Bethlehemi Hiradó, 1964. július-december (42. évfolyam, 27-53. szám)

1964-12-10 / 50. szám

«. Or,HAÍJ BETHLEHEM! HÍRADÓ Thursday, December 10, 1964 SANTA-HIÁNY ORSZÁGSZERTE NEW YORK,..— Mikulás a neve Magyarhoniban a mi amerikai Santa Claus bácsink­nak s külcipbség nemcsak a névben van, han:m abban is, hogy miig az óhazában a Ka­rácsony elviláigiasitáisa ellené­re mindenütt szivesen mutat­kozik a gyerekeik közt, az üz­letekben a Mikulás, addig itt Santa Claus — pesti népide­mokratikus szóval — hiány­cikk lett. Santa-hiány van or- i szágszerte. Több oka van annak, hogy, a városokban lakók közt túl­nyomó többségben vannak | dolgozóik és keresők, de még a munkanélküliek is idegenked­nek a ' Sunta-szereptöl, egy­részt azért, mert ez nagyon rövid ideig tartó foglalkozás, másrészt azért, mert külön­leges kívánalmakat állítanak fel az üzletek. Van, aki nem szívesen ragaszt fehér kör­­szskállat az arcára, de még többen vannak, akik félnek a gyerekektől, főleg a rossz fi­uktól. Például, Harry H. Black aki Lake Placid, N. Y.-ban hat éven át játszotta Santa Cla­us szerepét, panaszolja, hogy egy öt éves fiú alaposan bele­rúgott a lábszárába, mert az előző év karácsonyán nem ka- i pott tőle villamos vonatot. Különleges követelmények: Kgy ohioi áruház alaposan szemügyre- vett hat Santa-je­­löltet s egyik sem felelt meg. Az egyiknek színtelen megje­lenése volt, a másiknak ide­gen akcentusa volt, megint másik másiknak nem tetszet-! tök az üzleti órák; egyiknél minden rendiben lett volna, de a hangja nem volt eléggé; mély és zengzetes. Sokhelyütt úgy próbálnak az üzletek magukhoz édesget­ni Saútikat, hogy felemelik aiz eddig szokásban volt mun-1 kadijat. Az országos átlag most 1 dollárt 50 cent órán­­kint, egy kvóderrel több, mint' 1 volt a tavalyi karácsonyi sze­­zonban, de még mindig keve­­j sebb, mint a karácsonyi kise- i gitő munka díjazása. Glens j Falls, N. Y.-ban belvárosi ke-! resksdők 2 dollár órabért fi­­! zetnek, ráadásul lakást és el­­! látás az idényre nemcsak San- j iának, hanem f eleségének is. J i Több mint 500 dollárba fog 1 ott kerülni a Santa Clausok röv id ven d Égszer ep lése. A Santa-hiány miatt az egyik clevelandi áruház esi- j nos kislányokat tündér-uni-j foöntsba öltöztet s ezek a tün­dérek candyt és apró játék­szereket osztogatnak a bevá­sárlók kíséretében az üzletbe i belépő gyermekeknek. A legújabb fejlemény a Sánta-piacon: hirdetés egyes ' lapok “Munkát talál” rovatá­ban Sántákat toborzó hirde­téseket lehet találni. Egy Nashville, Tenn.-i nagy department store már régen, két évvel ezelőtt feladott min­den reményt, hogy talál az alkalomnak megfelelő Santá- j kát. A manager szomorúan jegyezte meg: “Ebben a mai világiban hiába keresünk oly jóképű, jókedélyü férfiakat, akikikel a gyerekek első te­kintetre ös'szebarátkoznának. Amerikai-magyar tárgyalások BUDAPEST (FEC). — A magyar parlament ülését, me- j lyet eredetileg vízrendészeti és építés ügyi kérdések meg­vitatására hívták össze, .kie­gészítették Péter János kül­ügyminiszter beszámolójával, aki váratlanul kijelentette, hogy Magyarország nem fél az esetleges ideológiai hatá­soktól, ha viszonya Nyugat- Európával és az Egyesült Ál­lmokkal “normalizálódik.” : Ugyanezt Kádár .János más szavakkal a Hazafias Nép­front tavaszi kongresszusán is elmondotta, de később hangot változtatott és az “imperialis­tákat” íellazitási és behatolá­si ki,séfletekkel vádolta, ami kórussá erősödött a kommu­nista és társutas sajtóban. A magyarországi kommunista pártban a “nyugatos” politi­kát erősen ellenzik a “balo­sok”, akik változatlanul a Kreml hü követői és .a Nyu­gatot úgy tekintik és becsmér­­lik, mint Sztálin és Rákosi ko­rában szokás volt. Péter Já­nos külügyminiszter meglepő bejelentése egybeesett az uj amerikai ügyvivő Flim O’Sau­­ghnesisy és Frank G. Siseoe, a State Department csereprog­ram igazgatójának Budapest­re érkezésével. Óvatos tapogatózások és többször félbeszakított kötet­len megbeszélések után hiva­talos jellegű tárgyalások kez­dődtek most az amerikai és a magyar kormány képviselői között, kapcsolataik rendezé­sére. Egyik fél sem vár gyors eredményt, a megegyezés út­jában még mindig sok az aka­dály, igy többek között az : 1956-os forradalom és szabad­ságharc leverésének tragikus emléke és a Mindszenty-kér-! dós , megoldatlansága. Ameri­ka elsősorban a magyar kom­munista. kormányzat jóhisze-j m őségével akar tisztába jön-1 ni, énért a régóta függőben lévő kártérítési követeléseket ki vén ja tető alá hozni. Egy másik terület a kulturális kap­csolatok kiszélesité'se. A mos- i tani iskolai évre 36 magyar tanár, diák, művész és intel­­kktuel kapott Ford ösztöndi- j jíat, jórészük már meg is ér­kezett az Egyesült Államok­ba, újabb harminc pedig az amerikai magyar követségen keresztül j ütött tanulmányi I segélyhez. Frank G. Siseoe olyan egyezményről tárgyal, amely lehetővé tenné, hogy Magyarország évente 100,000 , Izraeli gyermekek kiszedik a játékaikat a romok közül, melyeket á sziriai ágyúzás okozott a Dán Kibbutzban, I*«:;érni,-« •. » Ez maradt egy belvárosi apartment házból Kansas Cityben a gázszivárgás okozta robbanás után. dollár értékű újságot, folyó­iratot, képeslapot és könyve­ket forintért vehessen meg az Egyesült Államokban, amit aztán követhetne filmek, TV- da.ro bök és lemezek széleskö­rű beszerzése is. A kereske­delmi kapcsolatok fokozása és a diplomáciai kapcsolatok nagykövetségi rangra emelése szintén elintézésire vár. A Mi ndszenty-kérdés ren­dezetlenségét már nem tekin­tik olyan nagy akadálynak, mint a vatikáni egyezmény megkötése előtt. A magyar kormány arra hivatkozik, hogy ha a Vatikán megkerül­te ezt a kérdést, akkor Wash­ington sem tulajdoníthat ak­kora jelentőséget neki, mivel bizonyos körök egyet is érte­­n k. A nyugati turistaforga­lomban rejlő veszélyekkel' is tisztáiban van a magyar kor­mány: az idén 150,000 ma­gyar utazott a nyugati orszá­gokba és kétezren kint ma­radtak. Ez az 1956-os mene­külési adathoz hasonlítva je­lentéktelen aránynak tekin­tik, de a határmenti akadályo­kat, aknamezőket, géppuskás és fényszórós őrtornyokat mégsem/ távoli tjáfc el, külön­ben még sokkal többen hagy­nák el illegálisan a,z orszá­got, — jobb nyugati munká­éi Lu maikért . . . ELŐSZÖR! MÁSODSZOR! NEW YORK. — Dr. Nathan S. Kline, a Rockland State Hospital fő elmeorvosa tiz évvel ezelőtt korszakalkotó újítással lépett az orvosi kar és a nyilvánosság elé: Felfe­dezte, hogy az indián snake­­root növényből kivont vegyi­anyag, a reserpine, megnyug­tat dühöngő elmebetegeket. Ezzel a felfedezéssel megnyílt a csillapító,szerek — tranqui­­lizerek — korszaka. Ezért a jelentős tudományos teljesít­ményéért Dr. Kline megkap­ta az Albert Lasker érmet, oklevelet és dijat. Most Dr. Kline másodszor is megkapta az Albert Lasker Award kitüntetést, pontosan az ellenkezőjéért annak, ami- I ért tiz év előtt az elsőt kap- i ta. Most feltalált egy élénkitő­­szert — (psychic energizer) I amely búskomorságban szen­­’ védő Ielkibeteg lelki életét fel­villanyozza, élő-halottakból eleven emberekké varázsolja az elmegyóigyímtézet ápoltjait. Kis arany szobrot és 10,000 dolláros csekket kapott Dr. Kllne, Dr. Kline még nem jutott el az ut végére. Az ő energi­zer izgatószerének van egy nagy hátránya: az, hogy két­­három hétig is eltart, amíg a páciens a súlyos melankóliá­ból magához tér. Ez nagy baj, mert éppen a súlyos melankó­lia a fő, leggyakoribb oka az öngyilkosságoknak, a múlt évben legalább 20,000 öngyil­kosságnak oka búskomorság volt. Most Dr. Kline olyan energizer előállításával kísér­letezik, mely gyorsabban hat. Ezt a szert a már használat­ban lévő élénkitőhöz hozzáad­va kipróbálta 100 betegen és a búskomorság sok esetben 24 órán belül enyhült vagy meg­szűnt. Kilátás van tehát arra, hogy nemsokára általános használatba került az elme­gyógyintézetekben az újabb, tökéletesebb, gyorsabban ha­tó lelki élénkítő. SVÁJCI MAGYAR FESTŐMŰVÉSZ Észak amerikai körútra jön ARANYFURD9 TOKIÓBAN TOKIO. - Aki az aranyfür­dő örömét élvezni szeretné, repüljön Tokióba, onnan utaz­zon vonaton az Izu félsziget­re, ahol, a Funabara hotelben megtalálja a 22 kar. arany­ból készült fürdőkádat. Ab­ban aztán 120 másodpercig lubickolhat, 1000 yen ($2.80) lefizetése ellenében. De aki megelégszik azzan, hogy má­sok aianyfürdőzését egy kis ablakon át figyeli, annak egy diszkrét bepillantásért mind­össze 100 yen, 28 centet kell fizetnie. Mi jutott eszébe G. T. Ishi­­kava hoteltulajdonosnak hogy ilyen fényűzése» fürdőkáddal látta el szállóját? Miért köl­tött a szinarany kádra 360,000 dollárt? Azt mondja a japán Hilton, hogy öt esztendeig töprengett valami látványos újításon, amilyen nemcsak nem volt még soha, de még soha senki sem álmodta meg. Végül testet öltött a drága eszme. Augusztusban meg­kezdődött, nemrég befejező­dött az aranyikád elkészítése és most már be van épitve A 600 személyre berendezett Fu­nabara hotel egyik, előkelő nyilvános fürdőjébe. Ennek a fürdőszobának padlója arany­­kockáikból van összeállítva, a padlót aranyszínű szőnyeg bo­rítja. Ez a fürdőszoba egyma­gában 50 millió yenbe ($140,- 000) került. Az aranykád köz­vetlen közelében van az uszo-WARREN, Ohio. — Chur svájci városból ide érkezett! feleségével és két gyermeké-1 vei Tscheligi Lajos magyar ^ festőművész, akinek nevét in­­merik, mint Busihrd 1 uetaoin kább Páriában, mint Buda-1 pesten vagy amerika magyar­lakta városaiban ismerik. De most meg fogják ismerni őt és művészetét a magyarok — és amerikaiak általában —, mert egy évet fog itt tölteni és müveit ki fogja állítani amerikai városokban, az or­szág minden részében. Az el­ső kiállítást a napokban ren­dezte Warren, O.-ban. War­ren volt itteni első állomása azért, mert ebben a városban ! rokonsága él: feleségének nagynénje, Mrs. Rose Fotinos J és leánya Mrs. Frank Fabri­zio. Tsciheligiék az első roko­nok, akikkel Mrs. Fotinos ’ több mint 50 év előtti be- I vándorlása óta találkozott. A I Tscheligi név magyar fülnek í idegenül hangzik, de hogy vi-1 | selői igaz magyaroknak vall­ják magukat, azt 13 éves fiuk neve elárulja; Zsolt. A kiseb-j i bik, 9 éves gyermek Adrien- i ne. Mind a ketten már beirat­koztak a warreni Christ Our ( King iskolába. Itt maradnak j S az anyjukkal, mint Mrs. Fo-; I tinos szivesen látott vendégei körülbelül egy évig, mialatt a 1 művész országos körúton lesz. ■ Tscheligi Lajos a budapesti j Szépművészeti Akadémián j végezte tanulmányait. Karri­erje első szakaszán a hagyo­mányos vallásos tárgyú fes­­l lett arcképeket, tájképeket festett. Festményei diszitik I Budapest több templomát és számos 'galéria falait Paris­ban, Londonban, Aszterdam­­ban, Barcelonában, Rómában. 1962-ben és 1963-ban az a megtiszteltetés érte, hogy meghívták Parisba a Grand Prix nemzetközi kiállításra, s azon elismerő oklevéllel tün­tették ki. Ekkor már Tscheligi mű­vészeti formája és szelleme egészen uj volt, a tradicioná­lisról rátért arra a legmoder­nebb műfajra, amelyet “fi­lozofikus elvont” jelzővel jel­lemez. Ez o fordulat művészi fejlődésében akkor állt be, amikor az 1956-os magyar szabadságharc után Buda­pestről nyugatra ment és Chur városában telepedett meg. Abban a kies fekvésű szép és barátságos kis sváj­ci városkában saját képtár­lata és festőiskolája van. A Szent István R. K. Egyházközség hitei Dt. Huber J. Antal plébános SZENTMISÉK: VASÁRNAP: reggel 7, 8.30. (0.00 és 11.15 órakor. ÜNNEPNAP: 7, 8 és 9 óra­kor és este 7.30-kor. HÉTKÖZNAP: 6.30 és 8 órakor GYÓNTATÁSOK: szomba­ton: d.u. 4-től 5.45-ig és este Első pértek és' ünnep előtt este 7-től 8 óráig. — Súlyos betegek gyóntatása bármely időben. SZENT ÓRA; minden pén­teken este 7 órakor. Angol és IPARI SZÜLETÉSNAPOK BUDAPEST. — Magyaror­szágon éppen úgy, mint a töb­bi kommunista kormányzat alatt álló országiban a hivatal­nokok és gyári munkások ellen a legnagyobb panasz az, hogy hanyagul dolgoznak, a munka és annak hasznossága nem ér­dekli őket, a munkaidő nagy részét téti er» égben elfecsér­­lik. Az ok: nincs felelősség­érzet és nincs kellő ellenőr­zés és az eredmény: kevés vagy rossz termelés. Az ipari üzemekben sok a selejt, az üz­letekben “sok a hiánycikk”, csökoiádé-tortát, megfelelő­­számú gyertyával. Vélemé­nyem szerint ezt ki kellene térj risztem és általánossá ten­ni. Ez nem okozna nehézséget, hiszen mindenkinek van szü­letésnapja. Egy vállalatnál például, amelynek sok dolgo­zója van, minden napra eshet egy! születésnap, néha kettő is. így aztán mindennap le­het ünnepelni, minek folytán megdől az a vád, hogy nálunk sok a lógás. Ha valaki nincs a helyén, vagy késik, vagy el­marad, az nem lóg, nem mun­vagyis az a portéka, ami nem kapható. Ezt a rendet figurázza ki a következő epés karcolatban a 1 Ludas Matyi című politikai vicclap humoristája, Balázs Sándor. * * * Egyik irodalmi folyóiratunk nemrég szép cikkben ünnepel­te kiváló Írónk 68-ik születés-; napját. Nem a 60-ik, vagy 70- iket, hanem a 68-ikat! Szerin­tem ez nevezetes újítás, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Mindjárt kijelentem,; hogy én ezt helyeslem és kö- j vetendő példának tartom. Mi-1 ért csak a kerekszámu szüle-1 tésmapokat (no meg a 75-öt) ünnepeljük meg- Minden szü-| letésnap egyformán fontos. 68 nélkül nincs 70. É,s aki a 68-ikat nem becsüli, a 70-et nem érdemli. Családi kőiben eddig is megünnepeltek minden szüle­tésnapot. A papa megkapta az uj nyakkendőjét, a mama az uj kombinéját, a gyerekek a káját hanyagolja el, hanem ünnepel vagy ünnepük. Félre­értés ne essék, nem gondo­lunk holmi banketre, hanem egyszerű összejövetelre az eszpresszóban, vagy büfében. Csak úgy, mint eddig. A kü­lönbség csak annyi, hogy né­hány meleg szóval felköszön­­tik az ünnepeltet és felsorol­ják az éredeimeit. És ha valakinek nincsenek érdemei? Olyan nincs. Min­denkinek vannak érdemei. — Egyik szorgalmas, pontos és megbízható. A másik nem lo­pott, nem részeges, nem pa­ráználkodik, nem ir verseket; satöbbi. Ha valakiről még eny­­nyi jót sem lehet elmondani, azt elég egy vállveregetéssel vagy kézfogással köszömiteiii. Lesznek persze kicsinyes­­kedők, akik attól tartanak, hogy a sok születésnapi ün­neplés a termelés rovására megy. Szó sines róla. Marad minden úgy, ahogy eddig volt. Csak éppen neve lesz a gye­reknek. Féláibócon a rabnemzetek lobogói NEW YORK. — Az Egye­sült Nemzetek közgyűlésének megnyitása alkalmából dec. 1- én az Európai Rabnemzetek Szövetsége a székhelye előtt, amely az Egyesült Nemzetek üvegpalotájával szemben van, kitűzte és magasan lobogtat­ta az Egyesült Államok csi­­lagos-sávos zászlaját és — félárbócra bocsátva — a ki­lenc középeurópai rabnemzet lobogóit. Elénekelték az ame­rikai himnuszt s utána a rab­nemzetek himnuszait. Javíts newyorki szenátor beszédet intézett a rabnem­zetek képviselőihez. Emlékez­tetett arra, hogy a középeuró­pai nemzetek rabságban tar­tása nem tiszta haszon a szov­jetnek, amennyiben a százmil­liónyi rabnép a szovjetet örö­kös bizonytalanságban tart­ja, hogy megbizihat-e bennük vagy sem. A szabadban rendezett ün­nepség után a Rabmemzetek Szövetsége ülést tartott a Carnegie International Cen­ter termében, ahol átnyújtot­ták Javíts szenátornak és A. A.. Berle volt külügyi állam­titkárnak a Szövetség tízéves fennállásának emlékére ké­szített érmet és elismerő ok­levelet. Berle, visszatekintve az el­múlt 20 esztendőre, azt fej­tegette, hogy a vasfüggöny mögött teljes gazdasági csőd állt be és ennek következmé­nyeképpen még maga a szov­jet is kénytelen volt feladni a merev kommunista vonalat; ugyanakkor a rabnemzetek egyre erősebben kihangsú­lyozzák saját önálló nézetei­ket. A mostani atomerő­­egyensulyi helyzetben, egyet­len sikert Ígérő megoldás, a rabnemzetek számára az leh­ne, hogy biztosítanák a rab­nemzetek számára az embe­ri jogok teljességét. Ez élhá­­ritaina minden háborús ve­szélyt úgy kelet, mint nyugat felé. A szovjet kezd erre rá­ébredni és itt az ideje, hogy Amerika is ráébredjen erre a lehetőségre. A szovjet és az Egyesült Államok közti vi­szony lépésenkint egészséges irányban alakulhat ki, ha mindkét oldalon felismerik, hogy a Szovjetunió és Német­ország között élő 90 milliónyi népet nem lehet alávetni se egyik és másik katonai cél­jainak, sem politikai elméle­teinek. A Szövetség részéiül Vasil Germenji nyilatkozatot ter­jesztett elő, amelyben fel­hívják a szabad nemzetek U. N. delegációit, hogy vonják meg a képviseleti jogot a rabnemzetek kormányainak képviselőitől és vonják meg a Szovjetuniótól a jogot, hogy az erőszakkal bekebelezett balti országok nevében felszó­laljon. Egy másik határozati javaslat azt követeli az Egye­sült Nemzetek szervezetétől, hogy a nemzeti önrendelkezési jog általános követelését tűz­ze napirendre, a gyanhatösi­­tás rendszerét Ítélje el az egész'vonalon. I magyar. KERESZTELÉSEK: vasár­­! nap a 11.15-ös szentmise után — keresztelések előre beje­­|!entendők. Keresztszülő csak rendes, jó katolikus felnőtt lehet. ESKÜVŐK: titott idők és vasárnapok kivételevei bár­mely napon. Esküvő bejelen­tendő 4 hétig az esküvő előtt. Jegyesi oktatás kötelező. OKTATÁS: állami iskolák­­oan tanuló gyermekek vallás- és erkölcstani oktatása, min­den hétfőn d.u. 3 órakor a public sehool-tanulók; min­den pénteken délután 3 óla­kor a high sehool-tanulók ré­szére. Oktatások október 1 tői május 31-ig vannak. GYŰLÉSEK; Rózsafüzés Társulat Titok váltása: a hó­nap első vasárnapján. P. T. A. — Anyák-Tanitók Egyesülete: a hónap első keddjén. Women’s Club a hónap 2- ik keddjén. Hung. Gath Club, a hónap első vasárnapján. Rákos atya cikke Madáchról RÓMA, Olaszország. — A L’Osservatore Romano, a Va­tikán félhivatalos lapjában hatalmas cikk jelent meg Ma­dách Imre halálának 100 éves 0/fordulója alkalmából, (kö­zölve Madáchnak eddig isme­retlen egyik fényképét is. A cikket Dr. Rákos Ray­mond atya, vatikáni gyóntató tette közzé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents