Bethlehemi Hiradó, 1965. július-november (43. évfolyam, 26-46. szám)

1965-10-14 / 41. szám

4-IK OLDAL BETHLEHEM! HÍRADÓ Thursday, October 14, 1965 Founded in 1913 BETHLEHEMI HÍRADÓ BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden csütörtököl. — Published every Thursday Published by — Kiadja az 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1139 East Third St., Bethlehem, Pa. Tel: 866-1252 Office Manager — STEPHEN KVOCHAK — Ügyvezető szerkeszt/ Subscription $5.00 per year — Előfizetés ára évi $5.00 Single Copy 10c — Egyes szám ára 10c Minden kézirat, levél, hirdetés és más hírlapi közlemény, valamint az előfizetési dij is a fenti cimre küldendő. Second class rate paid at Bethlehem, Pa._____________ A ZSINAT MEGÉLÉNKÜLT Érdekes megfigyelni azt, hogy a katolikus zsinat, a pápa U.N.-ben elmondott békeszózata után, határozot­tan megélénkült. Az igazság az, hogy a zsinat befejező ülésszaka meglehetősen lanyhán indult és csupán a vallásszabad­ság problémája kavart fel hevesebb vitát. Az a körül­mény azonban, hogy a pápa elment New Yorkba, meg­tartotta történelmi jelentőségű békebeszédét, megélén­kítette a zsinaton résztvevő egyházatyákat. Nem kétséges, hogy a kardinálisok a pápa new yorki útja után erősebben érzik a világért és az embe­riségért való felelősségüket. Mielőtt a pápa New York­ba utazott, a zsinat vitáinak szinte alig volt kapcso­lata a valóságos élettel és az ott folyó megbeszélések úgy hatottak, mintha elefántcsont toronyban folytat­nák azokat. Ez a magatartás egyébként nagymértékben jellem­ző volt a katolikus egyház hivatalos álláspontjára is. A nagymultu és kétezeréves hagyományokra visszate­kintő katolikus egyház sok vonatkozásban veszítette el kapcsolatát a valóságos élettel, sok vonatkozásban vált mindinkább elméletivé. A jelenlegi pápa azonban nemcsak kiváló egyház­tudós, hanem diplomata is és gyakorlati gondolkodású ember. Uralkodása alatt a katolikus egyház kétségkívül közelebb került az átlagemberekhez és a mindennapi emberekhez. VI. Pál legjelentősebb tette azonban a new yorki békeszózat volt. A katolikus egyház uralkodója kilé­pett a Vatikánból és az átlagemberekhez szólt, közvet­lenül a világhoz. Beszéde nemcsak a világ számára jelentett ösz­tönzést, hanem ösztönzést jelentett a katolikus zsinat számára is, amely most, úgy tűnik, szintén közelebb került a világ dolgaihoz és az átlagemberekhez. Kétségtelen, hogy a pápa békeszózata óta az átlag­ember közelebbi kapcsolatba került a Vatikánnal s már maga ez is hatalmas eredménynek számit. A BARLANG ÉS A CIGARETTA Egész Amerikát izgalomban tartotta a 15 éves Mor­ris Baetzold esete, aki egy clevelandi (O.) barlang egyik hasadékába zuhant és ott olyan szerencsétlenül szorult meg, hogy csak 26 órai .fáradtságos munkával sikerült kimenteni. Mindnyájan megkönnyebbülten vettük tudomá­sul megmenekülését és azt a körülményt, hogy egész­séges. Amikor azután a kórházban, lábbadozása alatt, megintervjuolták az újságírók, Morris elmondotta, hogy miképpen került a barlangba. Ő és társai néhány ciga­rettát “tároltak” a barlang egyik hasadékában és ő egy cigarettáért nyúlt le, amikor megcsúszott és bele­zuhant a szűk hasadékba. A történet maga szinte jelképesnek tekinthető. Akkor, amikor Dr. Luther Terry és számos más kiváló amerikai és külföldi orvos, több esetben is figyelmez­tetett a cigaretta ártalmasságára, mindenképpen kár­hoztatható, ha felnőtt emberek tulajdon egészségüket és családjuk biztonságát veszélyeztetik a dohányzás­sal. Ez azonban többé-kevésbbé érthető, a társadalom­nak meglehetősen hosszú időre lesz szüksége, amig többé-kevésbbé felszámolja a cigarettát. CSERKÉSZBÁL ÉS A MAGYAR CSERKESZ SZÖVETSÉG HÍREI NEW YORK, N. Y. — A Ma­gyar Cserkész Szövetség, mint a múltban, ma is nö­vekvő sikerrel f oly táj a a ma­gyar fiatalság nevelését. A rendszeres csapatélet mel­lett, minden nagyobb cser­kész gócpontban magyarság­tudományi tanfolyamot is tart fenn, amelyen a fiatalság magyar történelmet, földraj­zot és irodalmat tanul. A cél az, hogy az emigrációs ma­gyar ifjúság helyes képet nyerjen Magyarországról. Ez utolsó éveknek a ma­gyar cserkészet szempontjá­ból különös jelentőséget ad, hogy most kerülnek azok az ifjak önálló vezető pozíció­ba, akik külföldön születtek és soha nem látták Magyar­­országot. A magyar cserkészet törté­nelmi fordulópontja azt a kö­j telességet rótta ránk, hogy a múlt c s e r k é s z-emlékeinek megőrzésére és központi ott­hon céljára megalapítsuk a Teleki Pál Cserkészházat és Múzeumot. Az épület már a miénk. New Brunswickban hirdeti a magyar (erőt, arany cserkész­jelvénnyel homlokzatán. A magyar fiatalság e ne­mes törekvésének támogatá­sára az idén is, 1965 novem­ber 20-ám, a new yorki Hotel Americamaban megrendezzük a Magyair Cserkészbált. Az ideii bál pártfogóinak tá­mogatása a Cserkészház és Muzeum terheinek törleszté­sét teszi lehetővé.. Minden Pártfogónk részese a siker­nek, minden Pártfogónk egy­­egy magyar ajkon biztosítja a magyar szó és a magyar múlt megőrzését. If/tMSlüBTNTCQ KÁVÉ, KAKAÓ, TEA. SZÖVET. VÁSZON ¥Hmillkll I tv GYAPJUFONAL, CIPŐ, ÉPÍTŐANYAG KERÉKPÁR, RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek • magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG CSAKIS U. S. A.-BELI ÜZLETEK RÉSZÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 East 80ih St. NEW YORK, N.Y. 10021 Bejárat a 2nd Ave.-ről New York — Stork Club nélkii MAGYARORSZÁG BORAI ÉS PÁLINKÁI TOKAYS TOKAY SZAMORODNI [Dry »r SwmII TOKAY ASZÚ - TOKAY EDES FURMINT WHITE TABLE WINES Jcadxnnyl tlZLING - LEÁNYKA - DEBROI HARSIEVtLU Badacsonyi SZÜRKEBARÁT - Badacsonyi KEKNYiUJ RED TABLE WINES tnlasenB VOROS - EGRI BIKAVER - NEMES KASAI CORDIALS AND BRANDIES OOIDIN REAR - ALLASH KÜMMEL - APRICOT IIOUEUI BLACKBERRY BRANDY - APRICOT BRANDY BEVERAGE BITTERS SOLE AGENTS U.S.A.—VINTAGE WINES CO„ N.Y. 19, N.Y. HOFFMAN Import & Dist Co. 772 Communipaw Ave. Jersey City, N. J. Telefon: HE 4-7400 NEW YORK. — Becsukott a Stork Club és New York a Stork Club nélkül nem az, ami volt. Nem a nagy város éjjeli mulatóhelyeinek egyi­ke volt, inkább mutatóhely: korábban, még az 50-es évek­ben is, itt kellett mutatnia magát mindenkinek, aki New Yorkban valakinek számítani akart és New Yorkban vagy Hollywoodban vagy Washing­tonban valaki volt. A pénzes népnek debutáns lányait itt fogadta be a Társaság (nagy T-vel!) és itt léptek elő ma­gasabb rangsorba vállalati nagyfejüek, képviselő- és sze­nátorjelöltek, elnök- és alel­­nök-jelöltek, szépreményü szinpadi és film sztárjelöltek, itt munkálták népszerűségü­ket irók, költők, énekesek, bo­hémek és aranyásók, újgazda­gok és patinás gazdagok, mit­­ugrászok és elismert nagysá­gok — Hemingway és a Rocke­fellerek, a Rooseveltek és a Kennedy-törzs nagyratörő tagjai. Sherman Billingsley, a Stork Club tulajdonosa, a Cub Room aranykapuját nem mindenki előtt nyitotta meg. A világhírű féligmesztelen énekesnő és táncosnő Jose­phine Baker, hogy csak egy példát említsünk, kint rekedt, mert — nem ütötte meg a Stork Out mértékét. Tudni kell, hogy a Stork Club előkelő lokál volt, Sher­man Billingsley prohibiciós­­időbeli kocsmájának finomí­tott változata. Az alkoholti­lalmi idők üldözöttjéből a Társaság diktátorává lépett elő. Az újságok hasábjait sok­szor meghódította, akarva, vagy nem akarva. Hosszú időn át harcban állt az unióval, leg­félelmetesebb ellenfele a hi­­res-neves Toots Shor volt. New York nem a Stork Club bezárása miatt nem az többé, ami volt, hanem inkább a Stork Club azért csukott be, mert New York nem az, ami volt. Változnak a társadalom és a Társaság szokásai, a Stork Club már régóta nem az egy és egyetlen mutatkozó­hely volt a városban, a ver­senyben az öreg Stork Club lemaradt. < Sherman Billings­ley házatájáról azt jelentik, hogy uj helyen uj Stork Clu­bot fog megnyitni. Az erede­tinek másolatát... A magyar közegészségügy sz Magyarországon az orvosok száma jelenleg néhány hijján 19,000, tízezer lakosra tehát 18,6 orvos jut. 1938-ban az orvosok száma 10,590 volt, tízezer lakosra 11,6 orvos ju­tott, 1949-ben 9,909 volt a: orvosok száma, tizezer lakos­ra csupán 10,7 orvos jutott. A szakorvosok aránya az összes orvos számához képest több mint 60 százalék. A lakosság közvetlen egész­ségügyi ellátását szolgáló kör­zeti orvosok száma jelenleg 3300, egy körzeti orvosra mintegy 3100 lakos jut. 1938- ban a kórházi ágyak száma 46,922 volt, jelenleg megkö­zelíti a 78,000-et. A gyógyszertárak száma meghaladja az 1400-at, a gyógyszerészeké megközelíti a 3300-at. Az egy lakosra ju­tó gyógyszerfogasztás évi át­lagban 260 forint (10 dollár). “Az ezüstlakodalmadon én biztosan ott leszek .. COVENTRY, Anglia. — Egy férfi megjelent a rendőrségfen és azt kérte, hogy kutassák fel eltűnt feleségét. A továb­biak során kitűnt, hogy az asszony 25 évvel ezelőtt tűnt el — három napi házasság után. A kérést regisztráló rend­őrtiszt azt kérdezte, vajon fe­leségét azért akarja-e meg­találni, hqgy válókeresetet nyiijthasson be ellene? — Szó sincs róla — vála­szolta a férfi. — Csak arra gondoltam, milyen kedves len­ne, ha ezüstlakodalmunkat együtt ünnepelhetnénk meg. Semmiképpen sem érthető azonban, hogy milyen okból kell cigarettáznia egy 15 éves fiúnak. Fiatalkorú nemzedékünk számos hiányosságának egyike ez a prob­léma. A kérdés voltaképpen jövendő nemzedékünk egészségének kérdése. Végezetül pedig: talán érdemes arra gondolni, hogy a 15 éves Morris Beatzold mindenképpen igazolhatat­lan cigaretta szenvedélye, számos ember huszonhat órai munkájába és munkabérébe került. A cigaretta rendkívül olcsó Amerikában, ámbár, az orvosi vélemények birtokában kétséges, hogy annyit is megér-e, amennyit fizetünk érte. Annyi azonban bi­zonyos, hogy — ennyit nem ér meg. Mentőosztagok idejét és munkabérét, 192 millió ember huszonhat órai aggódását — semmiesetre sem ér meg a cigaretta. MESTERSÉGESEN SZÍTJÁK AZ AMERIKAÉLLENESSÉGET BUDAPEST (FEC) — Me­gint nyíltan jelentkezik a mes: terségesen szított Amerika­­gyülölet a magyar sajtóban és rádiában. Az Élet és Iroda­lom első oldalán egy bizonyos Faragó Vilmos bevallja, hogy egykor cégtáblának használ­ták katonai éleslövészeten Uncle Sam figuráját: “Ha jól emlékszem, a fe­jén, a nyakán és a vállán ta­láltam el Uncle Sam-et. A raj minden tagja háromszor lőhe­tett rá, 48 mintájú puskával. Csillagos-sávos cilinderével, zsakettjével és kecskeszakál­­lával hetykén álldogált a cél­­domb előtt, ha találat érte, épp csak megrezdiilt, furnér: lemez testén szinte akadályta­lanul röppent át a lövedék. Akkoriban egyébként gyakran találkoztam Uncle Sam-mel. A rajzos karikatuIákon hol dol­­lárkötegekkel, hol atombom­bákkal hadonászott, hol meg vérebeket vezetett pórázon. A felvonulásoknak is elmeradha­­tatlan szereplője volt; egy transzparensen hatalmas ököl csapott a fejére, az öklön ma­gyarázó szöveg: “Moravcsik brigád 259%”. “Ha valaki akkor megkér­dezi, hogyan is állok ezzel az Uncle Sam-mel, s én nem fé­lek az őszinte válaszadástól, valami olyasmit mondok ne­ki : Természetesen utálom ellenség. De nagyon zavar, hogy ehhez képest nem isme­rem eléggé. Azt a társadalmi közeget, amelynek ő a szimbó­luma, azt nem ismerem. Az amerikai társadalmat. Meg az érveket, amelyekkel Uncle Sam ezt a társadalmat meg­győzi vagy elnémítja. Ha úgy tetszik:emberi indítékait neip ismerem. Kellene pedig ismer­nem őket, legyenek bármily hazugok, különben csak utá­lom ezt az Uncle Sam-et, ezt a kecskeszakállu általánossá­got, ezt a furnérlemezből ké­szült Samu bácsit, de nem tu­dom igazán gyűlölni. “Mindez az ötvenes évek elején volt. Azóta sok köny­vet olvastam, sok filmet és színdarabot láttam a mai Amerikáról. Azóta kibontako­zott előttem egy ijesztően el­­sivárosodó világ. Azóta meg­tanultam gyűlölni Uncle Sam­­et, mert katonáinak arcáról, akik rágógumit köpnek elém a suttgarti vagy a heidelber­­gi pályaudvaron, leolvastam, hogy habozás nélkül elpusztí­tanának mindent, amit húsz év alatt oly keservesen alkot­tunk, hiszen nem is tudnák, hogy mit cselekszenek.” “Gyűlölöm Uncle Sam-et, mert odaállt a sajtótudósitók elé és bejelentette, hogy újabb ötvenezer fiút küldenek Vietnamba. A magyar rádió lentést az amerikai érdekek­ről szóló szokásos frázisokkal indokolta meg. E jobb sorsra érdemes fiuk gyilkolni és meg­halni mennek Vietnamba, s ez azért is lehetséges, mert ha megkérdeznénk tőlük: miért gyilkolnak és miért halnak meg? — legjobb esetben is csak Uncle Sam szokásos frá­zisaival tudnának válaszolni.” HOLLAND AJÁNLAT UNITE DNATIONIS — Hol­landia 600 holland Marine ka­tonát ajánlott fel az Egye­sült Nemzetek Szervezetének békefenntartó hadseregébe. HALLOTTA... . . . hogy Goethe, a német köl­tőfejedelem, hét éves korá­ban már jól értett hat nyel­ven: német, angol, francia, olasz, görög és latin . .. 2i2 éves korában Götz von Bér lichingeri cimü szindarabjá val országos hírre tett szert.. 25 éves korában már világ szerte ismert költő, iró, filo zófus, természetbúvár volt.. könnyű “tolla” volt, néha egy nap alatt három-négy verset irt, olykor egy tucatot is. Uncle Sam-et. Ő az első számukommentátora szerint e beje- sebesült. PEKING VÁDJA PEKING — Vörös Kina ál­lítása szerint indiai fegyveres egységek kínai katonákra tü­zeltek a sikkimi határterüle­ten és egy kinai katona meg-in a fret? wash still wet? buy an electric dryer! Ne szenvedjen vereséget az időjárástól. Szárítsa a kimosott dolgokat a modern, könnyű, gondtalan módon — egy villamos szárítógéppel. Egy ilyen száritógép habosra szárítja az egész mosást alig 45 perc alatt, bármilyen időben. Időt, piunkát takaríthat meg és aggodalomtól kiméli meg magát. Vegyen egy villamos szárítógépet ismerős szaküzletében s táncos könnyedséggel fejezheti be a nagymosást! PUBLIC SERVICE ELECTRIC ANC GAS COMPANY TAXPAYING SERVANT OF A GREAT STATE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents