Bethlehemi Hiradó, 1970. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-30 / 18. szám
2. Oldau BETHLEHEM! HÍRADÓ mursday, April 30, 1970 ELET ÉS TUDOMÁNY Mi az igazság a Vajon minden bajon tud-e .segíteni áz orvos? A legtöbben a kopaszság gyógyíthatóságában kételkednek. Pedig földünkön csaknem minden második férfinak súlyos gondokat okoz a korai kopaszodás. A nők közül is sokkal többen szenvednek hajuk ritkulása miatt, mint általában (hinnék. A Genfben székelő Egészségügyi Világszervezet az utóbbi években bekövetkezett erőszakos halálesetek statisztikája alapján megállapította, hogy többen lettek öngyilkosok a kopaszság, mint a vakság miatt! Hogy a kopaszság igazán nem ok az öngyilkosságra ? Kétségtelen; a szűkszavú statisztikák erről nem beszélnek, de nyilván tUtérzékeny, neurotikus, öngyilkosságra hajlamos személyekről volt szó. Mindamellett érthető, hogy a férfiak egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak hajzatuknak a mai világban, amelyben az esztétikus külsőt már-már minden egyéb tulajdonságnál többre becsülik. A jó megjelenés, mint az álláshirdetések is bizonyítják, a karrier nélkülözhetetlen tényezője lett; egyre inkább a fiataloké, vagy legalábbis a fiatalos külsejüeké a világ, a jó állás, az előmenetel. A kopaszság gyógyítását eddig méltán övezte bizalmatlanság — a különféle sokat hirdetett csodaszerek általában mit sem segítettek. A radikális megoldás az utóbbi évek újdonsága, amelyet többnyire még bizalmatlanul, vonakodva fogadnak, de máris feltűnően jó eredményeiket hozott, s ezért egyre inkább elterjed: ez a mgoldás a hajátültetés. Ez nem kuruzslás, hanem igen komoly sebészeti eljárás. Néhány év óta már Olaszországban is végeznek hajátültetést; a milánói dr. Vittorio Baraldi munkacsoportja a Szent Rita Kórházban foglalkozik ezzel a módszerrel. Kérdezzük meg dr. Baraldit, mit mondhat a hajátültetésről. — A hajátültetés, helyesebben a hajas bőr átültetése a New York-i Orvostudományi Egyetemen 1955-ben dr. Norman Orentreich által tudományosan bizonyított elv alapján folyik. Dr. Orentreich megállapította, ha bőrszigetecskéket ültetünk át kopasz fejbőrre olyan részekről, ahol még sok eleven hajhagyma van, az átültetett haj rendesen növekszik, megőrizve ugyanazt a szint, élettartamot és erősséget, mint az eredeti helyen. — Hogyan történik a műtét? — A sebész, miután megállapodott a pácienssel, hogy milyen legyen homlokának magassága, felrajzolja a homiokvonalt, amely fölött az átültetést végrehajtja. Ezután előkészíti a fejbőrnek azt a részét, ahonnét az átültetés történik: lenyirja a hajat a kiválasztott ponton, a tai'kó táján vagy oldalt, hogy szabadon dolgozhasson a késsel. Aztán előkészíti a helyet az átültetés számára: négy millimeter átmérőjű köröcskéket vág ki a bőrből a homlokvonal mentén és szükség szerint feljebb még egy vagy több vonalban; a köröcskék egymástól fél centiméterre vannak. Ezután ugyanazzal a műszerrel 4 milliméter átmérőjű szigetecskéket vág ki a hajas fejbőrből. A visszamaradó kis sebhelyek pont formájúra hegednek és idővel eltűnnek. A szigetecskéket a sebész helyükre ülteti a homlok felett. Az egész átültetést nem lehet egy alkalommal végrehajtani, hanem a kopaszság fajtájától függően 2—5 alkalommal. Az átültetéshez mindenesetre szükséges, hogy a páciens hajzatának legalább 50 százaléka még meglegyen. A kötést 24 óra után levesszük a páciensről. Hat nap után maguktól lehullanak. Két-három hónap múltán az átültetett hajhagymákból rendesen növekvő uj hajszálak nőnek. A kezelés megkezdésétől számított hat hónap után a korábban kopasz helyen életerős, tartós hajzat lesz. Semmiféle heg nem ismerhető fel sem azon a részen, ahová az átültetés történt és ahol az uj hajzat nőtt, sem pedig ott, ahonnan a hajas szigetecskéket kivágtuk, hiszen a pontszerű kis hegeket a környező hajzat teljesen eltakarja. — Lehetséges-e hajátültetés más személytől, avagy hajas bőr átültetése más testrészről ? — Nem, legalábbis egyelőre nem. Más személy felbörét a szervezet kivetné. A test különböző részein pedig a szőrzet nem olyan, mint a haj, tehát nem alkalmas arra, hogy a legfeltűnőbb helyre, az ember fejére kerüljön. Az újonnan kreált New York, Bronx 21-ik körzetében Rév. Louis Gigante, római katolikus pap bejelentette, hogy pályázni fog a kongresszusi képviseletre. A pap fivére Vincent (The Chin) Gigante állítólag a Mafia tagja, aki vád alatt áll 5 rendőr megvesztegetési kísérlete miatt és mert nem jegyeztette be magát, mint egy volt kábítószer használó egyén. ÁRA: 46 EZER FONT LONDON — A világhírű iondoni Sotheby műkereskedő cég egy-egy hagyományos aukciója nemegyszer nemzetközi szenzáció. Ezúttal is ez történt: 46 ezer fontért cserélt gazdát egy ősi kínai porcelán tál. Hogy ez az összeg milyen nagynak számit, arra jellem ző, hogy porcelánvonalon az eddigi rekorder egy váza volt, amelyet a cég Tokióban egy tavaly októberi aukciója so rán 27,38b fontért adott el. A csúcstartó porcelán tál egyszer már megjelent a londoni árverési nagyteremben. Akkor 1959-ben mindössze 2200 fontért cserélt gazdát. Az a névtelen gentleman, aki akkor megvette, csak most adta tovább — meglehetősen szép haszonnal. A műkincs a Szung-dinasztia alatt készült, időszámításunk után 960 és 1279 között, mindenesetre még a mongol invázió előtt. Szine sápadtkék. A fantasztikus ár oka: Dzsingisz kán hadait alig néhány hasonló porcelán-alkotás élte túl. TERJESSZE LAPUNKAT! Khim Tit, Cambodia állam uj United Nations követe, akinek főfeladata, hogy az országi a nehéz helyzetét a világ elé tárja, ÜKORUNK PROBLÉMÁJA MIT ESZIK Földünk felszíne 510 millió négyzetkilométer, amelyből 361 millió négyzetkilométernyit tengervíz borit. A kontinensek területe (a hozzájuk tartozó szigetekkel együtt) 149 millió négyzetkilométer. A lakott terület csak 110 millió négyzetkilométer. Földünkön több mint három és fél milliárd ember él. Az emberiség gyorsan szaporodik. Európában például 300 évvel ezelőtt még csak 100 millióan éltek, kétszáz évvel később 260, ötven évvel ezelőtt már 400 millióan, az utolsó ötven évben pedig újabb 300 millióval nőtt Európa lakossága. S bizonyos, hogy még egy ideig rohamosan nő. * Éhező milliók Vajon el tudja-e tartani a föld a rajta élőket? Hiszen jelenleg is — becslések szerint — mintegy 50b—600 millió ember éhezik. További egymilliárd ember táplálkozása nem kielégítő, egyoldalú. A föld lakosságának fele kimondottan rosszul táplálkozik, fejenkénti élelmiszer-fogyasztása alig éri el a napi kétezer kalóriát. Röviden a kalóriáról. A nemzetközi szakirodalom a táplálkozás mérőegységeként a kalóriát használja. Egy kalória az a hőmennyiség, amely 1 g. tiszta viz hőmérsékletét 1 fokkal emeli. Az ember elhasznált hőmennyiségét élelmiszerrel pótolja. Az országokat három csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe tartozik a 2000—2250 kalória, amely még hiányos,-rossz táplálkozást jelent, a második csoportba tartoznak a napi 2250—-2700 kalóriások, akik közepes szinvonaluan táplálkoznak, mig a harmadik csoportba a 2750 fölötti kalóriáfogyasztás, amely kielégítő, jó táplálkozást nyújt. A világ kétharmada az első csoportba, Magyarország és a szocialista országok többsége, az Egyesült Államok, Nyugat-Európa országai a harmadik csoportba tartoznak. Magyarországon a napi kalóriafogyasztás átlagban 3100.. egyenlő az Egyesült Államokéval, jobb, mint Olaszországban, és megközelíti Dánia, Anglia, Svájc színvonalát. * Nagyobbak a fiatalok A táplálkozástudomány 80 esztendeje vizsgálja, hogy az emberi szervezetnek mire van szüksége fennmaradásához és fejlődéséhez. Az embernek elsősorban szénhidrátokra (cuk-A VILÁG? rak és keményítők), fehérjékre (hús, tojás stb.) van szüksége. Ha egészséges a fehérjefogyasztás, az emberi, szervezet jól fejlődik, elégtelen táplálkozás esetén pedig elsatnyul. A mai fiatalok súlya és magassága meghaladja a háború előttiek (a jelenlegi apák) alkatát. Ilyen összefüggéseket máshol is feltár a táp lát* kozásszociológia. A trópusi népek alacsony termete például nem faji jellegzetesség, hanem a hiányos, fehérjékben szegény étrend következménye. A kínaiak átiagsulya 55, az európai átlagemberé pedig 65 kiló. Ez a különbség inkább a táplálkozással, mint a faji sajátossággal függ össze. Mit eszik az emberiség? A világ lakossága az elfogyasztott táplálékmennyiségre vonatkoztatva jelenleg mintegy 90 százalékban növényi eredetű élelmiszert fogyaszt, amig az állati eredetű termék alig 10 százalék. Országonként — a társadalmi-gazdasági egyenetlen fejlődés, fogyasztáis szokások és egyéb tényezők következtében — jelentős az eltérés. Legválasztékosabban Európában táplálkoznak. Európában fő táplálék a búza, a rizs, a burgonya és egyéb növény, a sertés-, a marha- és a baromfihús. Á- zsiában búzát, rizsből készült curryt, köleslepényt esznek, de a szója, az árpa, a füfélék, de még a gyökerek is táplálékul szolgálnak. Amerikában és Óceánia vidékén a kukoria, a báb, az édesburgonya, a földimogyoró és a marhahús a fő táplálék. Amerikában jelentős még a baromfihusfogyasztás is. Észak- és Közép- Afrikában a növényi eredetű termékeken kívül elsősorban, baromfihúst esznek, míg Af: rika déli részén zebu, kecske, hal és vadhús is sűrűn terítékre kerül. Vannak területek, ahol a vadnövényeket is gyűjtögetik. Húsból áz egy főre jutó fogyasztás évi átlaga Amerikában, Ausztráliában és Angliában 80—10d kiló, nálunk 50 kiló, Ázsiában csupán 5 kiló. Néhány érdekesség. Az emberiség 500 ezer növényfajtát' ismer. Ebből csak 23 ezret hasznosít, és mindössze 600 fajtát termeszt. Húst adó állatfajok száma kevés, alig tiz: ló, szarvasmarha, zebu, teve, rénszavas, juh, kecske, sertés, báromfi és hal. Nem ".zámitva a vadhús csökkenő mennyiségét. Gáli Sándor
