Bethlehemi Hiradó, 1964. július-december (42. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-03 / 36. szám

Thursday, August 27, 1964 BETHLEHEMI H1R4DŐ 7. OLD At ’ LEHIGH VÖLGYI H1REKI A DEMOKRATA KÖR HAVI GYŰLÉSE A B-thkhemi Amerikai Magyar Demokrata Kör va­sárnap. szeptember 6án dél­után fél 3 órai kezdettel tart­ja havi gyűléséit a Magyar Házban. Fcr.ltos és sürgős ügyek kerülnek tárgyalásra, miket ezen a gyűlésen okvet­lenül el kell intézni. Éppen ezért a Kör vezetősége felké­ri a tagságot, hogy minél na­gyobb számban vegyen részt ezen a gyűlésen. HALÁLOZÁS KOLLÁR JÁNOSNÉ, 517 Po’lk street! lakos 80 éves ko­­rábr aug. 23-án meghalt. TeJ metése aug. 26-án ment vég­be a St. Joseph r. k. templom­ban megt artott ''gyászmisével a Holy Saviour temetőbe. Gyászolj Éic: férje, fia Rudolf, nővére cs, fivére az óhazában, egy unokája ás más hozzátar­tozói Mrs. Kollár 50 éven át volt bcthleh.mi lakos. | ÖZV. KOROSECZ JÓZSEF­­NÉ, szül. Pavel Irma, So. Lynn street! lakos, a Tom Bass Clothing Store alkalma­­! zettja 45 éves korában, aug. 24-én meghalt. Gyászolják { szülei: Pável Sándor és neje allertowni lakosok, valamint egy fia, Róbert (U. S. Army), két lánya: Zavar Gyuláné (Rochester, N. Y.) és Mary Ann Korosecz, egy fivére Emil. nővére Scholl Ferencné és más hozzátartozói. BERNÁTH ISTVÁN 76 ÉVES Bernáth István, aki 57 év­vel ezelőtt a Veszprém me­gyei Zirc községből vándorolt ki Amerikába és a Bethlehem környéki magyarság első te­lepülői között volt, a múlt héten ünnepelte 76-ik szüle­tésnapját. Barátai és ismerő­sei ez alkalomból szeretettel­jes j b'civánságokikal keresték fel. amelveikhez a Hiradó is csatlakozik. Betrr.áth honfitársunk kez­detben gyári munkás volt, majd apjával együtt farmot vásároltak, amelyen 11 éven át gazdálkodtak. Nősülése után visszakivánkozott a vá­rosi életbe és Bethleniemben, a 4-ik utcáiban fűszer- és új­ságárus üzletet nyitott, me­lyet 42 év óta vezet, vevőinek legnagyobb megelégedésére. Résztvett mindig a közérde­kű és testvérsegitő magyar ügyekben, nagy része volt an­nakidején a Rákóczi Egyesü­let helyi osztályának meg­szervezésében ,amely ma a Wm. Penn Egylethez tarto­zik), a Híradónak, a Lehigh völgy egyetlen magyar lapjá­nak pedig régi támogatója és megjelenése óta hűséges elő­fizetője . ELJEGYZÉS Nagy F. István, Johnson Ci­ty* N. Y.-i lakos és neje leá­nyát, Diannlát eljegyezte Ri­chard J. Bishop, Binghamton, N. Y.-i lakos, Joseph G. Bi­shop és neje, Hilton St., beth­lehemi lákpsck fia. Az eskü­vőt novemberben fogják tar­tani. BETHLEHEMI MAGYAR EGYLETEK KALAUZA A Kapisztrán Szt. János ról elnevezett Rom. Kát Templomi és Betegsegély­­ző Egylet, Bethlehem, Pa-----O----­Alapítva 1905 julius 16-án Ismét felmerült a probléma: kivánatos-e a német eéyséé? Gyűléseit tartja minden hó­nap 3-ik vasárnapján a templom alatti üj helyiségben. Ha vala­mely tag megbetegszik, azonnal jelentsék a titkárnál: Stayer Já­­nosnénál, 1566 Cakland Street, Bethlehem, Pa. Tel.: 866-3605. (A nap pontosan megjelölendő, amikor a betegség kezdődött). Haláleseteket az elnöknél kell jelenteni. Ennek a vallásos egyletnek van gyermekosztálya is, ahol minden katolikus szülő a gyer­mekét (2 évestől 16 éves korig) csekély havi fizetés mellett biz­tosíthatja. A, felvételt a gyer­mekosztály ügykezelőjénél le­het kérni: Stayer Jánosné, 1566 Oakland St. Bethlehem, Pa. Tisztviselők: diszelnök: Ft. Re­­seterics József plébános; elnök: Barilovics Ferenc; alelnök: Kozó Istvánná, titkár: Stayer János­né; pénztáros: Kapusi F. Dávid (1021 Delaware Ave.); jegyző: Pénzes József; számvizsgálók: Tóth Márkus és Pénzes József; bizalmi férfiak; Ld. Lang István és Tóth Márkus; egyleti orvos: Dr. Kubek János. A Női Osztály ügykezelője Stayer Jánosné. _ 'jegyző: Kiss Jenőné. Kerületi szervező: Danes Fe­­- renc, aki az egyesület biztosuá­­saival kapcsolatos minden kér­désben készséggel áll aigy a ta­gok, mint a beállni szándékozók rendelkezésére. Irodájának ci­­>- me: 410 Adams St., Bethlehem, a Pa. Tel.: UN 8-4102. Az iroda i- hivatalos órákat tart minden 1 kedden és csütörtökön délelőtt i- 9-től délután 5-ig, szombaton­­t, ként délután 1 óráig. Az utóbbi hetek folyamán. Nyugaton és Keleten, ismét felmerült Németország egye­sítésének kérdése. Amikor julius elején Ro­bert Kennedy, amerikai igaz­ságügyminiszter beszédet mondott Varsóban, kijelen­tette: — Németország szétválasz­tása természetellenes és meg­érett a? idő a német egység­re. , A probléma természetesen felmerült Nyugat-Németor­­- szagban és a Szovjetunióban is. Ennek következménye volt sz. hogy szóbakerült egy esetleges személyes találko­zás Bonnban Kruscsev és Er­hard, nyugatnémet kancellár között . Nem szabad azonban elfe­ledkeznünk arról, hogy a nyu­gati országokban egyre nö­vekszik azoknak a száma, kik úgy vélik: Németország egye­sítésének kérdése igazában véve egyáltalán nem sürgős. Ezek azzal érvelnek, hogy a szétválasztott Németország mindkét része túlélte az el­múlt húsz évet és valójában semmi oka annak, hogy ezen a már megszokott állapoton változtassunk. — Németországot voltakép­pen a hitleri zsarnokság sza­kította két táborra és semmi oka annak, hogy a nyugati civilizált népek sürgősen ösz­­szekovácsolják a német bi­rodalmat — érvelnek azok, akik nem tartják a német egy­séget égető problémának. Az egységet ellenzők továb­bi érvelése a következő: A nyugati világ egyéb­ként sem tartozik semmivel sem Németországnak, amely könyörtelenül ki akarta irtani a nyugati civilizált népeket a második világháború folya­mán. Egyébként is: nem lehet kétség affelől, hogy a Szov­jetunió soha sem fog bele­egyezni Németország demok­ratikus alapon történő egye­sítésébe. “•— A politika művészete az, hogy figyelembevéve a ténye­ket, elérjük az elérhető! Né­metország egyesítése azon­ban nem érhető él. Éppen ezért, próbáljunk minél köz­vetlenebb kapcsolatot terem­teni Európa nyugati és keleti része között s ilyképpen eny­hítsük a nemzetközi légkör feszültségét. Ez minden, amit — a realitások figyelembevé­telével — az adott helyzetben tehetünk. Az érveléssel szemben any­nyit mindenesetr meg kell je gyeznünk, hogy Németország jelenlegi szétválasztottsága a j Szovjetunió számára nem minden tekintetben előnyös. Jelenleg a Szovjetunió körül­belül 20 22 hadosztályt tart Keletnémetországban. Ennyi szükséges ahhoz, hogy az ottani orosz érdekelt­ségeket megvédjék. A szovjet kormány már célzást tett Ul­­brichtnak arra, hogy alkalonr adtán csökkenteni fogja,,.ke­letnémet hadosztályainak szá­mát. Az igazság azonban az, hogy a jelenlegi 22 szovjet hadosztályra, valamint a hét keletnémet hadosztályra múl­hatatlanul szükség van, ha Keletnémetország 17 millió­nyi lakosságát továbbra is kommunista járomban akar­ják tartani. A Szovjetunió helyzete Ke­letnémetországban a legke­­vésbbé sem mondható kedve­zőnek. Érdekes, hogy ennek a a helyzetnek kedvezőtlen vol­tát soha sem értették meg a nyugati hatalmak teljes egé­szében, valamint nem értet­te meg soha maga Nyugatné­metország sem. Kétségtelen, hogy ameddig Németország szétválasztott Berlinnek is szétválasztva kell maradnia. Nem könnyű kérdés arra felelni, hogy a szétválasztott Berlin, illetői leg, a város szétválasztott vol­ta, Nyugat, vagy Kelet szá­mára jelent-e nagyobb ve­szélyt? Nem lehet kétség viszont affelől, hogy mindaddig, míg Németország szét van választ­va, Európában nem lehet vég­leges és tartós béke. Naivitás volna azt képzelni, hogy az 56 milliós Nyugatnémetor­szág és a 17 millió keletnémet véglegesnek fogadja el hazá­ja ketté választottságát. Németország kettéosztott­­sága mindenekelőtt azt jelen­ti, hogy a Szovjetuniónak ál­landóan szemmel kell tartani nyugati határvonalát, holott minden erejét és -figyelmét kommunista Kína felé kelle­ne fordítania, amelynek terü­leti követelései most már egé­szen nyíltak. Németország kettéosztott­­sága a Nyugat számára azt je­lenti, hogy a kettéválasztott Németország sohasem tölthe­ti be az összekötő hid szere­pét Kelet és Nyugat között, holott ez mindenesetre kívá­natos volna. Egy egyesült Németország .-.ulturálisan és gazdaságilag a Nyugathoz tartoznék, ugyan akkor azonban szoros kapcso­latban állhatna Kelct-Európá­­val. Az elmúlt húsz év folya­mán a német kérdésben érde­kelt mindegyik ország kifej­lesztette saját álláspontját a német egység problémájával kapcsolatban. Amerika mindenekelőtt egy gazdaságilag független, megbízható és szilárd Nyugat Németországot akart látni, azután pedig fel akarta fegy­verezni. Ez a kívánság két­ségtelenül még jobban szét­választotta egymástól a két Németországot, sőt, szétvá­lasztotta egymástól Nyugatot és Keletet is. Alighanem hiba volt, hogy az amerikai diplomácia nem használta fel kellőképpen a NATO nukleáris hadosztál­lyal való ellátásának kérdé­sét. Egy ilyen nukleáris had­osztály értéke Európában leg­alábbis kétes, viszont való­színűleg el lehetett volna ér­ái bizonyos szovjet engedmé­nyeket, tekintettel arra, hogy a Szovjetuniót semmi sem nyugtalanítja jobban, mintha Nyugatnémetország nukleá­ris fegyvereikhez jut. Az angol álláspont általá­ban követte az amerikai álláspontot a német kérdés­ben. Amióta de Gaulle hatalom­ra került, Franciaország a leg­csekélyebb érdeklődést sem mutatja a német egység kér­désében. A magyarázat alig­hanem az, hogy de Gaulle úgy érzi: könnyebben tud sgyüttmüiködni az európai egységterv megvalósításában egy már ismert és demokrati­kus Nyugatnémetországgal, mint egy ismeretlen Német­országgal esetleges egyesítés után. v A Szovjetunió Kelet-Német­­országgal kapcsolatos állás­pontja könnyen és egysze­rűen megmagyarázható. A második világháború után a Szovjetunió kezdetben arra gondolt, hogy egész Németor­szágot boilsevizálja. Amikor azonban a Nyugat erősen meg vétette a lábát Nyugat-Né­­metországban, a Szovjetunió már csak Kelet-Németország teljes bolsevizálására töreke­dett. Tárgyilagos megfigyelők szerint a Moszkva-Peking el­lentét végleges kiéleződése valószínűleg hajlékonyabbá teszi majd Kruscsevet a né-William Penn Fraternális Egyesület Bethlehemi 98-ik Fiókja-----o----­Alakult 1908 augusztus 10-én ------o----­Tisztviselők: Géza Lang, 2006 Michael St., alelnök: Béla Rich­ter, titkár: Ifj. Lang István, 1066 Delaware Ave. Tel.: UN 8-0140. ellenőr és jegyző: Demkó Gyu­la, számvizsgálók: Simon Károly és Id. Lang István. A Női osztály tisztviselői: el­nök: Sülé Sándorné .alelnök: Birkás Gyuláné, titkár: Kiss Je­nöné, ellenőr: Dömötör Lajosné, Az Amerikai Magyar Református Egyesület Bethlehemi 5. Osztálya a volt bethlehemi 90. számú és 373. számú osztályok egyesítésé­vel e két régebbi osztály tagjai­nak érdeke4, egységes kezelésben szolgálja és mindenfajta élet-, betegség- és kórházi biztosítási (egyéni vagy családi) kötvényei­vel a legjobb biztosítási lehetősé­geket nyújtja. Az Evans Street 1016-20 szám alatti egyesületi székházban a hivatalos óráK változatlanul szerdán,-csütörtökön és pénteken vannak este 6 órától 8-ig. 1 hiva­talos órák alatt az iroda az egye­sület, valamint a bethlehemi ma­gyarság minden tagjának ren­delkezésére áll, közismerten gyors, pontos és előzékeny szol­gálataival. gyár Házban (3rd- és Evans St.) Tisztviselők: elnök: Demkó S. Gyula; alelnök: Simon Károly: titkár: Demkó S. Gyula (708 í Broadway, Bethlehem, Pa. Tel.: 867-3383); jegyző: Edraney Ist­ván; pénztáros: Varga János; el­lenőrök: Molnár György és Ju­lias István; trusteek: ld. Lang István, Martin Monack, Richter Béla, Messics Lajos, Kiss Jenó es és Kulcsár István. A Női Osztály tisztviselői: el­nök: Mrs. Rose Babos (754 Wyandotte St. Telefon: 868-9170; alelnök: Mrs. Lena Kovács; tit­kár: Mrs. Valeria Kovács; pénz­táros: Mrs. Jenő Kiss; jegyző: Mrs. Julius Birkás; számvizsgá­ló: Mrs. Louis Dömötör; trus­teek: Mrs. Rose Juhasz, Mrs. Louis Török, Mrs. Joseph Rose­­man, Mrs. Andrew Magyar és Mrs. Emma Racz. Jogtanácsos: Edward Ruyak. fy József, Tóth János, Upik Ká- I roly, Stayer József és Krajcsics 'József, ellenőrök: Rózsás János, Dudás Viktor és Horváth István, vigalmi bizottság: Török István és Horváth István. Az egyesület gyűléseit min­den hónap 3-ik keddjén tartja. Magyar Munkás Jóléti önképző Egylet 1110-12 Easl Third Street. Bethlehem, Pa. (Alakult: 1917 november 17-én) Bethlehemi Amerikai Magyar Demokrata Kör-----o----­A Kör célja: egységbe tömö­ríteni a Magyarországról ide­vándorolt amerikai polgárokat és polgárosodni óhajtókat, hogy igy minél jobban megismerhes­sék az amerikai törvényeket és szokásokat s ezáltal polgári jo­gaik és kötelességeik teljes tu­datában és gyakorlásával minél jobb és hasznosabb tagjai lehes­senek úgy a helyi, mint az álla­mi és nemzeti közéletnek. A Kör gyűléseit tartja minden hónap első vasárnapján délután 2:30 órakor a bethlehemi Ma­A Bethlehemi Első Magy. Dal- és önképző Egylet-----o-----511 Atlantic St., Bethlehem, Pa. Telefon: UN 6-9451 ------o----­Alapítva 1905-ben ----—o-----Az Egylet célja: egyrészt a magyar nyelv és kultúra meg­őrzése, a nemzeti öntudat fenn­tartása, a testvéri összetartozás j ébrentartása és ápolása; más­­j részt segPeni honfitársainkat az uj haza életébe beleilleszkedni. A cél’ elérése érdekében az Egylet ingyenes könyvtárt tart fenn, társas kirándulásokat, táncmulatságokat, piknikeket és előadásokat rendez. Az Egylet 1957 óta a magyar sport támogatására otthont ad a Hungarian Liberty Sport Club­nak. Tisztviselők: elnÖK: Fejes Sán­dor, alelnök. Jászfy József, tit­kár: Mikisits Ferenc, jegyző: Stayer József, pénztárnok: Tóth János, házkezelő bizottság: Jász-Az Egylet célja: egy segély­alap fenntartása, melyből a ta­gok után annyi dollár temetke­­j zési segélyt fizetni, ahány jótál­ló tagja van az egyletnek. Célja továbbá: minden jótékonysági intézmény gyűjtési akcióját tá­mogatni és mindenkori célja: a magyarságot összetartani és úgy a fogadott hazánk, mint szülőha­zánk iránti mélységes szeretetet ápolni. Tisztelni fogadott ha­zánk törvényeit és ápolni de­mokratikus hagyományait. A tagsági clij é.ente $5. Egy évi tagság után a női tagok szü­­| lési segélyre jogosultak. Az Egy­let tagja lehet minden fizikailag és szellemileg egészséges férfi és nő, vallási és politikai különbség nélkül. Pártoló tagok évi 1 dol­lár tagsági dijat fizetnek. Az Egylet minden ingó és ingatlan vagyona a temetkezési segélyala­pot fizető (jótálló) tagok közös tulajdonát képezi. A tagok érkölcsi kötelessége a gyűléseken résztvenni, a Mun­kás Otthont támogatni és annak üzleti forgalmát elősegíteni. Az Egylet gyűléseit tartja min­den hónap első vasárnapján este 8 órakor a tulajdonát képező Magyar Munkás Otthonban, 1110-12 E. 3rd St., Bethlehem. Pa. TESTET-LELKET ÖL AZ ALKOHOL BUDAPEST. — A Népsza- kezeit be. Apám futás közben badságban a következő hir jelent meg ifjú Csernyik And­rás nyíregyházi lakos bűntet­téről; anyja védelmében, aka­rata ellenére megölte apját,1 idős Csernyik András 40 éves ! megrögzött alkoholistát. Erős 1 felindulásban elkövetett em­berölés miatt bűnvádi eljárás indult meg ellene. Ki volt itt bűnös és ki bü­­nösebb? A Magyar Nemzet; napilap egyik olvasója, K. I. — természetesen teljes név nélkül a lapban — megírta a véleményét: Az események megdöben­­tettek, és részvétet érzek a ré­szeges apa családja iránt. A dráma szerintem több, mint az apa bekövetkezett halála. Véleményem szerint, az apa évek alatt elkövetett cselek­ménye súlyosabb, mint a gye­rek törvénybe ütköző tette. Sajnálom ifjú Csernyik And­rást, aki most előzetes letar­tóztatásban van. A sajnálat abból ered, hogy magam is ilyen családapa áldozata let­tem. 1950-ben én már 19 éves vol­tam, amikor már nem tudtam nézni alkoholista apám csele­kedeteit — sokszor több napi távoliét után részegen haza­jövet anyámat ütlegelte, ré­mületbe ejtette az egész csa­ládot —, akkor én is lefog­tam apám kezét, s nem a bosszú, vagy a rosszindulat vezérelt, hanem anyám félté­se. Emlékszem, egy Ízben apá­mat én is letepertem a föld­re, de megütni nem mertem, holott sokkal erősebbnek érez­tem magam. Amikor ez meg­történt, megrémültem tettem­től: apámat tekertem a föld­re — és elszaladtam. Apám részegen, vasyillával tört utá­nam és csak a szerencsén mú­lott, hogy dráma nem kövei­met kérdésben és mindeneset­re elérkezett az deje annak, hogy a nyugati világ és maga Nyugat-Németország újabb kísérleteket tegyen a német egység megvalósitására. utánam vágta a vasvillát, én elestem, s a villa hegye a föld­be vágódott. Ha esetleg en­gem talál, akkor kit terhelt volna a felelősség? Vagy én kicsavarom apám kezéből a villát és dulakodás közben őt éri bántódás, ki a bűnös? Én akkor elhagytam a szü­lői házat, féltem az esetleges következményektől, otthagy­tam a brutális apámmal anyá­mat és két fiatalabb testvére­met. Tudom, cselekedetem nem volt helyes, kötelességem lett volna, hogy velük marad­jak és szembenézzek apámmal, mint ahogy az ifjú Csernyik András tette. Azóta évek teltek el, apám megváltozott, de mindennek nagy ára volt; a család szét­hullt. Az események emlékét még ma is magammal hor­dom, idegileg roncs vagyok, nem tudok szabadulni gyer­mekéveim emlékétől. Hiába tanulok ma már főiskolás va­gyok, nem iszom, megállóm a lelyemet a munkában, de még gy is egy elrontott élet van nögöttem, amely az alkohol nüve, s az apámtól ered. Hiszem, hogy a bíróság mél­­ányolja ifjú Csernyik András íelyzetét. Ha soraim, az életemhez tasonló körülmények között élnevelkedett ifjú Csernyik András további sorsának meg­adásához valamicskével hoz­­íájárulnának, akkor úgy ér­iem, saját lelki sebeim is ha­­narabb behegednek. HALLOTTA IÓ HA EZT IS TUDJUK... McKinley elnök elleni gyilkos merényletig valamennyi me­rényletnek. McKinley meg­gyilkolása óta Robert Todd Lincoln nem vett többé részt elnöki funkciókon. . . . hogy Robert Todd Lin- j coin, a mártírhalált halt el-; nők fia, tanúja volt apjának i meggyilkolásától kezdve a I TERJESSZE LAPUNKAT! KÉRDÉS: Hogyan került 1 a hires Mona Lisa festmény a párisi Louvre múzeumba? FLELET: I. Ferenc francia király 1517-ben a festményt megvásárolta a művésztől, Leonardo da Vincitől, 4000 arany forintot fizetett érte, ami körülbelül 300,000 mai dollárnak felel meg. Mona Li­sa azóta a francia királyok tulajdona lett, de 1793-ban, amikor a Louvre megnyílt a nyilvánosság számára, a titok-: zatos mosolyu hölgyet a mú­zeumnak ajándékozták. * $ * KÉRDÉS: Azt olvastuk, hogy Johnson elnök a szegény­ség elleni .küzdelem törvényét 70 pennával irta alá. Hogyan kell ezt érteni? FELELET: Régi elnöki szo­kás ez. Az elnök íróasztalán glédába sorakozva állnak a tollak s ő nevének minden egyes betűjét részben 2 vagy | több tollal írja le s adott eset­ben Johnson elnök ilymódon felhasznált 70 tollat aztán va­­amennyit ajándékba adta azoknak, akik a törvény alá­írásánál jelen voltak. * * * KÉRDÉS: Tudvalevő, hogy az Egyesült Államokban négy időzóna van. Úgy képzelné el az ember, hogy az egyes zó­nákat függőleges egyenes vo­nalak határolják el. De nem igy van, a zónahatárok cik­­cakosak. Miért? FELELET: Csakugyan az j egyenes vona lenne helyes, de j ettől el kellett tekinteni, fő­g azért, hogy a vasutak me­­íetrendjében ne álljanak be ;avarok, eltolódások.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents