem önmagának, sem a hangszálainak, amikor kia­bálja: — Csalás! Disznóság! — Nem türjük, hogy Erzsébet császárnő emlékét meggya­­íázzák! Hát ez mit jelent? — kér­dezem Edithet. Ki akarja Er­zsébetet meggyalázni meg­gyilkoltatása hetvenkettedik évfordulójának idején? . . . Amikor az öregur pil­lanatnyi szünetet tart, hozzá­fordulok és megkérdezem,' mi az izgalom oka? — A Kurier-ban megjelent egy cikk —- feleli, — mely- [ ben közölték, hogy a televí­zióban filmet készülnek be­mutatni, melyben nyilvános­ságra hozzák és dokumentu­mokkal bizonyítják, hogy Er­zsébet a valóságban nem volt az az ideális asszony, ami­lyennek általában tartják, hanem pontosan az ellenke­zője annak, amilyennek áb­napilapjának, a “Kurier”-nak a közeli Kaentner strassén levő fiók- kiadóhivatalába, hogy megszerezzük a szóban­­forgó cikket. Érdeklődésünkre azt vála­­laszolták, hogy emlékeznek az Erzsébet császárnéról megjelent közleményre, de nálunk nem kapható, mert ré­gebbi példányok kizárólag a főkiadóban, Linden gasse 52 alatt találhatók. rázolják. Talán ön ezt nem tartja felháborítónak? Nem feleltem a kérdésre. Ifjonti riporteri vérem izzott és űzött, hogy lenyomozzam a tényállást. Izgalmas témát szimatoltam. Hagytunk csa­­pot-papot és Edith meg én rohantunk Ausztria .legnép­szerűbb és legelterjedtebb Dr. FÁBIÁN SÁNDOR — Mi csak átutazóban va­gyunk Bécsben — mondom— holnap visszarepülünk New Yorkba. Fizikai képtelenség részünkre, hogy a távoli fő­kiadóba menjünk és ott ku­tassuk, melyik számban kö­zölték a keresett cikket. Fel­mutattam újságírói igazolvá­nyomat és hangsúlyoztam, hogy az amerikai magyar új­ságok olvasóinak szívügye: Erzsébet, ezért be kell szá­molnom arról is, mi zajlik most Erzsébet körül. Kérem tehát segítsenek, mert én nem hagyhatom el, Bécset anélkül, hogy a közleményt meg ne szerezzem. GYORSASÁG NEM BOSZORKÁNYSÁG Megértéssel fogadták sza­vaimat. Ide-oda telefonálás, után közölték a kellemes hirt, hogy a fökiadóhivatal egy órán belül autón juttat­ja el hozzám nemcsak a kí­vánt cikket, hanem a Kurier: “Forum” rovatába az olva­sóktól beérkezett hozzászólá­sokat tartalmazó példányt is. így történt. Pontosan egy. óra múlva kezemben tartot­tam a példányokat. Felje­gyeztem annak a két urnák a nevét, akik ilyen előzéke­nyen álltak rendelkezésemre: Herr Fungren és Herr Brein­­tinger. VAKMERŐ TÁMADÁS Ki se nyitom az újságot. Már az első oldal jobbsarká­ból, a vezető főcímek felet­ti feltűnőbb helyről, mint a nap kimagasló szenzációjának hire, vastag betükkél harsog és szemembe ugrik a bekere­tezett cim: “TV Entzaubert Kaiserin Elisabeth” Megborzongok. Hogyan for­dítsam magyarra ezt a rikoltó vijjogást? Talán igy: A TV megfosztja Erzsébet császár­nét a varázserejétől. Szóval: lerántják a piedesztálról. — íme! Igazat mondott az öreg­ur a templomban. Meggyaláz­zák Erzsébet emlékét . . . Remeg az újság a kezem­ben. Miért szívom ennyire mellre, miért érint ilyen mé­lyen Erzsébet Sárbatiprása ? Elmondom. Véremmé vált az ősi latin tanítás: “A halottakról vagy semmit, vagy csak jót”. Örök igazság. Az óvatos duhaj, aki az elhunytat bántja, gyávább, mint az országút banditája, hiszen nem kockáztat sem­mit. Nincs ellenállás. Nem kell félnie, hogy a. megtáma­dott a sir mélyéből visszavág. De . . . személyes okom is van, hogy annyira fáj az Er­zsébetünk elleni durva táma­dás, Én ugyanis Erzsébet kul­tuszában nőttem fel. A mi édesanyánk nem rémitett minket vészes,. véres mesék­kel. Nem arról beszélt, hogy Piroska nagymamáját lenyel­te a farkas és arról se, hogy Jancsit és Juliskát miként csalta be a gonosz boszor­kány a mézeskalács házikó­ba. Nem. Nem. Mamács.ka a Történelmi Arcképcsarnokból olvasott fel nekünk és főleg saját szavaival igen gyakran regélt Erzsébet királynéról és ismételgette a vele kapcso­latos csodálatos legendákat. A mi szülői otthonunkban és akkoriban — különösen vidé­ken csaknem minden lakás­ban ott pompázott Erzsébet arcképe. Amióta az eszemet tudom, a tállyai boldog csa­ládi házban is a falon díszel­gett aranyozott keretben Er­zsébet királyné szines kép­mása. . . . Most ezeket a képeket le akarják ráncigálni. Pocso­lyába dobják Erzsébetet. Né­pek millióinak szivéből akar­ják kitépni az emlékét. Nem engedem. Szerény erőmmel, pucér toliammal védőül je­lentkezem ... A 13-IK OLDAL Izgatottan lapozni kezdtem az újságot, Eljutottam a 13. oldalhoz! 13! “Peches” szám­nak mondják, Nem vagyok babonás, mégis arra gondo­lok, hogy a fatális 13-as szám szerencsétlensége bumeráng­ként vág vissza azokra, akik Erzsébetet bántani merésze­lik. ... Az oldal felső részét két fénykép illusztrálja. Az első. alatt a szöveg; “SÍ33Í”, Romy Schneider a “Lieb” ci-Érthetó boldogság ragyog le a Williamsport, Pa.-i 42 éves John S. Laielli arcáról, amint felesége egy nagy csókot nyom az arcára. De a boldogság nem annyira a csók miatt van, hanem inkább a hivata­los értesités miatt: megnyerte a New York állami sorsjáték negyed milliós első diját! Éppen jókor: a háziasszonya éppen elzőleg érte­sítette a heti 85 dolláros fizetésű, anyagi nehézségekkel küzdő fér­fit, hogy nemfizetés, miatt kilákoltatási eljárást indíttat ellene. mü filmben. — (Közismert, hogy Erzsébetet “Sissi” né­ven becézték és ezen a néven kerültek sorozatosan forga­lomba a népszerű “Sissi’- fil­mek.) A másik kép Erzsébe­tet ábrázolja. Alatta a. komisz aláírás: Az idegbeteg Erzsé­bet császárnö. A fényképek alatt kiabáló betűkkel üvölt-süvölt “Egy legenda halála. Erősen ideg­beteg személyiség.” Hát még mit nem? Nincs lelkierőm elolvasni a közle­ményt. Szemeim csak végig­szántanak a sorokon. Csúnya. Nagyon csúnya. Kifújom magamat. Megpi­henek. Aztán egysz.er-kétszer, tízszer pontosan elolvasom, ízléstelen. íme, egy megdöb­bentő példa arra, hogy a ró­maiak évezredes erkölcsi dog­máját a holtak emlékének tiszteletben tartásáról nem mindenki tartja kötelezőnek önmagára. Gusztus dolga. A közlemény beharangoz­za, hogy a televízió rövidesen bemutat Erzsébetről egy egy­órás “dokumentumfilmet”. Ez azonban — hangsúlyozza a cikk — egyáltalán és semmi­ben nem hasonlít az eddigi bűbájos S s s i darabokhoz, melyekben mézédes, romanti­kus meséket tálaltak a néző­­közönség elé. A mostani al­kotás ugyanis kisöpri a múl­tat. Az Erzsébet császárné és királyné körüli legendá­kat most meg fogják semmi­síteni. Tények és bizonyíté­kok helyezik egyenes vonalba a Sissi képeket. A régi, üd­vözítőnek tartott korszak, Sissi szertelen álomvilága nem létezett. Miután a filmet propagáló hirharsona ekként meghúzta a halálharangot a múlt felett: ügyészi precizitással felsorol­ja az Erzsébet elléhi vádpon­tokat, felsorakoztatja bűneit. Ezekről majd a következő cikkben számolok be. Izgalmamban megfeledkez­tem lerögzíteni az örökkéva­lóság számára a szerző ne­vét. Sietve pótolom: Kurt Friuller a műremek alkotója. Tudományos vezető: dr. Lud­vig Jedlicka, a bécsi egyetem professzora. (Következő cikkem: Súlyos vádak Erzsébet királynő el­len.­A MAGYAR IPAR ÉRTEKE BUDAPEST — Az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő állóeszközök értéke Ma­gyarországon jelenleg 255 milliárd forint értéket képvi­sel, vagyis az ország összes vagyonának körülbelül egy­negyedét — közli a Központo Statisztikai Hivatal. Az épületek, földterületek, általában az ingatlanok ösz­­szes. értéke 124 milliárd fo­rint, mig a gépek, berendezé­sek, felszerelések értéke 118 milliárd forintot tesz ki. Az egyes iparágak közül a leg­jobb állóeszköz-állománnyal, több mint 46 milliárd, forint­tal, a gépipar rendelkezik, ezt követi a bányászat 35 milli­árd, a villamosé nergja-ipar ; 34 milliárd, a kohászat 31 milliárd, a vegyipar, a köny­­nyüipar és az élelmiszeripar egyaránt 30-30 milliárd forint értékű állóeszközzel. Az épi­­tőanyag-ipar állóeszközeinek értéke meghaladja a 14 mil­liárd forintot. Az összes állományból mintegy 243.5 milliárd fo­rint értékű a minisztériumi vállalatok, több mint 9 mif­­liárd forint a tanácsi vállala­tok, 2.3 milliárd forint pedig a szövetkezetek birtokában van. A statisztika adataiból az is kiderül, hogy az állóesz­köz-állomány összes, értéké­nek 48.7 százalékát az ingat­lanok, 46.5 százalékát pedig a gépek és berendezések te­szik ki. A jármüvek részese­dése 2.2, az egyéb állóeszkö­zök aránya pedig 2.6 száza­­lék.

Next

/
Thumbnails
Contents