Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-30 / 26. szám

Thursday, June 30, 1906 BETHLEHEM1 HÍRADÓ 3-IK OLDAL Úgy fest. mintha Paris minden dolgozója úszni menne a déli szünetben, a város közepén. “Hulla a hulla” a vadnyugati film típus olaszországi változataiban RÓMA, Olaszország. — Az első filmben amerikai erede­tűek — mondotta a 39 éves Sergio Leone, olasz filmren­dező — csak az egyenruhák, a puskák és a Kodalk-film vol­tak. — A mozidarab, amerikai részletekkel, egy olasz “wes­tern” volt. Az európai vad nyugati film délfelé húzódott él . . . Olaszországba. Miután a ne­mietek tiz Kari May filmmel a Vadnyugatot Jugoszláviába és Spanyolországba helyezték át, most Latium és Kampania olasz tartományok begyeit és völgyeit is kanyonokként és prairieként használják fel. Az ott forgatott olasz vad nyugati filmek, mint a “Egy nyomban megbízta Leonet DIAL AGENCY Real Estate & Insurance 466 New Brunswick Ave. FORDS, N. J. Tel. HI 2-7890 Házak, telkek vétele és el­adása. Általános biztosítás a mi specialitásunk SZILLER KÁROLY a cég magyar embere készség­gel áll az önök szolgálatára. HÁZVEZETŐNŐT KERES IDŐSEBB MAGYAR HÁZASPÁR Szép otthon, saját szoba, egy­szerű főzés, 2 szeméi}' van a családban. $50 heti fizetést és barátságos otthont ajánlha­tunk. írjon vagy telefonáljon: Mr .J. Rottenberg, 2798 Larch­­mond Rd., Union, N. J. Tele­fon: MU 8-7149. BH-7 marék dollárért”, “Néhány dollárral többért”, “Pisztolyt Ringonak”, “Ringó visszatér”, “Héit pisztolyt MacGregor­­nak” és “Revolverkéz”, a “Corriere della Sera” szeriint, a “007 filmek olasz változatai és még sikeresbbek, mint a Bond-féle brutális revük és több lírát hoztak be az olasz közönség által kedvelt sze­relmi limonádéknál is. A siker, körülbelül egy tu­cat olcsó vadnyugati utánzat után köszöntött be az “Egy marék dollárért” cimü színes filmmel. Két család háborús­kodása, melyeknek tagjai ki­lövik egymást a vadnyugati világból. A film producere az ismeretlen nevű Bob Robert­son volt, akinek a neve gyet­­len film-kézikönyvben sem szerepelt. Meg lett volna azonban ta­lálható egy frissen nyomott álnév-lexikonban, ahol ponto­san le volt Írva, hogy Bob Ro­bertson név alatt Sergio Leo ne olasz producert kell érteni. Nyilvánosan Leone ezt. csak akkor jelentette be ,amikor a sajtó “az olasz vadnyugati filmek királyának” kezdte ne­vezni. Az “Egy marék dollárért” időközben számos markot megtöltött lírával, mintegy 2.3 billió lírát hozott, többet, mint Fellini “Dolce Vitája három év leforgása alatt. A filmkölcsönző Olaszor­szágban, a “United Artists”, filmcsoportját, — a Kodak felvevőn, egyenruhákon puskákon kívül két valódi amerikai szereplője is volt a filmnek — hogy kidolgozza és mteigf Hímezze a folytatást, a “Néhány dollárral többért et. És nemsokára Leone harmadik vadnyugati filmjét fogja forgatni, ezúttal az iga zi vadnyugaton, Hienrv Fon da, amerikai főszereplővel. Magyaros vendégszeretettel várja régi és uj vendégeit a CASIMIR’S LODGE BIG INDIAN, N. Y.-ban A Catskill hegyek egyik leggyönyörűbb völgyében levő HIRES magyar nyaralóhely Töltse nálunk weekendjét és vakációját! Jöjjön hozzánk e földi paradicsomba, élvezze a természet szépségét, vakációja örömeit, csörgedező hegyipatak mentén levő üdülőhelyünk csodás nyu­galmát! — Minél előbb írjon, vagy telefonáljon nekünk: Telefonszámunk: (914) 254-5609 Posta címünk: CASMIR/S LODGE. BIG INDIAN, N. Y. FOURTH OF JULY HÉTVÉGÉN SPECIÁLIS SZEZON NYITÓ ÁRAK: Péntek estétől (vacsorával) hétfő délig (ebéddel) $29.00 — $32.50. FINOM MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁS! MAGYAR-ANGOL, VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 218 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ÁLLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB, nagy vá­­lasztékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. magyar könyvesbolt Időközben a vadnyugatot utánzó Sergio Leonenek ma­gának is akadtak utánzói Ezek közül az ismertebbek a gyors Sergio Corbucci, aki három hónap alatt három vad­nyugati filmet forgatott le és Duccio Tessari, aki a “Pisz­tolyt Ringónak” és ennek folytatását a “Ringó vissza­tér”-! filmezte meg. A “Piszolyt Ringonak” igy hirdették be: — Egy vadnyu­gati film, amely talán az ön szomszédját félelmetes revol­ver-hőssé teszi. A “Ringó visszatér”-t igy reklámozták be: — Egy vad­nyugati fi’m, melyben nem takarékoskodnak a holttestek­kel. A sok halott egyébként ti­pikus az olasz vadnyugati filmekre, a holttestek utóke­zelése is. — A hullákat — mondja nagy elvhüséggel. Tessari — még tele kell szivattyzni ólommal, ezt élvezi legjobban a nézőközönség. A házi'készitésü vadnyugati filmek Olaszországban nem­sokára érdekelni kezdték az intelléktuelleket is. Alberto Moravia filmkritikus egyene­sen filozófiai birálatot talált az olasz “wcstcraekre”: — Manapság mindenki ret­teg a túlnépesedéstől. Nagy vonzóereje van annak, végig­nézni, hogyan ölik egymást az emberek tömegszámra. Az olasz vadnyugati film­­ban 15-20-szor annyi ember hal meg, mint az amerikai eredetiékben. Tessari produ­cer papíron ceruzával kiszá­mította és biszkón tette köz­zé: — Mi eg; évben több lő­szert hasznátumk el mint John Ford hurminc év alatt. (John Ford ez amerikai vad­nyugati filmek producere.) Mario Solditi fümbiráló ezt igy fejezte li — Nálunk a vadnyugati ílmekben olyan módszeres szak értelemmel ölik az embe-eket, hogy úgy hullanak, miit az egerek és férgek. A vadnyugtti film Olaszor­szágban megjontotta a jelle­meket. Az öreg sheriff — mint Gary Cooper a “Délben 12 óraikor”-bai — aki a colt-ot csak a törvény és igazság vé­delmében huiza elő, az olasz filmekben “fekete hőssé” szí­nesedik át. Nincsenek elvei és meggyőződéséi, melyékhez tartsa magát, kedve telik a gyilkolásban es ellenfeleit ak­kor is lelövi hátulról, amikor az szükségtelen, ami Ameri­kában lehetetten volna. — Az erőszak a vadnyugati filmekben, kiirtott belőle, minden lélektani és hazafias romantikát — mondotta Cor­bucci. Más nyugati minta hiányát pedig még egysze­rűbb szavakkal fejezte ki: - Marhacso r d á k Olaszország­ban egyszerűen nem léteznek A BUDAI VARHEGY BARLANGJAI Mindössze három évtizede innen a mélységből könnyeb-A “fekete hőstettekre” Leo­ne első fimje, az “Egy marék dollárért” nyújt példákat. Benne férfiakat és nőket tö­megszámra mészárolnak le, a foglyokat kínozzák és puska­tussal a hasukat ütik, egy fiatal lánynak ököllel kivág­ják a fogsorát, egy elfogott bűnözőnek pedig csimasarok kai széttapcssák kezeinek uj­jait, amint megkötözve fek­szik. Leone: — Az én filmjeim­ben az erőszak ártatlan ahhoz képest, ami valóságban törté­nik. Versenytársa Corbucci, akit időközben meghívtak Holly­woodba, kijelentette: — A mi olasz filmjeik abszolúte sza­­disztikusak és remélem, hogy ennek csak hamar vége lesz. Ez a vég azonban nem je­lentkezik a láthatáron. A há­rom tucat ál-vadnyugati film­ből, melyeket Olaszországban gyártottak, hat már elérte Európa más államait is, Fran­ciaországot és Németországot az ólen az “Egy márék dol­­lárért”-al. Olaszországban ezeknek a filmeknek a diadalutját sem­misem gátolja s az “Osserva­­tore Romano”, a Vatikán lap­ja, mely a “Casanova 70” ci­mü humoros filmet az elíté­lendők közé sorolta, az “Egy marék dollárért” cimü filmet felnőttek számára nem kifo­gásolta. Művész segítség is jelentke­zik Leone filmjei számára Carlo Ponti film nagytermelő részéről. Arról folynak a tár­gyalások, hogy félesége So­phia Loren Leone egyik film­jében “Calamity Jane”-t ját­bárták fel a közönség számára azt az érdekes barlangrend­szert, amely a Várhegy alatt 13 méterig lehatóan, három szintben terpeszkedik és ága­­zódik 10 kilométernyi hosz­­szuságbam. Régen több várbeli házból is lejárat vezetett ide, ám ezeket befalazták s jelen leg csak az Úri utca 9-es szá­mú házból lehet megközelíteni és csakis hivatásos vezetővel szabad megtekinteni. Szükség volt erre az óvintézkedésre, mert előfordult, hogy kaland­vágyé gyermekek beléje ha­toltak, eltévedtek a barlang­­rendszer tekervényes labirin­tusában s két nap is beletel­­lettt, mig rájuk akadtak. A Várhegy, mint tudjuk, a tatárjárás után népesült be Egy vaskos tartóoszlop arró tanúskodik, hogy már ebbei az időben védekeztek az eset ’eges beomlás ellen. De akko riban még csak békés célokra, házi pincékül használták a kétmillió éves barlang-ürege­ket és folyosókat. A barlangok viszontagságos történelmi ideje a török hó doltság korában érkezett el. Kezdetben a lakosság búvó­helyéül szolgálhatott, de a hó­dítók hamar felfedezték őket ás ide is befészkelték magu­kat. A leigázott keresztény magyarság csendes tragédiái játszódtak le az akkoriban csak fáklyákkal megvilágitha­­tó sötét, komor boltozatok alatt. Az egyik vaksötét szik­­laodu kétségtelenül börtönül szolgált, ezt bizonyítják a fa lába mélyesztett bilincstartó vaskarikák, valamint az a csontváz, amelyet felfedező sekor lebilincselve találtak meg. A sziklaodu tágasabb előcsarnoka pedig nyilvánva­­óan kinzókamrául szolgált. Egy másik barlangrószber női csontokat találtak töme­gesen. A hagyomány szerint egy hárem pincéje volt itt, s a női becsületüket védelmező rabnőket taszították ide. Az egyik szögletben emberi kopo­nyák és egyéb csontok társa­ságában hatalmas tevekopo­nya is feltűnik, mint az idáig felhatoló Kelet emléke. Ám a törökök nemcsak börtönül, kinzókamrául, temetőül hasz­nálták ezeket az üregeket, számos kutat is ástak, hiszen ben tudtak vízhez jutni. A ku­tak, szögletes kőkáváikkal és kerek aknáikkal, mindmáig 3lég jó állapotban vannak. Buda visszafoglalása után évszázadokig megint békés korszak következett a bar­langrendszer életében: a felet­tes házak pincéiül szolgált. Ám századunk derekán újból betört ide a történelem. A vi­lágháború idején természetes óvóhelyül ikinálkozott, 1944- ben pedig az országot meg­szálló németek fészkelték be magukat ide, még építkeztek is, hogy minél kényelmeseb­bé tegyék maguk számára az itt tartózkodást. Mindennek ma is megvannak a nyomai. A háború után ismét újabb békés, nyugalmas időszak in­dult el. Ma már a várbeli bar­­langrenszer csak “nagy idők tanúja” — idegenforgalmi ér­dekesség. Háromnapos Nagybazár az Első Magyar Református Egyházban sza, egy vadnyugati hősnőét, aki csák a pisztolyának él és csak azt szereti. — Az amerikaiak már ré­gen nem azt forgatják, ami az embereknek tetszik — mon­dotta Sergio Leone. — Ezért mi most valami ujjal kísérle­tezünk. Úgy látszik azonban, hogy Leone kísérlete nem is olyan uj. A New York Herald Tri­bune ezt irta: — Mindez úgy tűnik fel az amerikaiaknak, mintha ott a Mafia vette vol­na át a hatalmat. CLEVELAND, O. — Ft. Dr. Szabó István, az Első Magyar Református Egyház lelkipász­tora jelenti, hogy az egyház az ezévi Nagy Bazárt junius 24, 24 és 26-án, péntek, szom­bat és vasárnap tartja, az épü­lettömb tágas térségeiben, nagyszabású keretek között. A vezetőség több újszerű formával igyekszik az ezévi bazárt rendkívülivé és előző­nél hathatósabbá tenni. Senki se mulassza el ezt az alkalmat. Hozzuk el csalá­dunk minden tagját. Hívjuk összes barátainkat és ismerő­seinket. Tegyük ezévi Bazá­runkat minden időik rekordjá­vá. Kiváló ételek és italok a Bazár egész tartama alatt. A Bazár pénteken este 6 órakor nyílik, szombaton d.u. 4 órakor, vasárnap déli 12-kor. A Bazár mind a három nap­ján a Templomsegélyző asszo­nyai frissen sült fánkot és kávét fognak felszolgálni. A Loránltffy asszonyai laci-pé­­csenyót, töltött káposztát és házilag készült kolbászt ké­szítenek és árusítanak. Vasár­nap délben 12-től 1 óráig pe­dig a Women’s Guild asszo­nyai $1.50 árban teljes dél­­ebédet szolgának fel a Beth­len Teremben. Amíg önmagunk és gyer­mekeink számára felejthetet­len szórakozást biztosítunk ugyanakkor rendkívüli tár­gyak tulajdonosává lehetünk és közben Egyházunk nagy célkitűzését segítjük. Lehetőleg minden egyház­tagunk vásároljon meg maga számára egy bazár-könyvet és helyezzen el barátai között egy második könyvet; mint ahogy más vallásu szomszé­daink minden évben megte­szik. Ilyen együtt munkálko­dással bevételünket meg tud­nánk duplázni. Ezévi Bazá­runk bevétele parkolási te­rületünk megmagyobbitását és urvarunk megszépítését fog­ja szolgálni. EZT A PÉLDÁT KÖVESSÉTEK! PÁRIS. — Megszigorítják a gépkocsivezetői vizsgákat és évente orvosi vizsgálatra kö­telezik a 65 éven felüli veze­tőket Franciaországban. A francia kormány ezekkel az intézkedésekkel csökkenteni ákarja a balesetek számát. A múlt évben ugyanis 12,000 . ember halt meg a francia or­szágutakon. .. -Az Alma hurrikán kidöntött oszlopokat és fákat Key West, Fla.-ban Intim Pista: NÉGYSZEMKÖZT Magyarországon is fejcsóválással fogadták azon hírünket, hogy Brownfield József az Amerikai Magyar Zsidók Szövetségének elnöke és az IKKA- csomagok egyik főügyneke lóversenyistállót tart fenn New Yorkban. Állítólag Kádár János, aki köztudomásúan nagyon szerény körülmények kö­zött él és szabadságát is egyik proletár magyar üdülőhelyen, Hajdúszoboszlón tölti feleségével, a következő megjegyzést tette: “Ha már az amerikai magyarok által küldött IKKA-csomagokból lova­kat is etetnek, miért nem a magyar lovakat látják 1 zabbal, nem pedig a newyorki gebéket?” Egyéb­ként Brownfield lovai még egyetlen versenyt sem nyertek, tehát nagy szükség van arra, hogy mi­niéi több amerikai magyar Brownfield utján küld­jön IKK A-csomagot. * * * A nemzetközi színházi díszlettervező szakem­berek körében jóhangzásu név ez; Jevgenij Jcv­­gejenevics Jenej. Leningrádhan él, tervez, tanít. Híres filmek diszlettervezése fűződik a nevéhez: Csajkovszkij film, Gogol Köpeny cimü müvének filmváltozata, Don Quijote-film. Az utóbbi világ­siker volt, ráadásul még politikai affér is. Franco spanyol diktátor sajtója azt irta, hogy a szovjet geológusoknak álcázott filmeseket csempészett be Spanyolországba és ezek csinálták a színtiszta spanyol környezet-felvételeket. Csakugyan igy volt? Nevetve mondja J. J. J.: “A filmet a Krim félszigeten forgattuk ...” Ezt jó magyarsággal, idegen akcentus nélkül mondja J. J. J., aki meg­lepő, mert ő ugyan Budapesten született, de 50 éve nem volt Magyarországon. A neve? Jenei Jenő. Jenei Jenőből úgy lett Jevgenij Jevgejenevics Jenej, hogy az első világháborúban magyar ka­tona volt, orosz hadifogságba esett és idővel át­­vedlett orosszá. Leningrádi stúdiója ablakából kinéz J. J. J. és kérdi, inkább önmagától, mint magyar látogató­jától: “Ötven éve nem láttam... Vájjon milyen lehet most Budapest ? ...” * * * Hazalátogatók ... Mexico Cityből 38 évi távol­iét után Budapestre “hazajött” László Pál — Pablo Laslo —, a jeles müforditó, aki három kon­tinensen népszerűsítette a magyar költészetet. Petőfi, Arany, Vörösmarty, Ady, Babits, Koszto­lányi verseit fordította spanyolra, más nyelvekre is; előadásokat tartott a magyar irodalomról és kultúráról számos latinamerikai egyetemen. El Corazon del Mundo (A világ szive) cimü nagy. munkájában 25 ország 150 költőjének legszebb verseit mutatta be spanyol fordításban. Gultura y Poesia Hungara (Magyar kultúra és költészet) cimü legújabb könyve a spanyolul olvasó közönsé­get megismerteti a magyar költészettel és iroda­lommal Ilosvay Selymes Pétertől Ady Endréig. Ellátogatott nemrég Budapestére Lóránt 1st ván — Stephen Lorant amerikai író, akinek il­lusztrált életrajzi és történelmi írásait remekmű­veknek ítélte a kritika. A legismertebbek: Lincoln életrajza, Pittsburgh története. Budapesten van, látogatóban New Yorkból, Gombaszögi Irén is, aki a Nemzeti Színház tagja volt. * * * Dicsérő, hizelgő szót szívesen hall mindenki.. . Nemrég Budapesten vendégszerepeit Páris klasz­­szilkus hagyományt őrző szinházának, a Comedia Franoaise-nak (alapítási éve 1680. -.) együttese. A “Férjek iskolája” főszereplőjét, Max Foumelt, kikérdezték budapesti benyomásairól és élményei­ről. Ezt mondta: “Budapesten különösen Peter W'eiss drámájára, a Marat előadására voltam ki­váncsi. Láttam a darabot New Yorkban is. Paris­ban azt hallottam, hogy valamennyi bemutató közül a budapesti előadás, a Nemzeti Színházban, közelitette meg legjjobban a szerző elképzeléseit. Most személyesen is meggyőződtem erről.” * * * George Szell, a Cleveland Orchestra karmestere, Bécsben a filharmonikusok hangversenyét Bruck­ner és Beethoven számokat. vezényelt, percekig tartó ovációban részesült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents