Bethlehemi Hiradó, 1966. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-27 / 43. szám
bethlehemi híradó 7. OLDAL Thursday, October 27, 1966 Washingtonba látogattak el a testileg akadályozott gyerekek Springville, N. Y.-ban levő intézetükből és Humphrey alelnök felesége fogadta őket. A MATEMATIKUS KÉRDEZ - r" A MAGYAR POSTA FELEL Csak rajta ne csípjenek! BUDAPEST. — A “Magyarország” című politikai hetilapban Bárdos Attila matematika tanár, a lapban megjelent cikkhez hozzászóló levelében azt kérdezte, hogy miért nem lelhet 6 grammnál nehezebb légiposta külde ményt feladni Magyarorszá gon? Levelére ezt a választ kapta: Lehet. Tiz grammig minden további nélkül felveszik, sőt tiz grammnál nehezebb levelet is feladhat, ha a légipostái pótdíjat válászdij szelvénnyé’ fizeti. Ebben persze van egy kis huncutság, mert attól az országtól, ahol a válászdij szelvényt vásárolták, valutát kapunk. A dolog pénzügyi része ...egészen tiszta: minél súlyosabb légipostái levelek érkeznek hozzánk és minél könynyebb levelek mennek tőlünk, annál kedvezőbb a fizetési mérlegünk. Ezért jöhetnek és jövögetnek is külföldről nehezebb légiposta levelek és ezért korlátozták 100 grammban az innen küldendő légipostái levelek súlyát. Ezt a módszert nem a posta találta ki. A külföldre küldhető portékák szigorú megrostálását nem a posta vezette be, hanem a Magyar Nemzeti Bank. A postának kötelessége megvizsgálni, hogy a feladó a Magyai Nemzeti Bank engedélyét megkapta-e? Nem tehetünk róla, hogy az engedély megszerzése (körülményes. Al om már magam is boszankodtam hogy amikor a kijelölt boltból könyvet küldtem ismerőscmnék, a könyv belföldi árának kétszeresét kellett leszurkolnom. Ezt az árdrágítást nem a feladó bosszantására találták ki, hanem gazdaságpolitikai háttere van. Mindenesetre dicséretes, hogy a magyar posta őszintén megvallja azt a huncutságot hogy a 10 grammnál nehezebb leveleket csak úgy veszik fel, ha a portót a címzett fizeti. Úgy látszik, nem be•sülik nagyra a forintot, a portót centekben akarják megkapni — az amerikai nagybácsiktól és másoktól, akik keményvalutás országokban lakiak, Az is kedves népidernokratikus üzleti szokás, hogy a külföldre küldött könyvekért lupla árat számítanak fel. Nyilván úgy okoskodnak az slvtársak, hogy a külföldör élő magyar, aki magyar kul túrára szomjazik, vagy fizessen dupla árat, vagy térjen haza, nem lesz bántódása. A HALHATATLAN TÉMA: “ÁTKOS CIGARETTA!” DALLAS, Tex. — Megalakulóban van a Texasi Dohányzók Szövetsége. W. T. Donawho, az alapitó elnök, azt állítja, hogy már több mint 2000 tagja van a megszületendő szövetségnek. A szövetség elsit feladata a magas cigarettaadó elleni tiltakozás lesz. “Mi sem hagyhatjuk magunkat halálra adóztatni csak azért mert dohányosok vagyunk”, mondta a szövetség George Washingtonja. ÁLOMKÓR NAIROBI, Kenya, Afrika. — Tizennyolc afrikai ország egészségügyi szakértői itt konferenciát tartottak az álom -cór elleni védekezés lehetőségeiről és módozatairól. Az álomkór szörnyű betegség százezreket pusztít el és min ienütt nagy nyomorúságot okoz. NEW YORK. - Chad Gorion, a Harvard Egyetem tár -ada 1 omtudomány tanára azt az elméletet állította fel, hogy mindenki ösztönösen kis rossz ra hajlik, mig öntudata visszariadna bármi törvénysértéstől. Példaképpen hivatkozik az alkalmazottak apró vétkeire, amelyek arra a tudat alatti meggondolásra vezethetek vissza, hogy a munkaadó nekik “valamivel adósuk”. Minden egyes esetben irány adó az elv: mégis jobb, ha rajta nem csípnek. A Time magazin, amelyet a világ minden részében olvas nak, tovább megy. Mérlegre teszi az amerikai ember é? az amerikai család erkölcsi su 'yát és könnyűnek találja. A világ sok részében szívesen olvassák ezt, mert a gazdag és hatalmas Amerikát inkább irigylik és gyűlölik a népek, mintsem szeretni tudnák. De olvasás után elgondoikodnok is kívánnák, ha náluk az ál talános erkölcsi nivó oly magas lenne, mint Amerikában... Világviszonylatban megállapítható, hogy az emberek mindenütt okosnak, ha nem is jogosnak tekintik az állammal szemben elkövetett csalást. Az államnak olyan sok oénze van, kibírja a kis veszteséget ... Amerikában az adótörvény paragrafusai közt mutatkozó lyukak felkutatása tekintélyes irodalommá fejlődött. Könyvék tucatjai, szakmai magazinok és újságok szájai útmutatást adnak az embereknek, elsősorban az üzletembereknek, ipari és üzleti vállalatoknak, hogy miképpen lehet a törvényben mutatkozó hiányosságokat “adó-rövidi lésre” kihasználni. Sok ilyej felvilágositás nem állja ki a szigorú erkölcsi bírálatot, di — ez a fődolog — nem tör vénysértés. Az ilyen adó-rö vidités vígan és bátran folyik annak ellenére, hogy az adóhivatalnak már majdnem tö céletes computer eszes gépei vannak, amelyek a legkisebl vétket is felfedezik. És mégisa múlt évben az adóhivatalok kevesebb, mint 2000 adócs-alá si vádat emeltek .jövedelem eltitkolok ellen. 102 és fiél mii lió adófizető közül 2000 adó isaló — ez a tiszteletet párán ísoíó számarány. Ha az adóhivatal legsötétebb becslését fogadjuk el, azt, hogy évente 26 billió jövedelem kisiklik az adószedő ujjai közül, ez még mindig aránylag csekély mé retü csalás, mert azt jelenti hogy az amerikai adófizető polgárság az adóknak 95 szá talékát igenis megfizeti. Adó erkölcs szempontjából az első között vagyunk mi amerikaiak. Az adócsalás mellett máso dik helyen á hitelcsalás áll, a mindennapi életben. A hitel cártya kisértésének sokan nem tudnak ellenállni. Könnyű ma költekezni, aranyéletet élni és holnap — nem fizetni. Szinte ellenállhatatlan a csábítás. Szinte hihetetlen, mi ’yen ravasz csalásokra vezet íz a kis hitelkártya. Volt már aset, hogy egy “hitelkártyás” többször befeküdt kórházak ba talált (vagy lopott) Blue Cross kártyával. Nagyobb üz etekben kis hitelkártyát vesz nek ki némelyek azzal az el határozással, hogy egy napon beszüntetik a fizetést. Mégis a department store kártyáknak alig 1—2 százaléka marad kiegyenlítetlen. A biztosítási kis csalás (el tekintve a gyujtogatási és ha ;onló bűntettektől) ugyszól ván velejárója a biztosítási ügyletnek. Áradás vagy szél vihar után egyszerre felfede ik az emberek a háztető régi izakadozottságait és bejelentik, mint viharkárt. A megongált autót egy mechani kus szívességből ügyesen to vábbrongálja, hogy nagyobb ’egyen a biztosítási profit. Az American Insurance Association túloz, mégis talán közel jár az igazsághoz, amikor azt íllitja, hogy a kárbejelentéseknek és kárbecsléseknek 75 százaléka erkölcsi defektusban szenved. Az apró vétkek lexikonja ban egész oldalakat tölt be az emléktáxgy-gyüjtés. Eltűnnek a hitelvendég -kezén törülközők, amelyekbe egy nagy, elegáns hotel neve van beszőve. Eltűnnek az étterem vendé geinek zsebében vagy kézitáskájában evőeszközök, nem okvetlenül és nem minden esetben ezüstkanalak. A newyorki Americana Hotel az első tiz hónapban leírt, mint veszteséget, 38,000 kávéskanalat, 18 Az elnök biztonságán őrkölő Secret Service szigorú utadtást adott ki: az újság- é.rV-fotografusoknak nem szalad megengedni, hogy jobbelől fényképezzék le az elnököt. Mert a balfele a rossz óllal ... Hogy ezt hogyan kel érteni, az Mr. Johnson titka. » * * Egy hollywoodi állásnélküli -zinész jó foglalkozást talált: jéltáblákát készít, amelyeken filmigazgatók a célpontok. s*s sje :>« Miss Christine Jorgensen megírta önéletrajzát. Már kapott szerződést papirfedelü kiadásra, a kiadó garantál neki 200,000 dollárt. Keménykötésü kiadásra még nincs szerződése, de lesz az is. Miért oly érdekes Miss Jorgensen élettörténete ? Azért mert ő azelőtt Mr. Jorgensen volt. Szerencsésen sikerült operáció nőt csinált a férfiből. ❖ * * De Gaulle teremről teremre jár a Louvre múzeumban. Megáll egy festmény előtt amely szép fiatal nőt ábrázol. “Ez egy Renoir” — mondezer törülközőt, 355 kis ezüst kávés-kannát. És — 100 Bibliát ! Csak elmaradt haszon a telefontársaságoknak a long distance üzenetváltás, amelyért nem fizetnek. így történik ez: A miszter üzleti vagy családi ügyben Los Angelesbe utazik. Pár órával elutazása után a newyorki lakásban háromszor cseng a telefon, a misszisz nem veszi fel a kagylót, mi íek is venné fel, a három csen gés azt jelenti, hogy “szerencsérjén megérkeztem”. Kapcsolás nem jön létre, a hívott szám “nem jelentkezett”, a hívónak nem kell fizetnie. És a telefontársaság nem csiphe ;i el a csaló mdsztert, nem tudja bizonyítani, hogy a misz;zisz igenis megkapta a tele főn-üzenetet. .. Nemsokára eljön a nagy ka •ácson y előtti bevásárlások fergetege. És karácsony után a nagy üzleteknek fel kell ké szülni a nagy return forgaómra. Vevők ezrei visszavi szik a department store-ba a vásárolt holmit, használatlan állapotban. Például visszahoz egy és más és száz hölgy olyan ruhát, amelyet csak felpró bált és — mint divathölgy — csak egyszer viselt, szó •'á,'-a szerint. A nagy visszahozási forgatagban a salesgirl nem veszi észre, hogy azon a “nem viselt” ruhán apró lipstick vagy kávé folt van. Ekkor már késő, a névtelen hölgyet nem lehet a kis turpisságor ’ajtacsipni. És, ismételjük a Harvard professzor megállapítását: ez a fődolog, szabad, ha és amig rajta nem csip nek... ja. Eltalálta. “Ez egy Gézán ne.” Stimmel. “Ez egy absztrakt portré, Picasso.” Nem, tábornok ur, szól a kísérője n. egy tükör. He H« He Most már biztos: George Jessel, a 68 éves komikus, megesküdhet a 25 éves Audrie Magee-vel, mert legkésőbb júniusig meglesz az Audrie válása. Meglesz, mert az a hires ügyvéd, Melvin Belli képviseli, aki maga is most vált és jobban is tudja, mint valaha tudta, hogy miképpen kell egy válópert lefolytatni. (Mr. Belli azt is tudta, hogy hogyan nem kell a Kennedyryiikos gyilkosát a bii’óság előtt képviselni.. .) KÉZ KEZET GYŐ2 CHESTER, Anglia. —. Ki'ályvitát rendezett a high school tanára. Kinek van jobb dolga: Erzsébet királynőnek, akinek legutóbb is, chesteri átogatása alatt, 1000 emberei kellett kezet szorítani, vagy közönséges halandóknak, őfelsége alattvalóinak. Egy 15 éves fiú hozzászólt a vitához; “Ez lehetetlen, senkisem tud együltében vagy egyálltában ezer emberrel ke zet fogni.” Felszólalt Peter Vickers, ugyancsak 15 éves fiú; “Én elhiszem, hogy igenis lehet. Ki fogad velem 15 shillingbe?” Csak kevesen merték megkockáztatni egy havi zsebpénzüket. A PLETYKAFÉSZEKBŐL Dr. Carl Coppolino és felesége Freehold, N. J.-ben, ahová Florida állam kiadta, hogy lefolytassák ellene a tárgyalást egy nyugalmazott ezredes meggyilkolása miatt. A TV-csövek veszélyes kisugárzása LOS ANGELES. - A Film is Televízió Mérnökök Sző vétségének 100-ik gyűlésén Dr. John ,N. Ott floridai fény íépász feltűnést keltő előadást ártott a TV-csövek kisugár :ásának ártalmairól. Dr. Ott 15 éven át tanulmányozta lát ható és nemlátható fények ha ;ását növényekre és állatok •a és arra a megismerésre ju ott, hogy elektromagnetikus íisugárzások kihatással van iák növények, állatok és em berek magatartására és egészségére. Megfigyelhető, hogy gyerekek, akik órákhosszat ülnek a TV előtt, elernyedlek. Ennek oka — Dr. Ott véleménye szerint — a pic sure tube kisugárzása. Dr. Ott íisérletei arra vallanak, hogy i kisugárzás, ha az ember sokáig ki van annak téve, hogy íz agy bizonyos fokú káro sitásáíu vezethet. Ez még csak komoly feltevés, de bionyitva nincsen. Mégis, feszült érdeklődéssel hallgatták i fényképező mérnökök Dr. Ott beszámolóját álíatkisér’ étéiről. Egyik kísérlet: Három-hónapos patkányokat elhelyezett íét ketrecben egy színes TV ilőtt. A TV csak képet veti;ett, a hang ki volt kapcsolva. Az egyik ketrecben elhelye íett patkányokat a TV-kisu járzás ellen vastag fekete papírral védte meg, a másik ketrecben a védelmet egynyolcad Incs vastagságú ólomlap nyújtotta. A patkányok a szines TV kisugárzásának hatása alatt különbözőképpen viselkedtek. Azok, amelyeket csak a fekete papír védett, 10 nap után szokatlanul viselkedtek 30 nap után annyira elernyed tek, hogy lökdösni kellett őket, másképp nem mozdultak sl a helyükről. A fekete papirral védett patkányoknál a későbbi boncolás -súlyos agysérülést mutatott ki, mig az ólomlappal védett patkányok agysérülése sokkal enyhébb volt. Semmi kétség, a TV csövek kisugárzása a patkányok agyát kisebb-nagyobb mértékben megtámadta. Másik kísérlet: A színes te íeviziót anyapatkányok szoba jában helyezte el, 15 láb tá voiságra, védőfallal a televizií előtt. Nemsokára megmutatkozott a TV kisugárzás hatá sa: Azok a nőstények, amelyeknek -azelőtt mindig 8—12 kicsinyük volt, most csak kettőt szültek, és a kicsinyek kő zül néhányan halva jöttek vi lágra. Itt is világosan megnyilatkozott az elektromagne bikus kisugárzások ártalmas sága. Ezek és hasonló állatkisér’etek megerősítették a filmfényképész mérnökök -korábbi feltevését, hogy a TV nézőket védeni kell az ártalmas kisugárzások ellen. A gyáro 3ök már régebbóta ólmozott üveggel vonják be a csöveket. Köztudott dolog — a szakértők körében —, hogy a fekete -fehér TV csöveinek kisugárzása kevésbé ártalmas, mint a színes TV csöveié. Dr. Ott megemlítette egy nemzetközi kisugárzási bizott;ág ajánlatát, hogy a televiiót legalább hat láb távolságról nézzük, nem tovább, mint ívi 2000 órán át, ami napi i és fél ólának felel nreg. Nagyonis kérdéses, mondta Dr. Ott, hogy a jelenleg alkalmazott védelmi berendezés kielégítő is; miégiirjkább kérdéses, hogy a TV nézőközönsége egyáltalán tudatában lenne a TV-nézéssel járó esetleges ártalmaknak. Lehet-e szerelem fertőző csők nélkül? CLEVELAND, O. — Az egyik itteni napilap Lelki Klinika rovatának vezetőjéhez, Abigail Van Burenhez, egyik olvasónője, a következő levelet intézte a minap: Kedves Abby: Nem régiben megismerkedtem egy nagyszerű férfivel, akibe beleszerettem. Ő is megszeretett engem, azonban nem hajlandó csókolózni, mert véleménye szerint a csókolózás fertőz és tisztátlan. Nem értem, miképpen tud egy normális férfi ellentállani annak, hogy megcsókolja azt a nőt, akit szeret? Valamiféle kiséretésnek csak kell lennie! Vagy pedig, lehetséges, hogy az én szerelmem egy csodálatosan erős jellem és voltaképpen csodálatot érdemel önmegtartóztatásáért? —Én magam, annyira szeretem őt, hogy nyugodtan megkockáztatnék néhány csók-bacillust is, csak megcsókolna. Mit tegyek? Abby válasza: , Csóknélküli románc nem létezik. Javaslatom: csókolja meg ezt a csóknélküli Rómeót és mondjon örök búcsút neki. Vigyázzon azonban, hogy a bucsucsók közben — ne leheljen reá. Magyar közlés Hanoiról BUDAPEST — A Magyar Távirati Iroda közölte: Észak- Vietnam készen áll arra, hogy külön, politikailag semleges, koalíciós kormányt elfogadjon Dél-Vietnamban ^menynyiben Amerika megszünteti Észak-Vietnam bombázását. KATONÁK SZAVAZATA SAIGON, Dél-Vietnam. —• A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai katonák 60 százaléka jogosult szavazásra. A katonák azonban általában nem érdeklődnek a novemberi választások iránt. Indokolásuk: túlságosan messze vannak Amerikától.
