Bethlehemi Hiradó, 1967. január-június (45. évfolyam, 1-25. szám)

1967-06-22 / 25. szám

6. OLDAL ' Nehéz ágyukkal lőtték az izraeliek az egyiptomi területet. Déry Tibor: EGY NAP HORDALÉKA (Naplójegyzeiek) Halnak körülöttem a barátok, ismerősök, kit be­tegség, kit öregség kapcsol ki a forgalomból. Talán ez teszi, hogy mostanában még jobban figyelek a tavasz­ra, azaz a szaporodásra. Most is erre a hirtelen hátra­szaladt februári kikeletre. Milyen ereje van a napnak, s hogy tündöklik alat­ta az ázott vidék! Ablakommal szemben a Gugger-hegy még lombtalan, de szaporodás ott is van: villában, vikendházban. S mintha maga a hegy is nyújtózkodnék ébredése előtt, úgy tetszik, magasabb, szélesebb, mint volt még a minap. Kertünkben duzzadtan, ragadós fény­nyel rügyezik az orgona. A szél már eltakarítja az őszi szemetet, leveri a holt faleveleket, s meg-megzizegtet­­ve őket, a száraz sereget cipőm elé futtatja, mint va­lamilyen apró, ismeretlen állatokat, kis hija, hogy félre nem ugrok. Törlőrongyázal fényesre törli a szél a leve­gőt. Reggel még csupa nedvesség volt a táj, tócsák hunyorrogtak, az ágakon fel-felcsillanó gyöngysorok, a járdán, a kocsiuton cuppogott a sár, most meg vilá­gosan kivehetni gumitalpam vonalas rajzát a szikkadó talajban; feleségem a városból jövet majd igy tudja meg, a kerti ut pletykájából, hogy elmentem hazulról. S a madarak első tavaszi csőrnyitása! De rémli, mintha már tegnap, tegnapelőtt hallottam volna egy­­egy pityegést, csak nem engedtem magamhoz. Hát mi­re figyelek? Az első látnok cinke! De prófétákra nem adunk, mennyivel megbizhatóbb az időjárás-hivatal! Ám ahogy most végigmegyek a K. utcán, itt is, ott is megcsirrennek az ágak, a nép, úgy látszik, követi pró­fétáit. Nehéz rajtakapni őket, hiába forgatom a nyaka­mat, a suhanásukat sem észlelem. De nyilván a “go­nosz bogárságot” keresik már a fák kérgében, ahogy Herman Ottó, a világ legbübájosabb tudósa Írja, s mi­vel még csak február van, panaszolják, hogy Nincs, nincs, itt sincs! s. ha mégis találnak egy alvó hernyócskát vagy petét: Kicsit ér, kicsit ér! mondják csalódottan, illetve mondatja velük a nép, a maga eszejárásához igazítva a világmindenséget. De még a történelmet is: mert amikora poroszlók halálra keresték Krisztust, a fürj beárulta: Itt szalad, itt szalad! a hü kis cinke azonban segítségére sietett: Nincs erre, nincs erre! íme kitapinthatón, félreérthetetlen világossággal a valóság s a művészet viszonya. S vele szemben — he­lyesbitek — mellette a tudomány, az ornitho-musiko­­lógia, mely elektronikus mérőgépeivel rögzíti a madár­ének emberi fül számára elérhetetlen hangjait s ütem­rendszerét. De ez is a való világot adja. Vagy csak az absztrakcióját? A füttyöngető szél lassanként elnyugszik, egyre gyakrabban hallani réseiben a vidám csicsegetést. S erről eszembe jut — a test emlékezetéből feljut az eszem —, hogy mintha ... — tegnap vagy tegnap­előtt? . . . egy vadgalamb burukolását hallottam volna, amit természetesen nem vettem tudomásul, mert sze­­jelmi korszakuk csak jó két hónap múlva kezdődik, s a logika szabályai szerint, ami nem lehet, az nincs. Vagy másképp: az van, aminek lennie kell. Erről tör­ténelmi tapasztalatokat is szereztünk. De az is eszembe jut, hogy galambjaink, melyeket télen át, reggel és délben kukoricával, napraforgómag­gal, kölessel etetünk a teraszon, néhány napja lustáb­ban, jóval kisebb csapatban látogatna^, a cinegék sem járnak már rá a kiaggatott faggyúra. S miközben ezt latolgatom a magas lassú módján, mellettem egy ma­gas fenyőről vékony ezüsthang hallatszik, mintha egy hegedű ébredezne az ágak között. Pinty? Itt volna a tavasz? A közmondás szerint a kutya ne meszi meg a telet. Hátha ez egyszer megeszi? Kel­lemes csodák is vannak, nemcsak könnyből, vérből fa­kadtak. : BETHLEHEM! HÍRADÓ Thursday, June 22, 1967 A RABSZOLGANŐ RÓMAI LEVÉL Sassai olasz olasz város törvényszéke a napokban Ítélkezett egy fiatal házaspár felett. A férjet felmen­tették, a fiatalasszonyt héthavi börtöme Ítélték. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs. így Írja elő az olasz családjogi törvény 144. cikkelye A fiatal házaspár története: A férj rendszeresen ütötte-verte feleségét. Az asszony jó ideig tűrte a bán­talmazást, mindaddig, amig a férj egyszer furkósbot­­tal félholtra verte őt. Ekkor a fiatal feleség fellázadt. Egy napon, amikor a férfi újból bottal támadt rá, az asszony leemelt a tűzhelyről egy forró vízzel telt edényt, és tartalmát férje ábrázatára öntötte. A férj a bírósághoz fordult és beperelte feleségét. A bíróság a következő módon indokolta az Ítéletet: a férjet nem lehet bűnösnek tekinteni, mert az asszonnyal szemben csupán a törvény által számára biztosított “fegyel­mezési jogait” gyakorolta. Az asszony viszont bűnös, mert megakadályozta férjét törvényes jogai szabad gyakorlatában. Egy másik eset: egy délolasz városkán egy fiatal­­asszony rájött arra, hogy férje füvel-fával megcsalja. Könyörgött neki: maradjon hü hozzá, ne hagyja el. A férfi kicsapongásai azonban nem ismertek mértéket. A nő — mivel Olaszországban válni nem lehet — meg­szökött férjétől, felvándorolt Észak-Olaszországba, ahol munkát talált és évek múltán egy férfit is, akivel köl­csönösen megszerették egymást. Összeköltöztek, de meg nem esküdhettek. Együttélésükből egy kislány szüle­tett, aki most hat éves. Közben a férj lent, Dél-Olasz­­országban tovább játszotta a Don Jüant, teljesen meg­feledkezve a több mint egy évtizede külön élő felesé­géről. Mindaddig, mig egyszer hírét vette, hogy fele­sége valahol Észak-Olaszországban boldogan él, társat talált és gyermeket szült. Felesége boldogsága mérhe­tetlen haragra gerjesztette a férjet. Északra utazott, felkereste feleségét és több mint tiz évi hűtlen kicsa­pongásai után a törvényes férji jogait követelte. Az asszony tiltakozott és a férfi — perelt. A bíróság a férj­nek adott igazat, az asszonyt “folytatólagosan elköve­tett hűtlenség” büntette miatt bűnösnek találta, s őt kiskorú gyermekével együtt börtönbe zárták. Az Ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs, mert igy Írja ezt elő az olasz családjogi törvény. Egyetlenegy fórumhoz volt joga fellebbezni a hal­latlan ítélet ellen: az olasz köztársasági elnökhöz. Ő élt is jogával. Az asszonyt és a hatéves gyereket néhány hónap után az Olasz Köztársaság elnöke kegyelemben részesítette. De hány száz, ezer, sőt tízezer ügyben senki sem lép közbe és szabadon érvényesül a családjogi törvényt, amely — nem túlzás kimondani — a középkort rögzí­tette a mai Olaszországban. A napokban egy római újság hasábjain vita folyt erről a törvényről. A vitában neves újságírók, jogá­szok, irók vettek részt. A vitából kiderült, hogy az olasz törvények elismerik a nők politikai jogait — elvben akár köztársasági elnökké is választhatók —, de meg­tagadják tőlük a jogot, hogy egyenrangúak legyenek férjükkel. Az olasz családjogi törvény a következőkben rög­zíti a férj jogait: — megakadályozhatja, hogy felesége egyedül ki­lépjen a lakásból; — feleségét megverheti, rajtakapott hűtlenség ese­tén megölheti; — elolvashatja felesége levelezését; megakadályozhatja, hogy felesége dolgozzék. Az olasz családjogi törvény a közös gyermekek nevelésével kapcsolatban kimondja: — az asszony nem szólhat bele gyermekei iskoláz­tatásába; — nem dönthet gyermekeinek semmiféle ügyé­ben; — a férj halála után az aszony köteles a gyerme­keket a férfi végrendelete szerint nevelni; — különválás esetén, még ha a férj hibájából kö­vetkezett is be, a gyermekek a férfi atyai fennhatósága alatt maradnak. A család anyagi helyzetét illetően a törvény ki­mondja: — az asszony férje engedélyével kereső foglalko­zást űzhet, de jövedelme teljes egészében a férfit il­leti; — az asszony esetleges leánykori vagyona a házas­ság pillanatától kezdve kizárólagosan a férfié. * A statisztikák szerint Olaszország jelentősen több, mint félmillió olyan elhagyott aszony él, akiknek férje más nővel, sőt nőkkel állt össze. (A férjek jelentős ré­sze külföldre távozott.) Az elhagyott asszonyok felett azonban továbbra is a hűtlen férj rendelkezik. Jöve­delmük nem az övéké, más férfire rá sem nézhetnek. Kötelesek egész életüket magányosan, egyedül leélni, így rendelkezik az olasz családjogi törvény. Ha az ilyen elhagyott asszony megkísérli, hogy maga rendelkez­zék saját jövedelme felett, hogy maga nevelje gyerme­keit, vagy hogy esetleg uiabb társat keressen magának az életre — a törvény szigorúan lesújt rá. Olaszország legjobbjait, közöttük tekintélyes kor­mánypolitikusok is, évtizedek óta harcolnak e törvény Izraeli csapatok Jerichoelfoglalására indulnak. módosításáért. Harcuk azonban mindeddig semmi ered­ményt nem hozott. A kormány tiz évvel ezelőtt meg­hirdette a családjogi reformot, de azóta hallgat róla. Nyíltan senki sincs a reform ellen, a háttérben azonban befolyásos erők működnek. Vajon, milyen érveket tudnának felhozni olasz nők rabszolgasorban tartása mellett? Buzási János BRAZILOK BRASILIÁBAN BRASILIA, Brazília. — Mi sem tetszik természetesebb­nek, mint az, hogy brazilok otthon érzik magukat Brasi­lia nevű uj fővárosukban, mégis bét évig tartott, mig ráeszméltek arra, hogy ez a fővárosuk, és most egyre töb­ben költöznek oda. A fényes világvárostól, Rio de Janeiró­­tól 6Ö0 mérföldnyire, egy vé­geláthatatlan pusztaság köze­pette alapította meg ezt a fő­várost a cseh származású köz­­társasági elnök, Juscelino Ku­­bitschéik, igy akarta megin­dítani annak az alig lakott nagy vidéknek benépesítését. De Rio varázsa sokáig meg­­törhetetlennek tetszett. A mi­niszterek. és hivatalnokaik, akarva nem akarva, elfog­lalták az ultramodern hivata­li épületeket, de a kongresszus tagjai többnyire otthon ma­radtak — ami Riót jelenti, a bárokat, a fürdőhelyeket, a szép lányokat. Kubitschek tá­vozásé után a következő elnök annyira idegenkedett Brasi­­liától, hogy alig egy évvel hi­vatalba lépése után otthagyta az “átkozott várost”. És az “átkozott” jelző Brasilián ra­gadt, a következő három el­nök is átkozta. Most úgy lát­szik, megtört Brazília rossz szellemének átka. Kezdik “el­fogadni” Brasiliát. A követ­ségek átköltöznek a világvá­rosból a pusztaságába. Ame­rika nagykövetségének egye­lőre csak a politikai osztálya telepedett Brasiliába; ez a kez­det, utána következik a hét éves korában ujraszületett fő­város nagykorúsága. ISSÜK DANIELOVITCH PERLI CALIFORNIÁT VENTURA, Calif. — Issur Danielovitch 25,000 dollár kártérítésre perli California államot. Ez a panasza: Az állam a Ventura Freeway ex­pressz országutat úgy építi, hogy az Newbury Park mel­lett fog elvonulni. Az országút közelsége folytán az ottlévő villák és más ingatlanok érté­ke le fog szállni, köztük az ő ottani birtokának értéke. Ca­lifornia állam arra az állás­pontra helyezkedik, hogy a közérdek fontosabb, mint film­sztárok privát érdeke. Tudni kell ugyanis, hogy Issur Dani­elovitch nem más, mint Kirk Douglas, a gazdag filmsztár. NEW YORK TÖRZSKÖNYVI Uj kiadásban megjelent New York Írott térképe, a város képének kialakulása 1498-tól századunk elejéig. A gazdagon illusztrált könyvben megtaláljuk a város mindenkori képét, és ennél sokkal többet : a newyorki élet fordulatait az el­múlt évszázadokban. New Amsterdam holland városból New York angol város lett, a “felszabadító háború” amerikai várossá tette s mint ilyen lett a kis városból nagy város. A nagy fordulata a város történetében 1811-ben állt be, amikor a falu jellegű Manhattan szigetet felparcellázták, letarolva.természeti szépségeit s a kritizáló intellektuelek­­nek, akik szabad lélegzési teret követeltek, a commissktnerek azt felelték, hogy a Hudson folyó és az East River elég friss levegőt adnak ... Mindenféle bajok mindig voltak. Vízhiány, az emeletek nek kaptak vizet. Lázongások: liszthiány miatt, sorozás ellen, viharos választási kampányok, benszülöttek és beván­­dorlottak ellenségeskedése . . . kolera és bűnözés . . . a leg­piszkosabb utcák a világon . . . politikusok és hivatalnokok korrupciója ... — gazdag örökség. A monográfia szerzője, I. N. Phelps Stokes építőművész, 20 évig dolgozott nagy müvén, egész vagyonát az anyag­gyűjtésre költötte. Ezt a címet adta a könyvnek: The Ico­nography of Manhattan Island, 1498—1909. Az első kiadás már régen elfogyott, a Museum of the City of New York hat példánnyal dicsekedhet. A mostani uj kiadást bárki meg­veheti, a hat kötetes, 4500 oldalas mü ára 795 dollár. ■ Egyiptomi foglyok a Gazasávban (fenn). Egy másik helyen Gazában ugyancsak arab foglyok izraeli őrséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents