Bethlehemi Hiradó, 1970. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-25 / 26. szám
Thursday, June 25,1970 BETHLEHEM HÍRADÓ 11. oldal CUNCIKÁM ANGOLUL... Irta: IVÁN! ZOLTÁN Nyár van. Junius. És szom- engedi. Barát a baráttal, ba- azon a széken ahol pár órábatra virradó reggel. rátnő a barátnővel ha két- val előbb valaki a tabánra Ablakom alatt a madarak! lesben marad. [emlékezett, a zongora melóigen itt a magyar negyed tűz- És én, magányos, hogy diáinál, én mint egy górfalai között is, nemhogy ele- mindebből ki ne maradjak, csőkbe, mikroszkópba száradt vénén csiripognak már. ha- újra beülök közéjük. Úgy tudós, elkezdtem magamban nem harmadszor térnek meg. egyedül, de konyakos poha- beszélgetni: A fészekrakás gyönyörei köz- rammal tartvá az összeköttet oen utj tikról. Egy-egy száradt levélfoszLánnyal, vagy éppen . Ezek szavaik, kéttést. Velük, akiket most irigyela házmester tegnap kidobott hetnék. Hiszen házuk, autó- ségkivül angolok. Dehát még díványából kilopott szőrszá- juk, nyaralójuk van. Mennek- ' ig igy egvben talán bejámak-mozognak. De eszem- ] Cenevek°” — Lássuk tehát. Adva van a “honey”, a smeety” és a ! “sugar” be se jut ilyesmi. Legfeljebb (acskával, csőrükben. ' Na lám—rezzennek fel hirtelen. Íróasztalomnál. Ezek az Éneklésen csókolzáson, is túl, már az utódok gondoskodásánál tartanák. Aztán elnyomom a cigarettavéget a hamutartóban. Felállók, járkálok, nyújtózkodom, álmos is vagyok, nmi nem is. Hiszen itt ég még az írás a papíron . . . S hirtelen eszembe jut: ta-) Ián e kéziratok miatt nem sikerült soha ez a bizonyos ma-! iérélethez hasonló utód-gondoskodás. faz> hogy az én világomban, a szavak, a gondolatok, a kife-Eh, ne gyötörj pajtás — jezések “emlőjén” csüngő ma;zólok magamhoz. És egy hir- gam fajta “lélekidomár” elen mozdulattal kilépek az ugyan micsoda jelentős élíteára. Éppen a Second Ave- ményt találhatna itt? ■e. Mert sétálni is kell. S közjen jól esik el-elnézegetni, nit csinálnak ilyenkor honfiársaim, itt az uj hazában. Ivani Zoltán És az “egyben”-t megtaláltam. Igaz, kissé későn. Amikor már a fizető kisasszony elém került, fehér kötényével. És amikor már a körülöttem lévők, kirajzottak családjukkal, Mily jó, ki álmodni tud! Az édes álom boldogít . . . Miért is való e földi lét ? ... Miért nem örök az álom itt? . . Oh, édes álom, el ne tűnj, Tartsd a lelkem lefogva még! . . Ne tudjam én, kit zeng e dal, Hogy aki irta, én magam valék ’ i 1- 11 A HINDU KÖVETŐI NEW YORK. — 1966 nya- rémből állnak, ahol Prabhurán egy hajó érkezett Indiá- j pada stb. követői 24 órás szol, . •■ti , | bői New Yorkiba. Fedélzeté-1 gálatban imádkoznak a leggépkocsijukkal, CtotaUbe. a r61 70 éves Hmdu sz411t' f6hlb istenüJthöz, Krishnáhol eng£i éartra. [le, név szerint Prabhupada A templomok berendezése is Igen, igen ezek becenevek.1 A. C. Bhaktivedanta Svami. egyszerű — két szőnyeg a-— kiáltottam félig álmosan, i Fz az egzotikus névvel ren- padlón, s az egyik falat su félig igazul.. “Second-ave” dé- delkező idős .ur — anélkül, lyos vörös függöny takarja, li melegében. hogy tudta volna — egyene- A falak vörös, arany és sár tí, , , sen a város hippinegyedébe ga szinben tarkállanak Es hazaterve, elhatároztam: ment> ahol leült egy parkban j * fevegő nem ,aián]ható. a 42-es utcai kozkonyvtarr is- ehnélkedni. Ezt követően éne-L^ CTomXo? SlönbSő ca' merosem utján beküldőm leg- kejnj kezdetf 1 *US, ö<>mo^yog’ különböze» c3-ujabb szabadforditási vívmányomat illetékes helyre. Hare Krishna, Hare A teffiPlcmgondnok Mert ugyebár, mit is je-A ki - bejárók között fel- lenthetne mást az, amit haltünt egy magabiztos férfi, lettam a kirándulásra készüamolyan jósvádáju, göndör- lök között? ifürtü, aki mindegyre adta ki ,,TT. , „ Nyilna'k az újságukat-ké- a parancsot feketézés közben. | i swe^ y egven.o mu >eslapokat áruló cukorba és Az asszonyok felé. C1 am'0 izenféle semmiséget adó üz. Sweet honey egyenlő etek. A zöldségesek irányá- Hogy bent az esspressoban cuncikám! Jól pedig, valaki rámkiált, itörtént mindez- va^ fé" lig az utcara szolt ki, bizony j hányszor már nem tudom. Krishna. i zotikus ételek illatával keve; redve. A ; szerint, amikor főznek, Krishnát tisztelik. No meg akkor Krishna Krishna, Hare, Hare is, amikor táncolnak és no- Hare Rama, Hare Rama Rama Rama, Hare, Hare nagyarul: “Szerkesztő ur,, önkrement a farmer, ma a :öldpaprikát féláron adjuk.” | Csak azt, hogy bizonyos — Szerkesztő ur? hallom időközökben, szavak röpköd- i hangot fülemben. Aztán tek, eme férfi ajkáról, már már intenék is,—“hagy- j Az üdvözlése az imerősök a fiam, mit birizgál engem, újabb érkezésében, a kiadott íontalanságban, kora reg- s bevásárlásra szóló parancs Tel?” — És beülök egy ká- közben, zézóba. Imigyen: Elmerengek egy-két órát. — “Hi sugar” . . . De újra kilépve, a magyar; — “Sweet honey” . . . rvenure, egészen más képet — Milyen jó neki, hárem iátok. Az a pár magyar ess-1 barátnője is van — villant oressó, ahol éjjel még közös szemem, amint az újabb ko- Tieghittségben ültek össze a nyakos poharat kiürítettem, vendégek, s hallgatták a bu- Keresgélni kezdtem az alaiai hangulatot ébresztő zen- nyakat, akikhez mindez szól- Torajátékot, — most kirándu- hat. Aztán, mert elfelejtve az iásra kész közönséggel telik előttem levő poharat, éjszameg. [ kát, és a magamtermette bo-Gépkocsik érkeznek — hém hangulatot, ceruzát-paegymás után. Magyar beszéd-! pirt ragadtam. Nem is hangútól hangos minden: Férfiak latos Írásért. Hanem a legmé- és nek —, inkább férjek és ' lyebb nyelv-cknyomozási bufeleségek —, futkosnak ki-be,' várkodásért. a bevásárlás közben. S osztogatják a parancso— Ö, egek atyja! Soha el nem múló alkalom . . . Webskat. a szép ruhába bujtatott tér lexikonja se tudhatja, gyermekeknek . . . feketéz- hogy mik ezek aszavak. A nek. Úgy amint a hétvégi kirándulásra való készülődés kapkodása • közben, a körülmény Hi sugar”, hi “sweet honey!” sweety S bár e szavak, ha valahallottam otthon,; eddigi életemben, valósággal ludbőröztélk hátamat, még a legmeghittebb csókolózás közben is — most én, a feltaláló, a “nagy” hites fordító, megbocsátóan dőltem ágyba. Újabb napsugaras hétvégét átszundizni. vét éneklik szinte egyfolytában. A Krishnak-követők eop- Mint látható, a dal kissé főt hordanak, külső jeleként egyhangú — a hatása mégis annak, hogy a legfőbb isten váratlannak bizonyult. A ne- nek kötelezték el életüket, az vezett énekes köré sereglőkből és az eltelt 4 év óta kő vezett énekes köré sereglők előírásokat - hal, a tojás - los még a- tilos a hús, a- megtartják. Ti kávé, a tea, a ma is van! Igaz, ezek a templomok egyszerűek egy-egy nagy teréje csoportosulókból, ma gyógyszer és a szeszes ital. Da már valóságos szekta kelet-' azért, ha betegek lesznek, elkezett, amelynek 19 templo- [ mennek kórházba, s hagyják i í magukat gyógyszerrel is gyógyítani, hogy “megőrizzék magukat Krishna számára”. A hivők számának gyarapodáoát a templomgondnok igy magyarázza: “A legtöbb fiatal nem tud önmagával mit kezdeni. Torkig vannak ezzel az anyagias társadalommal. Ezért jönnek hozzánk.” Az egész egyébként — amiint egy kívülálló beszámolt róla — egy gyenge színpadi produkcióhoz hasonlít, amelyet egy még gyengébb szinésztársaság ad elő. A fi atalok itt kiélik magukat, s ennél nincs is több értelme. Charles S. Robb tengerészeti őrnagy (balra) feleségével és apósával, „ Lyndon B. Johnson volt amerikai elnökkel egy 1967-ben készült Fc most má- vnlóhan ide ! felvételen. Az őrnagy most kérte, hogy engedjék ki a tengerészet ls most mm vaiooan tae kötelékéből> mert foiytatni akarja jogi tanulmányait a Virginia gesen mozogva szőkémén, I egyetemen. - . - . . [ERJESSZE LAPUNKAT
