Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-01 / 48. szám

7. OLDAL r Thursday, Dec. 1, 1966 BETHLEHEMI HÍRADÓ LÁTOGASSA MEG REPÜLJÖN-- - AIRLINES LEGMODERNEBB JET GÉPEIVEL Csatlakozás Romániába, Csehszlovákiába és a Kárpátaljára UTAZZÉK TAPASZTALT CSOPORTVEZETŐKKEL: A második számú csoport Az első számú csoport A hármas számú csoport DONÓ ANDRÁS JACK P. RUSSELL elnöke az Öregamerikásoknak és az Egyesült Magyar Egyleteknek, a WJMO rádióállomás magyar bemondója, számos magyarorszá­gi csoportos utazás vezetője. Cle­veland város commissionerje. a WDQK rádióállomás népszerű magyar bemondója, immár nyol­cadszor vezet évenként Magyar­­országra induló csoportot. Cítp of Clebelaitb aki Cleveland hatalmas városá­nak 24 éve tanácsosa, az Ameri­­kaszerte hires “Night In Buda­pest” estek rendezője, 8 éve veze­ti a csoportos hazalátogatókat. RÉSZLETES INFORMÁCIÓÉRT KÜLDJE AZ ALANTI SZELVÉNYT A KÖVETKEZŐ CÍMRE MR. ANDREW DONO 2781 East 127th Street, Cleveland, Ohio 44120 Kérek részletes felvilágosítást az Kárpátaljára indítandó csoportos | | Junius 8 Szappanos | | Julius 13 Russell ] Augusztus 3 Donó 1967-ben Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába és a utazásairól. (Kérjük kereszttel megjelölni azt a tú­rát, amely önt első­sorban érdekli) Város, állam A világ első és legnagyobb kultúrája négy évezreddel ezelőtt Sumiriában CLEVELAND, Ohio. — A Western Reserve University “Slavic and East European Languages” osztálya vendég­­előadói sorában pénteken, no­vember 18-án az Egyetem Baker Buildingjében Dr. Bo­­bula Ida, a Ricker College szociológiai fakultásának fe­je, a neves. sumirológus tar­tott előadást, “The Sumerian- Hungarian Linguistic Rela­tionship” címen. Dr. Bobula Ida, a budapes­ti egyetemen nyert doktorá­tust, Magyar Nyelv és Iroda­lomból. Az Egyesült Államok­ba jőve, doktorátus utáni ku­tatásokat végzett “antropoló­giai nyelvészetben” a Univer­sity of Colorado-n, számos könyvet irt és értekezései megjelentek a “The Women’s Press”-ben, a “The Atlantic Monthlyban” a “Coronetben”, az “Independent Education”­­ban és számos más folyóirat­ban. Előadásán, pénteken szá­mosán jelentek meg a magyar közönségen kivül az egye­­' tem hallgatói és hallgatták él­vezettel az előadást. Munkatársunknak alkalma volt másnap intervju-beszél­­getést folytani Dr. Bobula Idá­val a Sherton Cleveland Ho­telben s részletesen meghall­gatni a tárgykört, mellyel Bobula Ida előszeretettel fog­lalkozik és amelyben a leg­alaposabb ismeretekre tett szert. — A világ legnagyobb kul­túrája, a sumir-kultura Krisz­tus előtt a 4-ik évezredben kezdődött Mezopotámiában, a Tigris és Eufrát folyók kö­zött, ott tehát, ahol a Bibliai 'Paradicsomot sejtik. — A sumir kultúra Krisz­tus előtt a 3-ik évezredben ál­lott virágzása magaslatán, a 2-ik évezredben hanyatlani kezdett, majd elszóródott a világon. Az emberiség ebben a nagy kultúrájában először volt bő­ség. Az embereknek nem kel­lett — mint sokszor — életü­ket kockáztatni a betevő fa­latért, erős és hatalmas vad­állatokkal való harcban. A ,sumirok művelték a földet, tartottak háziállatott, ők ta­lálták fel az öntözést. — Fővárosuk Uruk (Örök), vagy Ur volt, a sumir kultu­. ra központja és fő vallási központja. Philadelphia mú­zeumában régi sumir leletek vannak Krisztus előtt 2800-ból , számos szobor, köztük egy fiatal leányarc, a szemek he­lyébe a kék “lapis lazuli” té­ve, ami arra mutat, hogy vol­tak köztük kékszerü típusok. Más múzeumokban láthatók szobrok, feketés-barnás férfi­­, arcokkal, tehát a sumirok több típust képviseltek, ép­penugy mint az ősmagyarok. Ez utóbbiak a Metropolitan Muse-umban„ New Yorkban áthatok. A sumir-magyar kapcsola­tokkal, főleg nyelvi kapcsola­tokkal, már 100 évvel ezelőtt foglalkozni kezdtek. Az első Jules Oppert német profesz­­szor volt, aki később Fran­ciaországban lett egyetemi ta­nár és foglalkozott a sumir, ural-altáji, scytha és utráni nyelvekkel és azok összeha­sonításával. De ő hasonlította ezeket először össze a magyar, török és finn nyelvekkel is. Oppert tanitványa prof. Francois Lenormant már mélyebben tekintett a dol­gokba és jobban kidolgozta az összehasonlításokat. Ezek­hez a kutatókhoz tartozott Halévy párisi egyetemi tanár is, aki azonban ellene volt a sumir elméletnek és tagadta az összefüggéseket. Időközben az angolok nem vettek részt a vitában, nem foglaltak állást, hanem dol­goztak, csak ástak Mezopotá­miában. És az angol ásatások­nak meg lett az eredménye, melyek bizonyítékai lettek a sumir kultúra valódiságának. Óriási értékű évezredes kincseket ástak ki, királysí­rokat, ékszereket, aranyedé­nyeket, az ásatások vezetőjé­vel Sir Leonard Woolley-vei az élükön. A kincsek katalo­gizálása után a leletek 1923- 24-ben kerültek nyilvánosság ra. (Mindez megtalálható Dr. Bobula Ida “Sumerian Affi­liation” cimü könyvében, melyet 1951-ben adott ki Washingtonban.) Magyarországon Varga Zsigmond, a keleti nyelvek professzora a debreceni egye­temen, foglalkozott a sumir­­magyar kapcsolatokkal. Már előzőleg, 1920-ben a Magyar Tudományos Akadémia elé terjesztette munkáját, mely­ben bizonyította a sumir nyelvnek az ural-altáji nyel­vekkel való hasonlóságát. A Tudományos Akadémia, — bár díjjal jutalmazta a köny­vet — a tételt visszautasítot­ta, azzal megokolással, hogy bár az összehasonlítás nyelv tanilag fennáll, nem volt elég a szótári anyag a bizonyítás ra. A sumirokkal való nyelv összehasonlítás után, az an­tropológiai, vagyis embertani összehasonlítás is következett. Az angol ásatások a sumir ki rálysirokban táblákat talál­tak, melyben a. sumir harco­sok lakomáznak, majd hábo­rúba indulnak párducbőr kö­penyben, harci szekerekkel. Ez utóbbiak érdemelték ki az angol tudósok legnagyobb csodálkozását. A sumirobat megelőző népek nem ismer-Nashville, Tenn. a motorosok között meglepetést keltett, amint hirtelen mindenfelé bikákat pillantottak meg. Minthogy 30 egy te­herautóról szabadult él és jó időbe tartott, mig összeterelték őket. ték s kereket, nyilvánvanló tehát, hogy a sumirok fedez­ték fel. A sírokból manikür készle­tek és festési készletek is ke­rültek elő. Bizonyos, hogy az asszonyok festették magukat. Kedvenc festékeik voltak, a piros, zöld, fekete és fehér.. Ékszereik gyönyörűek és íz­lésesek voltak. A kék “lapis lazulit” szívesen párosították a narancsszínű karneollal. A románok 1963-ban ásatá­sokat folytattak Erdélyben a Maros völgyében s itt érté­kes sumir emlékekre talál­tak: ékjeles táblákra, Ez bi zonyitotta, hogy a sumir, gyarmatosító nép volt. Erre úgy került a sor, sogy a leg­kedveltebb ipar, a sumirok­­nál a fémipar volt. Miután azonban a fém csak igen kor­látozott mennyiségben állt rendelkezésre, utazó csoporto­kat szerveztek meg, melyek elmentek más, messze orszá­gokba, fémet keresni és nem felejtendő el, hogy a magyar Dunamedence, főleg pedig Er­dély abban a korban sok arannyal rendelkezett. Az a tudományos vita, hogy az írást az egyiptomiak, vagy a sumirok találták e ki, a sumirok javára dőlt el és alapja van annak feltevésé­re, hogy a görög művészet és római jog a sumir művészetre és sumir jogra megy vissza. Megállapították azt is. hogy a sumir, éppenugy mint később a magyar, “exogam” nép volt, mely szeretett háza­­sodás utján más néppel keve­redni. És mintahogy az évez­redes szobormüvek kimutat­ták, hogyi a sumir nép nem volt egységés típus, a antro­pológia kimutatta, hogy a ma­gyar honfoglalók sem képvi­seltek egységes típust. Az intervju véget ért. Ami egy cikkben erről a hatalmas tárgyról kivonatosan felölel­hető, azt megtárgyaltuk Dr. Bobula Idával. Azután régi emlékeknek szenteltünk né­hány percet. Nem most találkoztam elő­ször Bobula Idával. Nagybá­tyám, a magyar kincstár északkeleti és tátrai erdőgaz­daságának igazgatója volt és 1914-ben és 1915-ben náluk töl­töttem a nyarat Lipótujváron. Bobula Ida itt született, úgy édesapja, mint nagyapja épí­tészmérnök volt és Liptóuj­­váron volt kastélyszerü villá­juk egy hegyoldalban. Bobula Ida akkor egészen kislány volt s magam kisfiú. Ki gondolta volna akkor, hogy évtizedekkel később az a megtiszteltetés ér, hogy mint jeles professzornőt, meg­­intervjuolom az Egyesült Ál­lamokban. Hunt Béla Póruljárt a csempész BUDAPEST. — Valentin Stindl 35 éves osztrák bélyeg­kereskedő, bécsi lakost a Köz­ponti Kerületi Bíróság a devi­zagazdálkodást sértő bűntett és garázdaság miatt két évi szabadságvesztésre Ítélte. Stindl, aki 1963 óta gyakran járt Magyarországon, egy 17 éves budapesti lány segítségé­vel nagy mennyiségű, értékes bélyeget csempészett Auszt­riába, ahol azokat felárral ér­tékesítette. Sindl engedély nél­kül különböző forintösszege­ket is hozott az országba, amelyekért a lány bevásárolt számára. Stindlék ezen kivül házassági kérelmet nyújtottak be az egyik kerületi tanács­hoz, majd, amikor az enge­dély kiadása kissé késett, a gépkocsijuk ablakára erősített magyar és német nyelven írott, sértő hangú plakátokon sürgették házasságuk engedé­lyezését. Járókelők értesitet­­ték a rendőrséget, s ekkor de­rült fény Stindlék devizabün­­cselekményeire is. A világ a pestis nagyobbarányu kitörésének néz elébe MANILA, Filippi Szigetek. — A szörnyű ragály, a “feke­te halál”, amint a pestist ne­vezik, egykor a középkorban kipusztitotta Európa lakossá­gának negyedrészét. Most is­mét kezdi felütni a fejét. Dallasban az elmúlt héten katonai orvosok jelentették, hogy kezeltek és sikeresen ki­­gyógyitottak egy katonát, aki Vietnamban pestis-fertőzést kapott. Ez volt az első eset 42 év óta, hogy egy ilyen eset előfordult az Egyesült Álla­mokban. Tizenhat orsiág illetékes tudósai ötnapos szemináriu­mot tartottak a Világ Egész­ségügyi Szerveseiének mani­­lai főhadiszállásán és kényte­lenek voltak igen komoly sta­tisztikákkal szanbenézni. Egyetlen évben, az elmúlt évben 11 ország jelentette a Délkelet Ázsia-Csendes Óce­­án-i térből, hogy a pestises megbetegedések megduplá­zódtak. 1965-ben 1326 pestis megbetegedés történt, 120 ha­lállal. Ennek az évnek az első 10 hónapjában, a megbetege­dések száma 3293-ra ugrott fel és a halálozások száma 211 volt. A háború és a feketepiacon árult csoda-orvosságok meg­nehezítik a betegség idejében való felismerését. Lopott or­vosságok, kelleténél kisebb mennyiségben használva, el­kendőzik a betegség szimptó­­máit és a lappangó betegséget olyanná teszik, hogy az ellen­áll később a rendes anti-bioti­­kus orvosságoknak. Vietnamban, a lakosság örökös helyváltoztatásával és képzett egészségügyi személy­zet hiányában, lehetetlenné vált az ellenőrzés és bizo­nyos, hogy sokhelyütt egysze­rűen elpusztulnak a pestises betegek, akiket azután csen­desen, minden jelentés nél­kül elhan tolnak. Az Egyesült Államokban egy Galiforniától Oklahomá­­ig terjedő övezetben fordul elő 1-2 pestises eset egy év­ben és itt prairie kutyák, hiénák, patkányok és egyébb állatok a pestissel fertőzött bolhák hordozói. — A világ a betegség na­­gyobbszabásu kitörésének néz elébe — mondották a Világ Egészségügyi Szervezetének vezetői. —- Ennek főokai a gyors városiasodás az egyes országokban és kérdés felü­letes kezelése. HALLOTTA... . . . hogy a U. S. kormánynak 770 millió aker földje van s ezeknek értéke^ 94,000 millió dollár. . . . hogy a Gemini Űrrepülők ruhája 30,000 dollárba került. (És még egy második nadrá­got sem adtak ezért a pén­zért.) . . . hogy Amerikában jelen­leg 54 millió macska és kutya, 20 millió házi madár és 650 millió törpehal van. . . . hogy Angliában a felső­­ház az ország legfelsőbb bíró­sága. . . . hogy >a fiuk és lányok kö­zös iskoláztatását a kvékerek kezdték meg. . . . hogy a gardénia virágot Alexander Garden skót termé­szettudósról nevezték el. . . . hogy 1814-ig a kongresz­­szus tagjai 6 dollár napidijat kaptak. . . . hogy az éttermet “restau­rant” néven 1765 óta nevez­zük. Akkor nyílt meg Páris­­ban az első restaurant. . . . hogy Kanada lakosságá­nak 80 százaléka Amerikától nem meszebb, mint 200 mér­­földnyire él. . . . hogy az Országos Puly­ka Szövetség elnökének köz­lése szerint ma már tenyész­tenek pulykákat, amelyeknek súlya eléri a 75 fontót, mig az 1964. évi nagy pulykaver­seny győztesének súlya csak 61 font 4 uncia volt. . . . hogy a villám hőmérsékle­te 45,000 fok (Fahrenheit), vagy még ennél is több. . . . hogy évente átlag 400 em­bert ér villámcsapás Ameri­kában. . . . hogy Amerikában 300 /.­­latorvosnő van. . . . hogy Amerikában egy sír­kő átlagos ára 500 dollár. \jiar« I n

Next

/
Thumbnails
Contents