Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-18 / 3. szám

HAZALÁTOGATÁS AZ ÓHAiodA... IMS Ui»v napján, ujóvet köszöntő vendégként csenge­tő’, t bp meturvwit oUhnnnm­­ba Dr. Cuat* Imre közismert NfW Brunswlck-i orvot, ax akkor Magyar Hírlap szer­­kesztó-kladója. kedvei kolle­gám ci baiálccrv Hibunibir volt okkor óhazánk n ujha­­xár.k egy őrön I. «ggixlaliraa bizonytalan. Jóvó elé néző u) crzlcndönrk voll ez az alsó tsapja s miről beszélgethet­tünk masnii a vacsorratam MufÁU* kórban, mint a Já­róról . . . •Ha vége lm a kiborullak — tuende*ta Imre elgondol kurva — hazalátogatok Ma­gyarországra * boruk onnan magamnak egy feleseget .. .* Agglegény ember volt. fia­tal korában cokat »portolt ltuUiut futbaluzutt Javako­­rabell férfi, akitől to rotál » a hurrá kőxtkbb állók gyak­ran kérdenek Is. hogy miért nem nőaill miig . . így t«re- Wdötl most Is a szó érte a így mondotta el akkor, abban a meghitt L'Jévnapi hangulat­ban szive leghobb. legtitko­sabb vagyát nekünk cr a bmnswtrkl magyar orvoa, aki néhány hónapru ró már halott volt . Szegény Imre, mm irt« már meg azt. hogy vagya beteljratilheeran. hogy elmanjun mág egyszer süllő hazájába, kimondottan ma­gán Jellegű ügyben, nagyon is m*g»nú£yb««t Hányán vannak ma h, mer­te Amerikában magyarok, akiknek tok-suk i-.lindes vá­gya az. hogy meg egyszer hazalátogassanak abba az ot­­srágh*. ahol születtek s akna­­«an elindultak egykor a nagy­világba Hányán vannak, akik évról-évrv halogatják ó hazalátogatást — amivel min din kívánóm ló tartozik ón­­magának es tartozik szezettes­«•*• — addig halogatják. hogy közben meghal ez Is. ar ia, akihez esetleg Iái ogató­ba mehettek volna, vagy pe­dig laton ne adja — ar óhaza helyűit az Örök Hazá­ba távoznak ók maguk Is .. . A testvérekkel, rokonok hal barátokkal és az édes anyn­fólddcl való inógcgyxuri ta­lálkozásból. a mindent felül­múló nagy-nagy érzéki jelen­­tó édes viszontlátásból sem­mi női )e«z. mert tu) inkáig halogatták a hazalátogató utat . . . Ki tudja, mit hoz a jóró ... ki tudja előre megmon­dani. hogy jövőre Itt le­szünk-e. élünk«, módunkban loez-e egy ilyen óhnal láto­gatóul . . .? Azt. hogy néhány hónap múlva körülbelül ml )«z. hogyan ksa. arl még ki tud­juk srámitont msgunknnk. de későbbre nehéz tervezgetni Aki mos* elhatározza, hogy régi torvét megvalósítja jobb. ha azonnal hozzáfog és intézkedik, hogy ezen a nyá­ron elmehessen. . . . amíg még megteheti . . .1 Amerikai kormányunk a ktilfóldl. különösen európai utazásokat korlátozni akarja, hogy a dollár külföldre om­lóét caókkesvbar. Egyelőre még nem történt hivatalTM korlátozó rendelkezéa tu nem Is valószínű, hogy egyhamar történni fog ilyen, mert an­nak Igen »ok akadálya lenne. Ha nem is ebben az évben, dp t következő években azonban (gyre nehezebb lehet majd az Európába Utazás és mar üzért is tanácsot * régi látogatóul tervét míndhamatubb rncgvz- Mtonl' Lapvallulutunk évek ótr rendez magyarerszagl társa« utazásokat, Dunő Andiül ki való clevelandi vezetőembe­rünk, oltani várost cemmiv sioever. a jelenlegi clcveUrali polgirmestpr adminisrliutiv asszisztens« vezetésével ró a jónevű Croger Travel Bu­reau utazási inda kiizremü kődelével. lK6ban az egyik llyvn mcportroik magam iS vezetője voltom s 10 év után ellátogathattam en is «ülő hazámba. Iskolaeveim Buda­pestije után. pár nappal meg­érkezésem után már vitt i* a gyorsvonat tovább. Erdélybe. Ssricclycraagha. ahol szület­tem s ahonnan 110« tavaszán elindultam ide. ar óceánon túlra . . . Sem egy Uyen cikkben, sem egy tucat ilyen cikkben cl­U. S. — ipari világbirodalom Dl«®*» László mondani nem lehet mlndkft amit egy Ilyen hazalátogató ut jelent annak, akt évtize­dek óta nem járt irúlófóld |én Sietem egyik legna­­gyobb élmény« volt amino! nagyobb tálán tsak az volt. amikor élőszóé Amerikába ér­keztem. Mindaz, amit láttam, amiket hullottam és tapasz­taltam cs mindazok, akiket vírzrevtláttam mind-mind a*t mondottak nekem '•gyere vinne*, látogass hóra majd meginti" . . . Annyira beásó úgy, annyira magánjellegű egy ilyen hazalátogatót, hogy az alatt a három hét alatt, amíg utt vagyunk, színi# el­felejtünk minden másl én nők az Vedelte I. mk uzt néz­zük. hogy kit és mii látogat­hatunk még meg ... A na­pok. hetek szaladnak s min­ién nap minden érijúhan van valami uj. érdekes, megnéz­ni. meghallgatni való érté­kes ... Cs amikor az Indu­lás napja elérkezik. hogy ha­zajöjjünk Amerikába, úgy érezzük, hogy vissza kell is­mét jöjjünk a szülőföldre . . . nem volt elég az a jár hót . . . ha/nvár, visszavár u test­vér. a rokon, a regi barát, a szülőföld . . . Augusztus l-en az Alilallo légitársaság egyik csodás jet­­gépévvt indul az a carport, amelynek egyik kísérője is­mét én isszuk. Akik velem voltak «6-ben. azok nagyon jól tudják hogy kim-l.-kinek ügyes-bajos dolgait leikltome­­relmen intéztem ín nemcsak menet, de Jövet 1* olt voltam utasainkkal mindenütt s min­dent elkövettem, hogy xavar­­nventra Ingyen uda-vlsaza Út­juk. Így is volt: senkinek sem­mi lud lemet k-nsé-gu nem se A második világháborút követő hideüháUnw koraiak egyik legjelentősebb fejlemé­nye ti amerikai ipar terjeex- Swdix* a világ minden rrózó­­bcn. Tele vamok » nyugati müveit világ orsiágui ameri­kai mamutvállalatok alvál­lalataival. gyári üzeméivel, toleti táeeo'ataival. de az el­maradott. fejlód ötben levő af­­rikai, ázsiai ró latinamerikai országok nagyobb városait iimatő TV képeken is gyak­­uiu .találkozunk Esso. Coca- Cola és mio amerikai hirde­tőtáblákkal. a háborús Sai­gont som vvve Ll. Amerika el­árasztja a világot tőkével. dcIHrbílliőkkul, terinróogia! felkt'iaUltzéggW. tekéi szer­vezettel. Ennek a terjrezko­­óésack hangxavaros rasz­­hangja van. De Gaulle a fran­­ri» nemzetgazdatóg íojtoga­­táláról beszél. Wilson csak Anglia alárendelt (KKJÓI emlegeti a német lYanx Jo­­•ef Strauss kíárusitist. vég­­eladást panaszol. Mindenütt érzik az nmvrikai ipsri világ­­birodalom hatalmát. De hu az amerikai hazafi nullát tm*z­­kesé-g dagasztja, ne feledjük, hogy amerikai UH if Aruk kül­földre vazdorlásn egyik fő oka — az iiüy nevezett kulfó'di segély mellett - az óriási iíollárelvájatortát tengerentú­li országokba. ínképp Kiíró­jába. II» a dollár kríziréról beszélünk mo. az amerikai ipari világliinalslmsl illet­jük bíráló, juunszoló szóval. Az amerikai ixmMtköxi tut­­térti mérleg passzív, több dol­lár megy ki tis országból, mizil amennyi bejön, és ennek leg­kisebb oka zz. hogy amerikai­nk látogatóba mentek szbló­­lehljükre fa aula surópui vá­rewokbu; «nn«k agyik fő oka. Ismételjük, nz ipari világhíre­dalom. Amerikai nagyvállalatok tengd ezt uh beruházásai 6«ö billió dollárt traxnek ki. Hogy ennek a nagy KzoOtauk Jelez.!.', »égét érz-kettoMÜk. «lég em­líteni uzt. hogy uem.'suk ki­­•ebb. hnriftm nagyabb orszá­goknak egész reBHMgiizih.se. HU más éri «I Olt a «zinut. Mi­féle beruházások esek? A me i ka uralja ma RiP>(a rum­­l'Ute? OsWttoek«v *?áAilt<kí's ft vili* itutCöSiiitiil tyblétűtrtk «0 raxalékát. nagy mérték­­best vesz részt a vegyiipar. a mezőgazdasági gép gyártás­ban. az súíjflumiitúsbari. Angliában a módéra iparok falc amerikai Lszaklatt van. minden 1T angol aranka» kö­zül egy amorlkul vállalat szol­­-■álatsbon áll. az angliai íjori ternuóisnek 1A százalékúban élt van az amerikaiak kree ró pénze, fis ami tökét amerikai­ak Angliában invesztálnak, abból kétszerunnyl profitot szereznek, mint angol ver­­aenytárvaik. Az amerikai ipar terjnako •ITM« Kuni|»Uaa erén UndUle­­let vett, amikor megalakult »» kiépült az Európai Közi.» Ihar. Ledőltek fokozatosan az államikul egymástól riválaxz­­tó vámfalak, az így megna­­xycbixxlott. rougsiokijiinKo­­dott pia« uj Ipari ró üzleti khetŐMigsáut kínált. Az ilyen nagy pia« klhaacialasaban az aiin-zíkaiakllak több Ujuss.­­lalatuk é* gyakorlottságuk volt, mint az i--rómaiaknak, hiszen ez az ország tizen hó­­rom gyurmát egyetlen gaz­­dorágl testté válásival vonult In a történelembe és ma ŐO illant képez egy nagy. guzilag tolvevőpiarot. Későn vették itxre az rurépulak. hogy mit jelent, miijén ipari és üzleti lehetőségeket ryit meg egy >up<r-piuc. ExpMtlchetósv-ge­­get — az export korábbi költ­­»égéinek kikdxxUxilMva Hogy e»ak egy példát emlit­­aünk, a Gillette (Iroopaay ural­ja ej nz curótni borelv-apvn- I« piac (A -iázaVikát. Es. te­gyük mindjárt hozzá. Gilleti« .«.ktatju rá lauanklnt a fe­kete Afrika (Miit, hogy n«­­lállukat ne «esitett kővel, vagy hó-lkával, hantén Naett Uade-cl borotválják simává Karat tőada? Igen, az a Gil­lette penge afrikai neve. Állam az áGombán — ezt a l»>:itiknl frázist régtől iemer­odafrté menet, se visszafelé Jövet, Aki uz augvzszlus 1-én in­duló. Ne«' York-Rónva-Buda­­(out él visaxa, 3-hetea mcpwt utazásban reszt óhzjt venni, aki velem akar jönni ezzel a csoporttal, aki biztonság bon akarja érezni ró tudni átadói oéu-vuus az egész 1 héten át. az tedtae ki a la­punkban többszőr megjelenő hirdeteabvn n sN*lrenyt, vág­ja ki es küldje be nekem e lap címére Pintafnrdultávul nvegkapja az utazást Ismerte­tő a atravunatkozólaA műi­den felvilágosítást megadó fiixutut Dl«®«» László. *««rk«tö ;ük. Most egy uj frázist kell faragni, világbirmlulinn a r>­­lágbirovlulomtua. Kgyik-tná­­slk amerikai Ipari óriás llyan riievnést érdemel. Készük Lim-lebbről *«k egyikét Standard OH of New Jcrsey-t. Ex u vili* lugnogyöldi olaj­vállalata. vagyonának, 0z«­­maintvk li »zázaléka mm itt­hon. hanem a nagyvlágtaan van. A fóklknvkság minds® részébe® 200 aj vállalata van. több mint 100 oixcáglas. fogúiét*! évi bevétele 13.6 hélllő dollár volt ét évi pro­­f.tja i.i bin» dollár. Vágyj­­na eppe® annyi, mint a leg­­utőldii évi bevétel: 186 bil­lió dollár. Ez több. mint az Egyesült Államok aranytar­­találtja. Olajszállító tankha­jóéra’« ram* 126, tóbb «nini az egész görög kircskodctm! flolt*. 66.1k) gzrolin á’lomó­­sms adják el. Esso ró más ne­­wknn. SZandanl Oil of N ew Jersey gazolinját ró más pet­­isöeumgyártmányait. Esso­­táblákat lehet látni az afri­­l»i éurtvüjk ioél«in éa a viet­nami hnreítetü’etc®. Mindé­­iiütl ss világé® vannak EstO mcéclrk. Essu vendéglők. A narr» autók futnak, ott nemesük gazolinra ró clújra van a/ökaég. hanem éjjeli pi­­hcnls-e Is ró ennivalóra b ... Kanadában. Európáhssa. a világ aoz n'xiílcn kritizálják az amerikai toké és ipar tér­­foglulását. de aligha tehet­nek er ellen valamit, hitzen hasznát is látják, egyes ot szá­nok aligha nékulochetnék. Ícuii-Jutuues Servun Schrei­­hsr im»u fruniaa (xditikai éa gazdasági író "Ax amerikai kihívás'' riimn könyvel irt. oswly nyombar bsetseilcr lett rgróz Eunípálun. Kónjvvhm ízt Jósolja: -flzenöt éven be­lől ar Egysxblt ÁlUnrás ró a Szovjet lluió után a harma­dik nagy i|u*ri hataloea nem »>zr<c<i te ez. hárem az európai amerikai ipar. Már ma ia, az Kuröioi Közös Piáé kileeoe­­dlk évében, .azok a piacnak Mrukturáya lényegében ame­rikai. KutaUxrz ói kixériet«­­zróre az amerikai nsgyiállo­­latoéi hatssorasuiylt költenek, mint z Közös Psze ” ~MQHKaXlKALOM WOKfiEK ' tol: bakátok? iv.,»».rU ncpiú rcNUkt Kenni#« (cllO«l M«fcan. ha eallaicáa! lsaras. mlu agy AVOK LADY”. Ollhrnsbtn tnrlcne ne-trósaétoaétt totolenál Ina. Paalh Amtntkar. Hl 2 IMI, Ma# Brurauukcsi: KI S IMA Al­­l«sta#n Balhtabais kcenyróró «M-MI« asimta LAPUNK UJ KÖNTÖSBEN LAPUNK KŐVETKEZŐ SZAMA mir uj kön­­tő»ben fog möjrjelenni: áttérünk a tablók! formára, amely Amerikában különösen a heÜla|K>kná) népéze­­rü. Ez a forma lehetővé fogj» tenni, hogy legalább 12, gjakran azonban 16 oklaJon jelenjünk meg. Természetes, hogy uiltal növelni tuzljuk hír­közlő és szórakoztató anyagunk mennyiségét és szí­nesebb, érdekesebb olvasnivalót tudunk nyújtani ol­vasóinknak. Egyre fokozottabban háramlik ránk a köteles­ség, hogy honfitársainkat kimerítően tájékoztassuk az elmúlt hét reményeiről, valamint magas színvona­lú magyar olvasnivalót biztnoiDunk számukra. Kéméi jük. hogy uj lap-formátumunkat, amely a jelenleginél kimerítőbb é* színesebb olvasnivalót fog nyújtani és amellett kiadási szempontból gazdaságo­sabb is. szívesen fogadják majd olvasóink. Annak ellenére, hogy egy magyar nyelvű heti­lap kiadása egyre több pénzügyi nehézségekbe ütkö­zik, reméljük, hogy az uj köntösben, azonban a régi szellemben tudjuk tudjuk tartami olvasóink kedvenc hetilapját. Hol vannak amerikai katonák? ró uz «gssu szabad világot. Érért kell hadikéstUlteégben lenni a veszélyeztetett helye-Jelenleg isvzk Vietnamban folyik inTM hu.. Olt a vieU zamiak mellett amerikai kato­nák vesztik álltákat mindss­napí. Kern tudunk egyetlen jenax vagy kirui katonánll, aki ebbe® a háberubaa életét vusitcUu volna. Fogyasztási adó WASHINGTON Azok ar tmerUulak. akik külfödön s'asárolt autót hoznak be ar mxigbsi. január 22-ilu után ■ százalék fogyasztóéi jóit rxzetnuk. Johnson biztos alsók? CHICAGO John M Bai­ley. a Demokrata Párt orszá­gai btcottságának elnök«, mmalutta az újságíróknak' Johnson elnök ujraválasztéssu Hátéáliun egrózim biznnyos. rraB4la-uav)#t tárgyalás MOSZKVA Mxhel D**>­­rv, francia prnzügyminisz­­ter. nehánynopos tanéoiko­­ásru a xzóv jál fóvarosba ér­kezett. Török látogatás JEDDAH. Saud. Arabia Hivatalai jelenté® kőnilto: Cevdeí Sansy Tűrükurszag «Inuk Január 2!<n. batozpot látogatásra é-rkezik Snzll Arablába. Az njszivü léifi fizet CAPE TOWN, South Af/iot Dr. Philip El a l brr g akin -emregiben »ivátültá-lű nad­­lóiét hajtottak végre, napi 8.4* dollárt fix»« a kórházban ás ez a maximum A világ minden zrózébe® vamok amerikai katonák. Hűl többen, hol kevesebben. Legtöbben vannak Vietnam­­buti, szánrak Jelenleg SöO.MK' A Távul Koóil többi országul­­mii 217.000 amerikai katona áltnmásoaik. A Karíb-tenger szigetele 25.000 amerikai tef­­j«»it katonai idulgálutaL Eu­­ré-jűbon ró a Ebklktai-teng«­­r«n 362.000 amerikai katona ró tengerész na. Egyéb ht­­'j»k«n é« a Ungureken cirkáló hadihajókon további IW.OtXi laeerikai saulgálja hazáját ró t szabod világot ikonra ni­­muk: egy ró fél millió. Amerikai katonák európai ínoaUUhtl jel: Ny ujtat-Németorxzág ró Nyugat-Berlin, Belgium. H«5- IhihIíu. Anglia. Olaazor.szúg. Spanyokrstág in Axori-migr­­l»k, Tiiriil.or.rág, Grönland, bland. Ketot-Ázsia: Guam. M»i­­wny. K«újaiéin. Johnston. Bo­nin rare.le*Umg«ri szigetek. Japán és Okirax a sziget, llé’­­Korea Fwmraa, szabod Kinu. KUlbp Szigetek. Sziám iThai­­föld). Drl-Ksr«a, Déi-Vtet­­nam. Csendes-tenger: Seventh Flret. Karibi-tenger: Kuba IGu­­in tanárnői. PtMrto Rio». Ber­muda. Panama Canal Zone. Kanala. Afrika: Libia az egyedüli afrikai orxzág. amelybe® míg cgyidclg amerikai katemang iillomásork (Whrólua légi ta­xis.) Afrika északi partja mentén cirkál a Sixth Fleet A világ minden részébe® egy ró fél millió amerikai ka­tona. tengeré« ró repülő ál'­­őrt, a szabad világ védelmé, re. orosz éa kinai kommunát* támadás megelőzésére, mük­­*ég esetén kivédésére. M» Amerikának több katonája, több katonai ereje van kül­­fUtKe. mint »«olt bármikor a mixoltk vilátfhábr.ru óta. Amikor ax a hábora véget ért. Amerika majdmai Uljuicn 'eszerelt ró báróit egy tűké* világ eljöttében. De a világ­­kommuniaBus oaebóriői. izéi­méi ró támadásai a békeótom­­tró friábrtmtották Amerikát BÚTOROZOTT »«ék« M*M» hetlaoM tUf ««ara. Iliül vier r- doiQfO x crack. 71 U«»*. 81 N.A- B»ra-*V.4k KJ Teli S45 :*© ItAZIMUKKAJlA l.ra.k ut­­mert kall 1 v#sr irasCel nem» alt#*»» imnk». Ava. K»w Biuaavlck. KJ. Teletoe#]­l-o azs-nte uuuv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents