Bethlehemi Hiradó, 1968. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-04 / 1. szám

VOL. 4*. ÉVFOLYAM

No. 1. SZÁM

bethi.*hf.m. pa.

»

7k»'«lil January 4. UM

A Medicare érem másik oldala

WASHINGTON - Sc» incur R. Tlialcr. K(* Var* UUmi demokrata »ben*tor. n ■rm.it ii * *grti«*gugy*kit »1x18610 bizerttulgn ehttt rámutatott irr», hop.' acél id"* férfi «i ni> ana Ceníazaégvidclem dolgában rowxibtral all mint ifit h Meditate dfitt. "Az kW» better» — mondott» a senator — ma többet fixetrek orveai -szolgálatért. miit a Ukowienak bármely min jk." Ka a mcgillapiUa rrm lenne ijesztő. ha egy cmher vélemÁayét fejezné kl. hlxzrn egy ember, akármilyen magas állásban ran é. akármennyire hozzáférhetők számára a hivatala* « hitek«

adatok. tévedhet. tnterhat. De nagyon inkán t-annak. »kik hasonlóképpen vélekednek: morénk betegek, hamm révének Is. rvUmlnt egémségllgyi hiratali vezetők *» tiralviselők enaágu. « Állami tOrvrssyhoreik i*. a* md| minden résxébca.

Mértékei kell t»rt»ni. Köztudnmásn. hogy a Mrdiuare Idős amerikaink stiitrreinek juttatott mir eddig ságit«»get. megmentett százezreket n snlyoa ét tartón I-ii-r-'S rtksaer elviselhetetlen flnan

Icráil» terheitől. Mértem tubád tűmet hunyni a tény etilt t. hogy «ok etet ben a Medicare hitránjmean befolyásai-NEM-POLGÁROK JELENTKEZÉSE

At uj exjteeidó januárja ax a hónap, amelyben minden amerikai lakos, aki nem amerikai állampulrir. UkiM-iir.it a Bevándorlást éa Honosító» Hivatalnak bejelenteni kite- Int. utón a kártyán, amely

hald, Be kell .«Irrten! • elmet. akár váttoaMt, akár nem viltoaott ebben ax érben. Látogatókra. turiatákra I» VO- natkottk ex a bejeVnténl kote- Iereil..V Aki jaauárhu az ermAgea kívül tartózkodik visszatértre útin 10 napon betűi kötetes a bejelentést rexkéellni. de ekkor mar « Aliin Addicas Képért kártyák

a |HuUhiv»U)oktan nem kaphatók. utókért ii Bevándorló« Hivat»»« kell mraai.

.Személyesen kell a kitöltött kártyát a pontahivatalba rto-etavinni (i«m «tatod posta «tjén küldeni •> de aki lote*

SÄTSSfi:

ia bei ltot i a kitöltött kártyát.

A tejetentéei Utelexettsé* elmnUntása szxgorn bunte lést inukat maga után.

A múlt éviién *.600/» nempolgár Jelenthetett, étidén 8.- 675,OÍ*) bejelentésit vár a Be láadortáni Hivatni.

U a* rgeiz-sgv időimet. megdrá*it<Ata ax nrvrai xudgálatot ér. aaatt nem lehet figyelmen kívtál hagyni, a (iataialib gi-nertn.it Is érint a baj. mert at orvosi szolgálat a< ígért voruloo. korosztályra való t-kirtet nélkül drága a Medicare életbelépése dta.

Itt így példa ax egyik ni-wyorki nagy kórházból. Kgy idto nünrk bitonye« vérbeteg- Ivg miatt már évek óta mindé* héten vitamin injekcióra vcát exókiége. Medicate elírt: a bejárt beteg minden eret- Im lóó vagy 1.76 dóIUrt fitetett. A Medicare é>tbelépése után a napi vitát «támla 20 dollárra emelkedett. I*y ax idő« nő hléyxete a következőképpen alakult: Ax első 50 dollárt neki maginak ketl megfizetnie. at orvosi itámlák további réexéból csak 20 ■százalékot térit meg a téztorita*. Medicare ereerint nem ulnsóbbítutta. hanem drágította a kezelést.

/■lanté* no másik nvuyorkl korhűből. ügy idős no ne men'll a rebrér leoperálta a

capon exert — ti eo lenn* elüt. Molieare után ugyanez n átfedte ugyanennek a nőnek ery újra «zllkségessé vitt ha•osilő opvrár-Wért 600 dnllánir .támlát nyújtott át. Medicare ennrk csak egy rée»ét téritelt* meg *« a páösnutok tellett ftxetnie KrUbelUl 400 dollárt, a MedkmeUtti 175 dollár helyett.

Országszerte «xíbcs.W tárgya mar régebbóta. ktUmtM azonban Medicare éta, hogy a legtöbbet keresd réteg Amerikában az orvosi társadalma Nem találgatáson vagy lomb) nie ion alapul ez a megil'apitás. hanem a Néfozámlálarl Hivatal »t-stiextikajáa. Ax America* Medical Society, «melynek 250.000 tagja van. megke«lt* a* orvunk jövodeimí statisztikájának készítésé«. Ax élni kórrKések Így szólnak: “Évi Jövedelme 20.000 As'lárrtl kevesebb f" A további kérdések: Keres-e évi /!).«■) dollárt, dO.OW) dollárt é* így tovább, évi 100.000 dollárig. George Menny, ar AFT-élO elnöke bscsüse szerint az amerikai orvosok átla*oa évt JSvadsiau 35-40 ezer -Pillár. De köztudomású, hogy maiak nsm ki* számban óriások. akiknek én jövedelme 100000 ú 1W.0CO d^Ur k.ta váltakozik, főleg Mcdlenrr oká tói. mondja Thaler szenátor.

xk! hozzáteszi. ho*r- ennek a nagy jdvrtelsoitek nem ki» része a Meddőre-biztosított öregektől és a kirkzreerti emberektől szárasuk. Hol a haJANUÁR J-ÉN DRÁGUL A POSTA

A kongrasMUi a posta de nck, azzal az eltérőivel, hogy

licitjének nOkkentétérr uj térvényt hozott, amely a poatai díjvzabáanak emelőiét írja el* lObb kategóriában. A magaiabb dljizobáv január 7^ én lét» élette.

A nagykózóeséget légköré lebbcól énlekló váltnzáwk a következik:

LEVBLPORTÓ az EgyeeAlt Alkarnak égé« terólctérc. Kanadát« én Xexicótu ar idd»gi * rent helyett 6 rent.

LßGIPOSTA LEVÉL ezekre a heljekra ax nlilígi 8 rent helyett 10 cent.

Ft-c a (, illut-Ueg 10 rent tartó rry unelára szól. mégpüdig a rendea levetetuaél 13 unciáig. a W-g-ípMtn leveleknél 7 imriéig. A 7 uncián fölüli légi posta tarifa beolrad egy uj kattgóriába. amelybe a rondee i* a Hgl posta küldemények tartoznak. Ebben a kategóriában minden levélküldemény tartója egy font *uij ig SÓ cent. Az egy fonton felüli küldemények a jr>Vnlvgi légi posta csomag dijak alá eoaz egy ée ót font közti díj báa nem fontonkint váltoxik. mint eddig, hanem Mlfonteákéit. Ex a ráitozáv egy« cvomagok exáintávárvál ..lr»5bbodóura fog vrxctni.

LEVELEZŐLAP tartója 4 errat helyett * ,-ent, légi szállító* ( cent helyett 8 cent.

HARMADIK OSZTÁLYÚ CSOMAG POSTA portója « el ni kát unciáért ax oddlgl 4 cent helyett 6 cent.

SPECIAL HANDLING o

harmadik osztálya csomagoknál iámét la bux vezetve, 8 éu tö uncu MÜy kórt.

SPECIAL DELIVERY.

SPECIAL HANDLING.

AJÁNLÓIT •• CERTIFIED, C. 0. D- 4* BIZTOSÍTÁS dijai

váltcaatlanok maradnak.

l’JSAGOK 4a MAGAZINOK portója is emelkedik január 7.-án, mégpedig 24 mizalékkal.

MAS KATEGÓRIÁK díjszakóra is emelkedik, err* von*lko®i«ii a (oatahivatnlok adnak Információt.

rr. ív, rí linóm is. caevun.-I l'. S. Surreob Geuent így nyilat krae<t: ‘*A nyert nem ulvrien lóttozUt a játókrza- Nüyokon." A JátéfcxzaWIy .JMly itt lUalmará-ra kerti i kereslet és kínálat egy mi*. r» határának r.izdaségt törvénye. CajdjKigi törvémyt kell •mllten:. mert ax orvosi gyakorlat ma Ízlel, nagy irzlrt Ninesra az orszárban elég or*«» - «é*t ragynbti a kérésié«. mint a klzdlnt.

A munkaügyi minisztérium statisztikái osztályának kimutatás» arénát ax átlag»« orvosi dij isazák sx évnoá első hat honnpjáonn 6.1 százalékul nőtt a coilt év első felével szembe«.. William Gorham. XX. rr-szsfyugyi. közukt»Us> és -ep)ék-tl misztérium államtitkára rámstatott arra. hogy l»lí &> 1M.S áőat ax orvosi dijak több mint kétsxsvolyan r«r»n emelkedtek. mint a megélhetés össoes többi költségti 1066-1« ti t> általán* dragolo* 3.8 «xáulíkoe. az ervoot dijak drágulása nem esnek du-laja. 6.6 százalék mit. havin 7.8 százalék. Az American Medical S<«-i.*y *»t x megáll»jótá*t nem fogadj» «I. azt állítja, begy az orvosi dijak drtgula« csak í.8 sdUáUkcs volt. Hozzáteszi az ‘onto szövetre« ~^j!Til^TÜÜ! Z letet la f.^rt»t A, mint Üzletember. ó fcs megérzi a dől- Ur értéécínris csökkenését."

Mlírt oly isagy a keretiét ötvöst szolgálatért? Gorham álUmtitáár sMitnt ennek egy* otx az. hogy az emberek hit* és kwcaJsn» ne orrestodzmóny uj trlTmánynibon. ax uj ixalaxydgyateevkhcn erósödXt. de raNpct Játszik ax in. hogy a kedvező gaxAiaágt helyzet folytán több embernek több pénze vaa most. Gorham, a miniiotérim sxőszólója, kétségbtvonjj. hogy a Mndíran- lenne ax orvosi szolgálat drágulásuk főbb tényezője. Herman M. Somew. a IVinretca agyetevn U- nára. rámutat arra. hogy ax cevosá dijak, ngráe*»rt«n éppen IMG júliuséban emelkeltek amikor a Mwlicarv biztosítás eletbelépett.

A hajuk erre •taxira kiilőnböz.1 javallatok merültek fel. Például: Or-záp»« tenényben •rabéi» .lőni a maximális dijat. amelyet ax orvosok fék »ámitkatnak. A Moslicare törvényből kikuszőbőtni a deáictíbíe-t. vagyis hogy ax első 40. illetőre* m ehő 50 dollárt a bet*gnek magának kell megGxetnlc. (Már kiszámítottak. hogy a deductible elhagyúax évt U billió dollár ujafcéz költséget okozna.) Méz radikálbubb Járásiatok arra mutatnak, amitől ax orvceitir• *. .... :: iitócik: az crv.-i gyakorlat szabólycaisa a “*> cialitéd modkiae."

Éwégi helyzet a világpolitikában washingtoni stratégák szemével nézve

WASHINGTON - A* ame-l ríkai fővár»« politikai világ stratégai «rep kurárumyi ajándékban reszvsUItek. mely ezúttal KeMt Európából ércezó hírek formájában j*I«nt. kereti

Ott ugyani«. Kelet Európában Moszkva emberei kezdenek a háttérbe noruini újabb országokban, mint egyelőre Kelet NémeSországban és Csehszlovákiában. Mind en-setrr Moszkvának óriási «tóíeaxitéssébe került, hogy a maga embereit még a felszínen tartsa akiknek sutba kertiéi* Veszélyeztetne azt. amit Ku ró pában a kommunizmas jebb szárnyának neveznek.

A Prágából és más európai kommun!**.» fővárosukból kiszivárgott hírek szériát a «ehkxlnvákiai komm untsta pórt "főrangú* köreiben ax a mcggyóziidás fogamrott meg. hogy ' ideje volna a váltósuknak". mely tulajdonkeppen nur régóta ered éke* Ez pedig abban csúcsosodott ki. hogy meg szabaduljanak a maguk speciális örökségüktől u szlalintsla korszukbót. Antonin Novotny elnöki« *» páriiónoktói.

Rgyelöre Novotny megmentette fejét « ezt k Kelet N*nwtmrágban felhangzott pan.k-kialtiss* n a k köszönhette Moszkva lelt Ott ugyanis még a kcmmunlrzrzus Ncandcr- völgyi korazakáb&l stármaró Walter Ulbricht Jogosan hihette, ha Novotnynak mennie kell. ő maga sem fugja ext átvé-kzelhetni Csehszlovákia közvetlen határán.

A keleti kommunista országok politikusainak felfsigásu szerint Ulbrlcht-nak valószinilleg igaza van. ha úgy hiszi, bogy helyzete toppant megnehezül. ha a masak anakronizmus, a sztálini Időkből megbukik. Tehát a maga megmentésére clearer Novotnyt kellett megmentenie azáltal, hogy Brezhnev Prágába utaxákát mus/ksai látogatása alkalmával kieszközölte. aki Novotny pártreretői életet valamivel meghosszabbította. Ha ugyani* mindketten egyszerre mennének Moszkvának hasonló aggcslalmai lámadnának Kelet Európát illetően, mint az Egyesült Államoknak jelenleg a Földközi Tenger keleti partjait illetőleg

Tt-rmékzsdescm lehetséges, hogy a Kremlnek sikerül őszazetoldoccni a dolgok menetét Kelet Európában és felfújni Novotnyt-t ** Ulbricht-ot még *gy fordulóra. Moszkvában azonban jól m*gért«lt*k ax uj szelek fújását ás ha nem most. rövid, belátható időn

belli) lazítani kell Cseéuzlovukiúban *. Kelőt-Németországban az órzg ailalial biüncrekeL kúliinnten ebben a két o.'izégban. mrlyeke* gyakorlatilag teljesen Moszkvából kormánynznak.

Csaknem az öaazs« többi keleti országok ktlKesbóXó fokokig nemi autonómiát nyertek beled tlfjélk vexetésére és blxcv.y«H függetlenséget, hegy kül|Mlitikájukat résziben maguk formálják.

E pslUnatban elmondható, hegy Románia relativ« a leg«xabudabb. Amikor Moszkvának most sikeiült. begy a ‘óhbieket rtozterelje a krém! Izraellel ««enbeni politikájában. Kenun is egyszerűm és merészen kereskedelmi szerződőst kötött Izraellel. Ez volt a "legkirívóbb megsértőso a szovjet politikának egy keleti "protektorátus." réxzéről és ilyesmi nem történt Tltó kivonulása a blnkk-ból 1646-ban.

Fiiggs-tlen gond.í ixlás és független tsvékesryMf fűtőtülkén! szerzett híveket Kelet Európában vs ex a gondolkodás áttér'odt Romániából >.h*lo. -.a Ezn. tt.Wz

éilngtonban* meg nem kerea?lt osztaléknak" nevez, mindeiuus-tre ajándék értnek számit. különösen most. amikor oly kévé* haremló véetlen politikai ajándékban riazreül ax Egyesült Államok.

Ugyanis a - yugati helyzet a Foldk.í/i tengeren még nincs megszilárdítva. Cyprus még mindig ere« és foga* probléma, a görögceazag helyzet zavaros marad, ml« a király 4* a katonai junta valamilyen megállapodásra nem Jut

Hogy a Távolkeleten milyen nehéz legalább tárgyalásokat kezdeni valamilyen béka hányában, újból beblxo nyosodott. Az elnök egyórás televíziós beszédében a hangsúly azon volt. Kegy a aazgoci öélvietnaml koenuay tárgya ItscJut kezdjen a Natkma) Labaration Fronttal, vagy is a Viel Cuaggal.

Saigon azonban nyomban világossá tette, hogy a Vlet Coesggal való tárgyalásban nincs érdekelve ás hzg) Saigon caak egyben van érdé kelve: megnyerni a háborút

Ax évvégi világpolitikai helyzetben a legtöbb aggndalomra ad okot Vörös Klne. Az onnan érkező jelentések héza gesuk úa ellentmond.'* Ugyanazon a napon még több lövőlduzKiről ré zavargásról érkeznek Jeleiitréck. majd pedig arról, hogi- a "kulturális lorradalren* túl van a legrosszabbjan

A nyugati politikai xzakérlok áhítoznak egy tiszta képre. vagy arra, hogy a man,»mus túlélté íeunagat. vagy újabb "kulturális" hadjáratot tersei summ ellensége ellen.

A "kulturális forradalma*" először egy évvel exolótt Indítottak útnak, a temvenybe- Ukarttás vágextávei A Január es február voltak a legvadabb blcsapck az eredeti kampányban. .Azután néni csend állott be. a tavaszi i*e-is. mutt és megkexdödcrt'. a második kamganv a nyár közepén. Azután ismét azürert állt be. mert aratni kellett.

A nyugati politikai szakértők csak egyben bízlcuak. Ha a maoixmus túl is eite magat.

Mk idő fog eltelni a fizikai

politikai rendrtinalasbanAVasinngtor.tun nem akad egyetlen sxakvitú seen, aki hinné, ívegy kccrvrnuni*i.i Kína képes volna swgynbb azsrepr*. a vietnami háborúban

Ezen a ponton azonban égj' avetelt kell tismi. Mwcxkva sefolya» állandóan női-eksxlk llanoi-bsn amint a sxev,et fegyversrtlüla»* mind

Termés»etíren Kína nem kívánja hogy a Szovjetunió igazi 'nagy testvérévé" vátiiű EazxkviCt na innak a ha meg több axállitutaal a MV- irt bsfulyú» még jelenték» -sebben nőne. valamilyen 'nrmábsn bsavatknchatna Kita, Hngy a bc-fiilyást elszúrttal.

Ea légül még egy meglyugtalíhb hír a ny.p> it lkai stratus: i.laxziak — Még mindig nini« ez inai Jele annak, hogy Moszkva is Peking között közeledés lőhetne létre.

HUSraVITIL

WASHINGTON A déli íltárnok fximerje. elerhetá sélziak látják, hogy az Egyénit Államok növelje húskivitelét. mely csaknem a nula pont«« állt és áll. hogy eiilul megixa bóduljanak a tyupot-mugyopl é* dohán«•'crmesztes fáradságos ú> sőkotcc eredménytelen munkájától.

Sokan az mezőgazd.isáci vív tök. sül nagyifunzsnk kö-ül is, eredményes jövőjét

'átják a tuzstermelémek. fokozott szarvasmarha, disznó is csirke tenyésztésben

MUKKAAkKkLOM HOKíí« TtŰ BAJ1ÄTÖ«* »isszkiívu 5seist saan.k* Kereysn SslSetel sssésn. Ki éotxbroial leiss. mini •er "AVOK LADY”. OnhColton Mrlso: nssZfiul.au Mslreltevr Psvlh AizbevM Hl ! Ilii. Hre Bfi.-tv.fic. Kl I láal. Aé aus*» - BestZtosn. Itcenrékési «rz-lllt «am».

Lapunk minden előfizetőjének, hirdetőjének é«s pártfogójának áldá«stelje«s

BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK