Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-03 / 9. szám

The Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ • NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE *5.00 EGYES SZÁM ÁRA 10c BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $5.00 A YEAR SINGLE COPY 10c ••com! CUu Postage Paid is Bethlehem, Pa. Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. VOL. 44. ÉVFOLYAM No. 9. SZÁM 53 BETHLEHEM. PA. Thursday, March 3, 1966 A VÁLASZTÁSI TANÁCS TAGJA a New Brunswick-i Magyar Női Demokrata Kör elnöke, a New Brunswick-i magyarság közismert és minden érdemes ügyben elöljáró vezető egyé­nisége a megyei demokrata vezetőség ajánlatára a Middle­sex Megyei Választási Tanács­ba kapott kinevezést Richard D. Hughes kormányzótól. (A megyei Választási Tanács két tagjának, Biró Péternek és Henry Billemeyernek a ter­minusa most járt le s Mrs. Kára a Biró Péter helyére kálkodott ottani irodánkban, a Szent László egyházközség, valamint t PTA és az Oltár­egylet tagja, az Atléta Klub Női Osztláyának, a St. Peter Kórház Auxilliary-jának, a N. B. Speakers Clubnak tagja, a Middlesex Megyei Női De­mokrata Szervezetnek tiszti­karának volt tagja, a Szűz Mára Egylet brunswicki osz­tályának tisztviselője, az At­léta Klub Polgárosító Tan­folyamainak egyik volt okta­mmm A VORONYEZSI VÉSZ ÉVFORDULÓJA KÁRA PÉTERNÉ kapott kinevezést. Évtizedek óta ez a pozíció egy New Brunswick-i magyarszármazá­­su polgárt illet meg; Biró Pé­ter előtt Kosa Imre volt a megyei választási kommisz­­szionerünk, most pedig ugyan­ezt az állást Kára Péternével tötötték be a megyei demok­rata vezérek. A tanácsban két demokratapárti és két repub­likánus párti személy van mindig; a demokrata párt ré­széről a másik tanácstag Wal­ter Wawrczak perth amboyi ügyvéd). Mrs. Kára nevét a New Brunswick-i demokrata orga­nizáció terjesztette be ajánló­­lag David T. Wilentz megyei demokrata vezérhez, aki azt a kormányzó elé terjesztette. Mrs. Kára politikai “érdemei” közismertek: rosszu évtize­dek óta egyik leglelkesebb munkása a demokrata párt­nak, a magyarok között pe­dig nemcsak politikai téren, de társadalmi és jótékonycélu mozgalmainkban, egyházi té­ren és mindenképen mindig elől járt, hogy a magyarság ügyét segitse és előre vigye. Már kinevezése előtt a bruns­wicki angol napilap arcképes riport-cikkben számolt be Mrs. Kára várható kinevezé­séről, felsorolva aktivitásait és mindazt, ami a Választási Tanács tagjává való kinevezé­sét indokolttá tette. Mrs. Kára 14-ik évi termi­nusát tölti be a Magyar Női Demokrata Kör elnöki széké­ben; a Camp Kilmer-i mun­kák idején az Amerikai Ma­gyar íSzövetség és Segélyak­ció kötelékében állt és mun­tója, az 1956-57 évi bruns­wicki magyar segélymozga­lom egyik kezdeményezője és vezetője, a Meyner kormány­zó újraválasztására , alkalult magyar bizottság vezető tag ja volt, a Magyar Tanulmányi Alapítvány egyetemi kurzu­sainak volt hallgatója, Dale Carnegie tanfolyamok vég­zettje, aki a Rutgers Egye te mc-n is esti tanfolyamokat hallgatott nyilvános beszéd­­mondási tudása elsajátítására, stb. A Megyei Választási Ta­nács tagjává történt kineve­zéséhez mi is gratulálunk, nem titkolva azonban azt a rossz érzésünket, hogy me­gyénkben egyik magyar em­berünk helyére egy másik ka­pott kinevezést, ami által az itteni magyarság politikai té­ren voltaképen nem nyert. Ez, természetesen, nem von le semmit Mrs. Kára érdemeiből és azon a tényen sem változ­tat, hogy személyileg minden joga és oka meg volt arra, hogy sok-sok évi lelkes mun­kásságát a párt egy napon ilyen kinevezéssel jutalmaz­za. Neve és személye jól is­mert az egész megyében; ő maga Perth Amboyban szü­letett s amikor férjhez ment Kára Péterhez, akkor költöz­tek New Brunswickra. Férje, Kára Péter a New Bruns­­wick-i tűzoltóság helyettes pa­rancsnoka, a közismert Kára- Németh zenekar vezetője és cimbalmosa. Bizonyos, hogy ebben a me­gyében a magyarság Kára Pé­­ternéval is kitűnő képvisele­tet nyert megyei politikai BUDAPEST. — A világhá­ború nagy orosz krónikájának harmadik kötete most jelent meg magyar fordításban. En­nek a kötetnek magyar szem­pontból legérdekesebb, legszo­­morubb fejezete a voronyezsi csatáról szól. Ennek a nagy ütközetnek döntő jelentősége volt a keleti fronton folyt há­borúban; az orosz haderők nagy győzelmével és a magyar hadosztályok szörnyű vérvesz­tésével végződött. Ismerjük a szovjet történetírást, amely­nek lényeges ismérvei közé tartozik a történelemhamisi­­tás is. Elég említeni, hogy az egyik könyvben Kruscsev Sztálingrád hőse volt, a kö­vetkező kiadásban nem-sze­méllyé zsugorodott. Fenntar­tással mégis közöljük a követ­kező orosz ismertetést a nagy csata lefolyásáról, amely is­mertetés tisztán katonai tech­nikai beszámoló benyomását kelti s olyan haditettekről szól, amelyek díszítő jelzők nélkül is mély benyomást tesznek az olvasóra. A könyv a keleti arcvonal hadműveletei mellett részle­tesen ismerteti az észak-af­rikai front eseményeit, majd pedig az angol—amerikai csa­patok támadását Szicília és Olaszország ellen. A hadműve­letek eredményeként szeptem­ber 8-án Olaszország fegyver­szüneti egyezményt irt alá. A Csendes-óceán térségében az Egyesült Államok rohamos ütemben növelte erőit. 1943 nyarától kezdve átlag havon­ta egy uj repülőgépanyahaj ó érkezett a Csendes-óceánon működő hetedik flottához. E győzelmek hatása alatt ült össze 1943 őszén a moszk­vai, majd a teheráni konferen­cia, amelyeken a három szö­vetséges megvitatta a háború mielőbbi befejezésének és a háború utáni világ demokra­tikus berendezésének kérdé­seit. Ezeken a konferenciákon, éppen úgy, mint a yaltai és a potsdami konferenciákon Sztálin “Da”-t mondott a jö: vő demokratikus elrendezésé­re, azután, amikor a háború győzelmesen véget ért, ‘Nyet’­­re váltotta a szót és erőszak­kal szovjetizálta Közép-Euró­­pa százmilliónyi népét, de Ki­na és Japán megrablásáról sem feledkezett meg. ❖ sjs % Huszonhárom esztendővel ezelőtt a februári napokban érkeztek az első részletes je­lentések a 2. magyar hadse­reg katasztrófájáról és egy­ben arról is, hogy a német “szövetségesek” milyen felhá­borító magatartást tanúsítot­tak a doni fronton harcoló magyar egységekkel szemben. Ez az időszak az akkori ma­színvonalon, mert ő az a sze­mély, akihez akárki akármi­lyen ügyesbajos dolgában for­dul, nem nyugszik addig, amig nem nyújt kellő segítsé­get . . , Tartsa meg a jó Isten sokáig közöttünk, ugyanazzal a dinamikus energiával és ak­tivitási hajlammal, amivel ne­vét és személyét ismertté és szeretetté tette sok-sok ma­gyar honfitársa és sok-sok amerikai előtt! gyár politikában is forduló­pontot jelentett, szerveződtek a békét követelő erők, az ural­kodó osztály előbbrelátó része pedig igyekezett lazítani a szá­lakat Németországgal és fel­venni a titkos összeköttetést az angol—amerikai -vezetés­sel. Még nem fejeződött be a 6. német hadsereg teljes meg­semmisítése Sztálingrádnál, amikor az orosz Voronyezsi Front csapatai parancsot kap­tak, hogy készítsenek elő tá­madást a velük szemben álló német “B” hadseregcsoport ellen. E csoport két részre osz­lott: a voronyezs—kasztorno­­jei térségben a 2. német had­sereg, az osztrogozsszk—rosz­­szosi térségben pedig a 2. ma­gyar és a 3. olasz; hadsereg folytatott védelmi harcot. A védelem harcászati mélysége két védőővből állt, a 6—8 kilo­méter mély fő védőővben szá­mos támpont volt amelyeket lövészárkok és futőárkok kö­töttek össze egymásísal. A má­sodik védőőv a peiemvonaltól 12—20 kilométernjdre nyuga­tabbra húzódott. A szovjet hadvezetés tervei szerint a szemben álló német, magyar és olasz csapatokra a főcsapást a 40. hadseregnek és a 3. harekocsiezrednek kel­lett mérnie. Ezt a támadást a Délnyugati Front jobbszár­nyán levő 6. hadsereg támo­gatta. A Voronyezsi Front pa­rancsnoka a terveket úgy dől gozta ki, hogy csapatai a fő csapást a “B” hadseregcsoport közepére, a 2. magyar hadse­regre mérik. Ezzel szétzúzzák a tengelyhatalmak felső doni arcvonalát és megteremtik a feltételeket a 2. német had sereg ellen indítandó hadmű­veletekhez. A támadás előkészítése mint­egy három hétig tartott. A hadtestek és hadosztályok éj­szakánként rejtve 100—200 kilométert meneteltek a beha vazott sztyeppéi utakon, amig elérték a kiindulási állásokat. A támadást nagy titokban ké­szítették elő olyannyira, hogy Kovács vezérőrnagy január 7- én még ezt jelentette Buda­pestre : “ .. .nem tartom való­színűnek, hogy az ellenség a hadműveletek ezen szakaszá­ban a magyar hadsereg ellen nagyszabású támadást indít­son.” Január 11-én, vagyis úgyszólván a támadás előes­téjén, a vezérkari főnök ismét azt jelentette, hegy a légifel­­derités nem fedezett fel ak­tiv harctevékenységre készü­lő szovjet csapatösszpontosi­­tást. A doni arcvonalon álló né­met, magyar és olasz csapa­tok létszáma meghaladta a Vo­ronyezsi Front csapatainak erejét. A huszonkét hadosz­tály (hét német, tiz magyar és öt olasz) összesen 270,000 aknavetővel, valamint több főből állt, 2600 löveggel és mint háromszáz harckocsival rendelkezett. A szovjet csapa­tok viszont, bár csak tizenöt hadosztálynyi erőt számláltak harckocsik és tüzérség tekin­tetében túlerőben voltak. A tervek kidolgozásánál a szov­jet vezetés igen merészen járt el. A másodrendű arcvonala­kon rendkívül megritkitotta a csapatokat és ily módon si­került a fő csapások irányá­ban jelentős fölényt létrehoz­nia. A 40. hadsereg csapás­mérő csoportosítása tüzérség és harckocsik tekintetében négyszeres, gyalogság tekin tétében pedig háromszoros túl erőben volt. Az áttörésre ki szemelt 12 kolométeres arcvo nalszakasz minden kilométeré re 118 ágyucső jutott. A 3 harckocsi-hadsereg áttörési szakaszán kétszeres volt az élő erő és a tüzérség aránya és döntő fölényben voltak a harckocsik. Az arcvonal egy kilométerére 30 harminc harc­kocsi jutott. Sürü hóvihar, hófúvás kö­zepette kezdődött meg január 13-án hajnalban a tüzérségi előkészítés. A kétórás pergő­tűz szörnyű pusztítást vitt véghez az első vonalakban be­ásott csapatok között. Ennek és a harckocsik nagyarányú alkalmazásának volt a követ­kezménye, hogy a támadó csa­patok már az első nap nagy­részt áttörték a védelmi vona­lat. A szovjet harckocsik-had­­testek 25 kilométer mélyen ékelődtek be a német—ma­gyar arcvonalba. A 3. harc­kocsi-hadsereg egy nappal ké­sőbb, január 14-én lendült tá­madásba. Három nap múlva a magyar arcvonalon katasztro­fális helyzet alakult ki, a szov­jet haderők északról és dél­ről átkarolták az osztro­gozsszk—rosszoni német—ma­gyar csoportosítást. A vissza­vonulás tervszerűtlen mene küléssé változott. A csapatok útját elhányt harceszközök, kilőtt és felgyújtott harcko­csik és gépkocsik, lövegron­­csok és tetemek jelezték. A 2 német hadseregparancsnokság visszavonuló csapatainak fe dezésére a magyar III. had test hadosztályait vetette be A magyar törzstisztek ké sőbb jelentésükben megállapi tották, hogy a németek a III hadtest amúgy is rosszul fel szerelt és kifáradt csapatait utóvédként használták fel. Ez volt az óriási veszteség oka. A hitlerista parancsnokság ez­úttal sem törődött “szövetsé­gesei” érdekeivel. Igyekezett a vereség bűnét a magyarok­ra kenni. A saját bőrüket mentő hitleristák elvettek a magyar katonáktól minden jármüvet, élelmiszert, meleg ruhát, a házakból kidobálták a sebesülteket, megtiltották a magyaroknak, hogy azokat az utakat használják, amelye­ken a német csapatok vonul­tak visza. A magyar katonák egyre jobban kezdték gyűlöl­ni a hitleristákat s egyes hely­ségekben — Sztarij Oszkol­­ban, Manturovóban és másutt — még fegyeverse öszetüzé­­sekre is sor került. A második magyar hadse­regre egymásután két Ízben zudult a Voronyezsi Front NEM TITOK! Az "AVON" KOZ­METIKAI CÉG nőket keres, akik meglátogatják a vevőket ottho­nuk közelében. Otthonában tör­ténő megbeszélés végett telefonál­jon: New Brunswick környékén KI 5-1345, Perth Amboy környé­kén Hl 2-2462, Allentown-Belh­­lehem környékén 432-0916 szám­ra. Megérkezve San Franciscoba, Mrs. Beverly Reilly, aki 19 napot töltött vörös Kínában, elmondja az újságíróknak, hogy Hong Cong­­ban mindent elmondott már s ehhez nincs hozzátenni valója. Ellis Island—nemzeti zará NEW YORK. — Ellis Island, millió sóhajok szigete, Ame­rika milliói számára nemzeti zarándokhely lesz. Miután Johnson elnök a múlt év má­jusában a szigetet Nemzeti Emlékműnek deklarálta és a kongresszus, ugyancsak a múlt évben, hat millió dollárt megajánlott a sziget muzeá­lis átalakítására és egyidejű­leg a közeli jersey kopár part­vidéken Liberty State Park állami szabadságpark létesí­tésére, az évek óta vajúdott tervek a megvalósulás stádiu­mába léptek. Udall belügymi­niszter vezetésével történt meg az első kapavágás. A sziget, amely 1892 és 1954 közt körülbelül 16 mil­lió bevándorló első amerikai állomása volt, több mint tiz év óta teljesen elhanyagolt állapotban yárta újjászületé­sét. A most elkezdett munka 8—10 évig fog tartani és költsége valószínűleg duplája lesz a kongresszus által meg­szavazott 6 millió dollár ösz­­szegnek. Philip Johnson mérnök ter­vezi Ellis Island felújítását és a jersey szabadságparkot. A sziget 27 és fél akernyi terü­letén a régi épületek közül csak kettő marad meg, kipu­colva, restaurálva; a többi térségen uj épületek fognak emelkedni: Egy hatalmas, stádiumszerü épület, melynek külső fala körbe-körbe baráz­dákkal lesz befutva, amely barázdákba acél névjegyeket fognak beállítani, azoknak ne­veit, akik 1892 óta a szigeten léptek először amerikai föld­re. A neveket régi listákról, Cunard hajók utaslistáiról fogják venni. “The Wall of the 16 Millions” neve lesz en­nek a körépületnek, és ami­kor megindul majd a látoga­tók, zarándokok özöne, sokan — ha sokáig keresgélnek a nagy névgyüjteményben — ta­lán rá fognak bukkanni sa­ját nevükre, vagy szüleik, elő­deik neveire. Egy másik uj épület egy várszerüen építendő vendéglő lesz, kilátóval, amelyről Man­hattan nagy részét fogják lát­ni az étkező vendégek. Alig 1700 lábnyira a sziget­től a Szabadságszobor áll. A megújuló Ellis Island nem akar konkurrenciát csinálni a Szabadságszobornak, ezért a Milliók Fala nem lesz maga­sabb, mint a szobor talapzata. A Milliók Fala mellett egy nagy terület beépítetlen ma­rad: ott pázsitot ültetnek el s a hely alkalmas lesz pikni­­kezőknek, zenei ünnepségek­re. Idővel a sziget több ré­szén szórakozóhelyeket, tenisz és football pályákat, hangver­senytermet, tengerészeti mú­zeumot, stb. fognak létesíte­ni. A dudvával ellepett föld megtisztítását, az ócska há­zak lerombolását, a romok el­takarítását a Job Corps ki­képzésben részesülő fiatalok fogják ellátni, akiknek részé­re rendelnek egy igazgatási és iskolai épületet. A program másik része: a Liberty State Park létesítése a szigettől átellenben, New Jersey partján, 400 akernyi területen. Talán eljön a nap, amikor Jersey City népe azzal büszkélkedhet, hogy nekik is van, mint New York városá­nak, Central Parkjuk — zöld erdő, ha nem is a város szivé­ben, de a város szélén. csapatainak fő csapása. A had­sereg az óriási erejű csapá­sok alatt összeroppant. Tiz hadosztálya 150,000 katonát és tiszte vesztett, megsemmi­sült egész tüzérsége és felsze­relése. Ez olyan vereség volt, amely még az osztrák—ma­gyar hadseregnek az L világ­háborúban az olasz fronton elszenvedett vereségét is felül­múlta. Akkor negyvenhét had­osztályból 143,000 ember pusz­tult el s úgy vélekedtek, hogy ez volt a legsúlyosabb vereség a magyar hadsereg történeté­ben. DOLGOS NÉP WASHINGTON. - A mun­kaügyi minisztérium statisz­tikai osztálya közli, hogy Amerikában minden 20 mun­kás közül egynek extra jobja van. Elől járnak a postások, levélhordók, akiknek egész délutánjuk és estéjük szabad, utánukk övetkeznek a sorban a rendőrök és tűzoltók, akik­nek sokszor napokon át sem­mi tennivalójuk nem akad. Legtöbben családfenntartók s átlag 13 óra különmunkát végeznek hetenként. A biztos jövedelemmel biró és jövő­­jükre is biztosított közalkal­mazottak “mellékese” növeli a munkanélküliséget. LANDSCAPING és kertészeti munkákhoz segítő munkaerőt ke­resünk. Telefonáljon: KI 5-5341, vagy CH 6-1598 számra.

Next

/
Thumbnails
Contents