Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-08 / 36. szám
Um Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $8.00 EGYES SZÁM ÁRA 20c BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $.8.00 A YEAR SINGLE COPY 20c Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. dam Pottage Paid in Bethlehem. Pa. VOL. 44. ÉVFOLYAM No. 36. SZÁM BETHLEHEM. PA. Thursday. Sepl. 8, 1966 Vér és arany Vietnamban WASHINGTON. - Nemrég még úgy számították, hogy egy vietnami kommunista halottnak az ára egymillió dollár. Ez túlzás, borúlátásnak a jele. Közelebb jutunk a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy egy halott gerilla 400,000 dollárba kerül. így jutunk ehhez az ijesztően nagy számihoz: Minden hónapban körülbelül kétbillió dollárba kerül a háború; az amerikai katonaság ellátása, a fegyverek, az anyagi veszteségek (lelőtt repülőgépek, helikopterek, kommunista merényletek kártevései, atb.) Augusztusban körülbelül 5000 délvietnami gerillát és északvietnami katonát sikerült a másvilágra küldeni; ez lehullott fejenként 400,000 dollár. Valamivel több mint egy év előtt a millió dollár más vonatkozásban volt említve: a háborút “napi egy millió dolláros háboru”-nak nevezték. De a költségek egyre emelkedtek, az 1 millióból lett 10 millió, aztán egyre több, és ma a háború napi költsége 65 millió dollár. G. H. Mahon képviselő, a klépviselőház költségvetési bizottságának elnöke úgy véli, hogy az 58 billió dolláros katonai költségvetést még 5, talán 10 vagy 15 billió dollárral meg kell toldani a vietnami háború miatt. Maihon képviselő számítása szerint a háború jelenleg havonta majdnem két billió dollárt emészt fel. Álljunk meg egy szóra ennek a nagy számnak említése után. Két billió dollár. Mit lehetne venni, alkotni ennyi pénzen? 100,000 családi házat lehetne építeni egyenként 20 ezer dolláros áron. Vagy lehetne épiteni 1000 iskolát vagy kórházat, egyenként egymillió dolláros költséggel. Vissza, Vietnamba. 1964- ben körülbelül 17,000 gerillát sikerült örökre harcképtelenné tenni, a múlt évben már 35,000 kommunista veszett el. És — egyre többen vannak mégis, jönnek, minden bombatámadással dacolva, Észak- Vietnamiból. Egyre többen vannak amerikaiak is Vietnamban. 1965. január 1-én 23,000 amerikai veit Vietnamban, ez év végével számuk már 181,000-re emelkedett, ma 300,000-en vannak, ez év végével valószinüleg még 100 ezren mennek Vietnamba. És a túloldalon mit látunk? 1965. január 1-én a kommunisták száma körülbelül 103,000 volt, ma 280,000-en vannak (köztük több mint 30,000 főnyi északvietnami sorkatonaság). Minden hónapban átlag 4000 északvietnami katona surran be — főleg az éji sötétség védelme alatt — Dél-Vietnamba. Egyre nagyobb a háború ára vérben. Már majdnem 5000 az amerikai ihősi halottak száma. McNamara honvédelmi miniszter jelentése szerint június 30-ig odaveszett 406 repülőgép és 271 helikopter. Amerika adófizető népe 1200 millió dollárt veszített a légi háborúban, amerikai pilóták százai vérükkel fizettek. Meddig még? — kérdi aggódva mindenki. Rusk külügyminiszter úgy véli, hogy a kommunisták nem bírják a harcot a végletekig, lehetséges, sőt valószínű, hogy a háború formális fegyverszünet és békekötés nélkül egyszerűen abbamarad, úgy, mint a malájországi tízéves “felszabadító háború”, vagy Sztálin görögországi felszabadító háborúja Truman elnök idejében. (Ami a görögországi kommunista hódítási hadjárat csendes kimúlását illeti, meg kell jegyezni, hogy a görög kommunisták tehetetlenné lettek, amikor Tito jugoszláviai diktátor összeveszett Sztálinnál és megszüntette a görögországi kommunisták szabad menedékét jugoszláv területen, mig most a délvietnami gerilláknak szabad menedékük van Észak-Vietnamban, onnan állandóan kapnak megerősítést, és Amerika nem semmisitheti meg Észak-Vietnamot, mert ez nemcsak kínai, hanem szovjet beavatkozásra, végül talán atombombás világháborúra vezethetne. Azt se tévesszük szem elöl, A szív es a cigaretta BONN, Nyugat-Németország — Dr. Klensch profeszszor kimutatta, hogy a dohányzás során a szervezetbe kerülő nikotin megnehezíti a szív munkáját, növeli a pulzusszámot és a vérnyomást. Sorozatos megfigyelésekkel megállapította, hogy már fél cigaretta pihenő helyzetben való elszívása is — a füst leszívása nélkül — átlagosan hússzal növeli a percenkénti pulzusszámot (70-ről 90-re) va lamint 10 higanymilliméterrel emeli a vérnyomást. Miidkét jelenség a rágyújtás után négy perccel éri el maximumát és körülbelül fél óráig tart, amig a pulzusszám visszatér normális fokára. Az a többletmunka, amely fél cigaretta elszívásának következményeként a szívre hárul, megfelel annak, mintna, vagy fél órán belül négy-KIADó egy 4 és egy 2 és fél szobás szép tiszta lakás, mérsékelt áron. Townsend St.-en, a French St.-nél, New Brunswick, N. J. Tel.: reggel 10-ig és este 7 után 826-464S, he ellenszélben kerékpározna, vagy fél érán belül négyszer felkapaszkodna a lépcsőkön a földszintről a második emeletre. Klensch véleménye szerint napi húsz cigaretta elszívása annyi többletmunkát okoz a szívnek, mintha az ember nyolc órán át egyfolytában enyhe szél ellen kerékpározna. Mindez azonban csak azokra az estekre vonatkozik, ha az ember pihenő helyzetben cigarettázik. Közismert azonban, hogy sokan munka, méghozzá nehéz fizikai munka közben is dohányoznak. Ez pedig olvan kettős megterhelést ró a szívre, aminek nem ritkán már nem tud eleget tenni. Különösen áll ez azokra, akik koszoruelégtelenségben szenvednek és igy szívizmuk nem jut elegendő vérhez. így a dohányzás okozta többletmunka fokozódó oxigénhiányt idéz elő a szívizomban és súlyos szívbetegséget válthat ki. hogy a szovjet éppen úgy garantálta Észak-Vietnam védelmét, mint ahogy a szabad világ garantálja Nyugat-Berlin biztonságát.) Áll az amerikai ajánlat, hogy bármikor, bárhol hajlandók vagyunk a vietnami béke helyreállításáról tárgyalni, alkudozni az ellenséggel, az ellenségekkel. De nagy kérdés, mit érne ilyen alkudozás. Ha erre kerülne sor, az amerikai közvélemény nem engedné meg újabb és újabb amerikai csapatok Vietnamba vezénylését, ugyanakkor azonban a kommunisták tovább erősítenék — főleg szovjet támogatással — fegyveres erejüket és egy napon bejelentenék az alkudozások kudarcát s folytatnák a háborút, fokozott fegyveres erővel. És ha igy vagy amúgy a vietnami háború mégis véget érne, ne higyje senki, hogy Vietnamról meg lehetne feledkezni. További véráldozat nem lenne, de Vietnam és az egész Délkelet-Ázsia védelme kommunista terjeszkedési kísérletekkel szemben továbbra is megkövetelné amerikai katonaság jelenlétét a veszélyeztetett területen. Ne felejtsük el: Koreában 1963 julius óta fegyverszünet van, mégis Dél-Koreában állomásozik több, mint 50,000 amerikai katona és ezeknek őrszolgálata máig hat billió dollárba kerül. Ré, 311 kell lenni és a készenlét tengersok pénzbe kerül. Az ottawai hidösszeomlásnál Don Reid polgármester (napszemüveggel) fent segít egy sérült munkásnak. Lent egy ismeretlen munkás mentés közben. Kruscsev bukása óta engedékenység , mutatkozik a vallás iránt a Szovjetben MOSZKVA. — Álla Jakov- harcra szólította fel. lena Trubnikova apácának álcázta magát és sikerült bejutnia egy női kolostorba is. Itt bizalmas beszélgetéseket folytatott apácákkal, sőt magasabbrangu papokkal is. Azután vallásellenes riportokat irt, mert mint kiderült, propagandistája volt az ateizmusnak. Éveken keresztül irta gyalázó cikkeit a “Tudomány és Vallás” cimü ateista lapban. Azután a hetilap szerkesztősége hirtelen megtagadta “sikerdus” riporternőjét. A lap azt irta, hogy Trubnikova “kétséges értékű” írásaival megsértette, a “hívők emberi méltóságát”, akiket “fekete varjú se regnék” nevezett és a “Tudomány és Vallás” nyomban közölt is egy olvasó-leveA “liberális” Kruscsev, aki ugyanúgy mint Sztálin a pópák iskolájában tanult meg irni-olvasni, és aki állandóan Istent hívta tanúképpen és a Bibliából idézett, éppen olyan könyörtelenül üldözte a vallást, a papokat és hívőket, mint elődei. Kruscsevnek az uralomraj utasa utná az első dolga volt, hogy az aetista agitációs volt, iratok számát megháromszorozta. 1962Jben mintegy 355 istentelen írás jelent meg a Szovjetunióban 5,422,000 példányban. Amikor kiderült, hogy ezen iratok legnagyobb része megrekedt az állami nagykereskedelmi raktárakban, Kruscsev drákói rendszabályokat alkalmazott. Egy titkos rendelet meghalet, melye t Tchernysbev irt Sverdlovsból. — Kik azok a hívők, akinek emberi méltóságát a Trubnokova lealázza — irta a hajánál fogva előráncigált Tchernyshev. És mindjárt válaszolt is rá: — Ezek a mi anyáink, nagyanyáink, ezek a dolgozó egyszerű asszonyok. A propaganda az istentelenpropaganda ellen, már röviddel Kruscsev bukása után megkezdődött. Ma két évvel Kruscsev kényszer-nyugdíjazása után nyilvánvalóvá vált: A Kreml egyház és hivő-ellenes politikája a multté. És mi több, a kommunista kormány súlyt helyez arra, hogy ezen uj beállítottságáról nyilvánosan tudomást szerezzenek. Lenin eltűrte, hogy a vörös forradalmárok felgyújtsák a templomokat és papokat leöldössenek, Sztálin üldözte a hívőket — egészen a második világháborúig, amikor az egyegy bizonyos tározta, hogy minden vallási szertartást, melyet lakásokban, vagy temetőkben rendeznék ,előzőleg a hatóságoknál be kell jelenteni. Egy másik bizalmas rendeletben, melyet csak a papokkal és rendőrséggel közöltek, megtiltotta Kruscsev, hogy fiatalkorúak templomokba betegyék a lábukat. Kruscsev hatalom-átvételekor, 1957-ben, még 22,000 templom és kápolna volt nyitva. Ezeknek a felét Kruscsev bezáratta. A kifogás az volt, hogy a templomok elhanyagoltak, javításra szorulnak és veszélyesek a hívőkre nézve. Adóhátrálék is jó kifogás volt. 1964-ben ezzel az okkal zártak be 2000 ortodox templomot. Amennyiben nem állnak üresen, múzeumok, klubok és gabonaraktárak céljaira szolgálnak. Sokból garázsokat és agitációs központokat csináltak “tudományos világnézet” terjesztése, számára. mot planetáriummá alakították át. A papokat 80 százalékos jövedelmi adóval sújtották. Számuk 1959-től. 1963-ig ez okból és kényszer-nyugdíjazás révén 14,000-el csökkent, összesen 11,000-re. Az állam Kruscsev alatt megszüntette a papi szemináriumokat Kiev-ben, Stavropolban, Saratovban, Minikben és Luzkban. Az egyházak csak három szemináriuma maradt: Moszkvában, Leningradban és Odessában, 30-40 tanítvánnyal egyenkint, azonkívül nyitvamaradt a papi akadémia Sagorskban és Leningradban. 1958 óta 54 kolostort zártak be. Köztük Kiev hegyi kolostora a Lavra, melyet a 11-ik században alapítottak. Jelenleg ateista múzeumnak használják. Ma az egész Szovjetunióban csak 15 kolostor működik. Magasrangu papokat, mint Iov és Andrej püspököket bezárták. Azért, mert nem fizettek adót. Valóságban pedig, mivel elleneszegültek a templomok bezárásának. A kényszer azonban nem használt és Kruscsevnek, a “Kultúra harcosának” szomorú tapasztalatokra kellett szert tennie. A “Szociális tanulmányok akadémiái ánák’ ’ első átfogó szociális vizsgálata jelentést tett “a vallási öntudat figyelemreméltó jeleiről”. A jelentés megemlítette: Tamboj kerületben, ahol a lakosság száma 200 és a “felvilágosító” televíziós készülékek száma 60, 39 hívőt találtak, ezek közül 15 személy 40 éven alul volt. Valamennyiük lakásában ikonok voltak és vallási szokások szerint éltek. házaikat a németek elleni Irkutskban az egyik templo-A jelentés megjegyezte: “a ELŐ V AL ÁSZT AS “Primary Election” a neve angolul annak a választásnak, amelynek célja az, hogy az egyes pártok jelöltjét maga a nép válassza ki, a jelöltek közül. New Jerseyben az idén az uj törvény szerint szeptember 13-án lesznek az előválasztások (régebben tavasszal voltak s tavasztól őszig folyt a jelöltek kampányolása, ami most már csak alig két hétig fog tartani a november 8-iki főválasztásig. — Szerk.) A demokrata pártlistán a U.S. szenátori pozícióra ezidén több jelölt is van, tehát a jövő keddi előválasztáson főleg demokrata párti szavazók fognak szavazni, hogy eldöntsék, ki legyen a novemberi főválasztáson a demokrata szenátor jelölt a republikánus Case szenátorral szemben. A párt hivatalos jelölő gyűlésén nem sikerült egy személyben megállapodni, — mert többen bejelentették pályázó szándékúikat s ezért volt arra szükség, hogy a kérdést a szavazók elé vigyék. Számos jelölt-jelölt közül csak kettőnek a nevét érdemes e helyen megemlíteni, akik erős kampányban fogtak s igyekeznek maguknak megszerezni a többség szavazatát. Warren W. Wilentz, perth-amboyi ügyvéd, a demokrata állami Committeeman: David T. Wilentz fia, a párt vezető embereinek a jelöltje, akit maga az állam, kormányzója is jelölésre endorzált és aki Johnson elnök programjának támogatásával pályázik a párt jelöltségére. Ellenfele, David Frost, a Rutgers Egyetem biológiai tanszékének előadója a Viet Nam-i háború nagy ellenzője, a demokrata Johnson elnök programjának egyik fő kritizálja, aki “a béke hive”ként próbál magának szavazatokat szerezni az előválasztáson. A republikánus oldalon nincs tülekedés, a jelöltek nem lökdösik egymást s nincsen ez a kérdés feladva a repjublikánus szavazóknak, így csak a demokrata szavazók lelkiismeretére van ezúttal bízva annak eldöntése, hogy harcoljon-e Amerika a kommunizmus ellen, vagy hagyja hogy ez a vörös rákfene elnyelje végül is az egész világot. Pártpolitikáról nincs szó a jövő keddi előválasztáson. Az, hogy New Jersey másik Washingtont szenátora republikánus, vagy demokrata legyen-e, csak jövő szerdán, az előválasztások utáni napon lesz a kérdés és arra a feleletet csak november 8-án fogja megadni. Egyelőre itt csak arról van szó, hogy Wilantz, legyen-e a demokraták szenátor-jelöltje, vagy Frost? Ez pedig jövő kedden el fog dőlni. Mi nem kételkedünk abban, hogy mi lesz a többség válasza erre a kérdésre. idil hatóságoik gyakori zaklatása, csak megerősíti őket vallásos érzületükben.” Csaknem 50 évi állandó ateista nevelés és propaganda után, még mindig 93 millió lakos vallja magát vallásosnak a 230 millió lakosból, 50 millió ortodox, 24 millió mohamedán, 10 millió katolikus, 5 millió protestáns, 3.5 millió zsidó és 0.5 buddhista közül. Kruscsev utódai belátták, hogy a hitet nem lehet tűzzel és vassal kipusztitani, legfeljebb meggyőzéssel. A “Literaturnaja Gaseta” nemrégen azt irta: — Aggodalomra ad okot, hogy még igazi tudósok is vallásosak. Simferopol érseke, Lukas például, aki mint orvosprofesszor Sztalin-dijtt kapott ezt irta: A tudomány és hit állítólagos össze nem egyeztethetősége, nem egyéb nagy tévedésnél. A kommunista párt propaganda-főnöke, Iljitchov pedig 1964-ben jelentette, hogy a vallásos szovjetemberek 30 százaléka 40 éven alól van. Egy évvel Kruscsev bukása után, 1965 decemberében a Szovjetunióban először tiltakoztak vallási ügyekben. Két ortodox pap nyílt levelet intézett az egyházfőhöz, Alexij moszkvai pátriárkához és beadványt intéztek később Podgorny elnökhöz, Kosygin miniszterelnökhöz és Rudenko főügyészhez és a szovjet alkotmány 124-ik paragarfusára hivatkoztak, mely biztosította a lelkiismeret és vallás szabadságát és az állam és egyház különválasztását hogy az egyház ne álljon állami felügyelet alatt. Ezév májusában Alexij pátriárka kizárta a két lelkészt az egyházból. Alighogy azonban, a kormány tagjaihoz elküldött beadványuk beérkezett, nyomban feloszlatták “az ortodox egyházak ügyeinek intézésére alakult kormány-tanácsot” és maga a teoretikus pártlap, a “Kommunist” pedig azt irta: — Nem szabad egy embert vallási meggyőződése miatt, hátrányban részesíteni. Maguk a baptisták iránt is, akiknek vallását “szektának” nevezik a Szovjetunióban úgy Kosygin miniszterelnök, mint Brezhnev pártfőnök különös engedékenységet mutat, mire a “Tudomány és Vallás” cimü, régebben harcos áteista folyóirat, nagy méltatásban részesítette őket. Bár jelenleg a vallások és vallásosságok iránti engedékenység a “generál vonal”, vallásos könyveiknek a Szovjetunióba való importálása még mindig szigorúan tilos. A holland baptista prédikátort, Johannes Vissert és a zangiikán papot, John Murray-t, akik Ljancheny-nél a Moldvában, 215 orosznyelvü Bibliát akartak átvinni a határon elfogták, autójukat és a Bibliákat elkobozták, őket azonban 48 órai feltartóztatás után szabadon engedték. Az angol házaspár, Richard és Anna Marie Hippisley ugyancsak m e g k i s érelték, hogy Bibliákat vigyenek a Szovjetunióba, de a határon feltartóztatták őket és elkobozták a szent könyveket azon a címen ,hogy azok “veszélyesek az állam biztonságára.” KEVÉS A KÉSZPÉNZ? Az AVON HÖLGYEK sok dollárt megkeresnek minden héten a KARÁCSONYI ELADÁSI SZEZONBAN. Otthonában történő megbeszélésért telefonáljon: New Brunswickon KI 5-134S, Perth Amboyban Hl 2-2462, Alleniown- Bethlehem környékén hivja a következő számot: 432-0916.
