Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-17 / 46. szám

Th« Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $8.00 EGYES SZÁM ÁRA 20c BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $8.00 A YEAR SINGLE COPY 20c Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. laeond CIum Pcwtag* Paid in Bethlehem. Pa. VOL. 44. ÉVFOLYAM No. 46. SZAM BETHLEHEM. PA. Thursday, Nov. 17, 1966 Hálaadás napja A Hálaadás Napjának kez­dete visszavezet bennünket a Massachusetts államban lévő Plymouth helyén letelepelett “zarándok atyák” életéhez, az 1620-as esztendőkben. Hálaadás Napjának a gon­dolata sokkal régebbi erede­tű. A Bibliából tudjuk, hogy Isten népe különleges alkal­makkor, amikor megtapasz­talták Isten szabaditását, vagy életük megtartásában való irgalmát, hálaadást tar­tottak az Urnák. A pátriár­kák, a bírák és a királyok ko­rában megtaláljuk első nyo­mait a “hálaadási ünnepnek.” A keresztény világban is sokszor tartottak hálaadást, csapások és veszedelmek el­múlása idején, amikor úgy érezték, hogy nagy okuk van az embereknek a hálaadásra a Mindenható Isten iránt. Az Amerikában érkezett 103 főnyi kis pilgrim sereg, a hosszú tengeri ut után, az ide­gen világba való megérkezé­­süy alkalmával, amikor az első esztendő küzdelem után sokan elhunytak, a megma­radtak, különösen is érezték, hoby okuk van a hálaadásra. Ennek az 1621-ben tartott Hálaadási Napnak apróbb tö­redék emlékei maradtak csak fenn. Egy Winslow György nevű ember igy irt róla levél­ben egy Londonban élő barát­jának: “Istennek hála, az in­dián kukorica szépen termett, ugyancsak az árpa is. De a borsó arra sem volt érdemes, hogy betakarítsuk . . . Mikor minden termést betakaritot­­tunk, a kormányzó négy em­bert küldött ki vadászni, hogy különös módon valami együttes örömünk is legyen. Ez a négy ember egy napon annyi vadat lőtt, hogy egy kis más mellékessel a csoportunk­nak egy hétre elég volt mely alkalommal más szórakozás mellett fegyverforgatási gya­korlatokat is tartottunk és sok indiánt láttunk vendégül, közöttük a legnagyobb vezé­rüket, Massasoit-ot is, kilenc­ven emberével, akiket három napig jól tartottunk, s ők is kimentek és öt őzet láttek, melyet a telepünkre elhoz­tak. És jóllehet nem mindig van ilyen bőségben részünk, mint akkor, mégis Isten jósága sze­rint messze van tőlünk a nél­külözés és kívánjuk, hogy ti is részesei legyetek a mi bő­ségünknek.” Elképzelhetjük, hogy mi­lyen meglepetés lehetett az indián főnök és 90-tagu cso­portjának a megjelenése, az akkor még egészen uj kis te­lep lakosai között. De ami­képpen a szeretetnek is van VI. Pál pápa imája az 1956-os magyar mártírokért VATIKÁN VÁROS — Halottak Napján, VI. Pál pápa külön megemlékezett imájában az 1956-os ma­gyar szabadságharc már­tírjairól és hőseiről, azok­ról, akik életük kockáztatá­sával védték a magyar sza­badságot és akik életüket áldozták a magyar nemzet és a magyar szabadság ér­dekében. hatalma, az első hálaadás napját a zarándok atyák Ame­rikában igazi békés és tesvé­­ries szeretetben ünnepelték meg, volt örvendezés, közös szórakozás, de legfőképpen hálaadó imádság, ének és is­tentisztelet. Nem tudni, hogy a pulyká­nak vad fajtája ismeretes volt-e akkor és volt-e akkor is pulyka az asztalon, mint az manakság elengedhetetlen sok háznál, de a nap emléke ott maradhatott a zarándok atyák szivében, mert esztíendőről­­esztendőre m e g i s m ételték. Igaz ugyan, hogy a szárazság és más csapások miatt annak hangulata és sikere nem volt mindig olyan felemelő. Lassan azonban New Eng­land területén a mindig sza­porodó bevándorlók között népszerű lett a “hálaadás nap­ja” és ha más messzebb vi­dékre költözködtek, ott is megtartották azt. A szabad­ság idejéig azonban csak he­lyi jellege volt. Washington György adta ki az első prok­­lamációt 1789-ben az egész nemzet részére, az uj alkot­mány elfogadása alkalmából. New York államban 1817-től rendszeresen elrendelték a hálaadás napjának a megün­neplését. Lincoln elnök az 1863-ik év­ben rendelte el november utolsó csütörtökjének “Hála­adás Napjaként” való nemzeti megünneplését. Ezután min­den elnök proklamáció t adott ki ebben az értelemben 1941- ig, amikor is a kongresszus együttes ülése elfogadta no­vember negyedik csütörtöjé­­nek nemzeti ünneppé való nyilvánítását. Lehetne ennek a jellegze­tes amerikai ünnepnek sok színét vagy megjelenési for­máját ismertetni, a lényege azonban az, hogy Isten előtt borul le a gyarló ember, meg­köszönni az Ő áldását. Hálát adunk-e mi magya­rok az Urnák ezért a drága, ősök vérével megpecsételt ha­gyományért? Azért, hogy itt szabadságot lelve uj életet kezdhettünk? Azért, hogy itt egyházainkban anyanyelvűn­kön énekelhetünk és imádkoz­hatunk? Azért a sok minden áldásért, amit elmondani sem lehet. Légy hálás és emlékezz meg az Úrról, a Te Istenedről; áld­jad az Urat és dicsérjed ne­vét, mert jó az Ur, örökké­­váló az Ő kegyelme és nem­zedékről nemzedékre való az Ő hűsége! Ábrahám Dezső ELLENTÜNTETÉS A KOSSUTH-TÉREN PÁRIS. — A szabadságharc vérbeföjtásának 10-ik évfor­dulóján a francia kommunis­ták gyűlést hívtak össze a Kossuth-térre. Nyilván az “ellenforradalom” hamissá­gát akarták 'hirdetni és, hogy azonosságukat leplezzék, a Nyugat mozgalom cégért tűz­ték ki. A kerületi főnök a gyű­lést nem engedélyezte és ami­kor a földalatti és az autóbu­szok állomásairól a kommu­nisták, mind fiatalok, a Kos­­suth-tér irányában megindul­tak, a rendőrég szétkergette őket. így Végződött, mielőtt még megkezdődött volna a párthü kommunisták gyűlése. Légi felvétel az erdőtűzről Camp Pendleton, Calif, közelében, ahol oltás közben négy Marine halálra égett. A drágaság mélyebb és magasabb okai WASHINGTON. — Esther Paterson, Johnson elnök ház­tartási tanácsadója, a válasz­tás előtt a supermarketeket boj kottáié asszonyokat biz­tatta: szavazzanak a dollárral. De nem mondta meg, hogy zsugorodó dollárjaikkal me­lyik párt jelöltjeire szavaz-, nak ... A bojkott-mozgalom, amely Cploradóból indult ki és átterjedt az egész ország nagyobb városaira, aligha lesz most, a választás után érez­hető befolyással az egyik vagy a másik párt politikájára, min­denesetre azonban tényezővé lett a közéletben; megszólalt, elég hangosan, a népnek az a, csoportja, amelyre eddig nem figyeltek fel: a fogyasztó. A pártonkivüli, pártonfelüli or­szágos hatóság, a Federal Tra­de Commission, vizsgálatot folytat annak megállapításá­ra, hogy mennyiben jogosul­tak a háziasszonyok panaszai. Az élelmiszerek árai az el­múlt 12 hónap alatt 4 száza­lékkal emelkedtek. Ha ennek legmélyebb okait keressük, el i sőnek a kormány-feleslegek megcsappanása tűnik fel. A kormány a túltermelés miatt, jutalmazta szántóföldek par­lagon hagyását, ugyanakkor óriási buzaszálliitmányok men­tek Indiába és más szegény, éhínséggel fenyegetett orszá-i gokba. Ennek folytán a kor­mány feleslegei az 1963. évi 32 millió tonnáról 15 millió tonnára csökkentek, úgy hogy jelenleg tulajdonképpen nin­csen is felesleg, hanem csak tartalék, amely szükséges, mert sohasem lehet tudni, jö­het egy év, amikor az ameri­kai farmerek nem tudnak ele­get termeszteni. A búza-hiány a liszt árának emelkedésére vezetett, további következ­mény a kenyér drágulása volt. A takarmány is drágult és ezzel együtt drágult a hús. Hogy takarmánnyal takaré­koskodhassanak állattenyész­tő farmok több marhát küld­tek vágóhídra, kevesebb tehén kevesebb tejet jelent, igy drá­gult a tej és drágultak a tej­termékek. t És miért drágult a zöldség és a gyümölcs? Ennek is vég­ső soron politikai okai vannak. Az uniók követelésére korlá­tozták ez év január óta az olcsó mexicói aratómunkások KIADÓ 3 szobás emeleti lakás, Somerset St.-en, New Brunswick­­on. Hívja 5 óra után 247-8580 szá­mot. bevándorlását, helyükbe ame­rikai munkásokat kellett al > kalmazni, ezek nem érik be “mexicói” munkabérrel — igy drágul a califolniai zöldség és gyümölcs, másutt is, mert Ca­lifornia a legnagyobb zöldség­es gyümölcs-termelő állam, az ottani árak átterjednek az egész országra: * * * Az élelmiszerárak emelkedé­sének másik fő oka a fogyasz­tóház való eljuttatás nagy költsége. A nagykereskede­lemben és az élelmiszerüzle­tekben a munkabérek évről évre emelkedtek. 1955-tő’ 1965-ig a munkabérek 46 szá­zalékkal emelkedtek s a fü szerüzletek, a supermarketek árai ezt a költségtöbbletet csak részben hárították át a vásárlóközönségre, csak 14 százalékkal emelték az árakat. Ennek magyarázata az, hogy főleg a nagyobb üzletekben, az önkiszolgálás rendszerét vezették be. Az eladás olcsób­­bitása terén még sok tenni­való lesz, automatikus felsze­relések segítségével. A bojkottáló asszonyok mindezeket a mélyebb drágu­lási okokat nem ismerik kel­lőképpen, ők csak a szemmel­­iáthatót látják: elsősorban a supermarketek ingyenes (lát­szólag ingyenes...) ajándé­kait. Ezek a bónuszok, 100 és 1000 dolláros nyeremények nagy mértékben megterhelik a kasszát; ha igaz az, amit a supermarketek szószólói mon­danak, hogy az ő profitjuk egy és fél százalék, a játékok és nyeremények ennek három­negyed százalékát teszik ki. Világos tehát, hogy a borá­szok (Let's go to the races, stb.) mindennek árát megdrá­gítják. Ez egyik oka annak, hogy a bojkottmozgalom főleg a supermarketek ellen irányul. * * * Csakugyan magasak az élel­miszerek mostani árai? Erre a provokáló kérdésre az élel­miszerüzleti láncolatok Miami­ban rendezett konvencióján ezt üzenték a háziasszonyok­nak: Az amerikai fogyasztó­­közönség megszokta, hogy, há­la a túltermelésnek és az ár­alátámasztásnak, sok éven át olcsón kapja az élelmiszert. Miután a termésfelesgleg meg­szűnt, a mézeshetek elmúl­tak.” Ma minden dollárból, amit élelemre költünk, 39 cent jut a farmernek, 40 cent a nagy­kereskedelemnek, igy hát csak 21 centet kapnak éppen azok, akik ellen a háziasszo: nyok bojkottja irányul. A há­ziasszonyokat mégsem lehet hibáztatni, amiért a legkevés­­oé felelőseket sújtják harag­jukkal; ők a mélyebb okokat nem fürkészhetik ki, csak a polcokon magasodó árakat lát­ják. * * * Mi lesz mármost? — ez a nagy kérdés. Itt a gazdasági szakértők véleménye: A sorsjátékszerü bónuszok megmaradnak, márcsak azért is, mert a háziasszonyok (a bojkottáló coloradói amazonok ás száz város plakáthordzoói is ...) szeretik azt, amit ango lul olyan találóan something for nothingnak nevezünk, ami azonban a fentiek szerint egy általán nem something for nothing. És maradnak a zöld és piros és arany bélyegek is, mert azokat is szeretik a nők. És a bojkottmozgalom el fog lankadni, előbb-utóbb tegnapi emlék lesz. És az árak? Le­gyenek nyugodtak, vágy akár nyugtalanok az asszonyok, az árak tovább fognak felfelé ágaskodni, ha nem is az ezévi 4 százalékos tempóban. Ennek a 4 százalékos drágulásnak csekély mértékű lefaragását mindenesetre elérték az asszo­nyok, harcuk tehát nem volt hiábavaló. És vigasztalódjanak: az amerikai élelmiszerárak még mindig bargain árak. Vegyék tudomásul például azt, hogy Ny.-Németországban a steak fontja két dolláron felül van, Angliában a zöldbab fontja 60 cent. Vagy fordítsunk egyet a képen: az amerikaiak tiszta jövedelmüknek 18 százalékát költik élelemre, az európaiak jövedelméből 29, sőt 45 száza­lék megy élelmiszerekre. KARÁCSONY NEMSOKÁRA ITT LESZ! El ne mulassza ezt a jó jövedelmei jelentő eladási szezont! Szolgálja ki várakozó vevőinket az AVON KARÁCSO­NYI AJÁNDÉK VÁLASZTÉKÁ­VAL. New Brunswickon hivja KI 5-1345, Perth Amboy körzetében Hl 2-2462, Allentown-Bethlehem környékén pedig 432-0916 számot. KIADÓ 3 szobás lakás 60 dol­lárért. Somerset St., New Bruns­wick, N. J. Tel.: 846-4242, vagy 545-8412. HÁZVEZETŐNŐT keresnek, gyermekek mellé, 2 fiú, 4 lány, állandó alkalmazás és bentlakás. Angolul kell tudnia, fizetés meg­egyezés szerint. Referencia szük­­séges. Telefonáljon: 846-2335. NAGYSZERŰ GYŐZELEMMEL NYERT VILÁGBAJNOKSÁGOT A MAGYAR ŰTTUSÁZÚ CSAPAT MELBOURNE, Ausztrália. — Az Associated Press nevű amerikai hírügynökség kikül­dött munkatársa jelentette: Az öttusázó világbajnoki versenyek befejeződtek és a magyar együttes, ezúttal má­sodszor, nagyszerű győzelem­mel lett világbajnok. A világbajnokság végered­ménye a következő, helyezé­sekkel és pontszám okkal együtt: Magyarország — 15,082 — Szovjetunió — 14,255 -K Ke­­let-Németország — 13,715 — Egyesült Államok — 13,631. A további sorrend igy kö­­vetkzik, Amerika után: Svéd­ország, Mexico, Nyugat-Né­­metország, Ausztrália, Anglia és Franciaország. Az öttusázó világbajnokság egyéni versenyében a világ­bajnok a 28 éves magyar mű­szerész, Balczó András lett, második a szovjet Viktor Mi­­neev, harmadik és negyedik ugyancsak két magyar, Török Ferenc és Mona István lett. Az amerikai versenyzők kö­zül a new yorki öttusázó, Jim Kerr, érte el a legjobb helye­zést, aki az egyéni verseny­ben a hatodik helyen végzett. A. verseny utolsó száma a 4000 méteres terepfutás volt, amelyet a magyar Balczó András nyert, kiváló idővel. (13 perc 47.3 másodperc.) Balczó egyébként első lett a tereplovaglásban, kardví­vásban, terepfutásban, máso­dik lett az úszásban és tize­dik lett a pisztolylövésben. Pontszáma 5.217, a második helyezett, a szovjet Mineev 4.936 pontszámával szemben. A karácsonyi tolvajok szezonja NEW YORK. — Már nagy­ban folyik a karácsonyi aján­dékvásár és közel van az üz­­’eti tolvajlás “ünnepi idénye” is. A védekezésnek uj módját vezette be a newyorki rend­őrség. Két héttel karácsony előtt már az uj. rendszer lesz irányadó. Ennek lényege az, hogy a nagy, department store stilusu üzletekben alkalmazott privát rendőröknek joguk lesz rajtakapott üzleti tolvajokat formálisan letartóztatni. Az eddigi rendszer az volt, hogy az üzleti rendőrök a tolvajo­kat visszatartották addig, amíg az értesített rendőrök vagy detektívek megjelentek és a foglyot átvették. Most az üzleti rendőrök bekísérik a tolvajt a rendőrállomásra, el­készítik a jelentést, közük a bizonyítékokat,; és a rendőr­ségen már csak az ujjlenyo­mat készítése marad hátra. Hogy ez az egyszerűsített el­járás mit jelent a gyakorlat­ban, azt megmondta Leary rendőrfőnek: A múlt évben 3500 letartóztatás történt és a rendőrségnek ez 28,000 mun­kaórába került. A privát üzleti rendőröket a rendőrfőnök jogosítja fel működésre. Ebből következik, hogy az üzleti rendőrök a rendőrség szabályzatai értel­mében kötelesek eljárni, to­vábbá az, hogy mivel rend­őri funkciókra vannak feljo­gosítva, letartóztatást végez­hessenek üzleti tolvajlás ese­tén kívül más esetekben is, amennyiben az üzletben vala­mely bűncselekményt, például rablás vagy lövöldözést, követ­nek el. Megelőzni az influenza járványt WASHINGTON. — Az Or­szágos Közegyészségügyi Szol­gálat itt rendezett ötnapos konferenciája foglalkozott az influenza elleni védekezés kü­lönféle problémáival. Több orvostudós ráirányí­totta a figyelmet a gyerme­kek influenzájára és védőol­tásuk szükségességére. Sokan nem tudják, hogy nagy kü­lönbség van a gyermekek és a felnőttek influenzája közt. A gyermekeknél az influenza enyhe formában lép fel, nem veszélyes, alig vezethet olyan komplikációkra, amelyek vég­zetesek lehetnek. De a gyer­mekek az influenza vírusát továbbadhatják környezetük­­>en, elsősorban a családban és — ugyanazok a vírusok, ame­lyek a gyermekek enyhe in­­luenziáját okozták, súlyosabb megbetegedésre vezethetnek i felnőtteknél, köztük idős és beteg férfiaknál és terhes nők­nél. Az influenza járvány meg­előzését eszerint a gyermekek védőoltásával kell kezdeni. Ez az egyik legfontosabb meg­állapítása a konferenciának.1 amelynek során többen hang­súlyozták, hogy a védőoltás kampány eddig főleg a felnőt­tek felé irányult. A Miehihgan állami egész­ségügyi hivatal vezetője, Dr. Fred Davenport, beszámolt a védőoltás mai állásáról. Kikí­sérletezés alatt áll egy vakci­na, amely kiküszöbölné a vé­dőoltás nyomában fellépő kel­lemetlen mellék jelenségeket, köztük a lázt. Parke-Davis folytatja ezeket a kísérlete­ket, de még nem j ütött odáig; hogy az oltószer forgalomba­­hozására engedélyt kérhessen. Azt, hogy a védőoltás hatá­sos, évek tapasztalata alátá­masztotta a katonaság köré­ben, mondta Dr. Davenport. Katonáéinál könnyű a védő­oltást elrendelni, a civil lakos­ságot azonban nehéz erre rá­beszélni. 1963-ban, amikor su­­lyosabb influenza járvány fe­nyegetett, körülbelül 44 mil­lió felnőtt kapott védőoltást; sok, de nem elég. A konferencia angol vendé­ge, Dr. Charles Stuart-Harris, a shefieldi egyetem tanára, az egész problémát átfogó elő­adásában azt mondta: “Az a tény, hogy már több, mint 30 év múlt el, hogy sikerült fel­fedezni az influenza vírusát, és mégis, ma majdnem tehe­tetlenül állunk szemben ezzel a betegséggel, nagyon elgon­dolkoztató.”

Next

/
Thumbnails
Contents