Bethlehemi Hiradó, 1965. július-november (43. évfolyam, 26-46. szám)

1965-09-23 / 38. szám

I =S1 BETHLEHEMI HÍRADÓ \M mmmmm NYELVÉBEN MAGYAR — BETHLEHEM HING A RIAN NEWS HUNrARirNm^ANruIrV hemJ^to“y A magyarság SZELLEMÉBBEN AMERIKAI HUNGARIAN IN LANGUAGE érdekeit szolgáló. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN —— PUBLISHED EVERY THURSDAY egyetlen magyar független társa- ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE 154» ' SUBSCRIPTION $5.00 A YEAR UÍSag 3 Leh^h dalmi hetilap. * EGYES SZÁM ÁRA lfe SINGLE COPY 10c Völgyében, ..Seeond Class Postai» Paid in Bethlehem. Pa. VOL. 43. ÉVFOLYAM — No. 38. SZÁM <«&&> 53 BETHLEHEM. PA. Thursday, Sept. 23, 1965 A BUDAPESTI GYERMEKKÓRUS NEW YORKBAN NEW YORK — .A világ­hírű Budapesti (gyermekkó­rus a most következő hetek­ben tengerentúli túrára indul és ez év októberében és no­vemberében az Egyesült Ál­lamokban ad hangversenye­ket. Az amerikai hangver­seny körút első előadása ok­tóber 10-én, vasárnap este 8:30-kor lesz a Carnegie Hall­ban (154 West 57). Ezt a hang­versenyt New York és kör­nyéke magyar egyházai több egyesülettel karöltve rende­zik meg és a tiszta jövede­lemnek reájuk eső részét a rádiós istentiszteleti szolgá­lat támogatására fordítják.. A 35 tagú Budapesti Gyer­mekkórus, amelynek legidő­sebb tagja mindössze 12 éves, ennek az évnek első felében hatalmas sikerrel járta végig Japán nagy városait és adott ízelítőt a magyar zenekultú­rából. New Yorki műsorukon Bartók, Kodály, Bárdos és több külföldi nagy zeneszer­ző számait mutatják be. Mü soruk jelentős részét magya­rul éneklik. A zongorakisé­­retről és a hegedüszámokról is a gyermekek gondoskod­nak. A new yorki bemutatkozás után országos körútra megy az énekkar és amerikai egye­temek és zenei főiskolák egész során mutatják be a zenei ne­velésnek azt a módját, amely­nek kidolgozása Kodály Zol­tán nevéhez fűződik és amely­nek alkalmazása révén a Bu dapesti Gyermekkórus a vi­lág énekkarainak az élvonalá­ba emelkedett. New York és a környező államok magyarságának fe­lejthetetlen élményben lesz része október 10-én, amikor előreláthatóan zsúfolásig meg töltik majd a Carnegie Hall háromezer személyt befogadó hatalmas hangversenytermét. A várható nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos a belépőjegyeket jóelőre bizto­sítani. Jegyek $5, $4, $3, $2.50 és $1 áron kaphatók New York, Passaic, Perth Amboy és Carteret református lelké­­szi hivatalaiban. Taliga Mik­lós new yorki Cosmos könyv­­kereskedésében, magyar egye­sületeknél és a Carnegie Hall jegypénztáránál. V Postai jegyrendelés a refe dezőség címén: 229 East 8% Street, New York, N.Y. 10028, telefon: RE 4-8144. A természet katasztrofális kitörései örök kísérői a mindennapi életnek Betsy szörnyű pusztításai és kártevései Amerika délkeletén újra, milliomodszor arra emlé­keztetnek, hogy — a költő sza­vaival — mindig igy volt e vi­lági élet. Hol tartós eső, hol tartós szárazság sújtja átok­kal a mezei népet, hol égsza­kadás, földindulás, orkán és tornádó szedi áldozatait a sű­rűn lakott városokban. Az em­ber tehetetlenül áll szemben a dühöngő elemekkel, amelyek százszorta erősebbek nálánál. Itt egy pár levél a régmúlt magyarországi élet évköny­veiből, a természeti erők rom­bolásairól : Egy Sáp-vidéki matuzsálem, édesapja elbeszélése alapján, igy emlékezik a vidéket 1863- ban sújtott nagy szárazság­ról: “Aki akkor tavasszal elve­tette az árpát, az nem látta azt többet. Olyan száraz volt a föld, hogy ki se kelt belőle a mag. Egy köblös földről a buzakereszteket a szekér de­rekában hoztuk haza. Olyan kevés takarmány termett, hogy a jószágok a gerággyát ették kínjukban, és nagyon sok marha éhen pusztult. (A gerággya szálas trágyából és csutkaizikből rakott kerítés volt.) Akkor nyáron meg ősz­szel két-három fehér buzake­­nyérért takaros portát lehe­tett venni a faluban.” A nagyrábei nótárius fel­jegyzéseiből : “Anno 1794. die 17. dec. az hó leesett a földre oly bőv mértékben, hogy mindenféle jószág egész országunkban bé szorulván, oly kemény hide­gekkel, állhatatlan havazások­kal tartott a földön szinte há­rom hónapokig, hogy az idő alatt semmiféle jószág ki nem ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak Építéséi és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484. szabadulhatván, mint hogy ezen a részen, sőt nagyobb ré­szén országunknak semmiféle takarmány az nagy szárazság és aszálynak miatta nem ter­mett, az éhség és a hidegnek felettébb való volta miatt min­denféle jószágból, nemcsak ezen a részen, hanem a Tisza és a Duna mellyékeken is igen sok elhullott. Abban az esz­tendőben Nagyságos Bihar Vármegyének a Berettyón in­nen való részétől fogvást — sok Ns. Vármegyékben hason­lóul —, az holott bővebb mér­tékben szánt—vetett a szántó­vető, egy szem életet sem bú­zából, sem árpából, vagy akár­mi névvel nevezendőbül a föld­ről fel nem takaríthatott... És ezen a környéken éhei is holtak meg az emberek, s té­len által döggel éltek, sőt eb­ben a helységben nevezetes volt egy ember, aki ház-tse­­lédestül 17 döglött sertést evett meg, s tsudálni lehet, hogy épségben megmaradóit.’ A zsákai eklézsia anya­könyvéből : ,“1815-ben felette nagy kár­tevő árvíz jött, amely búzát, árpát, zabot, lent, szénát, egy­szóval mindent elsepert -és utolsó ínségre juttatta az em­bereket. A következő eszten­dő pedig még csak fokozta a nagy ínséget, január 29-én olyan rendkívül zűrzavaros fergeteg erős idő volt, ami­lyenre még az öreg emberek is nem emlékeznek. Embere­ket, számtalanokat, gulyabéli marhákat, lovakat, juhokat, sertéseket ölt meg. Az erős hideg elpusztította a vetése­ket, és következett a nagy szükség és drágaság. Zab, kö­les, tök, tengericsutka, vagy amit kaphattak, abból készí­tettek, sütöttek kenyeret. Sok helységek elpusztutlak az éh­ség miatt”. India U.N. kiküldötte, C. S. Jha (bal) és Pakistan U.N. nagykövete, Syed Amjad Ali keserű sza­vakkal taglalja a pakistani-indiai ellentéteket, me bek háborúhoz vezettek. “Depresszió” - más itt, más ott Minthogy az orosz politikai szótárban a depresszió szó, mint kapitalista jelenség sze­repel, hazai gazdasági problé­mákról írva, a lapok kénytele­nek, kötelesek más szót hasz­nálni: diszlokáció. Ez nagyon jó szó, főleg azért, mert ide­gen és <az olvasók milliói nem tudják, ®i fán terem. Értelme p&szSe van: azt jelenti, hogy a szovjet gazdaságban eltoló­dások álltak be, zavarok van­nak az ipari termelésben ép­pen úgy, mint a mezőgazda­ságban és a hibás és káros jelenségek helyrebillentése szükséges. A sajtónak újab­ban megengedik, hogy ezzel a témával foglalkozzanak, és ez nagy szó, mert a rendőr­államban bajokról nem sza­bad szólni addig, amig azok nem nőnek túl a moszkvai nagyurak fején. A bajok sokfélesége már egymagában is ok a nyugta­lanságra Moszkvában: íme: Az idei termés nem fedezi a szükségletet. A Szovjetunió kénytelen 10 millió tonna ke­nyérmagot importálni s erre az importra sokmilliónyi ara­nyat és kemény valutát (dol­lár, font, frank, stb.) költeni. A kollektivizált orosz mező­­gazdaság 1958 és 1964 közt csak 5 százalékkal tudta nö­velni a produkciót, a népesség ugyanakkor 10 százalékkal szaporodott. Hiába volt min­den próbálkozás, a parasztság részére uj kedvezmények biz­tosítása, és hasztalan volt minden kruscsevi jóslás, hogy ebben az évben, abban az év­ben a kollektiv muzsik le fog­ja pipálni az amerikai far­mert. Világosan megmutatko­zik a baj fő oka: i\ parasztok kényszerszövetkezetekbe te­relése. Zöldségből, húsból, tej­ből, vajból a nagyobb részt a parasztok nem a kolhozok­ban és az állami gazdaságok­ban termelik, hanem saját egyéni gazdaságukban, ame­lyet Magyarországon “háztá­ji” néven neveznek. A jugosz­láviai és a közelebbi lengyel­­országi példa nem tévesztette el hatását Moszkvában: itt is, ott is a mezőgazdasági terme­lés mindjárt megnövekedett, mihelyt lazítottak a kolhoz rendszeren. A Szovjetunióban, a kommunista világfront él-ÖN IS megkereshet heti 30-50 dollárt szabad idejében. Gyakor­lat nem is szükséges ehhez az AVON Managere betanítja. A karácsony az AVON-nál magas jövedelmet jelent. Otthonában történő személyes megbeszélés végett telefonáljon: New Bruns­wick körzetben KI 5-1345, Perth Amboy körzetében Hl 2-2462, Al­­leniown-Belhlehem környékén pedig 432-0916 szám hívásával. vonalában, ilyei merész újí­tás kockázatos lenne, meg­rendítené a központi irányí­tás rendszerét, amely lénye­ges tartozéka a: egész kom­munista rendszernek. A kelet-európai csatlósor­szágokban, ahol a kommunis­ta krédó hiteb valamivel gyengébb, már néhány év óta szégyenkezés nélkül beisme­rik a szabad paraszti, háztáji gazdálkodás fölényét a kol­­hozgazdálkodásilal szemben, százalékszerüen emlegetik a háztájiak hpz* jé) ulását a nemzeti összten-áiAéshez, hir­detik a háztáji termelés elő­mozdításának nagy szükségét és éppen a minap, szeptember 1-én indult meg Magyarorszá­gon az egyéni parasztgazdasá­gok financiális támogatása hosszú lejáratú kölcsönökkel. A felvásárlási árakat is fel­emelték. A helyzet Oroszországban ma az, hogy a termelés ake­­renként nem több, mint volt a cári időkben. * * * A munkanélküliség — a szó — tabu. Munkahiányt csak munkáshiánnyal együtt sza­bad emlegetni. ‘Munkástöbb­let’’ van — az egyik gazdasá­gi folyóirat megállapítása sze­rint — Moszkvában, Lenin­­grádban, Odesszában és más néhány nagyobb városban, valamint Fehér-Oroszország, Moldva, Litvánia és Közép- Ázsia kisebb városaiban. Ugyanakkor munkáshiány van Szibériában, ahol pedig nagy erőmüvek megteremtet­ték a nagyméretű ipari terme­lés előfeltételeit. A szibériai munkáshiányt azzal magya­rázzák, hogy nagyon sokan el­vándorolnak a barátságtalan, sivár szibériai városokból az európai Oroszországba. Az ilyen “egészségtelen” vándor­lást ma már nem lehet, mint Sztálin idejében lehetett, kényszerű vándorlással, mun­kások helyhezkötésével meg­nehezíteni; az orosz munkás, az orosz nép ma már kevésbé retteg az államhatalomtól, mint még egy évtized előtt. A munkanélküliségnek ál­talános okai közt első helyen szerepel a munkapiacra lépő fiatalság megsokasodása. Fel­nőttek a háború utáni első évek újszülöttei. Úgy, mint Amerikában. De, ellentétben Amerikával, a központilag ter­vezett szovjet gazdaságban az iskolákból kikerülő ifjúság­nak okvetlenül munkahelyet kell biztosítani. “Bedugják” őket oly üzemekbe, amelyek­ben már amugyis személyzet­felesleg van: két vagy három ember végzi egynek a mun­káját. Munkaerőpazarlásnak nevezzük ezt Amerikában. És emlékezünk a depressziós évek WPA és PWA program­jaira. * * * Teljes nyíltsággal folyik már a közélet fórumain a vita a nép szükségleteinek kielégí­téséről és a profitra termelés­ről. Egyik is, másik is tabu volt mindeddig. A tervezés-szerinti, a nép szükségleteire tekintő terme­lés csődjét nem tagadják. Gyárak és raktárak tele van­nak használati cikkekkel, me­lyek eladatlanoknak bizonyul­tak. Bár az embereknek van elegendő pénzük, nem vásá­rolnak gyenge minőségű, nem tetszetős, nem praktikus, ha­mar elromló portékákat. Az ipari termelést át kell szer­vezni a kapitalista országok­ban uralkodó profitrendszer­re: Ha a gyárvezetőség és a személyzet nem az évi terme­lés mennyisége mértékében kapja a bónuszokat, hanem az elért üzleti eredmény (ha­szon) mértékében, a vezető­ségnek gondja lesz arra, hogy oly árukat gyártsanak, ame­lyek könnyen vevőkre talál­hatnák. Ez az átmenet erőtel­jesebben megy végbe Magyar­­országon és Csehszlovákiá­ban, mint a Szovjetunióban. A Szovjetunióban az átállás az ésszerű, hasznos és hasz­­nothozó termelésre, a nép szükségleteinek kielégítését tartva szem előtt, nehezebben valósítható meg, mert ott még nem dőlt el a nagy vita: ágyú vagy vaj — fokozott fegyver­kezés vagy fokozott népellá­tás ? A Kremlt magas látható és láthatatlan falak választ­ják el a nagyvilágtól, igy hát az oroszországi állapotok ta­nulmányozói, ismerősei kény­telenek bevallani, hogy nem tudják, mennyire előrehala­dott a komor falak közt a ha­talmi vetélkedés az ágyú és a vaj szószólói közt. Azt hi­szik, hogy Koszigin minisz­terelnök a fogyasztóközönség szolgálatát tartja elsőrendű feladatnak, Brezsnyev pártfő­titkár az erőteljesebb fegy­verkezés és űrhajózási ver­seny hive. KIADÓ 6 szobás lakás. 113 N. Second Ave. Highland Park, N.J. Telefon: KI 5-8722. MINDEN OLVASÓNK 'ZIP CODE" SZAMARA SZÜKSÉGÜNK VAN! Az amerikai posta igyekszik megkönnyíteni a postai kül­demények szortírozásának és kézbesítésének munkáját azzal, hogy bevezette az úgynevezett "ZIP CODE” számokat. Ugyan­akkor azonban megnehezítette a mi munkánkat, amikor ránkparancsoll, hogy minden egyes cím után, amelyre lapun­kat küldjük, tegyük oda a Zip Code számol is, mert január 1 után már csak úgy kézbesítik a lapot az olvasóhoz, ha a címnél a zip-szám is fel van tüntetve. Arra kérünk tehát mindenkit, aki ezt az újságot rendsze­resen kapja postán, hogy egy póstakáriyán tudassa velünk, mi a Zip Code száma. Ma már mindenki tudja a saját Zip­­számát s neki könnyebb tudatni azt velünk, mint nekünk ki­böngészni ezer és ezer címet a többszáz oldalas hatalmas Zip-könyvből, amit a posta adott nekünk. Már csak azért is nehéz lenne nekünk összeszedni a postai zip-számokai, mert egy-egy városban magában is többféle zip-szám van, város­negyedenként csoportosítva. Olvasóinknak egyenként mind­össze 4 centjébe, egy pósiakáriyájába kerül közölni velünk a zip code számot s mi azzal a biztos tudattal tesszük közzé ezt a felhívást és ezt a kérelmet, hogy senki sem fogja sajnálni azt a 4 centes póstakáriyát és pár perces fáradságot, hogy munkánkat megkönnyítse. Másrészt pedig saját hasznára is lesz ez, mert ha a zip code megoldás beválik (még nem biz­tos, hogy beválik-e) a lap kézbesítésénél nagy segítségére lehet ez a postásoknak s reméljük: pontosabban fogják kapni olvasóink a lapot. Kérjük tehát, mindenki tudassa velünk postai címe "Zip" . számátl Magyar mérnök külföldről visszapillant Magyarországra (FEC) — A szabad világba érkező magyarok a nagy kü­lönbségek és kedvező benyo­mások hatása alatt rendsze­rint másként látják hazáju­kat, mint a közelből otthon, a kommunista uralom miatt. Egy mérnök igy foglalta össze véleményét: “Elmaradottak vagyunk a politikai szabadságjogok, a termelés és a műszaki szín­vonal tekintetében. A gazda­sági helyzet, jövedelmi szín­vonal, áruellátás az utóbbi időben kifejezetten rosszab­bodott. A gazdasági szerve­zés, munkaválasztási lehető­ség, fizetési arányok a szak­mák között, a technikai ha­ladás, mind-mind nem kielégi­­tőek. A politikai élet, bár jól szervezett, de mesterkélt, — a döntés joga a kiváltságosa­ké, ugyanakkor hatása az egész ország lakosságának életét megszabja anélkül, hogy beleszólhatnának. Az ér­deklődés a világesemények iránt általánosan élénk, so­kan hallgatják a Szabad Eu­rópa Rádió adásait. Az egy­házak helyzetéről az az álta­lános vélemény, hogy megfé­lemlítették őket, ezért bizo­nyos vonatkozásban együtt­működőkké váltak. Nem álta­lános, nem nyílt, de szokásos méretű antiszemitizmus van. A közvélemény a Szovjettel szemben ellenséges, lesajnáló: az űrrepülési eredmények cso­dálatot, ugyanakkor bosszú­ságot és kétkedést is kiválta­nak. A magyar közvélemény az ideális szocializmust úgy képzeli el, hogy az csakis többségi akaraton, a hozzáér­tés és tehetség érvényesülé­sén alapuljon, az emberi jo­gok tiszteletben tartásával. A mai rendszer nem halad efelé,' mert diktatúra, amely az ideá­lis követelményeknek nem fe­lelhet meg sem most, sem — önmaga feladása nélkül — a jövőben. A magyar forrada­lomról ma már kevesen be­szélnek, az főként keserű, fáj­dalmas emlékeket ébreszt. Mindenki mégis tudja, hogy a mai helyzet összefüggésben van 56-tal; a vezetők meg­ijedtek, levonták a tanulsá­got és részben javítottak a ré­gi módszereken. Ha ma Ma­gyarországon népszavazás lenne az 56-os követelésekről, 85 százalék szavazná meg a varsói szerződésből való kilé­pést és semlegességet. Sza­bad választások esetén a kom­munista párt legfeljebb há­rom—öt százalékot kapna. A többség bizalma oly párt vagy mozgalom felé áradna, amely a semleges orientációt és a javak tág korlátok közötti, parlamentáris demokrácia ál­tali elosztását tűzné ki prog­ramjául. Az elmúlt évek vi­lágpolitikai eseményei közül a magyarok főleg az orosz—ki­írni viszálynak tulajdonítanak fontosságot, mert azt gondol­ják; Amig ez tart, addig való1! szinütlen, hogy a belpolitikai helyzet balra tolódik.” ERDŐTŰZ SAN FRANCISCO — Cali­fornia északi részében, 200,000 aker nagyságú területen, er­dőtűz tört ki. Ötezer ember harcolt a tűz ellen. Ezen a területen hat hónap óta nem esett eső. MERCER MEGYE FŐJEGYZŐJÉNEK FELHÍVÁSA William H. Falcey, Mercer County főjegyzője felhívja a közönség figyelmét arra, hogy mindazoknak, akik az 1965 nov. 2-án tartandó elő­­főválasztáson szavazni óhaj­tanak, de azon a napon nem lesznek itthon, vagy beteg­ség miatt vagy más okból nem tudnak elmenni szavaz­ni, legalább 8 nappal a vá­lasztás előtt kérniök kell a Civilian Absentee Ballot sza­vazó űrlapot a megyei jegy­zői hivataltól. Katonai szolgá­latban levőknek, vagy kato­nai kórházban ápoltaknak, az előválasztás napja előtt szin­tén kérniök kell a távollétben szavazásra jogosító űrlapot az illető megyei jegyzőtől. Fontos tudni, hogy ezeket a szavazólapokat a választás napjáig vissza kell jutatnia minden ilyen szavazónak a megyei jegyzőhöz, mert azok­nak csak igy van érvényük. New Jersey állam Mercer megyéjében erre a névre és címre kell küldeni a szava­zólap igényléseket: Mr. Wil­liam H. Falcey, Mercer Coun­ty Clerk, P O. Box 1777, Tren­ton, N. J. 08607. KIADÓ 3 szobás, fürdőszobás lakás kis családnak 90 dollárért, fűtés és világítással az Easton Avenuen. Tel.: CH 7-8239.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents