Bethlehemi Hiradó, 1964. február-június (42. évfolyam, 6-26. szám)
1964-04-02 / 14. szám
6. OLDAL BETHLEHEM! HÍRADÓ Thursday, 1964, April 2 Gold water for President! — Los Angelesben. AZ OROSZ CSODA BUDAPEST, (FEC). — A budapesti iskolák 10-14 éves diákjait kirendelték “Az orosz csoda’ cimü film bemutatójára, s a Kortárs c. folyóirat lesújtó véleményt közöl az eredményről. A négyórás filmet nemzetközi és orosz anyagból válogatták össze a készítői, akik korszerű beállításban igyekeztek a közönség elé tárni mindazt, ami 1917 óta a Szovjetunióban, vagy vele kapcsolatban történt. A magyarul beszélő filmet a diákok “szorgalmi időben”, vagyis tanulás helyett tekintették meg. A Kortárs szerint a tömegesen kivezényelt gyerekek több helyen a megjegyzések, horkolások, röhögések és egyéb ‘balhék’ tömkelegét vonultatták fel, a mozielőadást cirkuszi előadássá változtatták. Volt olyan iskola, ahol a tanárok és az Ifj u Gárda tagjai kordont álltak szünetben, hogy a szökéseket megakadályozzák. Másutt a gyerekek egész idő alatt csapkodták az ajtókat, ki-be ' szaladgáltak. — Bennünket mindig ilyen filmekhez visznek — nyilatkozott az egyik harmadikos. — Tavaly, vagy tavalyelőtt például a “Fiatalok voltunk” cimü bolgár filmet láttuk. Igaz, szünetben meglógtam. A villamoson találkoztam az osztályfőnökömmel: ő is lelépett, jót röhögtünk. De akkor miért mutatják lósággal kikényszerítik a forradalmat. Az Alliance for Progress nem vezethet célhoz, ha latin-amerikai kormányok csak elfogadják a dollármilliókat és semmitsem tesznek a szegény népmilliók sorsának javítására. Az amerikai dollármilliókat a gazdagok vágják zsebre és a helyzet, ahelyett, hogy javulna, még rosszabbodik ily körülmények közt. Latin-Amerika a kommunizmus igéretföldje. be-az ilyen filmeket? — veti fel a kérdést a Kortárs. “Elsőként ott van az a hiedelem, hogy a felülről jött javaslat csak helyes lehet__ de, mert az Orosz Csodáról van szó, elképzelhető, egy másik érzelem is, a félelem attól, hogy a film elutasítását görbe szemmel nézik a felettesek (tanár, igazgató), ideológiai, világnézeti bizonytalansággal vádolják ... A tanárok jelentős hányada kedvezőtlenül nyilatkozott az akcióról — megtörténte után. Még annak a gimnáziumnak az igazgatója is, ahol minden jól sikerült, ahol a diákok nem hallgattak zsebrádiót és nem dobálták egymást papirgalacsinnal, azon a véleményen volt, hogy csak az egyik részét vetítené le, ha újból megrendezhetné a mozilátogatást. Arra ő sem gondolt, hogy előre megnézze a filmet. — Hogyan gondolja — kérdezte, — hogy én, egyszerű kis igazgató létemre . kétségbe merném vonni a felülről jött rendelet helyességét? Lángoló szerelem BROOKLYN, N. Y. - Korn reggel cirkáló rendőrök egy házból kiáltásokat hallottak: “Tűz! Ég a házi - Egy őrült járt itt!” Nem égett a ház, csak egy lakásban támadt tűz Miss Mc- Iver lakásában. A tűzoltók hamar eloltották a kis tüzet, a rendőrség pedig hozzálátott az “őrült” kinyomozásához. Nem tartott sokáig, mig megtalálták Kérőn Holmes 27 éves elektronikus raktári munkást, aki már két héttel azelőtt Miss Mclvert megverte és tüzhalállal fenyegette meg, mert nem viszonozta szerelmét. Akkor letartóztatták és az eljárás még folyamatban volt, amikor Holmes lángoló szerelme a vádnak gyújtogatásra való megtoldását eredményezte. De Gaulle ünnepélyes fogadtatásban részesült Mexico Cityben. A messzi Jövendő titkait WASHINGTON. — A köz. dúlni? fürkészi a mult ismerője véleménykutató részvénytársaság küldöncei bekopogtatnak egy házba és az ott talált férfit vagy nőt vagy fiút vagy lányt kikérdezik egyről s másról. Mit gondolnak, dobjanak-e le robbanó és gyújtóbombákat a kommunista Észak-Vietnam fővárosára és gyáraira? “Igen” — “Nem”, — “Nem tudom”. Legokosabb a három felelet közül á, “Nem tudom”. A U.S. News cimü magasszinvonalu washingtoni folyóirat nem egyszerű polgárokhoz fordul, hogy feleletet kapjon sorsdöntő kérdésekre, hanem — tudókhoz és értőkhöz. Vájjon vannak-e ilyenek? — Vannak-e szaktudósok s szakértők, akik a múltat helyesen értelmezik és a jövőt előre tudják látni? Arnold J. Toynbee világhirü angol történelemtudósról ezt nem lehet mondani, hiszen ezt senkiről sem lehet és nincs kivétel. Mégis, ha mindentudót nem kérdezhetünk meg, megkérdezzük a sokattudót. És ilyen egy pár társával, Arnold J. Toynbee. Röviden bemutatjuk: 75 éves, könyvek közt öregedett meg. Tízkötetes tanulmányt irt “A történelem tanulmányozása’’ cimen. — 1921-ben kezdte el és 1954- ben fejezte be. 30 éven át igazgatója volt az Angol Királyi Nemzetközi Intézetnek. Megalapított és megszervezett egy történelmi, politikai és diplomáciai kutató-intézetet, amelyet aztán beolvasztottak az angol külügyminisztériumba. Toynbee történelmi és politikai elméleteivel a tudományos világ nem minden ponton ért egyet, de tudományos tekintélyét az egész világ elismeri. Ennek előrebocsátásával olvassuk most, mi a véleménye korunk fő sorsdöntő problémáiról. AZ EURÓPAI RABNEMZETEK JÖVŐJE Én azt hiszem — mondja Toynbee :—, hogy Oroszország nem tudja megemészteni a közép- és keleteurópai nemzeteket. Meg tudja emészteni a Kaukázus és Közép- Ázsia népeit, mert ezek elmaradott népek, amelyeknek a Szovjetunió a civilizáció kapuját jelenti. Egészen más a helyzet Kelet- és Közép-Európában. Az ottani, most oroszcsatlós sorban élő népek úgy érzik — és joggal —, hogy ők a civilizációnak magasabb .»fokán állnak, mint az orosz -nép. És jegyezzük meg magunknak jól: Olyan nép, amelynek magasabb a civilizációja, végül is nem tud belenyugodni abba, hogy alacsonyabb civilizáció ju nép uralkodjék fölötte. Igen ám, de hogyan lehet az orosz uralom alól felszaba-Toynbee a közelmúlt esemé nyeire utalva felel erre a kér désre: Nézzük Rcngyeiország ese tét. A lengyelek okosan jár tak el. kiverekedtek maguk nak a fügegtlenség legna gyobb lehetőségét, ami a kö rülmények közt elérhető vol anélkül, hogy szakadás áll volna be köztük és az oroszol közt. Sikerült nekik elkerül ni azt, amit a szovjet a ma gyár nép ellen elkövetett Mármost felmerül a kérdés mi következik még Közép-Eu rópában? Ilyesmik biztosai meg fognak ismétlődni. Sol függ attól, hogy miképper fog alakulni a helyzet Orosz ország, Amerika és Németor szág közt. Ha Oroszország bizhatna abban, hogy Német ország nem fogja Amerika segítséggel megtámadni, ráébredne arra, hogy a csatlós, országokat nem tudja megemészteni és ezért nincs értelme annak, hogy a csatlósországok felett uralkodjék. MARAKODÓ KOMMUNISTA TESTVÉREK Az orosz-kinai konfliktus komoly-e? Erre a kérdésre £ tudós azt feleli, hogy a szakadék még tovább ki fog mélyülni. Téves nézet, hogy itt csupán marxista elméleti nézeteltérésről van szó és hogy a Kreml és Peking között csak abban a kérdésben van élté. rés, hogy mi módon kell eltemetni a szabad világot. Nem igy van. Az ellentétnek mélyebb okai vannak és ez idővel fokozatosad egyre világosabbá lesz, amint Kina fokozatosan függetleníti magát a Szovjetuniótól és később pedig szembe is száll vele. így képzeli el a várható fejleményeket Toynbee: Először azt fogja mondani az oroszoknak Kina: Mi nem függünk tőletek. Aztán: Mi nemcsak függetlenek vagyunk tőletek, ha. nem erősebbek is vagyunk, mint ti. Aztán keményebb lesz a hang: Mi vissza fogjuk venni tőletek azt, amit ti elvettetek tőlünk. Az oroszok tudják, hogy ez igy lesz és aggódnak. Tudják a történelmi tényeket. Egyetlen európai hatalom sem rabolt annyit Kina földjéből; mint a nagy Szovjetunió. Az 1850 évi térkép azt mutatja hogy kínai föld volt egy nagy része a mostani Szovjetunió kelet-szibériai részének, valamint a most orosz csatlós Külső Mongólia. A kínaiak ezt nem felejtik el, sohasem fogják elfelejteni. Háborút nem fognak kezdeni a szovjet ellen, amelynek atombombái vannak. Más. képpen fognak eljárni. Mindenekelőtt kínaiakat fognál becsempészni azokra a területekre, amelyeketre mint kínai területre igényt tartanak. Én — jegyzi meg ezen a ponton Toynbee — 1929-ben Kínából Szibérián át utaztam vissza Európába. Amig kínai földön voltám, mindenütt nyüzsgő embertömeget láttam. Aztán áthaladva a kinaiorosz határon, az egyvágányú vasút mentén csak itt-ott láttam kis településeket. eMgdöbbenő volt a különbség a népes Kina és a néptelen Szibéria közt — olyan, mint két vizszint, itt magas vizszint, ott alacsony vizszint. A két szint elementális erővel igyekszik kipfrvpn litneln i Minden kínai, kommunista vagy nem kommunista egyetért abban, hogy Kínának viszsza kell nyernie azt a helyét a világban, amelyet 1840 előtt, az úgynevezett ópiumháboru előtt elfoglalt. A kínaiak szemével nézve, Kina ősidőktől kezdve, egészen az ópium-háboruig a civilizált világ központja volt. 1840- ben az angolok megtámadták, aztán jöttek a franciák, azok is megtámadták, és a kínaiak úgy érezték, hogy jöttek a világ másik részéből barbárok és a nyakukra ültek. Vérig alázva érezték magukat.* És most tanúi vagyunk a megalázottak felágaskodásának. Mármost: ha a kínaiak úgy vélik, hogy a kommunizmus hozzásegíti őket helyzetük visszaállításához, támogatni fogják a kommunista rendet, mégha egyébként ez nem is tetszik nekik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS A SZOVJETUNIÓ A nagy kérdésről, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közt összecsapásra — leszámolásra kerül-e sor, vagy meg tudnak-e férni egymás mellett, Toynbee igy vélekedik: Amerika és a Szovjet viszonya idővel javulni fog. Közös érdekeik vannak. Az atommonopólium közös nagy érdekük. Ha nem tudják egymás közti viszonyukat elrendezni, idővel más országoknak is lesz atombombájuk és akkor Amerika és a Szovjet elvesztik a világ feletti egyedülálló hatalmukat, elvesztik a világproblémák elrendezésének lehetőségeit. Viszont, ha egymásközt meg tudnak állapodni, együttesen rendet tudnak teremteni a világon. Ez éppen eléggé nyomós ok arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió összeálljanak egymással. De felmerül a kérdés: Ha Amerika és a Szovjet összeállnak, hogyan tudják megakadályozni, hogy Kina és más országok atomhatalmakká ne váljanak? Toynbee szerint erre ma megvan és a közeljövőben is meglesz a módjuk, de ha 20—25 évig késlekednek, már nem lesz módjuk Kina naiaimanaí leieaezesei e. Mi módja lmne, amig egyáltalán mód van erre? Először; megvomi Kínától minden gazdaság, segélyt. Aztán, ha a kinaiak Mégis atombombákat gyártinának, megfenyegetni őke, és ha a fenyegetés nem busznál, lerombolni atomgyáró üzemeiket. Más kérdés, hogy lehetséges-e megegyezés Amerika és a Szovjet kö:t addig, amig a Szovjet komnunista világforradalomra an felesküdve ? Toynbee ugf véli, hogy a Szovjet idővel be fogja érni a hazai kommunizmussal és le fog mondini a kommunizmus terjesztésének programjáról, ha azt látja, hogy ez a politika nem felel meg Oroszország nemzeti érdekeinek. A kommunista eszméket váltig hangoztatni fogják, de gyakorlatban nemzeti érdekeiket fogják véderi. Emlékezzünk arra, hogy a kereszténység nem mond le alapvető hittételeiről, de beenyugszik abba, hogy azokat sok nép nem ismeri el, nem fogadja el. Vagy kérdezzünk meg egy mohamedán theológust, lomtárba dobták-e ők a szent háborút? Óh nem, fogja felelni, mi ragaszkodunk az elvhez, hogy szent háborút folytatunk a hitetlenek ellen, de most ez nem lehetséges, most fegyverszünet van... És emlékezzünk arra is, hogy minden forradalom idővel elveszti harcias szellemét és lendületét. A hatalmas francia forradalom a klasszikus példa erre és az oroszok nagy októberi forradalma is meg fogja változtatni természetét. Oroszországban felülkerekedik a technika és a tudorjiány embereinek befolyásos rétege, amelyet nem lehet felülről dirigálni. Némelyek vallani fogják a kommunista eszméket, némenyek nyíltan megtagadják azokat, némelyek formálisan bent maradnak a pártban, de nem hisznek többé a párt eszméiben. AMERIKA JÖVŐJE Amerika elérte-e már hatalmának tetőpontját és most már a hanyatlás következik? Vagy még egyre jobb jövendő, gazdaság, hatalmi gyarapodás vár a nemzetre? Igen, nem, — nem tudom — ezek nem feleltek ilyen nagy kérdésre. Toynbee nem ilyen egyszerűen felel: Még nem lehet tisztán látni, mert még megoldatlan az amerikai életben a két véglet közti kiegyenlítődés. A két véglet: messzemenő személyi szabadság és messzemenő gépesítés. A modern iparosodott társadalom a szakadatlan nagyobbodás felé halad, a kis üzletes és iparos egyre szegényebb helyzetbe szorul. — Ezek a kisemberek az amerikai nemzetalakulás idején gazdaságilag függetlenek voltak, maguknak dolgoztak. Ma az átlagos amerikai a nagy iparnak és a nagy üzletnek alkalmazottja — igaz, jó fizetéssel, sok esetben nagyszerű fizetéssel, de mégis, nem magának dolgozik, hanem egy nagy szervezetnek tagja, úgy is lehetne mondani: alkatrésze. És ez a nagystílűén kialakult szervezet — a gazdag és gépesített ipari társadalom— nem működik hiba nélkül. A szabad gazdálkodás rendszere egyet s mást nem tud, vagy nem tud jól. Például: nem tud a munkából kiöregedettekről érdemük szerint gondoskodni. És ha az egyén és a család nem találja meg a gondoskodás módját, ez a társada. lomra, az államra vár. Másik példa: a gép, az egyre tökéletesebb gép, az automatikus gép, az eszes gép, a határtalan munkaerővel biró gép. Ez a gép kiszorítja munkahelyéről az embert és ma már tapasztaljuk, hogy sokakat nem munkanélkülivé tesz, hanem alkalmazhatatlanná. Sokan, nagyon sokan vannak, akik megfelelő képzettség és eszesség vagy ravaszság hijján nem tudnak munkához jutni a gépek-uralta gazdasági rendben. Amerikában sokan vannak szegények és ezek szegényebbek, mint Amerika szegényei valaha is voltak. Merész állításnak tetszik ez s magyarázatra, megvilágításra szorul. Toynbee megadja a magyarázatot: Régebben többen voltak szegények, többségben voltak, vagy legalábbis oly nagy volt a számuk, hogy sorsukra fel kellett figyelni. Ma a szegényebb kisebb számban vannak, kisebbséget képeznek és a társadalom megfeledkezik róluk. Egyszóval: Amerika nagyon gazdag és mégis, az öregeiről és a tartósan, állandóan munkátlanságra kényszerülőkről nem tud gondoskodni a szabad gazdaság rendjének keretében. Ez tűrhetetlen állapot: szegénység a nagy gazdagság közepette. Ez az állapot nem tarthat soká. Eljön az idő — részben már itt is van —, amikor a társadalom, az állam átvállalja azokat a kötelességeket (az öregekkel és a munkanélküliekkel szemben), amelyeket a kereslet és a kínálat törvénye szerint működő szabad gazdálkodás nem tud teljesíteni. Amerika jövője a népjóléti állam felé mutat. Johnson elnök hadjárata a szegénység ellen jó kezdet. Egy pillantás a jövőbe, mikor az Egyesült Államokban nem lesz többé szegénység. Paradicsomi állapotok lesznek itt akkor? Amerika gazdagsága, civilizációja még tovább fog nőni, erősödni? Minden attól függ, hogyan fog akkor élni az amerikai ember. Ha naponta csak pár órát kell dolgoznia, rengeteg szabad ideje lesz, mivel fogja tölteni az időt? Ez a nagy kérdés! Ha az amerikai ember szabadidejét a televízió előtt, a bárban, a kuglizóban fogja tölteni, nem nézhetünk bizalommal a jövő elé. Az amerikai civilizáció lendületét a haszontalanul elpocsékolt, ráérő idő nem fütheti. DÉLI SZOMSZÉDAINK A latin-amerikai helyzet aggasztó, ijesztő. A Kennedy-féle Aliance for Progressz program megvalósítása feltétlen szükséges lenne. De a kilátások cseppet sem kecsegtetők. Mindenütt Latin-Amerikában egy gazdag és befolyásos kisebbség uralkodik s ez a réteg vak: nem látja szükségességét annak, hogy fennmaradását áldozatok utján biztosítsa. Amerikában és Európában a gazdagok készséggel viselik a magas adók terhét, annak tudatában, hogy ezzel biztosítják magukat az j elégedetlen tömeg fellázadása ellen, amely ahhoz vezethet, hogy ők, a gazdagok, mindent elvesztenek. így viselkednek messzelátó, civilizált emberek. Latin-Amerikábar azonban azt látjuk, hogy az j uralkodó osztályok reszketnek a lázongó nép haragjától i félnek a forradalomtól, de — mégsem engednek egy inccse sem előjogaikból. A hatal műkhöz és gazdagságukho; ragaszkpdnak az utolsó per cig, akkor aztán egy hatal más robbanás mindenüket el temet. Azt lehet mondani: va Tavaszi “romai orgia” volt az indianapolisi egyetemen. 40 diákot és diáklányt letartóztattak, pen: négyen a városi biró előtt.
