Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-10 / 45. szám

Thursday, Nov. 10, 1966 BETHLEHEM! HÍRADÓ 7. OLDAL LÁTOGASSA MEG REPÜLJÖN = ---­­AIRLINES LEGMODERNEBB JET GÉPEIVEL Csatlakozás Romániába, Csehszlovákiába és a Kárpátaljára Clevelandiéi Budapestig és vissza $480.50. NewYorktól Budapestig és vissza $426 UTAZZÉK TAPASZTALT CSOPORTVEZETŐKKEL: A második számú csoport Az első számú csoport A hármas számú csoport DONÓ ANDRÁS a WDOK rádióállomás népszerű magyar bemondója, immár nyol­cadszor vezet évenként Magyar­­országra induló csoportot. elnöke az Öregamerikásoknak és az Egyesült Magyar Egyleteknek, a WJMO rádióállomás magyar bemondója, számos magyarorszá­gi csoportos utazás vezetője. Cle­veland város commissionerje. Cítp of Clebelauti aki Cleveland hatalmas városá­nak 24 éve tanácsosa, az Ameri­­kaszerte hires “Night In Buda­pest” estek rendezője, 8 éve veze­ti a csoportos hazalátogatókat. RÉSZLETES INFORMÁCIÓÉRT KÜLDJE AZ ALANTI SZELVÉNYT A KÖVETKEZŐ CÍMRE ALITALIA AIRLINES East Ohio Building, 1717 East 9th St. Cleveland, Ohio 44114 Kérek részletes felvilágosítást az ALITALIA 1967-ben Magyarországra, Csehszlovákiába, Ro­­mániába és a Kárpátaljára indítandó csoportos utazásairól. ] Junius 8 Szappanos | | Julius 13 Russell ] Augusztus 3 Donó (Kérjük kereszttel megjelölni azt a tú­rát, amely önt első­sorban érdekli) Város, állam Zip Code WASHINGTONI LEVÉL Ne jöjjön az vissza, akit el­temettek? Miért ne, ha pénzt kaphat. Ezt mondaná most a hires Mr. Townsend, aki a 30-as években a kongresszust sürgette, hogy hozzon olyan törvényt, amely szerint min­den amerikai állampolgár 65. életéve elérésével kap a kor­mánytól havonta 200 dollárt. Townsend a keynesi finánc politika hive volt. Ennek a politikának az a lényege, hogy­ha az embereknek, emberek millióinak elegendő költőpén­zük van és azt el is költik, növekszik a teimelés, megszű­nik a munkanélküliség. Akkor és még később is kinevették ezt a fanatikus pénzcsinálót. És ime, most Johnson elnök azt javasolja a kongresszus­nak, hogy a minimális Socia’ Security nyugdijat emelje fel havi 100 dollárra mindenki részére, aki 25 éven át akár milyen csekély Social Security adót fizetett. Mr Townsend szelleme visszajár.. . * * * Az a 100 dollár minimum szükséges, mondja Johnson el­nök és mindenki elhiszi neki: mert minden drágul. Más szó­val, az infláció elleni védelmet szolgálná a nyugdíjemelés. Szép, szép, mondták erre a republikánusok, de ha ennek a nyugdíjemelésnek folytán ujabib 2,2 billió dollár vásárló­­képesség származna, ez az in flációt, a dollár vásári óik épes­ségének lemorzsolódását gyor­­' sitaná. És ilyen hang is hallatszik: Johnson elnök javaslata sze­rint a havi 100 dollár mini­mum csak 1968 január else­jén lépne érvénybe. Addigra a drágaság valószínűleg any­­nyira fokozódnék, hogy a nyugdíjasok vajmi kevés hasz­nát vennék a nyugdij-plusz­­nak ... * * * Felszólalnak a fiatalok is John Smith — lehetne a neve Kis Péter vagy Nagy Pál. is — ezt mondja: “Én 22 éves vagyok. Mire elérem 65-ik évemet, befizetek a Social Se­curity kasszába 15,500 dollárt, ugyanennyit fizet be a munka­adóm, tehát összesen 31,000 dollár vándorol be a Social Security kasszájába. És a Dartmouth College finánctu­dósai kiszámították, hogy én a va 1 ósz i n üs égszámitás szeri nt ebből 25,700 dollárt fogok visszakapni. Hát erre mond­ják, hogy a Social 'Security kitűnő biztosítás, valóságos bargain ?...” És amit ezek a Péter-Pálok mondanak, ahhoz még hozzá kell tenni, hogy a 22 'éves át­lag-amerikainak a dollárjai többet értek, mint azok a dol­lárok, amelyeket a 65 éves Mr. Átlag-amerikai kapni fog, ha szerencsecsillag alatt szüle­tett és jó erőben, egészségben eléri 65-ik évét. Ezt persze tudják nagyon írja: SPECTATOR jól a honatyák és a haza böl­csei, és ezért időről-időre fel­emelik a nyugdijakat. 1954- ben 7 százalékos volt az eme­lés, 1965-ben 7 százalékkal többet kaptak a nyugdíjasok, illetőleg ... kevesebbet. Mert 1958 és 1965 közt a szükség­leti cikkek árai 13,1 százalék­kal emelkedtek. A nyugdíjas 'elállitja a mérleget: kaptam 1 százalékot, vesztettem 13,1 százalékot. Bargain! Ez is egy bargain! * * * Péter ur, Pál ur, ez nagyon szép és okos beszéd, de ne tessék elhinni, amit mond. Tes­senek, kedves uraim, ai*ra gondolni, hogy — no, most ug­rik ki a macska a zsákból! — mi lenne, ha nem lenne Social Security? Néma válasz jön er­re a kérdésre. A semminek ér­tékcsökkenése senkit sem nyugtanalitana. * * * A kommunista világpropa­gandának egyik tételét csak mulatságosnak mondhatjuk. Azt prédikálják, azt akarják már az elemi iskolában a fiuk­kal és a lányokkal elhitetni hogy az amerikai társadalom­ban a nemzeti vagyon tete mes része a monopol-kapita­listák kezében van és ezek a monopolisták Ikényük-kedvük szerint kizsákmányolják a lolgozó emberek millióit. Hát ha ez igy lenne, akkor gaz lenne. De nem igy van \z igazság az, hogy, először /an anti-monopol törvény és másodszor, az igazságügymi­­íisztériumban van anti-mono pol ügyosztály és, harmadszor i minisztérium mint fő vád­hatóság erélyesen lecsap min­ién olyan kísérletre, amely nek célja a verseny kiküszöhö­­ése és indokolatlanul magas árak felszámítása. Elég em­líteni a General Electric igaz­gatói elleni vádat és ítéletet, amely száz meg száz millió dol­lár visszatérítésére kötelez­ték a vállalatot. Most az igazságügyminisz- Térium még erélyesebb lépése­ket tesz a monopolkisérletek letörésére. Donald Turner, az ügyosztály vezetője, közli hogy az eddigi gyakorlat nem mutatkozott eléggé szigorú­nak, elvesztőnek. Fel fogjál szólítani a bíróságokat, hogy szigorúbban Ítélkezzenek, su '.yosabb esetekben ne pénzbir sággal sújtsák a bűnös hará­­’solókat, hanem csukják be őket a többi mindenféle go­nosztevők közé. Továbbá java­solja a minisztérium a kong rosszusnak, hogy az anti-mo napol törvényben előirt maxi­mális pénzbüntetést emeljék fel a tízszeresére: 500,000 dől Sárra. Az igazságügyminisztériurri az utóbbi hónapokban egyre több esetben emelt vádat vál lalatok ellen, amelyek árdrá­gításra összebeszéltek, vagy ahogy a törvény mondja: ösz­szeesküdtek. * * * A legeslegsemlegesebb dél­keletázsiai ország washingto­ni követe egy cocktail pártin félórahosszat szidta Amerikát a vietnami “agresszió” miatt, aztán felhajtott mégegy és mégegy martinit és folytatta: “De 20 év múlva Délkelet- Ázsia népei hálásak lesznek Amerikának azért, amit Viet­namban csinált.” * * * — Miért utazott külföldre Johnson elnök éppen most, a választási kampány döntő he­teiben ? — A demokraták körében úgy vélekednek, hogy John­son távolkeleti tartózkodása ezekben a napokban többet használ a demokrata jelöltek­nek, mintha itthon lenne. — Hát ha igy áll a dolog, miért nem mentek republiká­nusok is erre a külföldi kör­­atra? — Azért, mert Johnson nem hívta meg őket, * * * Republikánus kérdés-felelet játék: — Vájjon végleges-e Nelson Rockefeller kijelentése, hogy nem akar több lenni, mint New Yoik állaim kormányzó­ja? — Ne higyje senki, hogy végleges. Elvégre, akármeny­­nyi milliója van Rockefeller­nek, nem költené pár millió lollárt azért, hogy kormány­zó lehessen. Ha, mint remél­jük, győz, akkor másképp fog gondolkodni, Washington felé fog kacsintani. Az 59 éves Pearl Choate ápolónő férjhez ment C. Otis Birch 95 éves többszörös milliomoshoz. HATÁRTALAN TUDÁSSZOMJ BÉCS. — Az egyetem 51 íves éjjeli őrét letartóztatták, mert évek folyamán mintegy négyezer dollár értékű egye térni könyvet és laboratóriumi felszerelési tárgyat tulajdoní­tott el a rábízott épületekből. Az enyveskzeü őr védekezése: tanulni akartam. NEVESSÜNK Két titkárnő beszélget ká­vézás közben. Mondja az egyik: — A főnök bajusza olyan nevetséges. A másik rábólint. — Engem is nagyon csiklan­doz. Az autóvezető elüt egy rend­kívül kövér asszonyt. A rend­őr szemtanúja a jelenetnek és rákiált a sofőrre: — Miért nem kerülte meg? Egyhangú válasz érkezik: — Féltem, hogy kifogy a benzinem. * * * A férj fáradtan tér haza a munkából. Eléáll a felesége: — Milyen nap van ma? — Kedd — hangzik a rideg válasz. — Igen, kedd, de milyer kedd? — Egy nyirkos, meleg kedd De milyen esemény fűző­ük hozzá? — Nem tudom. * : -— Gondolkozzál. — Akkor sem tudom. — Megmondom. Ma húsz évt házasodtunk össze. — Vagy úgy? — eszmél fel i férj. — Tudod, mit? Java solom, hogy egy perces néma elállással rójuk le kegyele­tünket. A színházban ül két barát nő és megállás nélkül fecseg. \ mellettük ülő ur megsokall­­ja és igy szól: t — De ez mégis csak túlzás' Egy szót nem hallok. — Nem is kell! Teljesen ma­gánügy, amiről beszélünk. Lesipnskások okozzák a hist CINCINNATI, Ohio. — Dr. Albert B. Sabii, a polio elleni vakcina tékéletesitője, a hü lés és az ellent védekezés kér­déséről érdekes előadást tar­tott egy tudás-értekezleten, rmelyet Harris oklahomai sze nátor által negh ivott egész­ségügyi főhivatalnokok, egye­temi tanárok :s a gyógyszer­­pár szakértői jelentek meg. Hogy milyen fmtos a közönsé­ges hü 1 és ellen harc, az ki­világlott az Egyesült Államok Közegészségüíyi Hivatalának Hallotta már... . . . hogy Calibrniában éven­te átlag 400,00) amerikai “'be­vándorló” teleiedik meg. Az államnak ma körülbelül 19 millió lakosa ^n — majdnem minden tizedii amerikai Ca iiforniában él, . . . hogy a haiglemezgyárak arany lemezt ajándékoznak azoknak, akiklek lemeze el­éri vagy meghaladja az egy­milliót. Barbr^Streisand már öt arany lem ff kapott, Mit­chell Miller méf többet, 11-et. korábbi igazgatója, Dr. Leo­nard Scheele közléséből, hogy hülés miatt évente átlag 100 millió munkaóra megy veszen­dőbe. A hülés kórokozóinál, megismerése és az ellenük va­ló védekezés eszerint nem pusztán orvosi probléma, ha­nem a társadalmi és gazdasá­gi életben is nagy szerepet ját­szik. A szenátor bizottsága ép­pen a hűtésnek ezt a nemzeti politikai fontosságát ismerte fel és ezért hívta össze konfe renciára a szakma tudósait és szakértőit. Dr. Sabin előadásában min­­lenekelött arról szólott, hogy i felső lélegzőszervek fertőzé se közül 80-nak kórokozó víru­sát mindeddig nem sikerült eflfedezni. A hülést nem egy virus okozza, hanem több ví­rusnak együttes hatása. Ebből következik, hogy hiába irta nők ki az egyik vagy másik vírust, a többiek folytatnák irtó működésüket. Védőoltás egyik, másik, harmadik virus ellen mitsem használna, a ku­tatásnak arra kell irányulnia, hogy mi módon lehetne meg­akadályozni a vírusok szapo rodását a szervezetben. Mint gerillák támadják meg a vi rusok a lélegzési szerveket; a: elpusztítottak helyébe ujabt és újabb virusok jönnek. Teljesen tehetetlenek nem vagyunk már ma sem a viru­sok elleni háborúban. Vannak vakcinák, amelyekkel való be­­altás megvéd gyermekeket és i katonaságnál újoncokat hü­­!éses fertőzéstől, nem úgy ál! azonban a dolog a felnőt­tek hűtési megbetegedéseivel, mert ezeket nem kevesebb mint 86 virus okozza’. Fokozza a bajt, a problémát az, hogy szinte évről-évre uj virus-faj­­ták tűnnek fel hol itt, hol ott; ezért egy vakcina, amely a múlt évben hatásos volt, eb­ben az évben már nem öli meg ugyanazt a vírust. Dr. Sabin a nézeteit abban foglal­ta össze, hogy a hülés elleni védekezésnek helyes módszere nem a megelőzés megkísérlé­se védőoltással, hanem gyógy­szerek alkalmazása a megbe­tegedés után. A virusok fel­kutatása, mint a gerillák fel­kutatása a sürü erdőkben, ter­mészetesen tovább folyik a laboratóriumokban. Még a férfiak is melltartót viseltek SPOLETO, Olaszország — A közelmúltban ebben az olasz városkában egy benn­szülött tánc-csoport szerepelt Sierra Leonéból. A tánccsoport női tagjai — egyébként, rendkívül csinos, fiatal afrikai lányok — ottho­ni szokásukhoz mérten, mezí­telen felsőtesttel, pusztán ha­gyott kebellel, táncoltak. A spoletoi rendőrség azon­ban közölte a tánccsoport ve­zetőjével, John J. Akarral: Olaszország katolikus ország, ahol nők nem mutatkozhat­nak a nyilvánosság előtt fe­detlen kebellel. Némi vita után a tánccso­port vezetője engedett. Más­nap azután igazi meglepetés­ként hatott a tánccsoport sze­replése: azuttal már nemcsak a nők, hanem a férfi-tánco­sok is melltartót viseltek. John J. Akar kommentár­­ja: — Óvatos voltam. Ilyen val­lásos országban sohasem tud­hatja az ember, hogy mi okoz felháborodást- t

Next

/
Thumbnails
Contents