Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-01 / 5. szám
2. OLDAL BETHLEHEM! HÍRADÓ Thursday, Feb. 1, 1968 rr ■« AZ ARM T0RZSF0N0K “MEGOPERALTA” FELESÉGÉT A közelmúltban nem mindennapi kalandon esett keresztül egy török orvos, aki Saudi Arabia Riad nevű fővárasában akik és a saudi arabiai közoktatásügyi minisztérium orvosi tanácsadója. Egy nap késő délutánján az orvost, Dr. Hikmat Akmakot, telefonon berendelték a törzsi ügyekkel foglalkozó minisztériumba, ahol közölték vele: haladéktalanul el kell mennie az ólaikat törzshöz, mert a törzsfőnök kedvenc felesége beteg. Az ólaikat törzs egyébként a legritkább esetben érintkezik csak idegenekkel. Az orvos magához vette műszereit és beült a minisztérium soffőr hajtotta autójába. Négy órával később a sivatagban találkoztak az ólaikat törzs küldötteivel. Ezután az orvosnak teveháton kellett megtennie a hátralevő 50 mérföldet. Amikor megérkeztek, Dr. Akmakot a legdiszesebb sátorba vezették, amely több szobára volt osztva és az egyes szobákat sürü, átláthatatlan függönyök választották el egymástól. Ez volt a törzsfőnök sátra. A törzsfőnök kávéval kínálta meg az orvost, majd elmondotta, hogy kedvenc fiatal felesége beteg, alhasi fájdalmakról panaszkodik. — Rendben van, mindjárt megvizsgálom — szólt az orvos, a sejk barátságos magatartása azonban egyszeriben megváltozott. — Egy lépést se tovább! — kiáltotta villámló szemekkel. — Idegen nem emelheti szemét az én asszonyomra! így mondja meg, látatlanul, hogy mi baja a feleségemnek. Dr. Akmat megdöbbenter. tiltakozott az orvosi vizsgálatnak ilyen különös módja ellen, azonban sikertelenül. A sejk megigérte, ha továbbra is ragaszkodik felesége megvizsgálásához, azonnal kivágatja a nyelvét. Ekkor az orvos — nem tehetett egyebet — kikérdezte a sejket a betegség tünetei felől. Rövid idő múltán kétségtelenné vált előtte, hogy a sej k kedvenc feleségének idült vakbélgyulladása van. — Ezen csak műtét segíthet — mondotta Dr. Akmat — meg kell Operálnom a feleségét. — Egy szót se többet! — kiáltotta vérbenforgó szem mel a sejk — Idegen nem láthatja az én asszonyomat! Mala elmagyarázza nekem, hogy mit kell tennem és én majd mégoperálom az asszonyt. Dr. Hikmat Akmak eleinte nem hitt a fülének, kiderült azonban, hogy az arab törzsfőnök komolyan gondolja a dolgot. Dr. Akmak tehát — mit tehetett egyebet? — elmagyarázta a sejknek, amennyire erre képes volt, az orvosi műszerek használatát. A sejk ezután hozzákezdett az operációhoz, Dr. Akmak pedig egy lefüggönyözött szobában állt, az asszony hálószobája mellett, a beteget azonban nem láthatta. Az orvos a függönyön keresztül adott lépésről-lépésre utasítást a sejknek, hogy miképpen végezze a műtétet. Nemsokára azonban bekövetkezett az, aminek szükségszerűen be kellett következnie: a sejk véletlenül elvágott egy ütőeret és az asszony néhány perc alatt elvérzett. Amikor Dr. Akmak elmondotta riadi kormánytényezőknek a rémregénybe illő történetet, a hivatalos válasz igy hangzott: — A sivatagi törzseknek megvannak a maguk hagyományai, amelyeket mindig tiszteletben tartunk. Eladó egy szív — I millió áelláíéri HART, Mich. — Egy Andrew Rando nevű, 43 esztendős férfi, második világháborús veterán, a közelmúltban a következő szövegű hirdetést tette be a “Muskegon Chronicle” nevű napilapba: — Már éppen elég hosszú ideje kínlódom pénzügyi és egyéb személyi és érzelmi problémával és úgy találom, hogy ezeket a problémákat képtelen vagyok megoldani. Meguntam az életemet és éppen ezért a következő ajánlatot teszem: — Orvosi vizsgálat bizonyltja, hogy makkegészséges vagyok. Felajánlom, hogy hajlandó vagyok szivemet eladni bárkinek, egyénnek, vagy intézetnek, vagy kórháznak— egymillió dollárért. — Bárki, aki megveszi szivemet, azonnal megölethet és szivem az övé. — Aki megveszi szivemet, ez egymillió dollárt különváltan élő feleségemnek köteles kifizetni, akit mai napig is változatlanul imádok. (A különös hirdetésre mindeddig —- érthető módon — nem érkezett válasz.—Szerk). Rubens ATLANTA, Ga. — Dr. John R. K. Preedv, az Emory University orvosi fakultásálak egyik professzora, moniotta: Rubens és Raphael festményein azért olyan vastagnyakuak a nők, mert a tizenhatodik században általános volt a golyva. Ebben a században, éppen ezért, az ideális nő, a női szépség hordozója, a golyvásnyaku nő volt. Aki halott felesége rabja volt — örökre MACHADORP, South Africa — A közelmúltban érkezett a hire az alábbi érdekes és valóban emberileg megrendítő hírnek: A hir “főszereplője” egy John Schachtner, nevű Németországból bevánd őreit farmer. Amikor John 34 esztendővel ezelőtt Németországból Dél-Afrikába vándorolt, megismerkedett későbbi feleségével, Johannával. A lányt csakhamar feleségül vette. A házasság példás volt és amikor Johanna, szivszelhüdés következtében, 1962 december 24-én, meghalt, Schachtner vigasztalhatatlan volt. Két felnőtt lánya ekkor már férjhezment és mindketten Ausztráliában éltek férjükkel és családjukkal. S néhány hónappal ezelőtt, John Schachtner. nyugalomba vonult farmer, elviselhetetlennek érezte az életet a régi házban felesége nélkül és elköltözött Cape Townba. A felesége holttestét tartalmazó koporsót azonban magával vitte. A koporsót becsempészte albérleti szobájába és amikor háziasszonya egy este rányitotta az ajtót, felsikoltott: albérlője egy nyitott koporsó fölé hajolt. A koporsóban egy hulla maradványai voltak. A rendőrség kényszeritette Schachtnert, hogy a koporsót, a hulla maradványaival együtt, az egyik cape town! temetőben eltemesse. A nő az "Év Embere" SYRACUSE. N. Y. — Mrs, June Mele már 30 esztendő óta managere az itteni Smoke Shopnak. A dohányipar, nagy szerű munkája jutalmául, az “Év Embere” címmel tüntette ki. Első ízben történt, hogy a dohányipar egy nőt tüntetett ki ezzel a címmel. Az eddigi, kitüntettek mindegyike egy pár kézelő-gombot kapott ajándékba, Mrs. Melenek azonban — érthetően — egy karkötőt vásároltak ajándékba. AUSZTRÁLIAI PARLAMENT CANBERRA. Ausztrália — A parlament két házának közös bizottsága elhatározta, hogy az ausztráliai parlament uj, állandó épületét a Burley Griffin tó partján építteti fel.
