Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)
1970-10-01 / 40. szám
Thursday, Oct. 1, 1970 BETHLEHEM HÍRADÓ 11. oldal 1 REGÉNY ÉS VALÓSÁG . . . A FANTASZTA SVÁJCI SZÉLHÁMOS TÖRTÉNETE Valamikor réges-régen, a ment hol könyvtárosnak, hol történelem előtti időben, ür- pincérnek, hol szabadalmi hibajók szálltak le Földünkre. A vatalnoknak -— a lényeg az, mai asztronauták védőöltöze-' hogy keressen valamennyit tében érkezett férfiak kivá- könyvekre, utazásokra, fosztották a még majomsor-1 Az utazás ismeretesen órában élt őseink néhány nőne-1 ga dolog, különösen, ha vamü példányát és “mestersége- laki Svájból nem az Adriára sen) —megtermékenyítették utazgat, hanem hol az amec-ket. Ezután a fejlődésre kép- rikai kontinensre, hol Afrika telennek látszó majomtöme- ‘ szivébe. Ezért a nősülés után geket egy kisebb atombombá-1 — szállodát vett ki haszonval elpusztították, s űrhajó- bérbe Davosban, az elegáns jukra szállva visszatértek va- svájci üdülőhelyen. Az ottalamelyik távoli bolygóra. Föl- jni hatóságok és bankárok jutái időszámítás szerint néhány ezer év múlva ismét megtettatták aztán börtönbe ezt az oly kevéssé tipikus polgártárték az utat: ekkorra már fel- sukat. lelhették a homo sapiens né-j Tulajdonképpen banánhéjon hány példányát (hála az első , csúszott el. De térjünk előbb látogatásukkor való hathatós | vissza a könyvhöz. Az a cime, beavatkozásnak). E müvele-; hogy: “Emlékek a jövőből” tét most megismételték, — (Erinnerungen an die Zuugyanakkor ismét atomrob- kunit), vegyes hirü nyugatbantással pusztították el a csak emberszabású szintet elért majomselejtet. Azután újabb kísérletet német kiadó jelentette meg, s több százezer példánynál tart. Alcíme “A múlt megoldatlan rejtélyei” és feltekezdtek: bebalzsamozták a hetően azért veszik meg anytermészetes halállal elhunyt nyian, mert a csődbement da“értelmes” emberpéldányo- j vosi szállodás megoldja ezekat, azzal, hogy a következő, két a rejtélyeket, jó 200 olismét párezer év múlva ese- dalon. Legalábbis a maga dékes látogatáskor majd uj módján. életre támasztják őket. A piramisok múmiái azóta is őket várják. S várhatnánk eket tulajdonképpen mi is, MI TÖRTÉNT SZODOMÁBAN? Az ötlet, amint a bevezetőben vázoltuk, kétségkívül havalamcnnyien, hiszen a fenti tásos. Különösen, ha összeelmélet szerint létünket nekik köszönhetjük. Ez a véleménye legalábbis egy Erich von Daeniken nevű fiatal svájci férfinak. A témáról szóló könyve az utóbbi évek nyugat-európai piacának egyik legnagyobb sikere. A szerző immár két éve börtönben ül, csalásért. Nem ürhajós-ügyben: szimpla adó- és hitelcsalásért. “EMLÉKEK A JÖVŐBŐL” Különös ügy. Svájciaktól tömény nyárspolgári unalmat, pénzretörő szorgalmat gyűjtenek hozzá egy sor valójában mindmáig megoldatlan régészeti problémát és ötlettel patentkulcsot kínálnak megoldásukhoz. A 18-ik században például régi térképeket találtak konstantinápolyban, amelyek pontosan ábrázolják nemcsak a Földközitenger partvidékét, hanem az amerikai partokat és az Antarktisz kontúrjait is. Daeniken magyarázata: légifelvételekről van szó — az őskori űrhajósok hagyatékából. - Órájuk utalnak a libanoni sziklák, amelyekben radioaktív aluminium-izotopokat taszoktunk meg elvárni, nem láltak és a szaharai barlangfantáziát. S hozzá ilyen sajátosan szárnyalót! Pedig elvben Daenikennél is rendben lenne minden: egy schaffhauseni ruhagyáros fia, iskoláfestmények, amelyeken egyfajta “védőöltözetet” viselő figurák láthatók, mig egy kaliforniai barlangképen logarlécet vél felfedezni Daeniken zott, jómódú, talán vesztére szeme. került el már 19 éves korá- j Ezek után már nem meglétén, 1954-ben, először Egyip- pő, hogy a következő oldalatomba. Megragadta a pira-Jkon végre megtudjuk, hogy misok tökéletessége, keresni | mi történt annakidején Szokezdte a miértet. Ebben per- j domában, mert — atomrob-; sze távolról sem ő az első, s : bantásra került sor. Menenem egyedülálló az sem, I külni kellett tehát a sziklahogy valaki az archeológia falak mögé, azonnal, s a kimegszállottja lesz. Daeniken, váncsi Lctné, aki ismeretevérbeli amatőrként semmi fá-; sen visszafordult, életével íiradtságot nem sajnált; el- zetett. A Mózes frigyládáját hordozóknak előirt ruházatot és lábbelit kellett viselniük, ezt is tudjuk a Bibliából. A miértre most kapunk választ: a láda elektromos töltés alatt állott, ezért rogyott holtan össze, aki illetéktelenül megérintette. S hogy miért az áram? A frigyláda nem volt más, mint rádió adó-vevő berendezés, amellyel Mózes a seregek urával, helyesebben a hajdan volt űrhajósokkal tartotta az összeköttetést, mialatt azok földünk felett keringtek és tanácsokat adtak népe megmentőjének! AZ ISMERETLEN MÚLT A fantázia elképesztő s némileg alá is támasztatik. Daeniken nem alaptalanul utal rá, hogy szinte minden földi nép mitológiájában találunk utalásokat óriásokra, Istenre, akik az egekből jötek tüzes szekereken, bárkákon — aztán vissza is mentek oda. Erről mesélnek írásjelek, képek az inkák földjéről és Tibetböl, Izlandról és Babilóniából. Az indiai Mahábhárata krónikása ugyan honnan vette, hogy van olyan fegyver, melylyel 12 évre terméketlenné lehet tenni a földet, s amely megöli az anya méhében a gyermeket — kérdi napjainkban Erich von Daeniken. — Hogy azután nem alaptalanul hozzátegye: “Még túl keveset tudunk múltúnkból ahhoz, hogy végérvényesen Ítéletet mondhassunk róla.” Ezért érvel azután tovább: a Földünk őstörténetére vonatkozó tudásunk közvetett forrásokból táplálkozik. A “munkahipotézis”, amellyel — jelenleg — rendszerbe foglaljuk szűkös ismereteinket, a mai tudáson, a tudományok eddig adott lehetőségein alapul — mindez pedig hallatlanul kevés persze a még megválaszolásra váró kérdésekhez viszonyítva. Miért ne állíthatnánk fel uj, merőben más szemszögből eredő munkahipotézist? Lehet-e bizonyítani az ellenkezőjét? Persze, hogy nem lehet. A régészet és társtudományainak művelői (már amennyire egyáltalán vitára érdemesítik a davosi amatőr bestsei-, lerkötetét) készséggel elismerik, hogy nem tudják bizonyítani az ellenkezőjét . . . Csak annyit állítanak, tudóshoz illő szerénységgel, hogy igen kevéssé valószínű, hogy egy őskori, az űrből jött látogatás földünkön, s igy szerfelett valószínűtlen az emberiség keletkezésének egész, “forradalmian” uj elmélete. Azután, emlékeztetnek még rá, hogy Daenikennek Verne Gyulától kezdve egész sor előfutára van már a tudományos - fantasztikus irodalomban. Akiktől nemcsak a merészen szárnyaló fantáziát vette át — hanem néha egész könyvbekezdéseket is, századunk korábbi évtizedeiben megjelent müvekből. Anélkül persze, hogy a forrást megnevezné, s azzal a lényeges különbséggel, hogy ő nem a “sci-fi” irodalmat akarta gazdagítani — hanem az egészet komolyan gondolja. LETARTÓZTATÁS BECSBEN Különös ember. Vagy félmillió svájci frank hitelt vett fel, hogy elutazhasson mindenhová, ahol igazának bizonyítékait vélte. Hisz abban, hogy megoldotta a Husvétszigetek szobrainak titkát s ez a fontos, s nem az, hogy kifizesse szállodája után a kurtaxát Davosban. Pénzben viszont a svájci nem ismer tréfát; a potom 8000 frank miatt körözött Daenikent a bécsi repülőtéren tartóztatták le 1968 őszén. Azzal védekezett — s nem alaptalanul —, hogy könyvéből elöbb-utóbb mindent visszafizet, tehát rosszhiszeműségről szó sem lehet. Valóban, mire ez év elejém . sor került a tárgyalásra, a J félmilliónak már több mint a fele együtt volt, a sorozatos ! német kiadások után 11 országban jelentetik meg a könyvet. S az idén került for! galomba a második kötet — ■ (Vissza a csillagokhoz) ; nem kisebb sikerrel. Az üzletembernek valóban gyenge Daeniken csak tiz (!) százalékot kap a bevételből a düsseldorfi kiadójától, de igy is milliomosnak számit. Ami persze nem változtat a pillanatnyi lényegen: kemény három és fél esztendőt kell ülnie az álmai érdekében elkövetett csalásokért. | Feltehetően ennek ellére boldog ember —, ugyan ki sajnálná tőle e szép, izgalmas ! álmokat ? Nála csak düsseldorfi kiadója lehet boldogabb — övé a bevétel 90 százaléka a Dae! niken-könyvekből. Hogy az; ** olvasók százezrei boldogabbak í lesznek-e a gyengécskén meg- i irt, zavaros, ellentmondásos, j áltudományos kötetektől, me- 1 lyeket “komoly” munkaként I adnak el nekik nem kevés pénzért — más kérdés. Heltai András TÖRVÉNYHOZÓK AZ ADTOK KÖRÜL WASHINGTON - A szenátus 73 szavazattal 0 szavazat ellenében olyan törvényjavaslatot szavazott meg, amelynek értelmében legkésőbb 1975-ben az autóiparnak majdnem teljesen kipárolgásmentes autókat kell gyártani, ellenkező esetben a futószalag-telepeket bezárják. A képviselőház, korábban, ezzel kapcsolatban egy egészen más, sokkal engedékenyebb javaslatot fogadót el. A javaslat tehát most a szenátus és a képviselőház közös egyeztető bizottsága elé kerül, ahol hosszú vitára számítanak. Uj népszámlálást akarnak a négerek WASHINGTON — Két négervezető kijelentette egy képviselőházi bizottság előtt: Haladéktalanul uj népszámlálást kell tartani, tekintettel arra, hogy a nemrégiben megejtett népszámlálás alkalmával egyes néger ghettók egész, körzeteit kihagyták. A két négervezető: W h i t n e y M. Young, a “National Urban League” nevű civil rights szervezet országos ügyvezető igazgatója és Robert B. Hill, a “Coalition for a Black Count” nevű szervezet országos igazgatója. Fort&s a rakoncátlan védőügyvédek ellen WASHINGTON — Abe Fortas, a US Legfelsőbb Bíróság egykori bírája, cikket irt a “Yale Law Journalba”. A cikk októberben jelenik meg, egyik részlete a következőképpen hangzik: Egy birósági tárgyalás megzavarása, vagy pedig a tárgyalásnak propaganda-célokra való felhasználása, megengedhetetlen viselkedés egy ügyvéd részéről. Az ügyvédek kötelessége livatalos jelentés az idei sztrájkokról WASHINGTON _ A munkaügyi minisztérium hivatalos jelentésben közölte: Az idei évben, eddig, a sztrájkok, 11 esztendő óta, a második legmagasabb színvonalon vannak. Tizenegy év óta csak egyetlen esetben történt enynyi idő alatt ennél több sztrájk. Az 1970-es év első 8 hónapja alatt, 1. 8 millió dolgozó részvételével, 4,220 sztrájk történt Amerikában. (A jelentés még nem foglalja magában az Egyesült Auaz, hogy igazságszolgáltatási tóipari Munkások Sztrájkját rendszerünket életképessé te- a General Motors Corporagyék. I tion ellen. — Szerk.)
