Bethlehemi Hiradó, 1969. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-17 / 29. szám

8. OLDAL tfETHLEHEMI HÍRADÓ * ThiMBday, J«ly 17, 1969 CISZTERCITA ÖREGDIÁKOK ÉVI TALÁLKOZÓJA Az USA és Kanada keleti részén élő cisztercita öregdiá­ikok hagyományos évi talál­kozójukat junius 21—2 2-én Korbáss Lilla “Pine Grove "Villa” nevű nyaralójában (Leeds, N.Y.) tartották meg. A szombat esti közös vacso­ra után Dr. Pusztai András, az Északamerikai Magyar Cisztercita Öregdiákszövetség iigyv. alelnöke üdvözölte a megjelenteket, névszerint is megemlítve azokat, akik 40 évvel ezelőtt érettségiztek. Majd beszámolt az elmúlt év eseményeiről, amik közül kü­lön kiemelte, hogy a múlt nyári találkozó alkalmával összegyűjtött adományokból öreg tanáraink megsegitésére $200-t, karácsonyra $ 100-t küldtek haza, mig a Szövetség pénztárából a Burg Kastl-i magyar gimnázium támogatá­sára $100-t adományoztak. A beszámoló után Dr. Nagy Anzelm irvingi ciszt. apát mondott köszönetét a Szövet­ség tagjainak segítségükért, majd röviden ismertette az apátságban történt fontosabb eseményeket. Örömének adott kifejezést, hogy az apátság emellett létesített “Prepara­tory School” első graduálásá­­ra már eddig is több öregdiák jelentette be részvételét, aki­ket a jelen nem lévőkkel együtt személyesen is szere­tettel meghívott az emlékeze­tesének Ígérkező eseményre. A beszámolók után Töl­­gyessy-Emmer László tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást a grafológiáról. Majd a közben meggy ujtott tábor­tűz mellett magyar nótákat énekelve a késő éjszakai órá­kig maradtak együtt az öreg­diákok. Másnap, vasárnap reggel a közös reggeli után Dr. Vesenyi Pál tartott igen érdekes elő-Peruban Juan Velasco Alvarado elnök bejelentette, a fővárosban, lámában, hogy kormánya az or­szágban kisajátít, minden magán­­tulajdont-és kiosztja azt a nép között. adást a Ford Foundation ösz­töndíjával Európa nagy könyvtáraiban végzett kuta­tásairól. 11 órakor a Catskill-i fe­rences zárda templomában Dr. Nagy Anzelm cisztercita apát mondott magyar szent­misét és szentbeszédet, Mise alatt az öregdiákok, mint a régi diákmiséken, egymásu­tán énekelték a régen nem hallott, szebbnél szebb ma­gyar egyházi énekeket min­den zene kíséret nélkül. Az énekre a ferences atyák is felfigyeltek és többen be is jöttek a templomba, hogy közelről hallhassák az idegen és mégis áhítatot keltő, szép énekeket. A szentmise után megtar­tott közös ebéddel be is feje­ződött a kétnapos, meghitt, családias hangulatú találkozó, amelyen 21 USA-beli és ka­nadai öregdiák vett részt 27 családtaggal, akiknek zömét fiatalok tették ki. A találko­zón az idén is megjelent az Amerikában élő cisztercita öregdiákok nesztora, az 1906- ban Egerben érettségizett, 81 éves, örökifjú Bessenyő Zsiga bácsi. A messze idegenbe szakadt magyar cisztercita öregdiá­kok testben felüdülve és egy kedves élménnyel gazdagodva mentek haza azzal az elhatá­rozással, hogy az elkövetkező években újból és újból össze­jönnek erőt meríteni a régi cisztercita iskolák még most is gazdag szellemi és lelki kap­tárából. Aki Maót szereti menjen Maóhoz! HAMBURG — Herbert Weichmann polgármester be­szédét egy népes gyűlésen militáns egyetemi diákok han­gos kurjantásokkal tulharsog­­ni igyekeztek. “Mao! Mao! Mao!” — ordítoztak. A polgár­­mester nem jött zavarba, be­szédét tovább folytatta, fel­ajánlotta az elégedetlen diá­koknak, hogy a város megfize­ti az útiköltségüket, ha Mao Ce-tung kommunista paradi­csomába akarnak repülni. Több mint 100 diák előjegyez­tette magát a kilátásba helye­zett politikai kéj utazásra. Weiehmann polgármester fi­gyelmeztette a Mao-barátokat, hogy, ha sikerül előteremteni a szükséges pénzt, a város mindenesetre csak egy uta­zásra szóló repülőjegyet fog adni; akinek elege lesz Maó­ból és vissza.akar térni, an­nak magának kell megszerez­ni a szükséges útiköltséget. Egy plutonium tűz, a Rocky Flats üzemben, Denver, Colo.-ban leállította ideiglenesen atomfeie gyártását. Olaj és tűz a Közel-Keleten Olaj a közel-keleti arab vi­lág gazdagsága és tűz az arabr izraeli háború örökös veszélye. A Közel-Kelet olajának birto­káért az arab-izráeli konflik­tusnál súlyosabb vetélkedés folyik a szabad világ és a kommunista világ közt, az ottani “forró hidegháború” élvonalában Amerika és az orosz imperializmus néznek egymással farkasszemet. A- merikának (és kisebb mérték­ben Angliának és Franciaor­szágnak, más nyugati orszá­goknak is) létérdeke az arab olaj gazdagságban való része­sedés, a Szovjet Uniónak az arabpárti politika segédesz­köz a Földközitengeri térség feletti uralom inegkaparintá­­sára. A közel-keleti történések iróniája, hogy a szovjet min­den erejével támogat, ercsit anti-kommunista országokat, amelyek közül kiemelkednek Egyiptom, ahol a kommunista párt be van tiltva, és Szaudi- Arábia, ahová Fejszal király rendelete értelmében kommu­nista nem teheti be a lábát. Oroszországnak olajfelesle­ge van és nagy olajexportja. Ha mégis az arab olaj meghó­dítására törekszik, ennek okát A Twins “infielder”-je, Rod Ca­­rew, aki egyik vezetője csapatá­nak. megvilágítja az a tény, hogy Nyugat-Európa és Japán fel­tétlenül rá vannak utalva az arab olajra, amelynek fő ki­termelője és haszonélvezője Amerika, s ennek a gazdag­ság - forrásnak kiapadása nö­velné Amerika külkereskedel­mi financiális egyensúlyának deficites alakulását. Minden, ami Amerika helyzetét a vi­lágon gyengítené, elsőrangú érdeke a világuralomra törő orosz imperializmusnak. Az arab-izráeli konfliktus “kapóra jött” a szovjetnek. Egyiptomot azért fegyverez­te fel már 1956 óta, hogy képessé legyen Izráel meg-' semmisítésére, és ezzel meg­nyerte a többi arab államok kormányainak hűségét (ép­pen az olajban leggazdagabb országok, Szaudi-Arábia, Ku­wait, Libia kivételével). Hű­ség helyett alávetettséget is lehet mondani, különösen az 1967 évi hatnapos háború óta, amelyben Egyiptom és a többi résztvevő ország megsemmi­sítő vereséget szenvedett. A szovjet éleszti az ellenséges­kedés lángját és a szovjet segítségében való arab biza­kodás a legnagyobb akadálya a békének a Közel-Keleten. Az arab gerilláik, akik viet­nami példára szállnak szembe az izráeli szervezett katonai erővel,’ orosz és kinai fegyve­rekkel rendelkeznek. A szov­jet az arabok ellenségének igyekszik feltüntetni Ameri­kát, bátorítja az arab kormá­nyokat, hogy nacionalizálják az olajipart — szovjet techni­kai segédlettel, amelyért nem kellene pénzzel fizetni, a szovjet elfogad fizetség fejé­ben olajat is, amire ugyan saját gazdaságában nincs szüksége, de mindenesetre hasznát láthatná a Nyugat elleni hidegháborúban. Mii. a jövő kilátásai a Kő­zel-Keleten? A béke reménj sége halvány és halvány mf rád addig, amig az arabo bíznak a szovjet segítségébe minden körülmények köz' Tragikusan ironikus, hogy a arabokat egy vagy akár töb vereség mégjobban ráutalj az orosz segítségre, ahelyet hogy kiábrándítaná őket £ ismétlődő kudarc. Ennek égj szerű magyarázata az a me| győződés, hogy ők, az arabol akárhány vereséget tulélhei nek, de Izráelt csak egysze kell legyőzni és akkor nei lesz többé Izrael. Az éremne másik oldala pedig ez: Am< rika nem hagyhatja cserbe a szabadság és demokráci kis, de erős fellegvárát a arab világ közepette, mer ennek a végvárnak leomlás legyőzhetetlen hatal omm tenné az orosz imperializmus a Közel-Keleten, Észak-Afri kában és az Afrika kelet partját érintő Indiai-óceánor ahol éppen úgy, mint a Föld közi-tengeren már ma is , sarlós-kalapácsos szovje zászlót lengeti a szél hatalma hadihajók felett. Amerika é a szabad világ érdeke a arab-izráeli egymás-mellett élés és megértés előmozdítása a szovjet érdeke az ellenséges kedés szitása. Ralph Plaisted, St. Paul, Minn.­­biztosiiásj tisztviselő, aki 3 968- ban megjárta az Északi Sarkot most arra készül, hogy ez év vé­gén a Déli Sarkra menjen

Next

/
Thumbnails
Contents