Bethlehemi Hiradó, 1969. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-17 / 29. szám
Thursday, July 17, 1969 RETHLEHEMI E3EAD0 7. OLDAL “IRKAPÄSOT-HiBDW" A LÁTHATÁRON, BO» ß HORVÁTORSZÁG HAIM BELGRÁD — A jugoszláv néphadsereg heti képeslapja, a “Front”, egy illusztrált cikkében, “polgárháború” körvonalait látja feltűnni a láthatáron, a szövetségi állam Horvátország Szlavónia vidékének jómódiu gazdái és a másik szövetségi állam Bosznia szegény, vékonypénzü j ub-pásztorai között. A bosnyák pásztorok évszázadokon keresztül, még az Osztrák-Magyar Monarkiában ugyanazt a szokást követték : ősszel, mikor vastag hótakaró kezdte borítani a hazai bosnyák hegyeket és a farkasok vették át az uralmat, átvonultak nyájaikkal a Száván Horvátországba, ott legeltettek tovább s ott is töltötték karácsonyi és újévi ünnepeiket. Kora-nyáron azután szépen felhúzott, sürü-gyapjas juihaikat visszahajtották a kopár hazába, júniusban nyírták őket, azután maguk is nekiláttak egy kis pihenésnek. Ezekből az utolsó európai nomádokból még, mai is kereken 2500-an hajtanak át legkevesebb 2 millió juhot kétszer egy évben a Száván, ezévben azonban fegyveres, sőt törvény által biztosított ellenállásra találtak Szlavóniában. Horvátország ugyanis — mely jól vigyáz a jugoszláv köztársaságban legmagasabb élet-szinvonalára — a “Munka Napján”, május 1-én rendelkezést bocsátott ki, mely megtiltja a bosnyák pásztoroknak, hogy nyájaikkal “használják az aszfaltos utakat, hidakat és legelőket.” A törvény indokolása: — Minden kilogramm fü, amit a juhok lelegelnek, a piacon széna formájában 6 centbe kerül. A bosnyákok azonban nem fizetnek egy fillért sem, annak ellenére, hogy egy juh a nyári legeltetés alatt megeszik legalább 200 kg. füvet és számítva, hogy több mint 2 millió van belőle, ez minden évben egy vagyonra ruig fel. Azonkívül a bosnyák juhok óriási piszkot csinálnak Horvátországban, bet egségeket hordoznak be és horvát számítások szerint évente mintegy 25 millió dollár kárt okoznak a szlavóniai gazdáknak. Egy kiegyező javaslatra a keményfej ü bosnyák pásztorok nem is válaszoltak, mivel a csökkenő birkaárak mellett, nem hajlandók állataikat vojaaton, vagy teherautón Szlavóniába szállítani s azután még egy birka után évi 5 dollárt fizetni, mint a horvátok követelték. Mindez országszerte hősies komim entárokra adott alkalmat: Szvetozár Vutin, volt bosnyák páncélos katona például kijelentette a “Front” című lapban: — Ugyan kié ez az ország, melyen keresztül hajtjuk birkáinkat, ha nem Jugoszláviáé. És ha holnap kitör egy nagy háború, akkor ezek a juhok is államiak, mert a katonák feleszik őket. És egy kis oldalvágással Horvátország felé, Vutin: — Én hiszek a szocializmusban, de a felelős vezetőknek tudniok kell, hogy vannak még “egyes területek” Jugoszláviában, ahol a szocializmus még igen lassan, vagy egyáltalában nem mutatkozik. — Azután — mint a lap megírta— Vutin az állandóan magánál hordot pisztolyára ütött és kijelentette, hogy utolsó PÁRIS — Francia mérnöki csúcsteljesítmény volt a Szuezi csatorna megépítése, ami jelentékeny mértékben megrövidítette a hajózás útját a világ tengerei között. Az éppen száz évvel ezelőtt, 1869-ben megnyílt csatornán keresztül folyt újabb időkben már az egész tengeri világkereskedelemnek 15 százaléka. És ma ? A Szuezi csatorna az 1967 évi hatnapos arabizráeli háború óta hajók temetője, áthajózhatatlan. Meg kell kerülni, a szállitóhajóknak, főleg az olajszállító tankhajóknak meg kell kerülniük Afrika déli csúcsát, úgy juthatnak el az arábiai olaj forrásaihoz. Az újabban épített tankhajók valóságos óriások, 200,000 tonnások vagy még nagyobbak, és már csaknem 200 szeli a hullámokat. Ezeken a tankhajókon a szállítás — a nagy kerülő ellenére — olcsóbb, mint volt a szállítás a Szuezi csatornán át. Azért olcsóbb, mert egy-egy hajó nagyobb mennyiségű olajat tud szállítani, mint a jóval kisebb hajók, amelyeket a Szuezi csatorna be tud fogadni. De nemcsak óriási tankhajók teszik a Szuezi csatornát nélkülözhetövé, feleslegessé. Olajszállító csővezetékeket is építenek, amelyek szintén versenytársai lennének Szueznek, ha és amikor a csatorna újra megnyílik a forgalom számára. Aminek egy és más komoly akadlálya van. Például leheletéig birkapásztor akar maradni és nem akar elmenni idegen-munkásnak a “svábokhoz”. (Ezalatt Nyugat Németországot érti.) A bosnyák pásztorok közül jelenleg 1500 van felfelgyverkezve, de egy tized-részükmek sincs fegyvertartási engedélye, mindez azonban nem akadályzzva meg, hogy a harc áll a pásztorok és a horvát gazdák és milicia között. Az érdekes az ügyben, hogy a pásztoroknak ritkán van egyetlen birka is a tulajdonában. Bérért legeltetnek és a nyájak a gazdag “bég”-eké, mely elnevezés még a török világból maradt vissza, amikor a bosnyákok a török urakat “bég”-eknek nevezték. Az újság azzal végzi cikkét, hogy a “pásztorháboru szitói nem lehetnek mások, mint titkos sztálinisták, amivel teljes mértékben kifejezik a Szovjetunió iránt táplált érzéseiket. legalább 100 millió dollárba fog kerülni a csatornában rekedt hajók kiemelése és a leülepedett iszap eltakarítása. Hajózási körökben úgy vélekednek, hogy ha a csatornát nem nyitják meg hamarosan, bekövetkezhet a vég: szükségtelenné válhat az egykori világcsoda, a 108 mérföld hoszszu mesterséges viziut Európa és Ázsia-Afrika között. A helyzet iróniája, hogy \ annak a csatorna lezártságának örömei is. Az ott megrekedt hajókon tovább is szolgálatot teljesít a személyzet, ha ez a szolgálat nem is áll egyébben, mint a jelenlétükben. A matrózok, tekintettel arra, hogy háborús területen teljesítenek ilyen szolgálatot (inkább nem-szolgálatot), háborús bonuszt kapnak. Van a hajók közt két amerikai hajó, az egyiknek parancsnoka évi 43,680 dollárt kap azért, hogy a csatornában unatkozik. A csatorna mielőbbi megnyitását sürgeti, de hiába sürgeti, a szovjet, mert a hoszszabb Afrika-kerülő utón kénytelen fegyvereket szállítani az észak-vietnami katonaságnak. A legnagyobb kárt persze Egyiptom szenvedi, elesik a nagy jövedelemtől amelyet a szuezi hajóforgalomból szerzett. Ez egy része annak a veszteségnek, amelyet Nasser aggressziv militarista politikája okoz az egyiptomi népnek. SZUEZ ALKONYA & FIEST NATIONAL BANK & TRUST C0. OF BETHLEHEM MOST FIRSTVALLEY BANK Nem a legkönnyeb dolog feladni azt a nevet, amellyel oly sokáig éltünk. Különösen nem, ha arra a sok-sok évre, munkára és barátokra gondolunk, amit a régi név jelentett. Habár főirodánk Beihlehemben van, egyre főbb ügyfelet szolgálunk az egész környék lakosságából. Szolgálataink, természetesen, változatlanok maradnak az uj név alatt is: barátságos, gyors és az önök bankigényeit teljes mértékben jól ismerő és megértő tökéletes szolgálatok! JÖJJÖN, KERESSEN FEL MINKET A FIRST VALLEY RAM bármelyik irodájában i 9 kényelmesen elérhető irodánk van: FŐIRODA 535 Main Sl SOUTH SIDE IRODA 28 E. Third Si. LINDEN ST. IRODA 1503 Linden St. WEST BROAD IRODA 1223 W. Broad Si. ÉSZAKNYUGATI IRODA. Caiasaqua Rr. & Pennsylvania Ave. BUTZTOWN-I IRODA 3240 Easton Ave. ÉSZAKKELETI IRODA 1816 Slefko Blvd. MACADA IRODA Nazareth Pike & Bulziown Rd. FOUNTAIN HILL IRODA Broadway & Hellener Si. A Federal Deposit Insurance Corporation tagja. AUSZTRÁLIA IS MÉRLEGELI. ' í FÖLDI CSAPATÖK KIVONÁSÁT CANBERRA — Ausztrália miniszterelnök, John Gorton kijelentette, hogy mérlegelnie kell országa mintegy 8000 főnyi katonai csapatainak kivonását Dél Vietnamból, ha “nagyobb és állandó” csapatkivonás történik az Egyesült Államok részéről. Az Egyesült Államok bejelentette 25,000 amerikai katona kivonását augusztus végéig. Ez még mindig 500,000 amerikai katonát hagy Vietnamban. Gorton elmondotta, hogy az ausztráliai csapatok kivonásának kérdésével ő és kormánya nem fog foglalkozni Karácsonyig, többet azonban nem mondott. Elmondotta a miniszterelnök, hogy az ausztráliai csapatok számát “nehéz volna” csökkenteni, mivel nemrégen növelték teljes három zászlóaljra, külön páncélos és tüzérségi erőkkel, ami jelentékeny erővé tette és bármilyen csökkentés gyengítené s így veszélyeztetené azt. — így — mondotta a miniszterelnök — a kérdés — ha felmerül — csupán arra fog szorítkozni, tartsunk e Vietnamban földi, gyalogos csapatokat, vagy sem. Elmondotta azonkívül Gorton m i n i s z t e relnök, hogyi Ausztrália mérlegeli, hogy a sokat vitatott F-lll amerikai harci repülőgép helyett —• melyből 24-et rendeltek —■ másfajta amerikai gépet rendeljenek. Kijelentette, hogy Ausztrália nem fogadná el a rendelt F-lll gépeket, mig azok nincsenek teljesen kipróbálva és a hibák kijavítva a szárnyakon. V HIRDESSEN LAPUNKBAN
