Bethlehemi Hiradó, 1964. július-december (42. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-03 / 36. szám

J 6. OLDAL ma 11 i ■ , -Thursday September 3, 1964 MmiLEHFM» H Terjessze lapunkat AZ 1964-ES EV LEGNAGYOBB KÓLÁI ÉRETTSÉGI BOTRÁNYA PÁRIS. — Franciaország közoktatási minisztere, az 52 - éves Christian Fouchet és közvetlen alárendeltje, André Jarry csaknem egy órán ke.­­' resztül kiabáltak egymásra, mégpedig olyan hangerősség­gel, hogy a párnázott ajtók mit sem segítettek s a meg­szeppent tisztviselők jól ki­hallották a folyosóra. Amint Jarry elhagyta a mi­niszteri szobát, már nem volt a közoktatásügyi minisztéri­um vizsga-osztályának főnö­ke. Öthetes nyomozás után a .miniszter megtalálta a sze­mélyt, aki felelős volt azért , az átható érettségi-vizsga bot­rányért, amely alapjában ráz­ta meg az emberek bizalmát , a francia tanulmányi rend­szer utólérhetetlenségében. Az történt, hogy Marseille bárjaiban és kávéházaiban jú­niusban szigorúan titkos fi­lozófiai érettségi tételeket le­hetett vásárolni először 1500 frankért, majd később már 150 frankért. Amint a csalás nyilvános­ságra került, egész Francia­­országnak mintegy 60,000 fi­lozófiából érettségizettje, — reszketve várta a fejleménye­ket, hozzátartozóival együtt. Miután Franciaországban az érettségi vizsga mindenütt ugyanazon időben játszódik le és a nehéz, kidolgozandó tételeket Párisban a miniszté­riumban készítik el központi­lag az összes iskolák részére, / jogos volt a félelem, hogy minden ezévben érettségizett­nek meg kell ismételnie a vizs­gát uj tételekkel. A közoktatásügyi miniszté­­■■ rium gyorsan reagált. Először is elrendelték, hogy Marseille körzetében minden filozófiá­ból leérettségizettnek, akinek érettségi kalkulusa, az előző átlageredménytől eltért, —■ ugyanabból a tárgyból utóla­gos szóbeli vizsgát kell tennie. A népharag először Marseil­­te ellen fordult. A “Paris- Presse” párisi tömeglap jelen­tette; — Egész Marseille hi­bás. Nem akadt Marseilleben egyetlen érettségizendő sem, aki nem ismerte volna előre a tételt. Fouchet közoktatásügyi mi­niszter feljelentést tett “isme­retlen tettes” ellen, majd a ^’minisztériumból egy “bizalmi Wérfiut” küldött le Marseille­­>i be, a “diszkrét nyomozás le­folytatására. Később pedig felfüggesztette állásából, mi­nisztériumának azt a tisztvi­selőjét, aki a marseillei kör­zetért felelős. j Most már mindenki biztos volt benne, hogy az érettségi titkok kiszivárgása a marseil-, ; i lei helyi ellenőrző központban történt, abban a városban, melynek polgármestere Gas­ton Deferre szocialista és még hozzá Charles de Gaulle ellen­fele lesz a jövő évi elnökvá­lasztásokon. Miután azonban a rendőr­ség a diákok tucatjait kihall­gatta, mindinkább megerősö­dött a gyanú, hogy a szálak egyenesen nemcsak Parisba, I ségi vizsgákra rendőri, őrizet­tel, az egyes vidékekre és is­kolákba szállítják. Ezt a rend­szert annyira biztosnak tar­tották, hogy röviddel a bot- 1 rány kipattanása, előtt ,a j “Gandide” cimü párisi lap azt irta: — Csalás kizárva. Julius végén azután a szép 21 éves Daniele Maurel, a vizsga osztály egy tisztviselő­­nője bevallotta, hogy a vizs­gatételeket néhány érettségi­zendő barátjának Párisban el­árulta. Ezek egyike értesítet­te egy marseillesi iskolatárs­­nőjét, kinek bizalmas köréből az egyik érettségizendő fiatal­ember személyesen utazott Párisba, az értékes lelet átvé­telére. Ha kiderül, hogy a főváros nagyszámú diákja is ismerte előre az érettségi tételeket, lehetséges, hogy az egész ‘64- lehetséges, hogy az egész 1964-es francia érettségizőnak filozófiából újra le kell tennie a vizsgát, nem Mar­seille, hanem Páris hibájából. Fouchet közoktatásügyi mi­niszter nyomban visszahívta szabadságáról André Jarryt, a vizsga-osztály és az “áru­ló” Daniele Maurel főnökét és eltávolította a hivatalából. Az érdekes a dologban az, hogy a miniszter egyizben, még a júniusi érettségi vizs­gák előtt érdeklődött Jarry osztályfőnöknél a vizsgatéte­lek iránt s ez megtagadta fő­nökének a választ, azzal, hogy a tételeknek titokban kell maradniuk. hanem Fouchet minisztériu­­, mának vizsga-osztályába ve­zetnek. Ennek a vizsga-osztálynak i a szervezete egyedülálló pél­­| dája a francia kormányzat j központositó rendszerének. 90 személlyel ellátja a vizsgázta­­j fásokat és tanulmányi verse­nyeket Franciaország összes magasabb iskoláiban. S hogy a központilag kidol- 1 gozott vizsgatételek anyaga sohase szivároghassák ki, í Fouchet vizsgaosztálya jó de­­“ tektiv aprólékosságával egy csalhatatlan rendszert dolgo­­! zott ki. A tételek tárgyát kö­zépiskolai tanárok javasolják és ezeknek még legszűkebb családi körükben sem szabad még csak említést sem tenni erről. A tételeket lepecsételt borítékokban tartják páncél­­szekrényekben, mig az érett-PAPRIKA. LECSÓ, TENGERI PÓK... BUDAPEST A n cg ved ük olimpiai szereplésére készül Kurucz Antal, az olimpiko­nok szakácsa. Helsinki. Mel­bourne és Róma után most Tokióban káván hozzájárulni ahhoz, hogy valamennyi fér­fi és női versenyző jó erőn­létben legyen. A Royal Szál­ló 40 éves “chef”-je már két héttel ezelőtt megkapta a ren­dező bizottságtól az étkezé­sek teljes programját és az ezzel kapcsolatos tudnivaló­kat. — Talán most lesz a legne­hezebb dolgom, hiszen ezút­tal egyedül leszek, mint ma­gyar szakács — mondta. — A japámclk nemzetközi kony­hát biztositanak, amelyben az európai, az ázsiai és az amerikai sportolóik egyaránt megtalálják majd a nekik legjobban megfelelő ételeket. Közölték, hogy speciális ma­gyar ételeket is készithetünk amelyekhez minden anyagot biztositanak. Ennek ellenére mi mégis viszünk majd ma­gunkkal piros és zöldpaprikát, szalámit, lecsót, egy-két fű­szert. Megkaptuk a teljes ét­rendet, amelyben szerepel a többi között reggelire na­rancs- és ananászlé, tojás, zabpehely, sonka, kolbász, pi­rított kenyér, tej, kávé, ka­kaó, tea, jam, ebédre és va­csorára kétfajta leves, hal és húsételeik, sajtok, gyümöl csők, édességek. Található még a menükártyán tengeri p-'lk és tengeri rák is a kü­lönböző tengeri halak mel­lett. Magas jutalom DAR-ES-SALAAM, Tanga­nyika. Tanganyika és Zanzi­­bár egyesült köztársaság kor­mánya felszólította a lakossá­got, vegyen részt abban a ne­mes versenyben, hogy az uj ál­lamközösségnek, rövid, kife­jező és jólhangzó nevet adja­nak. A nyertes jutalom dija 25 dollár 50 cent, helyi pénz­ben. : f ÓHAZAI LEVÉL írja: NAGY LAJOS KÉRDÉS: Mi az oka és a viz és a mosatlan gyümölcs magyarázata annrk, hogy a fogyasztása volt. Akiikor még Szahara sivatagban nappal nem ismerhettek fel a két, ÚJRA ÁLL BUDAPEST DÍSZE: AZ "ERZSÉBET-HID" BUDAPEST. — Begyógyult a Duna utolsó sebe is, újra összeköti Pestet és Budát az Erzsébet-hid. A régi hidat a századfordulón hat évig épi­­tették s a második világhábo­dik az amerikai Talbot Cent­rale, valamint az amszterda­mi központi pályaudvar csar­nokának felépítése is. Ő tervezte az uj Erzsébet­­hidat; szépség és korszerűség Sávoy Pál mérnök, a hid tervezője, elsőnek megy át Pestről Budára. ruhán a visszavonuló fasiszta hadseregek katonája, Walter őrnagy egyetlen gombnyomás­sal döntötte hullámsirba. Könnyű rombolni, mennyi-, vei nehezebb építeni! — ezt tükrözi Sávoly Pál mérnök ar­ca, aki most az uj hid utolsó simításait ellenőrzi. A derűs kedélyű, őszülő tervező Buda­pest hídjainak orvosa, gyó­gyítója, életrekeltője. A bo­nyolult számítások, a merész­­ivü vonalak e világszerte is­mert komponistája teremtő fantáziájával nemcsak Ma­gyarországon, de — Ausztrá­liát kivéve minden kontinen­sen maradandó müveket alko­tott. Épített kábelhidat Indi­ában, völgyhidat Mexicoban, nyitható hidat Tien-Csinben, tervezett fordítható óriáshi­­dat Kairóban, Nilus-hidat He-I luánban és az ő nevéhez füző­párosult a két part fölött le­­helet-finoman átívelő acéltest­ben. — Az volta célom — mon­dotta a kiváíó hidtervező —, hogy az uj Erzsébet-hidat kor­szerűbb és teherbíróbb formá­ban épitsük újjá. Ezért nem; lánc, hanem kábel-kivitelben 1 készült, hiszen lánchidat már sehol a világon nem építenek, hacsak műemlék helyreállítá­sáról nincs szó. Az uj hid ke­vesebb anyagfelhasználás mellett nagyobb teherképes­­ségü, mint elődje volt. A régi hid 11,000 tonna acélból ké­szült, az uj 6,200 tonnát igé­nyelt. Teherbiróképessége —1 3200 tonna, vagyis tgyidőben több mint 300 vasúti teherva­gont gördíthetnének keresztül j rajta. A hatalmas súlyt 122 karvastagságu kábel tartja. 1 A gyönyörű hidtest 290 má­ért szel át pillér nélkül a viz felett, acéltestének teljes hossza pedig 380 méter. A ré­gi láncszerkezetü hid pálya­teste 11 méter széles volt, az uj ihidé több mint 18 méter. Jellemző egyébként a nagy munkára, hogy több mint 440 ezer szegecset kellett az acél­testbe verniük a hidépitök­­nek. Nagy szakértelmüket di­cséri, hogy a kábelektől a leg­utolsó ‘szegecsig — minden anyag a magyar ipar terméke. A romantikus Gellérthegy­nek támaszkodó gyönyörű hid korszerűségében a mai -ma gyár valóságot tükrözi. Nin­csenek rajta cifra kapuk, fe­lesleges cikornyás diszitések, simavonalu egyszerűségében is lenyűgözően merész és kor­szerű aoélóriás! Uj gyönyörű ékességé Budapestnek. Né­hány hét múlva, november kö­zepén már á forgalom is meg­indul Budapest legszebb hid­­ján. Sávoly Pált, üaf nagyszerű tervezőt még most iá naponta a hídon látjuk. Szániftásáit el­lenőrzi, az acél ^viselkedését” veti össze terveivel. S a hid mindenben őt igazolja. Úgy hajol, leng, lélegzik, ahogy az idős mester papírtékercsein előírta számára. Ideje na­gyobb részét azonban már új­ra tervező asztala mellett töl­ti : vezetésével ebben az évben 300 uj hidat terveznek a szak­emberek. elviselhetetlen a hősiég, éjjel pedig téli hideg dermeszti meg a vándort? FELELET: — A sivatagi éghajlatot az jellemzi, hogy csak kivételesen esik az- eső. Ezért állandó a szárazság. Derült égbolt alatt a nagyon, száraz és tiszta levegőben a be- és kisugárzás zavartala­nul érvényesülhet. A levegő ugyanis nem közvetlenül a napsugárzástól melegszik fel, hanem a talaj melegszik át, és ez melegíti föl a veile érint­kező levegőt. Ugyancsak a ta­laj hül le, és hüti le a vele érintkező levegőt. Mihelyt a napsugárzás megszűnik, azon­nal megindul a kisugárzás, a lehűlés, és e zaddig tart, amíg újra ki nem süt a Nap. Ezért van éppen napfelkelte előtt a legnagyobb hideg. ❖ * KÉRDÉS: — Igaz-e, hogy gyümölcsevés után ártalmas vizet inni? FELELET: — Nyáron a hasmenéssel járó betegségek száma megnő, és széles kör­ben elterjedt, régi tévhit az, hogy a gyümölcsevés után való vizivás okozhatja a has­menést, sőt vérhast. Ennek a vélekedésnek, amit sok szülő oly nagy igyekezettel magya­ráz gyermekének, sémimi tu­dományos alapja nincs. A gyümölcseik és a víz össze­férhetetlensége már csak azért sem képzelhető el, mert a gyümölcsök 80 száza­léka amúgy is viz, és a nép­szerű limonádé, málnaszörp, és a többi gyümölcslevek sem mások, mint gyümölcs és viz keverékei. Az orvosterténészek sze­rint a tévhit a múlt század­ban lezajlott sulyoá kolera­járványok idején keletkezett, amikor — például — az 1872 73-as járvány idején majd­nem félmillió ember lett be­teg, és csaknem fele meg is h: (;t. A kotlera kórokozóját akkor még nem ismerte az orvostudomány, ezért a be­tegség kialakulásának körül­ményeit megfigyelve próbál­ták megtalálni a kiváltó oko­kat. Ma már tudjuk, hogy a járvány fő forrása a fertőzött SZEPTEMRERI KALENDÁRIUM Szeptember 3, 1939 — Ang­lia és Franciaország ihadatü­­zennek Hitler Németországá­nak. — 1609 — Henray Hűd son angol tengerész, Hollan­dia szolgálatában, behajózott a folyóba, amely azóta az ő nevét viselő. Szept. 5. — 190 év előtt Phi­ladelphiában összeült az első Continental Congress. Szept. 7. — Labor Day, mely nap 70 év óta a kongresszus határozatából törvényes ün­nepnap. Szept. 8. — 300 év előtt Pe­ter Stuyvestant, New Ams­terdam holland kormányzója, feladta a várost és a holland önmagában is ható ártalom szerepét, harbm — kétség­telenül helyesen tapogatózva - a viz és a gyümölcs együt­tes fogyasztására gyanakod­tak. Koch Róbert azóta felfe­dezte a kolera-vibriót, és fel­ismert 'k a többi súlyos has­menéssel járó fertőző beteg­ség; a verb as, a tífusz és a pa­­ratifusz terjedési módját is, és kidolgozták az ellenük va­ló védekezés szabályait. A la­kosság azonban még nemze­dékről nemzedékre őrzi a té­ves védekezési módszer re­ceptjeit: a gyümölcs utáni vizivás tilalmát. Ennek az a kára hogy a gyümölcsevés utáni vizivás tilalma gyakran ráttsrbe szorítja a gyümöl­cseik megmosásának rendkí­vül fontos egészségügyi sza­bályát. Sokan a gyümölcsö­ket mosatlanul elfogyasztják, sőt gyermekeknek is kínál­ják, vagy csupán edényben mossák, pedig ennek tisztitó hatása a folyóvízben történő mosásnál lényegesen kisebb. A második szem gyümölcs­­snrmre ugyanis már rárajko­­dik az előzőről lemoáott szennyeződés. j Kétségtelen, hogy egyes gyümölcsök érzékeny embe­reknél fertőzés nélkül is elő­idézhetnek rövid ideig tartó hasmenést: van, aki a must­ra, mások a barackra, ismét mások a dinnyére érzéke­nyek. Legtöbbszer azonban az elfogyasztott gyümölcs mennyisége a döntő, és a bajt a gyomor túlterhelése okozza. Az ilyesféle enyhe hásmenés egy-két nap alatt nyomtala­nul gyógyul, és á bájt; okozó gyümölcs, illetőleg a túlter­helés biker ülésével többé nem is tár vissza. gyarmatot az angol tengeré­szeti túlerőnek s a város neve azóta: New York. i Szept. 12. — Winston Chur­chill és felesége 56-ik házas­sági évfordulója. Szept. 13__Az Alkotmány Hete első napja. Az Egyesült Államok alkotmányát 1787 szeptember 17-én írták alá Philadelphiában. Szept. 14. — A Vatikáni Zsi­nat uj ülésszakának megnyi- I tása. — New York városában megnyílnak az iskolák kapui. — 150 év előtt irta Francis Scott Key a Star Spangled Banner szövegét, melyet 1931- I ben a kongresszus az ameri­kai nemzeti himnusszá hirde­tett ki. Szept. 18. — 1705. Ezen a napon két kalózhajó matrózai elfoglalták New York városát, egy napon át ők voltak az urak a város kocsmáiban, raboltak, egy embert megöltek, többe­ket megsebesítettek, végül angol tüzérség elűzte őket. Szept. 22. — Az ősz kezde­te este 7:17-kor (nyári idő­számítás szerint 8:17-kor).— 1776 — Nathan Hale-t az an­golok felakasztották, az ame­rikaiak részére való kémkedés miatt. ANGOL MUNKÁSOK LONDON — A munkaügyi minisztérium közli: áprilisban az angol gyári munkások heti jövedelme 17 font volt átlago­san és ez rekord eredménynek tekinthető. A 60 éves Freida G. Bell, egy özvegyasszony a most megépített Baltimore-Washington Parkway-n áll és azt állitja, hogy az utépités során kis földjéből 3 akernyit kártalanitás nélkül kisajátítottak. Az özvegy vissza akarja perelni elvesztett földjét. KÉRDÉS: — Az érőben levő sző'oben,, gyümölcsös­ben sok kárt tesznek a dara­zsak, és a fürtöket; jócskán megdészmáljrik a rigók is. Mit tehetnének ellenük? FELELET: A rigók és a darazsak ellen nagyon nehéz megvédeni a szőlőt, és az egyéb gyümölcsöket. A rigó­kat nem szabad ;pusztítani, elleniük csak folytonos riasz­tással és madár ijesztőkkel vé­dekezhetünk. A darazsak ellen vannak ugyan szerek (Gézáról, Hun­gária Matador stb.) de ezeket nem szabad az érésben lévő vagy érett fürtökre szórni, il­letőleg permetezni mert a szőlő felveszi é szerek kelle­metlen szagát. Csökkenthet­jük a darázsikárt, ha megke­ressük és elpusztítjuk a kör­nyékért — Szomszédainkkal összefogva a darázsfészke­ket. Úgy is' gyórithetjük a számukat, hogy néhány jól érett fürt bogyót egy kissé szétnyemjuk, és a tőkék kö­zelében a 'földre helyezzük, behintve őket az említett idcgmérgdkkel. De irthatjuk még a darazst befőttesüve­­gekkel is: az üvegbe mézzel, cukorral, gyümölcshulladék­kal cd esi tett vizet töltünk (félig tele), azután papírral bekötözzük. és a papír köze-, pét ceruzával átbökjülk. Az igy elkészített üvegeket a tő­kék között elhelyezzük. A da­razsak a lyukon keresztül be­hatolnak az üvegbe, de onnan többé/ nem tudnak kijönni, 'öpköjdés közben beleesnek a clyadé-kba, és elpusztulnak. \ legjobb eredményt, akkor rjük el, ha a darazsakat ta­pasztól őszig irtjuk idegmé­­eggel kezelt különféle csa­­ekvár, stb.) kihelyezésével, akvás stb.) kihelyezésével, gy ritkul meg legjobban a zámulk. JÓ HA EZT IS TUDJUK

Next

/
Thumbnails
Contents