Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-28 / 30. szám

6-IK OLDAL

BETHLEHJÍdl HIEADÓ

Magyar bányászok ezer és egy meséje

SSW!

Thursday, July 28, 1966

BECS — Dr. Vargha Károly, az itteni tanárképző főiskola magántanára, összegyűjtött ezer bányászmesét, s azokat több társával munkaközösségben, könyvalakban kiadta. Hogyan, miikor támadt az eszméje, hogy össze kell gyűjteni a magyar bányászok meséit, hogy azok ne merüljenek feledésbe, amikor sorra elmennek a már nagyobbára öreg bányászok? Megmondja:

— A mesék és mondák már gyermekkorom ótia kísérnek. Anyai nagyapám, a zselici tanító volt az Ormánság első helyi történet írója. A történetek izét, szeretetót tőle örököltem. De a környezet is kedvezett. Zsebe a mondavilág birodalma. Amikor a pécsi tanítóképzőbe kerültem, már rendszeresen gyűjtöttem az egyszerű emberek által elmondott történeteket. De hogy aztán csak a báinyászmiondák, a bányásztörténetek gy ü j tője

lettem, első az országban, azt a véletlennek köszönhetem. Pécsett a legjobb barátom egy bányászcsalád fia volt. Sokat tanultunk együtt 'és elbeszélései alapján különös világ tárult elém. A bányászok világa. Akkor határoztam el, hogy a báinyászmondák gyűjtője leszek. El is mondtam szándékomat barátomnak és kértem őt, figyelje meg az otthon mesélt történeteket és azokat adja tovább nekem. Ezt tette. De egy napon azzal állt elő, ha kedvem tartja, vasámaponv ként menjek vele, ismerkedjek meg a családjával, nagyapja, aki még mindig bányász, sok .érdekeset, mond majd nékem.

, így is lett. És attól a naptól kezdve mindmáig, ha időm engedi, bányászok között vagyok . és történeteiket hallgatom. Sőt, egy bányászcsalád lánya lett a feleségem.

— A második világháború kezdetéig már jelentős gyűjteményem volt. De katona lettem, frontra kerültem, és itthon, amikor hazajöttem, a főiskolán már nem találtam meg a gyűjteményemet. Elölről kellett mindent kezdeni. Emlékeztem, régebben merre jártam, kiket kerestem fel, útra keltem ismét, hogy megkeressem őket. Legtöbbjük már nem élt. Ekkor döbbentem rá, hogy gyorsan kell dolgoznom, uj generáció nő fel, amely már nem ismeri a történeteiket. A mondákat pedig meg kell őrizni az utókornak. Azt is tudtam, egyedül nem győzöm a munkát. Most már hárman dolgoztunk tovább.

— Néhány éve történt. A környező falvakba mentünk, bányásztelepüléseikre, Baranya különböző részeire. Ekkor tapasztaltuk, hogy az alsóbb fokú iskolákban, óvodákban a bányászok gyermekei tündérekről, királyokról, grófokról hallgatnak mesét. Megkérdeztük volt tanítványainkat: a bányászok gyermekeinek miért nem bányászmesét mondanak? Csodálkozva néztek és kijelentették, hogy ilyen nincs. Mpndtuk, hogy majd lesz. Ekkor jött az ötlet: felkeressük a gyerekek nagyszü leit, hangszalagra mondatjuk velük a régi bányásztörténeteket, ezek alapján mesét Írunk és azokat visszajuttatjuk a gyerekeikhez.

Munkánk sikerült. Ez indított aztán bennünket arra, hogy a meséket kötetbe gyűjtsük. Első könyvünket a “Földalatti birodalom” címmel a Magvető Könyvkiadó pécsi, dunántúli részlege adta ki, második mesekönyvüniket “A furfangos bányászlegény” címmel pedig a Baranya megyei tanács művelődésügyi osztálya jelentette meg. Bányásznapokon a ikönyvsátrakban a bányászok keresik ezeket a könyveket és tapasztalataink

gyermekeiknek, unokáiknak. * * *

Itt egy az ezer bányászmese közül, mutatóiba:

Valamikor, rége3-régen volt egyszer egy igen szegény ember. Öreg is volt, beteg is, dolgozni már nem tudott. De volt "gy fia, aki mindig az erdőre járt fát vágni és annyit keresett, hogy ne kelljen éhen halniuk. Egyszer aztán megunta a keserves életet, hogy mimtennap döngesse a fákat, de kenyere mellé ne jusson szalonna és elhatározta, hogy szerencsét próbál. Kihallgatta egyszer az öreg favágókat, akik azt beszélték titokban, hogy az erdő alatt a völgyben már többször láttak kék lángokat fölcsapni a földiből és ez annak a jele, hogy ott kincs van a föld alatt. így aztán elhatározta, hogy megkeresi a kincset. Megvárta egyszer, amig mindenki hazatért az erdőből, akkor aztán lement egyenesen a völgybe és azon a helyen, ahol az öreg favágók a titokzatos lángot látták, ásni kezdett. Nem ásott talán még két ásónyomot sem, amikor valami keménységbe ütődött az ásója. Megörült a legény. Kitisztogatta a gödörből a földet, de bizony nem talált egyebet, jókora fényes, fekete köveknél. Feldöbálta őket, és most már nem ásóval, hanem a fejszével dolgozott tovább.

A nap már lement, besötétedett, de még mindég semmi, csak fényes fekete kő. De nem hagyta abba mégse a munkát. Hogy jobban lásson, tüzet rakott. Nem akarta, hogy az erdő alja, a száraz levél meggyulladjon, ezért a kihajigált fekete kövekkel körülrakta a tüzet. Annyira elmerült a munkájában, hogy ügyet sem vetett másra. Egyszerre csak föltűnt neki, hogy milyen világosság van késő éjszaka. Hát hogyne, amikor nemcsak a fa égett a tűzön, hanem a köréje rakott fekete kövek is. Nem is feketék voltak már azök, hanem vörösen izzottak, mint ahogy a parázs szokott. Elcsodálkozott a legény, mert ilyet még se nem látott, se nem hallott, hogy a kő is ég jen. Furcsa volt ez neki, de lolgozott tovább. Kincset azonban nem talált a föld alatt. Abbahagyta hát a gö dönásást és szomorúan indult hazafelé. Hogy ne menjen üres kézzel, vitt néhány darabot a fekete kőiből. Otthon aztán elmondta öregapjának, hogy rzek nem akármilyen kövek, mert uigy égnek, mint a fa. Ki is próbálták. Égett az most is, csak úgy ontotta a meleget. És a csodás kőnek hamarosan hire ment. És néhány nap múlva már nemcsak a legény fejtette a követ, napról napra szaporodott a kőfejtőik száma.

Mindig mélyebbre ástak a földbe, a fekete földbe a kő után, és a mélyben már akkora volt a sötétség, hogy csak lámpással tudtak dolgozni. És a hegy tetején lakó emberek mindennap látták, hogy lent lámpásokban ég a tűz, világit, és ezért ezt a völgyet Lámpásvölgynek nevezték el, és még ma is ez a völgy neve.

Megszűnik az átutazó vízumkényszer Magyarország és Románia között

A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság közötti megállapodás alapján 1966. julius 15-től kezdődően a két ország állampolgárai — harmadik országba történő magánjellegű utazásaik alkalmából — átutazó (tranzit) vizűm nélkül utazszerint örömmel viszik haza hatnak.

AZ ELSÍ MAGYAR HELYŰ ÚJSZÖVETSÉG

Nevezetes évfordulóhoz ér keztünk: 425 éve annak, hogy kikerült a sajtó alól a legelső nyomtatott magyar nyelvű Újszövetség. Hat fáradságos, izgalmas év munkája gyümölcsét helyezte a magyar nép kezébe az európai műveltségű és hirü fordító: Sylvester János, s a tudós nyomdász: Abádi Benedek.

Sylvester János a Nagybánya melletti Szinérváiralján született a 16. század elején. Jelképes és jelentős tény, hogy a mohácsi csatavesztést 'követő tragikus időben ő nyitja meg azoknak az ifjaknak a sorát, akik az akkor európai rangú krakói egyetemre iratkoztak. be. 1526. október 26-án írja be nevét a hires lengyel egyetem anyakönyvébe. A krakói humanizmus vezetői sakhamair barátságukba fogadják. Mint buzgó katolikus érkezett ide s mint a reformációhoz vonzódó humanista távozott innen 1529-ben Wittenbergbe.

Az Erasmus, Melanohton és Luther által meghirdetett humanista és reformátori program keretébe illeszkedik bibliaforditása is. Ez azonban már magyar földön született még. a későbbi nádor, Nádasdy Tamás sárvári udvarában.

Hatalmas vagyont áldozott a sárvári nyomda felállítására, melynek egyetlen programja a Szentináis magyar nyelven történő kiadása volt.

1536 nyarán fejezi be Pál apostol leveleinek tolmácsolását. A nyomtatás azonban csak 1541 januárjában készül el. Időközben ugyanis még elkészítette s kiadta a legelső nyomtatott magyar nyelvtant, megalapozván ezzel a magyar nyelvtudományt. Ez, szentirásforditásának mintegy mellékterméke volt.

Elgondolkoztató tény, hogy egy európai hirü tudós — később a bécsi egyetem tanára — ás egy országos .hirü méltó ság: Nádasdy, 1526 és 1541. téhát a mohácsi vész és Bu davár török közre jutása közötti sorsdöntő időben legfon osább teendőjüknek az Uj szövetség magyar nyelvű kiadását tartották!

Ma 18 ismert példánya van e minden tekintetben nagyértékű alkotásnak. Sajnos, a legtöbb példány sérült. A Mia gyár Tudományos Akadémia rendkívüli értékes szolgálatot végzett azáltal, hogy 1960-“bar facsimile kiadásban lehetővé bette minden érdeklődőnek a legelső magyar nyelvű nyomtatott Újszövetség megismerését. Idézzük belőle az elő szót, az akkori helyesírással:

A MAGYAR NIPNEK Rí EZT OLVASSA

Próféták által szólt righen néked az isten,

Az kit ighirt ime végre meg atta fiát.

Buzgó lilekvel szól most es néked ez által,

Kit hagya hogy hallgass, kit hagya hogy te kövess. Néked azirt el lün prófétád, doctorod ez lün Mestered ez most is, mellyet az isten ada.

Az próféta szavát halgasd, mert tighed az isten El veszt, és nyomos itt nem lehet az te neved.

Itt ez Írásban szól mostan es néked ez által,

Hütre hiv mind, hogy senki ne mentse magát.

Az ki Sidóul, és Görögül és vigre Diákul Szól vala righen, szól néked az itt Magyarul. Minden nipnek az ü nyelvin, hogy minden az isten Törvinyin iljen, minden imággya nevit.

Itt vagyon az rejtek kincs, itt vagyon az ki folyó viz, Itt vagyon az tudomány mely örök iletet ád.

Lelki kenyir vagyon itt, melyben mikor iszel örökké Ilsz, Mely az mennyből szállá, halálra mene.

Az ki teremt tghed, meg vált, örök iletet « ád Az szent által, nincs több bizodalmád azirt.

Ennek azirt :z»lgáij mindenkor úszta szüedvel,

Ennek mindenkor tigy igaz áldozatot.Tighedet ez hozzá viszen, s nem hágy mikor igy mond, Bódogok el jövetek, vesszetek el gonoszok.

ROSSZH TÁJÉKOZOTT DIAKOK

WASHINGTON. — John A. Lent professzor az amerikai Lapkiadóik Szövetségének folyóiratában isnertet “néhány válászt’’ azokn a kérdésekre, amelyeket angd nyelvet és újságírást tanuló diákjainak tettek fel.

Az írás “Rosszul tájékozott diákok” címmel jelent meg, ami egyáltalán nem fejezi ki a megkérdezettek durva baklövéseit és sok esetben teljes tudatlanságát. A megkérdezettek egyébként kivétel nélkül az amerikai ujságiróutánpótláshoz tartoznak.

Mielőtt a kérdéseket feladták volna, felszólították a diákokat, hogy több héten keresztül legalább egy napilapot olvassanak el, és ismerkedjenek meg a napi eseményekkel és a közeli nevekkel.

A 32 vizsgáztatott diák közül csak hét tudta megmondani, hogy ki Ho Si Minh, Hitler, Hubert Humphrey, Karl Marx, Tito, Martin Luther King, Sukarno, lés Earl Warren és tudta őket történelmi és napi eseményekkel kapcsolatba hozni.

Néhány példa: hárman tudták, hogy ki Lester Pearson. Ketten nem tudták, hogy Hubert Humphrey az amerikai alelnck tisztségét viseli; négyen nem tudták azonosítani Harold Wilsont, öten pedig Hitlert.

Lent professzor levelében hangsúlyozza: “Arthur Goldberget mindéin elképzelhetőnek kinevezték, laptudósitótól kezdve olyan emberig, aki neg akart vesztegetni kongresszusi jelölteket.

További termések: nem volt jgyet értés Trockij személyét illetően sem. Többek között Koszigin jobbkezének, Írónak, ’eváltott német politikusnak, a Szovjetunió ElNSZ-küldötjének és Hitler politikai ellenfelének nevezték. Willy Brandtról azt tartották, hogy “hires baseball játékos”.

Titóról a következőket állították : Olaszország politikai vezetője, Spanyolország politikai vezetője, volt japán császár, szovjet űrhajós, egy német politika párt vezetője.

Három diák német kommunista vezetőt csinált Hitlerből, aki a lengyelek elleni támadásával kirobbantotta az első (sic!) világháborút. Azt is mondták róla, hogy a német fasiszták vezetője volt az első világháború alatt és német katolikus vezető.

És végül Hirosimáról azt állították, hogy sziget “a második világháborúban bombázott koreai város”, és — betű szerint idézve — “adom bombát doptak rá a 2. világháború alat.”

Noha a professzor cikkének valódiságában nem kételkedünk, szerencsére nem minden amerikai középiskolai diák állít ki magáról ilyen szégyenteljes bizonyitványt. Meg kell emlékeznünk azokról, a kiváóan képzett amerikai diákokról is, akik a televíziós kamera előtt lefolytatott versenyeken iaz igen nehéz kérdésekbe adott leleményes és találó válaszaikkal csodálatba ejtik a zsűri tagjait.

CSÚNYA FILMCSILLAG

A new yorki dijat nyert ruhatervező James Galanos kreációja ez a szellös nyári ruha.

AZ ADÓEMELÉSRŐL, MINT INFLÁCIÓI LIENES ELVRŐL

LONDON. — Rita Tushingham, a nagyon tehetséges angol filmszinésznő másfél éve egyetlen percre sincs szerződés nélkül. Előre lekötik minden idejét. Megdöbbentő csúnyasága mellett igen vonzó teremtés, aki nemcsak tehetségével, de kedvességével is hat a nézőre. Megfejthetetlen titok. De a varázsa tagadhatatlan. Pedig nemcsak az arca nagyon csúnya, de az alakja is igen rossz. Kövér és formátlan nő, idomtalan. így nyilatkozott etekintetben magáról :

— Mindig úgy gondolom, hogy egy elefántra hasonlítok. De az elefántok kedves állatok.

Majd igy folytatja:

— A Dr. Zsivágó forgatása után nyomban neki kellett látnom a munkának. Minden filmemmel még sikerem volt. Különösen a “Csipetnyi méz’ cirnü filmemmel. Sztár vagyok. Szeretnek az embereik, ragyogó férjem van (Terry Bickness televizió-operatör), egy édes kislányom és olyan házunk van, amilyet csak rajzolni lehet. Álom. Kell ennél több ? Milyen szép asszony érhet el ennél többet ?

Az újságíró ezeket mondja neki;

— Higyje el, minden hizel gés szándéka nélkül mondom, hogy maga tetszik a férfiaknak.

Rita igy felelt:

— Köszönöm szépen. De én nem vagyok Liz Taylor. Olyan vastag lábam van, mint egy oszlop és görbe is, hát még a lapát fogaim! Olykor azt hiszem, hogy van egy csipetnyi szépség bennem, de józan perceimben rájövök, hogy végzetesen csúf vagyok.

Nem ment n 'ki sem min den olyan könnyen. A “Csipetnyi méz” hatalmas sikere és elragadtatott kritikái után két és fél évig nem kapott uj szerepet. A film 1962-ben ké szült el és 1961 köziepéig úgy tűnt, hogy egyszerűen elfelejtkeztek róla, letörölték a nevét a filmvilág lajstromá ról.

— Elveszi tettem minden önbizalmamat és a szomorúságtól, az önmiarcangolástól sokat fogytam.

Nevet.

— Az akkori fogyás sem ja

vitott az alakomon, úgyhogy nyugodtan vissziaihizhattam.

amit azokban a rossz éveikben a bánat lesodort rólam. Egész nap otthon ültem é3 arra vágytam, hogy apám liverpooli füszerüzlebáben legyek, mint fiatalabb koromban és ott segédkezzem neki. Dekát nem tehettem, mégis sokan ismertek már. Csak ettem rna-WASHIiN GrO-N. - Henry Cathcart, a Central Press wahingtoni képviselője 'eszmefuttatást irt, a küszöbön álló adóemelésről, melyekben a következőket mondja:

— Ha nem más okból, az idő előrehaladottságára való tekintette], a Johnson-admilisztráció nem fogja erőltetni az adóemelési törvény keresztülvitelét a kongresszus ezen időszakában.

A demokrata párt, politikai hatalmának számos évében, ebben az 'évszázadban, sok Ízben elfordult történelmi hagyományaitól, de egyik sem volt éle sebb, mint vezetőinek jelenlegi iránya gazdasági dolgokban a magas kamatláb támogatásában.

A magas kamatláb javaslói hagyományosan a republikánusok voltak. A demokraták hagyományosan harcoltak a “Wall Street”, a “bankárok” és a “gazdasági érdekképvise-The President

letek” ellen. Még csak néhány évvel ezelőtt, demokrata jelöltek egész sereg győzelmet arattak ezzel a programmal és még most is tannak a kongreszusban, akik ezt a programot szinte vallásosan követik.

Még nem régen Johnson elnök is ehhez a csoporthoz tartozott és nyilvánosan tartozik még mindig. Valójában 'azonban gazdasági politikája az volt, hogy az infláció elleni harcot teljesen a pénzügyi szervezetekre hagyta. És ezek nem találtak más mególdást az infláció megakadályozásába, mint a fokozatos kamatláb emelést.

Amerikai közgazdászok egyértelműen úgy vélik, hogy megfelelően tervezett adóemelés gyors és erős infláció-elleaes hatással bírna.

Igen sokan vannak Wa-hingtonban és az egész őrtágban, akik úgy hiszik, hogy az elnök politikai okokból nem szorgalmazott most adóemelést és hogy ebben az esetben helytelenül tette, hogy az érdeket elébe helyezte az elvnek.

ga,mat. Igen bántott, hogy a színészi pályára léptem és meg voltam győződve róla, hogy végzetesen tehetségtelen vagyok.

Elmosolyodik:

— Amikor a legrosszabbul álltaik a dolgok, akikor történt a fordulat. Megismerkedtem Terryvel, hozzámentem feleségül, gyermekünk született. Szerepet kaptam a “Zöldszemű lány”-'ban, majd nyomban utána a “Patent”-ban és azután következett a “Dr. Zsiváigó”.

Mielőtt Rita Tushingham filmkarrierje megindult volna már többször szerepelt a elevizióban és egy kis londoni színházban volt szerződése. A West Enden levő kicsiny színházban rendszeresen cseéd szerepeket játszott. A legtöbbször meg sem szólalt, még annyit sem, hogy “Tálalva van”.

És akkor felfedezték, rábízták a “Csipetnyi méz” főszerepét.

— Ez azt jelenti, hogy van jövője a csúnya lányoknak is — mondja nevetve, miközben 'apát fogai elővillannak.

Ludwig Erhard nyugatnémet kancellár szavaz a bonni kerületi választásokon. Pártja a választáson számos helyet vesztett.

Szabadságharcos

hirek

WASHINGTON. - A torontói VI. szabadságharcos kongresszuson., illetve az'egyidejűleg tartott koordináló bi:ott-sági nagygyűlésen Mr. Dave Lowcnheim ismertette — mint Horton képviselő speiális megbízottja — Nixon volt akinek és Horton képviselő üzeneteit a kongresszus kiküldötteihez. Nixon díszei- Teke, Horton elnöke a magyar szabadságharc 10. évfordulójának megünneplését elckiézitő American Citizens Comiittee-niek.

Dr. Pogány András, a Szabadságharcos Szövetség elnöke táviratokban köszönte meg vz üzemeteket.

Edward J. Derwinski kongresszusi képviselő meleghangú üdvözlő táviratát szintén háás szívvel vettek tudomásul a orontói kongresszus delegáusai.

A Szabadságharc tizedik évfordulójának megünneplésével kapcsolatban dr. Pogány Andes és Fr. Vitéz Baan pénzáros a következő kérelemmel fordulnak az amerikai magyarsághoz :

“A Magyar Szabadsághar;os 'Szövetség az elmúlt év során az 1956-os forradalom és Tzabalságharc 10-ik évfordulójának; méltó megünneplése ériekében széleskörű munkát végzett. A magyarság jövőjére nézve alapvetően fontos évforduló sikeres előkészítése a Szövetség anyagi erejét messze túlhaladja. A tervezett ünnepség sorozat, valamint politikai akcióink eredményes végrehajtása, mivel sem hivatalos, sem félhivatalos szervek támogatására nem számithatuink, az emigrációs magyarság egységes és jelentős anyagi áldozatvállalását Igényli. Kérünk minden magyart, hogy lelkiismeretiének parancsa szerint, képességeihez mérten osztozzék Szövet’égünk kiadásaiban. Hozzájárulást: Hungarian Freedom Fighters’ Federation, P.O.B. T940, Washington, D.C. 20032 dm re kérjük küldeni. Szövetségünk részére adományozott összeg az adóból levonható.”

TERJESSZE

LAPUNKÁT!