Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)

1970-09-03 / 36. szám

10. oldal BETHLEHEM HÍJRA DA Thursday, Sept. 3, 1970. FÉRFI SAROK: :!KiS«r KÁRTÉRÍTÉS “Egy este kisértetet lát­tam” — mondta barátjának az öreg tanár. Talán nyolc-tiz napja tör­tént. Az a testes, idős asz­­szony, aki szembejött velem a sötét mellékutcában, nehe­zen lépkedett. Amikor elha­ladtunk egymás mellett, rám meredt. Hallottam asztmásán sípoló lélegzetét. Hátam mö­gött, néhány lépés után meg­állt s utánam szólt fáradt, vontatott hangon: — Kérem . . . Kérem! Feléje fordultam: — Mi tetszik? — Jaj, persze, már nem ismer engem. Elmegy mel­lettem, mint valami idegen. — Bocsásson meg, nem em­lékszem. Közelebb jött, elém állott: — Én emlékszem! — szólt nyomatékkai, szinte számon­­kérőn. Furcsa, fenyegető tekinte­te nem eresztett el. A közénk ereszkedő csenden át idegen­kedve néztem puha, fakó ar­cát, szitáién szemét, fonnyadt ajkait. Ott akartam hagyni — rám szólt: Várjon! Ennyire elfelej­tett? Ágnes vagyok, Bimbó utca húsz, második emelet. Többször feljött hozzám, ját­szottam magának zongorán. S akkor már tudtam! Az egymásra torlódott évek, év­tizedek mögül előbukkant az emlék: halvány fényű lám­pa, szép arcú asszony, fehér ujjak egy barna zongora bil­lentyűin. Gyengén játszóit Chopin-etüd. S a meg-megsza­­kadó melódia közben hallgat­tam saját suttogó, fiatal han­gomat: Ágnes! . . . Mögötte álltam. Kezem elindult telt válla és nyaka felé. Nem mertem még hoz­záérni. Sután váltogattam a lábam, oldalt léptem, hogy lássám az arcát. Ágnes, maga igazi művész! - hazudtam, Vagy nem is hazudtam talán? Lehet, hogy ékkor tökéletes­nek éreztem a játékát? Még­is, alig vártam, hogy abba­hagyja. Végre elhanzott az utolsó akkord, s ő lehajtotta a fejét, suttogott: várjon még, maradjon! Meg akartam ölel­ni, heves mozdulattal átnyúl­tam a kottatartó felett, kicsit meg is lökhettem, mert meg­reccsent. Átfogtam Ágnes vállát. Mindezt szinte átéltem a hallgatás percei alatt, mig ott álltunk, szemközt, az üres, esti utcán, a járdaszélen. Igen, ő az a hajdani fiatal özvegy — hiába lett öreg és csúnya, hiába őszült meg, sze­­: me hiába vált homályossá, pu­­ha szája keskeny vonallá. \ Mégis ő volt az, Ágnes, aki most felidézi ifjúságom egy \ darabját. Az idő irgalmatlan volt hozzá, akárcsak hozzám. Miért legyek hát barátságta­lan ahhoz, aiki valaha vágyai ' ébresztett bennem? — Kezét csókolom. Igazán ! örülök, hogy rám ismert, hogy ... Folytattam Volna tovább, de ő nyilván nem volt kiván­csi többre — közbevágott. Szép, hogy mégsem fe­lejtett el. Még közelebb lépett hoz­zám, jól szemügyre vett. Úgy lünt fel, nem annyira az ar­comat, mint a kabátomat, nyakkendőmet figyeli. — Látom, jól megy a sora. Fürkészve, várakozóan né- i . ; zett ram és megismételte: — Szóval, nem felejtett el. , Emlékszik még rám. — Hogyne, kedves Ágnes. Meghívott az otthonába. Em­lékszem, egyszer a zongorá­nál ... — hangom meghatott volt; az övé nem, amikor fél­beszakított: ! — Igen, a zongoránál. Ma­; ga rádőlt és eltörte a kotta- I tartót. OLASZORSZÁGI MOZAIK: Gulyás és cigányaié Rómában szépítő epcr — Gyógyítás növényekkel, gyümölcsökkel — régi mód­szer. Mar az ősi egyiptomi Járjuk a római utcákat. [ magyar nő és annak olasz | terápiának fontos eleme volt Nézgelődés közben, nem mész- férje. a növényekből készült ir.jSze a kolosszeumtól Ízléses Tréfálkozunk a pincérrel .Napjaink kozmetikai ipara.cégért fedezünk fel:- “Hor- hogy vajon tudnának-e adni ,világszerte az arcapolo vita- vath Laci magyar étterme.” kolbászos öregtarhonyát, ha ^gyártmányokhoz nyers- |Na> gcndoljuk. itt is rangjaJ azt kérnénk. |anyagként — egyebek mellett hire van a magyar konyha-; _ Szeretem én is, igen fi­!~ búzavirágot, csalánlevelet,, nak> ka vele invitálja a ven- nőm — válaszol —, de nincs pipacsot, papsajtot, martila-. eléget a szinte megszámlál- az étlapon. put, diólevelet hasznai Sza- hatatlanul sok “trattória” j — Milyen a forgalom” ? !zabunkban a kozmetikusok c-nróKan : . , ... , buxdjdn. — Különösebb panaszra .gyakorlatában bevált az arc- Benyitunk. Az étterembe nincs ok, de lehetne nagyobb bőrt, élénkítő, frissítő, fiata- kis előtéren át jutni. A he- is. ilito, úgynevezett biológiai- iyiség nem nagy, de takaró- j _ Miért jönnek ide a lag aktív növényi anyagok. San, ízlésesen magyaros jel- vendégek? Az ételért vagy a- Mindennapi - a külön- !legü Déiután van. Az ebé -------- " —­böző gyümölcsök kisajtolt le- deleik már elmentek, a va ___ vének alkalmazása kozmeti- csorázök még nem érkeztek Sze azért van, aki elsősorban ciganymuzsikáért?? ? Mind a kettőért. Per­kai kezelésre. Recept: a gyü­mölcsöt egy kávéskanál tej­színnel vagy tejföllel és egy tojás fehérjével keverve, hab­meg. zenéért vagy fordítva rjön>„ De a kettő együtt van. így érdekes. , , — Az étlap csak olasz ba verik. (Esetleg turmixke-, Ha már magyar a vendég- nyelvű? lő és Horváth Lacié, ezért Nem. Németül, angolul — A kottatartót? — hebeg- i tem. — Igen — mondta kemé- I nyen. — Én akkor megcsi­náltattam. Nagyon sokba ke­í rült. ! Csak néztem rá, szótlanul. iŐ meg vissza, mereven, a i szempillá j a sem rebbent. I Megszégyenültem büntudaf­­j tál néztem félre és a tárcám I után nyúltam. j —Hát ha eltörtem . . . Iga­izán sajnálom. Most majd . . . | Megtérítem a kárt. Szóval . . . mennyi a . . . Mivel tartozom? Az asszony ott állt mellet­tem. Mégis, úgy tetszett, már nagy távolságból jön a hang­ja. S őt magát is, mintha ; köd fedte volna el előlem, ar- 1 ca ijesztő lárva lett, alakja szétfolyt. Már nem volt is­merős, nem volt Ágnes — 1 már nem is élt. Kisértet sug­­^ ca felém: — Nagyon sokba került. Volt nálam három százfo­rintos, átnyújtottam. A kisér­­; tét elvette, hideg keze hoz­­!zám ért. Valamit mondott még, de olyan halkan, nem I lehetett megérteni, j Borzongva menekültem. Barát Endre szülékben.)' A habot arcra kenik, s 29 üat — próbaként — magya- és franciáiul is ajánljuk a I percig rajta hagyják, majd rui köszönünk. Választ ma- magyar ételeket, j langyos vízzel lemossák. Tág gyárul kapunk — a pincér- _ Az olaszon és a magya­­pórusoknál a savanyu gyü-|töL ő, tán mert foglalkozá- ron kívül beszéld más nyel- Jmolcslevek, citrom-, alma-, sávál is jár, igen készséges,1 vet? narancs- és meggylé, kitűnő- közlékeny. Szívesen ad fel-1 _ Angolul, németül és en frissítenek. Még egysze- ^ világositást a kérdésekre. A franciául többnyire mindazt I lübb módszer: átpaszírozott pincér neve: S. Bissioni. Ré- tudom, ami a szakmámhoz i cseresznyét, meggyet, barac- gébben Magyarországon pin- kell. jkot onma§aban vagy — liszt- céreskedett, Budapesten is Horváth László hosszabb i tel elhabarva kenni a bőrre. tanulta a szakmát. j ideje szakadt külföldre, I ' á. gyíimölcskremek tu- _ Kérem nekem Pesten' Ausztriából két éve jött Ró­lajdonképpen az egyes arc-;sok jó bará’tom. ismerősöm' mába, s nyitotta ezt a kis !p“lkoJfsl egysze- van Budapest nagyon szép éttermet, némi magyar han­lrusitik potoijak; Zsíros es |vároS) nagyon kedvesek, vi- gulatot teremtve a cigány­j száraz ber apolasara egyaránt dámak ott az em,berek. j zenével, ételekkel és a be­alkalmasak. Elsősorban víz- Tanult-e magyar kony- rendezéssel. A pincér, a sza­! hiányos bőrnél előnyösek., hanlü.veszetböl vaIamit? kácsházaspár és Horváth Ujjhegynyi kremet kell a tisz- _ T5bb magyar special!- László - megfigyeltük - ta arcbőrre Mkenni, skörkö-jt.st ismerék gs szeretek E1J tisztelettel beszélt Magyar­ios m°zdulatc-<kal bemaszij készíteni azonban aligha orszáról, ami többjük sző­rözni. Ezen kívül hasznalha- , , . , - ínfűidig ! , , , | tudnám. Pincér vagyok en, mioiaje. to alapozokremkent, púder . -a KsrG'in ! alatt is. A közelmúltban Pá-j _ Hol van Horváth Laci?' • risban rendezett nemzetközi I kongresszus felszólalói is- TT ... T . i 5 ,, ., — Horvath László mertettek io tapasztalataikat , . , . . |laszol komolyan — magyar cigányprímás. Este 9-re jön be, délután pihen. Kilenctől éjfélig muzsikál. Mert itt a különböző bőrpezsditő anya 1 gokról. A szakemberek a pál­maolaj, a teknősbéka vér, a j galambsziv s az algapakolás kezelésekkel hosonló értékü­­í nek minősítették a különbö­! ző arcápoló gyümölcskréme­: ___, .--- . MAOISTÁK CALCUTTÁBAN CALCUTTA, India — Cal­­cuttában utcai harcra és lö­völdözésre került a sor a rendőrség és egy maoista cso­port között, amelynek tag­­!jai naxalistáknak nevezik konyhát? magukat. A maoisták szá­­, mos villamost és autóbuszt nemcsak a magyar ételspe va_ A pincér később kis tör­ténetet mesélt. Több mint 40 éve Kanadában élő ma­gyar Rómába jövet és Bu­dapestre indulóban betért a ‘Laci étterembe.” Csirke­­paprikást evett galuskával. ciaíitásclkat lehet fogyaszta­ni, hanem vérbeli cigányze-: Ízlett, nét is lehet hallgatni. Az Majd amikor a zenekar pi­­étterem Horváth Lászlóé. henőt tartott, beszélt a prí­mással. Arra kérte, hogy játsza él neki a dalt. “El­törött a hegedűm ... ”, mert Elmondja aztán, hogy Laci ezt a Torontóban élő ma­valójában már László, a kis “banda-család” tagjai köré­ből való. — Szeretik itt a magyar; KÖLCSÖNAUTÓK gyárak is igen kedvelik. Morvay Sándor HIRDESSEN LAPUNKBAN! — Igen. Csirkepörköltre,] BUDAPEST. —- Az Autó­gulyásra, csikós tokányra stb.: közlekedési Tröszt ötven ko­­felgyujtottak és gyujtóbom-! betérnek ide az olaszok is. jcsija eddig kihasználatlanul bákat dobtak az épületekre. A | De talán többen vannak a ' állt. A probléma megoldásá­­maoisták, vezetőjük, Kanu Rómába látogató külföldiek.1 ra vezető nélküli kocsikat Sanyal, letartóztatása ellen, I Angoldk, franciák, németek.-adtak bérbe. A néhány hete tiltakoztak. Egy autóbusz-1 keresik az éttermet, hallgat-; bevezetett kölcsönakciót nagy soffőr és egy villamosvezető ]ják a cigányzenét. ] érdeklődés fogadta, s jelen­megsebesült, a rendőrség 18j — Ki a szakács? lieg ötven 2,5 tonnás bérautó­maoistát letartóztatott. | —Egy régen külföldön élő juk van forgalomban. ^

Next

/
Thumbnails
Contents