Bethlehemi Hiradó, 1964. július-december (42. évfolyam, 27-53. szám)
1964-09-17 / 38. szám
6. OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ Thursday, September 17, 1964 t vőjéről s a Social Security biztosítás csak kiegészítője az ön-gondoskodásnak. | 2. A iSöcial-Security szinte ráneveli az enbereket a ráadás jellegű tgyéb biztosításokra és megtakarításokra. Ez az az a kp, amelyre minden más gondoskodást építenek. 3. A Socicl S. biztosítás az alap vállalati biztosításokra is, amelyek már billiós méreteket öltenek több ipari és üzleti ágban, Köztudomású, hogy az újabban elsősorban a jövő biztonságra irányuld kollektiv szerződésekben ar , uniók a Social Security nyugdijaknak megtoldását követelik és harcoják ki; a Social Security ryugdij összege minden számításban benne van. Nem lehet tehát azt ál; litani, hogy a kötelező Social ; Security biitositás háttérbe 1 szorítaná a privát biztosítást 4. Ha nem lenne Social Security biztosítás, milliókat kénytelen lenne az állam, i megye, a város — az adófizető lakosság! — szegénysegélyben részesiteni és a szegénysegélyezés, amely most körülbelül 2 billió dollárba kerül évente, 8—10 billió dollái évi kiadással terhelné meg i nemzet összességét. Ma 2.2 millió a szegénysegélyezésben részesülők száma, Social Security nélkül ez a szám 8 millióra nőne. 5. A sok millió esetben szegénysegélyezést helyettesitő Social Security biztosítás növeli az emberek önérzetét és biztonságérzetét, milliókat megóv a megaláztatástól, hogy könyöradományokért rideg hivatalnokokhoz kellene fordulniok. 6. Ami csekkeket visz ma a postás húsz millió embernek, az hamar a gazdasági élet vérkeringésébe jut, hiszen a legtöbben bevásárlásokra fordítják. A fogyasztás növelése maga után vonja a termelés növekedését és rendkívül fontos annak kiemelése, hogy a Social Security csekkek révén ily módon a termelés növeléséhez, a nemzet gazdasági erősbbitéséhez hozzájárulnak az öregek, a, nem-dolgozók, nem-keresők is. Képzeljük el, hogy máról holnapra elmaradnának a Social Security csekkek. Olyan gazdasági válság állna be, amilyenre nem volt példa sem a 30-as évek depressziójában, sem azelőtt soha. ARANY ÉBER! MÁSIK OLDALA Az an^ol tankhajó Esso Norvay kigyulladt a tonferen Aden, Arábia előtt. A képet a H. M. S. Anzióról készítették, mely megmentette az égő hajó személyzetét. önkéntes Social Security biztosítás jobb lenne? WASHINGTON — Goldwater szén., aki hévvel rohan novemberi bukása elé, nem az első, de nem is az utolsó azok sorában, akik úgy vélekednek, hogy a Social Security biztosítás rendje, mert a kötelező részvételen alakul, ellentétben van az amerikai szabad gazdálkodás szellemével. A kötelező társadalmi biztosítás ellenzői eddig csak halkan hallatták szavukat, tudva azt, hogy ez pusztáiban elhangzó szó. Mégis most, mikor a nemzeti politikai szervezet mégmagasabb állására pályázik Goldwater. a halk szó automatikusan hangos szóvá erősödött és ezért most foglalkozni kell a kérdéssel: mi jobb, a kötelező, vagy az önkéntes társadalmi biztosítás? A republikánus elnökjelölt igy fogalmazta meg egy év:vel ezelőtt elvi álláspontját: ::A Social Security legyen ön.kér.tos .Akinek tetszik, fogadja el és aki nem fogadja el, az maga tud magáról gondoskodni.” Azóta valamennyire * k gyengítette ily szózatát, de ez nem fontos, most nem Goldwater szenátorral vitázunk, hanem a kérdés érdemét vizsgáljuk. Ma 75 millió ' dolgozó férfi és nő és 5.3 millió munkaadó fizet biztosítási dijat — Social Security adót — és körülbelül 20 millió azoknak a száma, akik nyugdijat, hozzátartozó járadéko. kát, munkaképtelenségi jára’ dákot kapnak a Social Security alapból. Amiről tehát itt szó van, az általános, nagy nemzeti érdek, csaknem minden egyes amerikai családot érint. A kérdés alapos elemzés? feltétlen szükségesség. s{: Akik az önkéntes biztosítás mellett kardoskodnak, j miért teszik ezt? Mivel indoj koljálk meg állásfoglalásukat? j Fő érveik — melyek részben j nagyonis helytállók — a kö: vetkezők: .1. A mostani kötelező Social Security rendszer súlyosan megterheli a fiatalabb dolgozóikat, viszont au őre- l gebbeknek olyan előnyöket , juttat, amelyet ezek egyálta-, Ián nem érdemeltek ki. Egy j most nyugalomba vonuló házaspár legfeljebb 3516 dollár Sec:; 1 Security adót fizetett be és ezzel jogot nyert 32,000 dollárnyi juttatásokra. Csaknem tizszerannyit vesz ki, 'mint amennyit beadott. Honnan ered a különbözet? A ^ fiatalabb dolgo:jók befizetéseiből, amelyekre munkaadóik mindenkor rádupláztak. 2. A nyugdijak és egyéb juttatások a nagyobb jövedelmű dolgozók millióinak nem nyújtanak eleget, mert az, évi 4300 dolláron felüli kereset számításon kívül marad. 3,, A kötelező biztosítás rendszere megfosztja az em- i bérJket attól a lehetőségtől, hogy privát biztosítás utján, vagy más uton-módon maguk gondoskodjanak jövőjükről, lehetőségeik és szükségleteik , mértékében. 4. Az óhskiéiites Social Security rendszernek nagy előnye lenne, hogy mindenki oly módon gondoskodhatna jövőjéről, ahogyan jónak látja: belépne a Social Security biztosításba, vagy privát biztosítást venne ki, vagy megtakarításait bankba tenné, vagy részvényeket, bondokat vásárolna. Ily módon mindenki maga vállalná a felelősséget a jövőjéért, nem hárítaná azt át a kormányra. * * * * Ezeket az érveket sokszor , latolgatták, komolyan elemezték politikusok, törvényhozók, az ipari és üzleti érdekeltség képviselői, hivatalos és privát szakértők és nagyjában a következő nézet kristályosodott ki: Ha a 1: íkosság millióinak szabad választására lenne bízva, hogy a S. Security biztosításban részt alkarnak-e venni vagy sem, az egész Soj cial Security rendszer össze- i cmlera, mindenki kárt szenvedne s a legnagyobb károsodás éppen azokat érné, akiknek a Social Security juttatásokra legnagyobb szükségük lenne. A Social Security hivatal St a t i sztikusai ‘kiszámították, hogy mi lenne a következménye az önkéntes biztositás rendjére való áttérésnek, íme- A 30 éven aluli biztosítottaknak 15 százaléka kilépne s ez a jövő évben már egy és fél billió dollár bevétel hiányt idézne elő. 1968- brn a Social Security alapnak 18.8 billió dollár vagyonállománya lenne, mig a mai rendszer mellett ez a vagyon, ez a tartalék 27.5 billió dollárt tenne ki. 1988-ban, amikor a most 40-es éveikben levő’ dolgozók elérkeznének a nyugalomba vonulási korhoz, a Social Security alap csődbe jutna, ,a biztosítottak befizetései elvesznének. Persze ha 15 százaléknál többen ugranának ki a Social Security biztosításból, a csőd még korábban következne be. Ez áz cka annak, hogy az. önkéntes Social Security biz-1 tositásról mindeddig csak beszéltek, okoskodtak, vitatkoztak, e — azt még sehol nem vezették be. Miint ahogy elképzelhetetlen a mai világban önkéntes tűzoltóság a nagyobb városokban, önkéntes rendőrség és elképzelhetetlen a kötelező katonai szolgálat vagy a kötelező iskoláztatás eltörlése. ^ ■{! ^ A kötelező Social Security biztosítási rendszer mellett szólnak a következő fontos tények: 1. A Social Security biztosítás egyáltalán nem hozza ^ az embereket kisértésbe, hogy jövőjüket, hogy úgy mondjuk, a kormány nyaká! ba akasszák. Millió és millió j dolgozó és kereső ember rendszeresen megtakarít j a, jövedelmezően befekteti keresetének egy részét, privát biztosítást is kivesz és ilyképpen igenis maga gondoskodik jő-WASHINGTON — Az amerikai munkásságnak sohasem volt olyan fényes aranykora, mint most. Ezt bátran meg lehet á’ lapítani, ha eltekin tünk, először attól, hogy az aranyásóból vajmi kevés hull a nrm-szervezott munkások mii Tóira és, másodszor, ha szánd'kosán ve*v. gondatlanságból szem ’elc'l tévesztjük a munkanélküliek sehogy sem gyérütő táborát. És ha nem ijedünk meg az automatikus gépek hallgatag hadának ostromától . . . Augusztusiban a gyáriparban a nagy uniók vadászterületén — a heti átlagos munkabér 103 dollárral rekordmagasságba tört. A munkában állók összes száma 72.1 millióra nőtt s egy év óta a gyáriparban 275,000 uj munkalehetőség nyílt meg. Ennek ellenére a munkanéküliek száma a rendelkezésre álló munkásnépesség 5.1 százalékára növekedett. Sztrájkok és a velejáró jövedelem kiesések alig haladták meg bármely háboruutámi év bérveszteségeit. Annak ellenére, hogy az általános kép ilyen kedvező, a munkásmozgalomban a hangulat nem zavaratlanul derűs. Az automata gépek előnyomulása újabb munkamélkü'licéget okoz, örökösen fenyeget egyik-másik amugyis hanj' állásban levő iparban, elsősorban a szén- és szállítási iparban. Rontja a munkapiac helyzetét a fiatalok folytonos beáramlása is. A már is túlzsúfolt piacon az újonnan jelentkező fiatalok számára nehéz helyet biztosítani és ezeknek 15 százaléka ma munka nélkül van. Az automatikus gépek a helyzetet még csak tovább ronthatják. A szervezett munkásság vezetőségeiben valami hiba van, talán a vezérek öregedése okából. Tény az, hogy csak nagyon kis mértékben sikerül az úgynevezett fehér gallérosok beszervezése és főleg ennek a mulasztásnak következménye az, hogy az unió tagok száma csak kevéssel nő egy két év óta és 22,2 százai'l'tkál miág ma is e’imarad a múlt évi 25.2 százallekos létszám mögött. Ezek a százalékszámck mutatják, hogy az amerikai munkásságnak csak negyedrésze volt uniókban tavaly és még kisebb része van szervezve jelenleg. Nem csoda, hogy az arany ér m másik oldalát lesve figyelő munkások már nem első'sorbrh több bért, hanem több jövő biztonságot óhajtrr.ak s az újabb kollektiv alkudozások során a szenionbás, a korábbi nyugdíjas kor, a nagyobb penzió a fő követelések. mig korábbi években a magasabb béreiken volt a hangsúly. Éppen a napokban a bányamunkások uniójának konvencióján egy rebellis csoport' dühösen támadta a John L. Lewis székiében ülő Tony Boyle elnököt, amiért az uj kollektiv szerződésben a kerriényszén bányászoknak elsősorban béremelést és csak másodsorban fcíkozott jobb biztonságot harcolt ki. Emlékezzünk arra, hogy még néhány éwe ezelőtt, amikor az automobilipari unió vezetősége magasabb munkabér helyett magasabb nyugdíj követelését hangsúlyozta, az unió tagsága viharosan lehurrogta vezéreit', azzal a jelszóval, hogy több pénz az ember kezében jobb, mint magasabb nyugdijesekk Ígérete és reménysége. A biztonság elsőbbsége uralja az újabb kollektiv alkudozásokat. A minap az Arnrtour húsfeldolgozó vállalatnál létrejött kollektiv szerződésnek egyik pontja úgy szól, hegy íz ok a munkások, akiknek munkáját automatikus gép pusztán pár gombnyomásra redukálja, az addigi munkabért kapják; amit nem holmi gombnyomásért, hanem nehéz produkcióért kaptak. Egy Ford unió lokálban kőé kérdezés utján megállapítást nyert, hogy a 15 fontos kérdés közül első helyen szerepelt a jobb nyugdij és a 13-ik helyré szorult a magasabb bér követelése. A 23 éves Monica Campbell. a 25 éves Denny Digginssel kötött házassága után Londonban, igyekszik a dudán lejátszani a nászindulót. Az olvasó ir meguouuan, na egy orara ma,s veszi fel a telefont, vagy egy szürke hétköznapon üres a szék a szerkesztő asztala előtt. Székely Izsó ott volt fél évszázad óta minden jelentős magyar eseménynél: a Kossuth-szobor eszméjének születéséné:!, megvalósulásánál, s egyesületek alakulásánál, bukásánál, átszervezésénél, háborús világesemények fergetegében, családi ünnepségek intim öregeinél, az idegennyelvű hirlapirás útvesztőjében — éjszaka és nappal. Nincsen ma se születés- se névnap. De miért kellene pirosbetüs ünnep ahhoz, hogy az olvasó köszönthesse a krónikást ? S ha ünnep is lenne ... vájjon saját lapja Írhatna arról, hogy egy órára “check-up”-ra ment a lap munkatársa ? Nem! És ime, kérem, itt van az olvasó joga: hétköznapunk szivdobbanása, együttérzése, aggódása. Úgy érzem jogunk volt — minden jubeliumi alkalom nélkül — hangot adni ennek ... Mivel az iowai demokraták elfelejtették hivatalosan hitelesíteni Johnson elnök és Humphrey szenátor nevét, a nevek elmaradtak az állam választási listájáról és lehet, hogy az iowai-aknak be kell irniok jelöltjeik nevét. y , J - ^ ! elhasználódása, igenybevetelünk, önhajszolásunk tempója sokkal erősebb, mint az öreg Európában. * * * A pénteki szám kifogyott az újságosnál. Ilyenkor az ember beszól a Népszavához, a 80-as utcába, a magyar negyedbe és kéri a hiányzó példányt. Ezúttal Homoki Erzsébet vette fel a telefont, kitünően keverve az angolt a magyarral (a szöveg zengzetes nyelvünkön, számok-cimek angolul). Izsó bácsi nem volt a szerkesztőségben. Igen, itt kellett volna kezdeni a történetet! Székely Izsó — ezt a vidéki olvasóknak említem — a newyorki szerkesztőség vezetője emberemlékezet óta. Úgy hiszem, kétszer is megszolgálta a nyugdíj korhatárt — de azért még mindig ott található minden magyar ünnepségen, s a szerkesztőségi asztalnál is. A mai hétköznapon helyettese felel a telefonhívásra. — Izsó bácsi “csekappon” van. Az öreg szivet néha meg kell nézetni a doktorral. Azt az öreg szivet, amely az olvasót szolgálja túl a szerkesztőségi órákon, túl a vasár- és ünnepnapokon, s messze túl a nyugdíjkorhatáron. Érettem és éretted, a magyar olvasóért. Merthát az olvasónak is van szive. Mely New Yorkból, Gyimesy Kásás Ernő kiváló, világszerte' ismert festőművésztől, a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége elnökétől kaptuk a következő kedves írást: Az olvasó jogán Írok. Igen kérem, az olvasónak is van# j nak jogai. Nemcsak olvasni, kritizálni, hirdetni, előfizetni, hanem írni is. Az olvasó jogán tehát szabadjon nekem is megszólalni. Apám egy erdélyi kisvárosban volt kereskedő. Sok gyerek volt a tanítói háznál, igy aztán kereskedő-inasnak adták. Ahol tanonokodta a 4 esztendőt, ott lett segéd, aztán tulajdonos. Több mint 4 évtizeden át. Mikor a huszas évek végén Amerikából hazalátogattam, sétára vitt. — Kortársait mutatta végig. Legtöbbjük a főtéren sétált napi egy-két órát, a többiek 40—42 évi szolgálat után a családi ház erkélyén olvastak, pipázgattak, merthát nem volt még rádió, TV ... “Tudod ezek mit csinálnak? — mutatott a 60-—65 éves nyugdíjasokra. — Várják a halált. Elmondják, itt fáj, ott fáj, kinek mi segít, de az életük további értelme a hivatalos nyugdíj-korhatárral megszűnt. Nálunk nincs nyugdíj, nincs korhatár. Megszoktam a kuncsaftokat, azok is engem, büntetés lenne, ha le kellene huzni a rollót. . .” A modern élet kijebb tolta az életkor határát. Még Arne-Eyv viüanypóznára “mászott fel” a 21 éves Marline Bowman kocsija. A lányt épkézláb állapotban mentették ki a kocsiból.
