Bethlehemi Hiradó, 1966. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-19 / 20. szám
Thursday, May 19, 1966 BLTHLEHEMl HÍRADÓ 7-IK OLDAL Autóbuszok a felhők felett WASHINGTON. - Atom korszak. A beatnikek és a beatle bogarak kora ... Mennyi neve van korunknak! A legújabb: a repülő autóbuszok kora. Acélóriások korába lépünk még ennek az évnek végeidé. Megjelennek a magasságban repülőgépek, amelyekben 250 személy fog ülni. Már neve is van az ilyen légi kocsinak; “Stretch jet”. Utána következik idővel a “Jumbo jet” — ez már 500 szemé lyes kocsi lesz. És még a tervezés stádiumában van, de nem késik soká, a “Jet- bus” — 1000 személyes légi autóbusz. És ezek a légi góliátok nemcsak nagyok lesznek, hanem sebesebbek is, mint a mostani leggyorsabb jet repülőgépek. Már nem “a jövő zenéje”, hanem a legközelebbi idő Ígérete a hangnál sebe sebben száguldó jet, amely 1800 mérföldnyi sebességgel két óra alatt szeli át a nagy országnak légiterét, New Yorktól San Franciscóig. A felkiáltójelek mögött kér dőjelek leselkednek. Biztonsá gosak lesznek ezek a mám műt repülőgépek ? Hogyan fognak az emberek megbarátkozni a szédítő sebességgel? És a repülés olcsóbb lesz-e ‘ Vagy talán drágább? A repü lőgép gyártók bizakodók. Hogyisne, hiszen mesés fejlő dés és mesés profitok tűnnek fel a láthatáron. Valósággal forradalmi fej lődés előtt áll a repülés és en nek oka az, hogy egyre többen akarnak repülni. A személy szállító vállalatok 1950 óta hétszeres kapacitássál dolgoznak, ebben az évben az uta sok számának további 20 százalékkal való emelkedésére számítanak, a következő öt évben a forgalom előreláthatóan duplája lesz az öt év előttinek. Boeing, Douglas és Lockhead az uj korszak úttörői Elsőnek Douglas DC-8 Supei 61 gépe fog ez év vége felé fel szállni. Ez lesz az első stratch jet, vagyis olyan, amely ki szélesíti (stretch) az “autó bodyt” — 251 utast tud be fogadni. Több mint öt tucat ilyen gép van rendelés alatt. A még óriasabb, Eoeing jum bo jet repülőgépe, 1969 szép temberében lesz kész; ez 490 utast fog szálitani. Erre aztán rálicitál Douglas az emeletes jumbóval, amelyben - mint a newyorki Fifth Ave nue és a londoni autóbuszokban — lesznek “földszinti és emeleti” széksorok, és azok ban 550 utas fog ülni, kilenc mérföld magasságban, magasan a felhők felett. Lockhead 750—900 személyt befogadó légi autóbusza tulajdonkép pen katonai szállítónak készül de lehetséges, hogy civil for galmat is le fog bonyolítani Az emeleten csak 225 sze mélynek lesz hely, a földszin ten áru, vagy katonai felszerelés. Az ilyen jumbo jet forradalmi változást fog hozni a teherszállitásban, amennyiben olcsóbb lesz, mint a truck szállítás. Egy tonna áru szállítása New Yorktól San Fran ciscóba 208 dollárba fog kerülni — 32 dollárral keveseb be, mint teherautóval szállítva. Még csak ez év végén dől el, hogy hozzálátnak-e az első super gyártásához, amely ibangontuli sebességű lenne. Neve már van ennek a csodagép nek; SST. Ha megvalósul a terv, egy-egy ilyen gép ára 30 millió dollár lesz. A terve zés és kidolgozás, a gyártás )ly költséges, hogy egyetlen privát cég sem vállalhatja. A kormány magára vállalta a kísérleti és kifejlesztési költse gek 75 százalékát; a gyáráéi költség persze a gyárakat fogja terhelni. * * * Ami a viteldijakat illeti, ál tálában olcsóbbodást; lehet várni a legújabb fejleményektől, hiszen már kiszámították, hogy ezek a gépóriások egy utast 50 dollárért szállíthatnak az országon keresztül, vagy 75 dollárért az Atlanti óceánon keresztül. Ma még a turistaosztályokban is három szorannyi a viteldij. De gyors Átmenet az olcsóbb viteldijakra nem lehetséges, mert nagyok a kezdeti költségek. Talán 1971-ig kell az olcsóbb viteldijakra várni. Viszont ígyes repülővállalatok maga: sabb viteldijakat jósolnak, tekintettel arra, hogy a jumbo repülés kényelmesebb és gyorsabb lesz. * * * Kérdések kergetőznek. Érdekes kérdés, például, az, hogy ha valami okból sürgősen kell a repülőgépből kiszállni, ho gyan szállhatnak ki, hogyan ugorhatnak ki ötszázan ? Boeing jumbo jetjén a négy fő ajtón kívül lesz miég hat nagy szükségkijárat. Későbbi terv: lépcső helyett sikló. És hogyan lehet ily sok utas csomagjait kezelni? Az autó matton valamilyen alkalmazására gondolnak. De még nagyobb gondot okoz a vámfcekezelés. 500 személy csomag jainak kezelése órákig eltarthat. Valaminek történnie keli: a vámőröknek módot kell ad A reimsi magyar Frankenstein PÁRIS. (Saját tudósítónktól). — Reims ősi francia koronázó város népét heteken át rémületben tartották a Frankenstein-banda holduprablásainak sorozata. A banditák fekete nylon harisnyával eltakarták arcuk egy részét, ami az arcukból látható volt, hogy valahogy a közép kori bűvészre emlékeztetett, azért nevezték a bandát Frankenstein-bandának. Heteken át nyomozott a városi rendőrség, az egész környék rendőrei és csendőrei segítettek, mégsem sikerült a holdupolókat elcsípni. Mái csaknem 100,000 frank volt a rablók zsákmánya. Történt egy napon, hogy egy autó belefutott egy másik autóba,, a vétkes hajtó elszaladt, odahagyta az autó ját, amelyről mindjárt kiderült, hogy lopott autó volt. Átkutatták a lopott autót és találtak benne égy szállitólevelet, mely szerint egy televíziót kap Kocsis Katalin, és találtak egy papírzacskóban szegedi paprikát. Detektívek felkeresték lakásán Kocsis Katalint. Nem kellett sokáig faggatni; miután letörölte könynyeit, vallott és vádolt: A televíziót ajándékba vette neki Egresy Ferenc, a barátja, akivel három hét előtt ismerkedett meg. Feri elhalmozta ajándékokkal, ő (Katalin) azt hitte, hogy Feri jc üzleteket csinál, mindenesetté ezt mondta neki Feri, valahányszor több napra eltávozott. Ezek után már nem volt kétséges, hogy a rablók nyo mában vannak a detektívek, hiszen már korábban többen, a kárvallottak, azt mondták, hogy Frankenstein és a társa magyarul beszéltek egymással. Katalintól megkapták Eg resy Ferenc címét. Felkeres ték Egresyt. A személyleirások, amiket róla kaptak, ráillettek. A jólöltözött, jóképű, 37 éves férfi első tekintetre a legjobb benyomást tette rá juk. Dús hajzata divatosan fésülve, borostyánkő-keretes szemüvege jómódú direktorfélét sejtetett... Négy holdup rablást mindjárt bevallott, a többiét egyelőre nem firtatták. Mielőtt lefényképezték, leszedték a fejéről a parókát (amely, mondta, 1500 frankba került), s amikor leszed ték szemüvegét, kiderült, hogy annak lencséje nem is len cse, hanem közönséges üveg; a tekintélyesebb kinézés kedvéért hordta. Kiderült, hogy a ‘bandának’ csak két tagja volt. Hol a másik? “Meglógott.” Egresy itt maradt, sokáig itt marad. Pedig éppen előző este mondta a barátnőjének: “Katinka, pár nap múlva megyünk messzire, Braziliába.” Jó leckét kapott az élettől és Egresy Ferenetől Kocsis Katalin, a 32 éves magyar tanítónő, aki Egresyvel egyidőben, de nem együtt vándorolt be Franciaországba. Nagyon lesz a légi zaj ? Igen és nem. Nem azért, mert a jombo repülőgépek gyorsabban fognak leszállói, mint a mostani jelek, rövidebb ideig fogják a fülüket süketíteni, a gyerekeket és a madarakat ijeszteni. . . És hogy állunk a “sonic boom” hangrobbaná sokkal? Azok nem fognak ab lakokat betörni, mondják a Boeing emberek. De Francia országban — mint jelentettük — leomlottak középkori kas télyok rozoga falai... A 36 éves Donald Thoennes, North Olmsted, O.-ból, aki Clevelandiban a NASA mechanikusa, polinéziai, kókuszdióval töltött csirkéjével 10,000 doliárps dijat nyert Waikiki Honoluluban, FŐNÖK ELVTÁRS A vállalat titkárságára benyitott egy férfi. Bevágta maga mögött az ajtót, senkinek sem köszönt, törtetett volna előre. A titkárnő utánaszólt: — Jó reggelt főnök ur. A férfi meglepve fordult hátra: — Honnan tudja, hogy én vagyok a főnök ? — Aki igy viselkedik, az csak, az uj főnök lehet. ni arra, hogy belépjenek az uj korszakba. Szükség lesz uj repülőterek re? Nem okvetlenül. A légi autóbuszok részére alkalma sak azok a repülőterek, amelyek most le tudják bonyo Irtani tengerentúli repülések forgalmát. Ha meglesz az SST, az csak körülbelül két tucat amerikai repülőtérről szállhat fel, nagysága miatt. A Look head “double delta” szárny oly nagy, hogy azon 100 Ca dillacot is lehetne parkolni. Kigyóvadász pap... Zacharius Mundattuchun dail, az indiai Nagpur Szent Károly szemináriumának 31 éves paptanára, kigyóvadászszá képezte ki magát. 1957 óta foglalkozik nem veszély télén -passziójával, oly sikerrel, hogy messze vidékeken ismeri nevét a nem-katolikus lakosság is, és ha valahol mérges kígyó tűnik fel, nyom ban üzennek érte. Elöljárói tói engedélyt kapott, hogy minden egyéb foglalatosságát félbeszakíthatja és elutazhat hazulról, ha kigyó-ügyben hi vatják. A befogott állatokat kísérleti és szérumtermelési célból a Bombayban működe méregkutató intézetbe küldi Egyébként maga is tudómé nyos kutatásokat folytat & kigyóméreggel kapcsolatban. .___i___22_______ ' ...is varázsvesszős papok India egyes vidékeit katasztrofális szárazság sutjtja. Ezek közé tartozik Rázsasztán is. A kutakból itt is kiszáradt a viz s a hatóságok és községek drámai küzdelmet folytatnak uj kutak nyitásáért. Ebben nagy segítségükre van két katolikus pap. Az egyik, a 67 esztendős francia kapucinus, P Antoine Guedez, Parbatura nevű község plébánosa. Eddig 2500 helyen talált vizet varázsvesszőjével. Éppen vizke reső körúton volt, mikor a La Croix cimü lap munkatársa felkereste s ennek során 48 óra alatt 17 helyen indult meg a kutásás varázsvessző je nyomán. Az országrész fal vaiból egymás után érkeztek a könyörgő küldöncök, mert a falusiak között elterjedt a hire, hogy ahol a szakállas pap vesszőjével vizet mutat ott reménnyel foghatnak neki a kutásásnak. Guedez atya kliense többek között Razsasztán egészségügyi miniszterasszonya is. Egy másik irdiai államban, Maharasihtrábai P. Stottot, a Szalézi Szent lerencről elnevezett missziísrend tagját hívják sürgősei. P. Stott ingával dolgozik. Lockheed P-3B 'Orion gépe, a szabad világ legjobb hosszujáratu tengeralattjáró-öiő gépje. Floridai alligátorok sütkéreznek és játszanak a napon. AHÄNY KÉRDÉS, Mi a kultúra, és mi a civilizáció? Kultúrán az emberiség mindazon vívmányait értjük, amelyeket a természeti és társa ialmi erők feletti uralomért folytatott harcban elért. A kultúrát két összetevő alkotja: az anyagi és a szellemi kultúra. Az előbbihez soroljuk az anyagi javak termelésére szolgáló eszközöket ;és tárgyai kát (gépeket, berendezéseket, építményeket, stb., és maguknak a termelőknek az ügyességét, készségét, amellyel működtetik az anyagi eszközöket. ' A szellemi kultúra összetevői a társadalmi tudat e£yés formái: at tudomány, ez erköles, • .a YnüvéSzét, a filozófia, •tb. A szellemi kuli ura j elitbe és fejlettségi fbká végső soron az" ányági kultúra milyenségétől függ, ámely meg- Jerémti a szellemi kultúra érékeinek liétrehozásáhzo a fel tételeket és indítékokat. Civilizáción a társadalom fejlődésének egy mégha táró zott szakaszát értjük, közelebbről az ősközösségi rend felbomlása utáni időszakot. A ‘civilizált társadalmat’ a munkamegosztás kifejlődése, a termékek rendszeres cseréje (az árutermelés és pénzgazdálkodás), az állami szervezettség,’ az Írásbeliség, elterjedése, stb. jellemzi. A civilizáció kapcsolatban áll a kultúrával és fejlődésével, de nem azonos vele. A civilizáció a kultúra fejlődésének egy fejlettebb fokán jelent meg. Ebből azonban nem következik, hogy a civilizált társadalmak fejlődésének minden szakaszán biztosított a kultúra fejlődése vagy magas színvonala. A már meglévő kultúra humanista tartalmát egyre gyakrabban veszik semmibe, a ci vilizáció vívmányait emberpusztitásra használják fel. * * * Tudjuk, hogy a Föld fel szine a folyók, a szél, tehát a pusztító erők hatására állaneredetü piros tűn dérrózsa, a növénytanban kevésbé jártas közönség erre is átvitte a lótuszvirág nevet. Ez azonban nem szerencsés, mert ennek a dél-amerikai fajnak semmi köze sincs az ó egyiptomiak 1 ó t usz-k ul t uszához. Az indiai eredetű, még nagyobb virágú Nelumbo nucife, rát, amely a szegedi botanikuskert melegvizi tavában látható, ugyancsak lótuszvirágnak nevezik. De hogy a másik lótuszvirággal össze ne tévesszék, hullámrózsának nevezték el. Mindkettő Kelet-Indiában is a Nílus vidékén is él. Az indusok szent lótusza inkább' a hullámrózsa, lehetett. He * I * Mennyi földünkön a szántóföld? A szárazföld 134,06 millió négyzetkilométer terjedelmének 9—10 százáléka szántó-, föld,- vagyis 12 millió négyzetkilométernél valamivel több. Legnagyobb a szántóterület aránya Európában, mégpedig 30 százalék, legkisebb Ausztráliában és Óceánia szigetein: •2,5 százalék. / ÉHEZNI TANUL STOCKHOLM. - P. Oscarson své filmszínész koplalásba kezdett. Reggel egy csésze teát iszik kétszersülttel, ebédre egy kis levest és almát, vacsorára pedig egy szeletke vajas kenyeret eszik. A koplalásnak az a magyarázata, hogy ő kapta meg az “Éhség” cimü film főszerepét. f “Hogyan tudnám tel, gyomorral játszani az éhező szerepét?” mondotta az újságíróknak a színész. TÉVEDÉS BECS. — Tévedett az automata jós a Práterben. A Stimme der Frau cimü lap megírja, hogy legutóbb öt asszony dobta be a pénzt az automatába, mire a gép mindegyiknek azt jósolta, hogy még az idén férjhezmegy. Az öt hölgy közül négy nagymama volt, az egyik pedig dédnagymama. ANNYI FELELET dóan pusztul. Mekkora ennek a pusztulásnak a mértéke? Földünk felszíne a letaroló erők munkája nyomán való ban pusztul; temérdek anyag kerül például a folyók révén a tengerek fenekére. Ez a pusztító munka a lehordás, a letárolás. Mértéke a különbö jő földtörténeti korszakokban ás földrajzi helyeken igen különböző. A lehordás, letárolás mértékétől csak hozzávetőle ges elképzelések vannak; ezt tz úgynevezett denudáeiós méter fejezi ki. Ez egy olyan szám, mely megmutatja, hogy egy bizonyos terület mennyi idő alatt pusztul le egy méterrel. Különösen erős a letaroló münka a magas 'hegységekben'(víz1, jég) : Itt a dermdáéiós niéterf 500—20,000 ész- 1 emlőben állapították még. A mi .földrajzi ák-lé'sségühkön a nagy folyók által szállított lebegő hordalék alapján 60,000 esztendőre becs ülik a dénudá dós méter:. Az egész földre vonatkozólag a felszirt egy méterrel való lehordásat 15 ezer év pusztító munkájának tartják. Az ember gazdasági tevékenysége Sórán gyorsita ni, de lassítani is lehet a természetes .pusztulás ütemét, mértékét. * * * Mi a lótuszvirág? A lótuszvirág egyes vízi ró zsa fajok neve. A Nilus kiöntéseiben nagy tömegben élő vizirózsa nagy Szerepet ját ázott az egyiptomi nép életében és vallásos kultuszában Ez az úszó, fogas levelű, fe hér virágú tündérrózsa a pan non flórában nagyon neveze tes növény, mert egyik, a ni tusitól alig eltérő alakjának egyetlen európai termőhelye a Nagyvárad melletti hévizek, ott vadon terem. Onnan á:tte lepi tét ték a keszthelyi Héviz ás a budai Császráfürdő hévizeibe is. Hévizén sokáig ez volt a betelepített pompás hévízi tündérrózsa. Amikor Lovassy S. munkássága nyomán a bévizi tóban elszaporodott a dél-amerikai
