Bethlehemi Hiradó, 1964. február-június (42. évfolyam, 6-26. szám)
1964-02-13 / 7. szám
8. OLDAL BETHLEHEMI HÍRADÓ Thursday, 1964, Feb. 13. Viszontlátás a várbörtönben STUTTGART, Nyugat- Rokita lövöldözni kezd. Németország.— Még egyre tárgyalják német bíróságok a náci bűnösök háborús pereit. Sok esetben tömeggyilkolásról van szó. A lengyelországi Janowska koncentrációs táborban 100,000 zsidót agyonlőttek s holttesteiket zsidó foglyokkal felgyujttatták. Annak a tábornak egyik parancsnoka voltl Richard Rokita, egy másik S.S. tiszt, akit ott Schalloknak neveztek, de hogy mi az igazi neve, azt máig sem sikerült megállapítani, ő nem, hajlandó elárulni. Rokita és Schallok a stuttgarti várbörtön lakói. Oda hívta meg az államügyész New Jerseyből Leon W. Wells volt lengyel, most amerikai állampolgárt, hogy segítsen megállapítani a vádlottak személyazonosságát és mondjon el róluk mindent, amit tud. Wells 1942-től 1944-ig volt Janowskában és más táborokban; egy alkalommal, amikor a kivégzőhely felé menetelt társaival, sikerült megszöknie. Akkor húsz éven alul volt, ma meglett férfi, családot alapított uj hazájában. A stuttgarti fogházban volt a drámai találkozó. Elsőnek Rokitát vezették Wells elé. Wells azonnal felismerte. Milyen ember volt ez a Rokita ? — Halkszavu volt, barátságosan szólt mindig hozzánk. Az volt az érzésünk, hogy akármit tett, megértésünkre appellál. Például, valami csekélység miatt agyonlő egy foglyot, aztán odajön hozzánk és azt mondja, hogy ezt miértünk tette; eggyel kevesebb száj van a távorban, az élőknek több ennivaló jut. . . Mindennap járt a konyhában ügyelt arra, hogy az ételeket jól készítsék el. . . A gyilkolás “mindennapi kenyere” volt Rokitának, — mondotta Wells. E’gy esez a sok közül: — Egy este, amikor a házába hivott engem, ahol mint üvegező szoktam neki dolgozni, át kellett halad nőm a Haláltéren. Ez volt az a tér, ahol felsorakoztatták azokat, akik kivégzésre soron voltak. Körülbelül 40 élőhalott kinézésű zsidót láttam a téren. Némán, azt lehetne mondani: érzéstelenül meredtek beesett szemeik maguk elé. Ők már rég felhagytak minden reménnyel. . . Ott áll Rokita és kiadja egy SS-katonának a parancsot, adjon a zsidóknak enni. A katona szét osztja a magával hozott ennivalókat. A kiéhezett em berek mohón kapják be a falatot s ebben a pillanatban Sorra lelövi mind a negyven, embert. Nos, mit szól ehhez a halkszavu vádlott, Richard Rokita? — Kérem szépen, nagyon sajnálom, de ellent kell mondanom. Nagyon sajnálom, tanú ur, de ezt nem hagyhattam szó nélkül. Az lehetetlen, hogy azok negyvenen lettek volna. Én sohasem lőttenii le egyszerre többet, mint hét vagy nyolc zsidót. Amikor nagyobb csoport volt a Haláltéren, akkor én odahívtam néhány baj társamat és velük együtt lőttem az emberekre. Én, kérem, mindig betartottam az előírásokat. . . Az előírás úgy szólt, hogy ha a zsidó csoport nagyobb, akkor többünknek kell őket agyonlőni. Hát tessék elhinni, hogy akkor igenis csak heten vagy nyolcán voltak. . . Wells első szökése a Janowska irtótábborból nem sokáig nyújtott neki szabadságot, bujdosó szabadságát. Néhány nappal utóbb elfogták és akkor Schallok volt a Halálbrigád parancsnoka. — Engem mindjárt a Halálbrigádba osztott be körülbelül 40 társammal, — mondja Schallok szemébe az amerikai tanú. — A mi feladatunk az volt, hogy a halomra lőtt zsidók holttestteit összeszedjük s a máglyára dobjuk. A máglyára időről időre olajat kellett öntenünk. A máglya sokszor éjjel-nappal égett. Úgy álltunk ott hosszú órákon át, élesztettük a tüzet, a ropogó-recsegő ágak közé dobtuk kiszenvedett sorstársainkat. Az arcunk korommal, olajfoltokkal eléktelenitve, ruhánk vérfoltokkal tele. A halál szaga töltötte be minden pórusunkat. Egyszerre odajön hozzánk Schallok, kedvesen mosolyog és barátságosan szól; “Na, jókedvben vagytok ? Boldogok vagytok?” Mindnyájan, sorba, fejbólintással igenlő feleletet adunk neki. ő folytatja: “Na, van valamelyiteknek valami panasza ? Akarná tok valami változást? Mondjátok meg bátran, én azt akarom, hogy ti mindig boldogok és elégedettek legyetek.” Mi persze nem mentünk lépre, tudtuk, hogy mi vár arra, aki valami panasszal mer előhozakodni. — Egy este— folytatta tanúvallomását az amerikai — Schallok bejött a mi túlzsúfolt barakkunkba és kis beszédet intézett hozzánk: “Én azt akarom, hogy ti az apátokat lássátok bennem. Én vagyok a ti apátok, ti vagytok az én gyermekeim. Én mindent megteszek értetek. És én csak egyet kérek Gyere! A fis megijedt, sírva fakadt. Én?. . . Igen, te! Gyerünk!. 1 . Miért én?. . . I Fogd be a szád, kölyök! tőletek: Legyetek mindig Hátra arc!. . . ‘A fiú megtestben és lélekben tiszták. Megígéritek ?” Igen, feleltük. “Jó, hát akkor majd a háború után együtt megyünk Amerikába,” — mondta befejezőül. A tanú folytatja: — ... egyszer jelenlétemben Schallok agyonlőtt hat foglyot. — Nos, Schallok? — szói a vádlotthoz az ügyész. — Nem igaz! Ahány szó, annyi hazugság! — kiált dühösen a tömeggyilkos. — Egyszer tanúja voltam annak, hogy Schallok lelőtt egy beteg fiüt. Jaffe volt a neve. Aztán odament egy másik fiúhoz, Marekhoz: fordul, Schallok tarkón lövi. — Nos, Schallok? —Szenienszedett hazugság ! Én soha egyetlenegy zsidót nem lőttem agyon. Maga »— fordul a tanúhoz — nagyon jólj tudja, hogy én mindnyájuhnak az apja voltam. Nem tudom megérteni, hogy vallhat ellenem így. Hiszen nekem köszönheti, hogy él! — Ho-o-o-gyan? — Hát úgy, hogy ha én magát jobban őriztem volna, akkor nen tudott volna megszökni. l<az vagy nem igaz? Az ügyész int a börtönőrnek: vezesse el Schallakot. Csodadoktor diploma nélkül PÁRIS.— Orvosi diplo vélekedtek, hogy az a szé-Dr. John R. Dunning a new yorki Columbia egyetem atom labora tóriumában, ahol 25 évvel ezelőtt ó végezte el az első amerikai atomhasitást. INNEN-0NNAN DEBRECEN. — Mátyás László a Heves megyei építőipari vállalatnál nagyobb öszszeget sikkasztott s hegy a hiányt észrevétlenül pótolni tudja, rablógyilkosságot követett el: Biharnagybajómban megfojtotta a sógornőjét. Halálra Ítélték. ja takarítását. Hirdetést tett közzé a helyi lapban, amely szerint mindig az utolsó vendégnek a kötelessége a kocsmát kitakarítani, ennek fejében azonban az illető három órán keresztül annyit ihat. amennyit akar. A hirdetés megjelenése óta teli van a kocsma és minden vendég utolsóként akar hazamenni. mája nincs Gaston Naessen,snek, mégis csodákat müvei orvosi találmányával és orvosi gyakorlatával. Egész Franciaország figyeli a “GN 24” affér fejleményeit. (GN: a csodadoktor nevének kezdőbetűi, 24 a születési éve.) G.N. vidéken járt iskolába, levelező tanfolyamot végzett és biológus bizonyítványt kapott. Fiatalabb éveiben masszírozással kereste meg kenyerét. Aztán feltalálta a GN 24 csodaorvosságot, amely gyógyitja — vagy nem gyógy it ja — a rákot. Az 50-es években kétszer is lecsukták jogtalan orvosi gyakorlat miatt, mire ő elkezdett kirakat-doktorokkal együttműködve orvosolni. Körülbelül öt évvel ezelőtt történt, hogy G. N. megint feltalált egy csodaszérumot, Anablastnak nevezte el. És ezzel a szérummal meggyógyított egy gyógyíthatatlan betegségben, leukémia-vérrákban megbetegedett gyermeket. Hogy az a gyermek tényleg és véglegesen kigyógyult gyógyíthatatlan betegségéből, az e percben még nem aktuális kérdés. Mindenesetre a gyermek apja, aki Corsicáról hozta beteg gyermekét párisi kórházba, lelkesedne a csodadoktorért és rábeszélte G. N.-t, hogy költözzék Corsica szigetére, ■— nyisson meg ott egy rákklinikát, ott biztosan nem fogják úgy zaklatni, mint Parisban. Úgy is történt. G. N. Ajaccioban, Corsica fővárosában, elkezdett szérumaival gyógyítani és egész sereg betegnél gyógyulás jelei mutatkoztak. Az orvosok úgy rum talán fokozta a rendes, besugárzási kezelés időleges kedvező hatását, ami azonban távolról sem gyógyítás. Nem igy vélekedett azonban Ajaccio népe. Egy napon hatalmas tömeg gyülekezett a város főterén és tiltakozott G. N. lekicsinylése és üldözése ellen. A tüntetők közt voltak G. N. által meggyógyított páciensek hozzátartozói is, azok voltak a leghangosabbak. Azt kiáltozták, hogy igazságtalan a G.N | elleni bojkott mozgalom és árt a betegeknek, akik hisznek az ő csodaszerében. Gaston Naessens gyógyít, akármit is mondanak az orvosok és az orvosegyesületek A francia kormány attól tartott, hogy a hevesvérű corsicaiak parázs lázadást rendeznek és nehéz lesz a közrend fenntartása. Ezért békéltető, egyeztető eljárást határoztak el Páriában az egészségügyi hatóságok. Meghívták Párisba, hogy mutassa be egy szakértő bizottságnak a szérumát, ázt laboratóriumban kivizsgálják több hónapon át és az eredményt majd közük. Addig is G. N. visszatérhet Corsicába és a klinikáján zavartalanul folytathatja a megkezdett kezelése-^ Előkészület az insbrucki Téli Olimpiára — osztrák katonák havat szórnak a hegyoldalra, ahol kevés hó esett. LONDON. — Edward Drewery, egy nagy építési cég veztője, felhívta a vállalat 225 alkalmazottját, hogy szokjanak le a cigarettázásról — az ő költségén. Mindenki kap annyi leszoktató pilulát, amennyit akar. Egy csomag 2 dollárba kerül, mégis korlátlan mennyiségben ingyen kapja a személyzet. Az alkalmazottak feleségei is kaphatnak ingyen pilulákat. STOCKHOLM. — Apasági perben a biró nem tehetett egyebet, salamoni ítéletet hozott. Minthogy a leányanya nem tudta megmondani, hogy a biró előtt álló két fivér közül melyikkel szerelmeskedett, a biró igy döntött: válasszanak az ikrek; amelyikük vállalja az apaságot, az legyen az apa. Az egyik fivér biztos volt a dolgában, tehát vállalta a terhet. DITCHINGHAM, Anglia. —Helen Smith a férjével fácánvadászaton vett részt. Már az első percekben sikerült is egy. szép példányt lelőni, és az asszony büszkén akasztotta a vállára. A házas pár tovább akart menni az erdőben, amikor a fácán feléledt, rángatózni kezdett és kannáival elrántotta a puska ravaszát. A fegyver elsült és a golyó Smith asszony hátába fúródott. Súlyos sebbe! szállították a kórházba. PÁRIS. — André Grasse kereskedő vasárnapi kirándulása alkalmával egy meredek sziklafalról leesett, s csak az mentette meg, hogy bőrnadrágja egy sziklacsúcsba beleakadt. Másfél órát kellett várnia megmentőire. A nadrág birta a megterhelést, a gazdája azonban idegösszeroppanást kapott. GENF. — A női fogház lakói panaszt emeltek amiatt, hogy celláikban nem dohányozhatnak, viszont a férfiosztályon megengedik ezt. A fegyházigazgatóság a kérést teljesítette és engedélyzetl naponta tiz cigarettát. it elemzik. Több cikk ismerteti a fiatal amerikai “haragos nemzedék”, a hipsterek és beatnikek prózáját és líráját. Egy további cikk foglalkozik a mai amerikai drámával, elsősorban Arthur Miller és Tennessee William? müveivel. A méltatások általában meglepő módon pozitivek, nagyritkán ütköznek ki a szokásos ideológiai sablonok; általában úttörő jelentőségűnek minősitik a mai amerikai regényt, novellát és drámát, hangsúlyozva, hogy ennek az irodalomnak a megismerése nagyon fontos és hogy termékitően hathat a magyar irodalomra. két, de uj uj pácienseket nem vehet fel. Fegyverszünet állt be tehát egyidőre. Most tárgyilagos vita folyik arról, hogy G. N. komoly feltaláló-e vagy kuruzsló és szélhámos ? Elvégre, vallják még hivatásos tudományos körökben is, sok feltalálásnak véletlen volt a szüleménye és a véletlen rávezethet laikust is valami tudományos feltalálásra. . . G. N. azt mondja, hogy az ő széruma a histone nevű elemen alapul, j amelynek örökléstani jelentőségét New Yorkban a Rockefeller Intézet, Los Angelesben pedig a California egyetem technológiai osztálya kísérletezett ki. . . Persze fejcsóválva kérdik a szakemberek, hogyan lehetséges, hogy egy tanulatlan ember, akinek laboratóriumi segédeszközök nem állnak rendelkezésére, fel tud fedezni valamit, amit hasztalanul keresnek-kutatnak nagy laboratóriumokban, sokmillió dollár költséggel, képzett tudományos kutatók légiói? A végén talán szétpukkad az egész G. N. affér, mint száppanbuborék. Vagy a tudósok szégyenkezve be fogják ismerni, hogy lepipálta őket egy tudatlan ember. . . Jackie Gleason egy évre szóló hat millió dolláros szerződést kapott a CBS televiziótól. “Nem rossz,” mondja ó. ____ NEVESSÜNK A montecarlói kaszinóban igy kiált fel a szépaszszony: — Most az életkoromat játszom meg. — Ezzel tízezer frankot tesz a 26-os számra. Pereg a rulett és kijön a 36-os szám. A férj dühösen kiált ráa szépasszonyra: — Ez legyen a tanulság a részedre zudj. . . Máskor ne ha-Reggel az irodában hozzák a kávét. Virginia, a csinos tisztviselőnő kijelenti: — Ma nem, nem kérek kávét. — De miért? — csodálkoznak a kollégák. — Mert ha kávét iszom, egész nap nem tudok elaludni. RÉGI AUTOMOBILOK SEREGSZEMLÉJE PRÁGA. — AZ ipari minisztérium jelenti, hogy az 1963 évben a csehszlovákiai gyárban 300.000 motorkerékpárt gyártottak. A világpiacon eladásra került motorkerékpárok közül minden harmadik cseh gyártmányú. GLASGOW, Skótország. — Egy vendéglős élelmes módon oldotta meg kocsmá-Budapesti szaksajtó az amerikai irodalomról BUDAPEST — (FEC) Egyetlen külföldi irodalom iránt sem nyilvánul meg magyar irodalmi körökben oly nagy érdeklődés, mint az amerikai irodalom iránt. Néhány hónappal ezelőtt “Az amerikai irodalom a huszadik században” címmel tanulmánykötet jelent meg Kardos László és Sükösd Mihály szerkesztésében a budapesti Gondolat kiadónál, amely egy-egy értekezésben 26 modern amerikai író munkáját méltatja, viszonylag tárgyilagosan, eltekintve az amerikai élet “vigasztalanságának” hangoztatásától. Most a Világirodalmi Figyelő cimü irodalmi folyóirat, az Akadémia kiadása, különszámot szentelt a modern amerikai irodalom méltatásának. A szám több tanulmányban foglalkozik Hemingway értékelésével, két tanulmány méltatja Faulkner alkotásait; tovább tanulmányok J.D. Salinger, Steinbeck, Updike regénye-DEARBORN, Mich.— emlékekké lett autók Első a Középnyugat az ipar cent-Az ország több részében van helyen áll a nagyapó: az 1883 ruma. James Melton rádió évből való Roper gőzhaj táso.-; automobil muzeum, a leghíresebb köztük a dearnborni Henry Ford Museum automotiv osztálya. Ott látni lehet, minden évben körülbelül egymillió látogató látja a régi Ford autók minden változatát. Van ott 175 gőzhajtásos kocsi, villanyos és gazolin autó. Időrendben sorakoznak fel a már történelmi kocsi. SOUTHINGTON, Conn - ban Ralph H. Powers múzeumában az 1898 évi Hotchkiss-Haye a legöregebb kocsi. E'zt New Havenben gyártották s ez emlékeztet arra, hogy az amerikai automobil ipar Connecticut államból indult elhódító útjára s csak később lett énekes West Palm Beach, Fla.-ban állította ki autó gyűjteményét; ezt 1961-ben megvásárolta az egyik Rockefeller, Wintrop s a múzeumot a farmján, a Winrock Farmon állította fel, Arkansasban. A modern autók őseinek múzeumi kincstára Clevelandban a Thomson Autó Album.
