Bethlehemi Hiradó, 1964. február-június (42. évfolyam, 6-26. szám)

1964-05-21 / 21. szám

The Only Hungarian Newspaper in the Lehigh Valley A magyarság érdekeit szolgáló független társa­dalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE $5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS EGYES SZÁM ÁRA 10c AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY THURSDAY SUBSCRIPTION $5.00 A YEAR SINGLE COPY 10c Second Class Postage Paid in Bethlehem, Pa. Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethle­hem and Vicinity Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében. VOL. 42 ÉVFOLYAM No. 21. SZÁM. BETHLEHEM. PA. Thursday, May 21, 1964. MUNKÁSOK T0KES UNIÓJA NEW YORK — Egyszer volt, hol nem volt . . . így kell kezdeni a mesét, ha a ruhaipari munkások Amalga­mated Clothing Workers of America uniójáról ir a kró­nikás a félszázados jubileum alkalmából. Koldusból millio­mos történet ez. 1914-ben alakult meg ez a unió, első “főhadiszállása” egy kis lakás volt, amelynek bérét alig tudták megfizetni. Ma a unió valóságos nagyvál­lalat, van 385,000 tagja és többszáz millió dollár vagyo­na — egyebek közt — két bankja, 164 millió dollár va­gyonnal. 1914-ben a ruhaiparban a napi munkabér 1 dollár volt, most 15 vagy több dollár, plusz “fringe” mellékesek. A kiét bank, egyik New Yorkban, másik Chicagóban nemcsak a unió tagjainak áll szolgálatára, hanem a közön­ségnek is nyújt kölcsönöket és elfogad letéteket. Ha egy ru­haipari vállalat financiális nehézségekkel küzd, a mun­kások bankja kölcsönt ad, ne­hogy a vállalat kénytelen le­gyen munkásokat elbocsátani. Kölcsönöket adnak más uni­óknak is, ha sztrájk miatt kü­lön bevételre van szükségük, hogy a sztrájkoló munkáso­kat megsegíthessék. Biztositó intézete is van a uniónak, kezeli a munkaadók által finanszírozott biztosítá­sokat, főleg betegsegélyezési és haláleseti biztositásokat. Az utolsó két évben 40 millió dollár biztosítási összegeket fizettek ki. A unió két bizto­sitó intézetének 66 millió dol­lár tartaléka van. Lakóházakat építenek, me­lyekbe eddig 60 millió dollárt fektettek be. Több városban klinikákat tartanak fenn be­teg tagjaik részére. A unió sztrájk-rekordja meglepáen békés képet nyújt, 1921 óta nem volt nagyobb sztrájk, mely öt hónapig tar­tott. Sok éven át Sidney Hill­man volt a unió elnöke. Hill­man nagy szerepet játszott F. D. Roosevelt idején a demok­rata pártban és az országos kormányzatban — a kulisz­­szák mögött. Most Jacob S. Potofsky az elnök, aki egyben alelnöke az AFL-CIO-nak. Fi­zetése 25,000 dollár, kevesebb, mint egynémely kisebb és szegényebb unió elnökéé. A külföldről hazatérő turistát szívélyesen fogadja a vámhivatal NEW YORK — Jó hire van az amerikai vámhivatalnak azok számára, akik külföld­ről, tengerentúlról érkeznek vissza, miután legalább 48 órát töltöttek odakint. A tu­risták magukkal hozott tár­gyait, nagyobbára ajándék­­tárgyakat, az elvámolásnál enyhébben fogják kezelni, mint azelőtt. Az általános szabály az, hogy 100 dollár értékig a behozott tárgyak vámmen­tesek. De mit jelent 100 dol­lár érték? Nagybani árat jelent. Eddig az volt a gya­korlat, hogy a vámhivatal­nokok, akiknek az áruk ér­tékelésében nagy gyakor­lottságuk van, kiszámították a nagybani árakat és asze­rint szabták, ki a vámot. Most ez másképp van: a bevásár­lási árat veszik alapul, ame­lyet a turista a magával ho­zott számlával bizonyít; eb­ből a kicsinybeni árból a vám­tiszt levon 40 százalékot és ezt tekinti nagybani árnak. Nem lesz tehát többé nézet­­eltérés, vita arról, hogy mennyi a behozott tárgyak nagybani ára (amelyet a ve­vőnek a bevásárlásnál nem is mondtak meg). Illetőleg mégis lesz nézeteltérés oly esetekben, amikor a vám­tiszt első tekintetre látja, hogy az a számla hamis: kicsinyített mása a valódi vételárnak. De, mondják a vámhivatalnokok, ilyen svindli újabban ritkább, mint volt régebben, amikor példá­ul egész Európában divat volt, hogy a kedves, szívesen látott amerikai vevőnek ol­csóbb árakat számítottak, — papíron, a számlán. Az általános szabályon kí­vül vannak kivételes sza­bályok. Például mértékre készült ruhát a teljes ár ala­pulvételével számolnak el. Ez ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő -József. Telefon: CH 7-8484. főleg azokat a turistákat érin­ti és érdekli, akik Hong Kongból hoznak magukkal olcsó ruhát, vagy a londoni Saville utcai üzletből drága ruhát. “Sale”, alkalmi ár, leszállított ár tengerentúl is van s a vámhivatal a kül­földi diseountokat nem isme­ri el, a “rendes” árat veszi számítási alapul. Automobilokra külön sza­bályok érvényesek. A kül­földi uj vagy használt autót alaposan szemügyre veszik, megvizsgálják korát és álla­potát. Mégsem kell retteg­ni ijesztően magas vámtól — a vámhivatalnok az ismert eladási árnál jóval keveseb­bet állapit meg s ami vámot az autóra kivet, 6 és fél szá­zalékot, az 2 százalékkal ala­csonyabb, mint a 2 év előtt kiszabott vám. Ékszerek dolgában nagyon válogatós a vámhivatal és ezért a külföldön bevásárló hölgyek is jól teszik, ha vá­logatósán vásárolnak. És­pedig: jól járnak, ha brilli­­ánsokat és más drágaköve­ket darabszámra vásárolnak — mert kövek után csak 5-10 százalék vámot szed­nek. Ellenben ha a drága­­kövek ékszerbe vannak fog­lalva, a vám egészen 55 szá­zalékig emelkedhet. Más "a gyöngy és más a gyöngynyak­lánc: a gyöngyök után, ame­lyeket csak ideiglenesen fűz­nek fel, elvesztés elleni véde­kezésül, fonalra, a vám a vé­telárnak mindössze 5 száza­léka, de jóval magasabb a kész nyaklánc, az ékszer vámja. FIDEL CASTRO KOMOR. KESERŰ, MÁJUSI NAPJA A hangontuli sebességű jet személyszállító megváltozatja a eKnnedy International Airport képét New Yorkban. Calójában az Air France Concorde SST-je, Amerikai változata 1970 körül lesz alkal­mas repülésre. Szeíénvorszáí — kísérleti telep ALEX. J. BENKŐ, építesz vál­lalja uj házak, garázsok, slb. épí­tését. konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. WASHINGTON Johnson elnök háborúja a szegénység ellen a tervezés közben máris a kísérletezés stádiumába ju­tott Szegényországban, föld­rajzi nevén Appalachiában. Hogy, hogy nem, az utóbbi évtizedekben a gazdasági és főleg a technológiai fejlődés arra vezetett, hogy elszegé­nyedett ennek a gazdag or­szágnak egy jókora darabja — nem akárhol és nem sziget­szerűen, hanem egy vonalban, az Appalachian hegylánc mentén, Pennsylvaniától lefe­lé Alabamáig, tiz állam terü­letén át vonulva. A térképen megrajzolva, Appalachia olyan formát mutat, mint Ja­pán és ez érdekes Összehason­­litásra ad alkalmat. Japán­nak majdnem 100 millió lako­sa van, az amerikai Szegény­országban ugyanolyan nagy területen mindössze 15 mil­lió ember él. Ha Japán — nagy részben kopár terület — el tud látni munkával és kenyérrel 100 millió embert, miért ne lehetne szegénység­ből felemelni itt 15 millió embert? A próba megindult. Az appalachia terv megva­lósítására 4 billió dollárt irányzott elő a szegénység el­leni háború hadvezetősége Johnson elnök főparancsnok­sága alatt. A négy ezer millió dollárt öt év alatt fogják tett­re átcserélni. A nagy terv fő pontjai: Uj országutak építése, 2350 mérföld hosszúságban. Ez le­hetővé fogja tenni elszigetelt területek megnyitását a forga­­dom számára. A vizierők ki­aknázása, folyamszabályozás, parkosítás. A bányaipar hosz­­szu vezetőszerepe folytán el­hanyagolt földek megújítása, legalábbis legelők céljára, mi­­álta meghonosodhat az állat­­tenyésztés ott, ahol sokáig a föld csak arra szolgált, hogy szenet vájtak ki alóla. Erdő­sítés, felfrissítése az erdők­nek, amelyeket a bányászat valósággal kifosztott. Fater­meléssel famegmunkálás, fa­ipar indulhat meg. A munka­­nélküliek egy részének, leg­alábbis a fiatallabbaknak át­képzése uj mesterségekre, amelyek lehetővé teszik elhe­lyezkedésüket a modern tech­nológia üzemeiben. Az appalrachiai Szegényor­szágban vannak gazdag váro­sok: Pittsburgh, Huntington, Birmingham, stb. Főleg a bá­nyavidékeken van szegény­ség és munkanélküliség s en­nek két főoka van: a bánya­­ipar hanyatlása és a földek­nek részben terméketlensége, részben elhanyagoltsága. A munkanélküliség az időseb­beknél szinte gyógyíthatatlan betegség, mert azokat, első­sorban öreg bányászokat, alig lehet uj íoglalkjzásra átne­­velni, átképezni. Ha azt mondj ik, hogy sze­génység főleg vdéken van, nem szegény fanner népre kell gondolni, mirt farmgaz­dálkodás ezeken i vidékeken alig van; “vidéki’ itt bánya­­vidékit jelent, bányászt és vasutast. (Mert ihol bánya van, ott van nagyobb vasúti forgalom is, szénizállitás.) A vidéki körzetekbm a munka­­nélküliség a rendelkezésre ál­ló munkaerőknek 8 és fél szá­zalékát teszi ki, de Kentucky és West Virginia keleti ré­szeiben a munkanélküliség arányszáma eléri a 35 száza­lékot minden harmadik munkaképes ember tétlenség­re kárhoztatva! A munkanléküliséggel súj­tott családok már néhány év óta élelemsegélyben részesül­nek és rendszeresen kapnak szerény összegre kiállított kormánycsekket. Ezáltal a legszükségesebbel el vannak látva. De van ennek a segé­lyezési rendszernek hátránya is. A helyzet ismerői aggodal­maskodva mondják, hogy a segélyezett családok lassan­­lassan megszokják az ala­csony életszínvonalat, nem tö­rekszenek többre, felemelke­désre, nincsen becsvágyuk, nincsen büszkeségük. Legna­gyobb átka az ilyen állapot­nak az, hogy felnőnek gyere­kek, akik nem is tudják, hogy íz ember megélhetéséhez munka szükséges lehet ott­­ion ülni és várni az élelmi­szer kiosztásra és a havi csekkre. Itt még egy pár adat az amerikai Szegényország föld­rajzából és néprajzából: Appalachia majdnem teljes egészében magába foglalja rénnsylvania és West Virgi­­íia államokat, kisebb részben i következő államokat: Mary­­and kis északnyugati csücs­ke, Ohio délkeleti csücske, Kentucky keleti része, Virgi­­íia nyugati csücske, Tennes­­ee keleti, North Carolina íyugati kisebb része, Alaba­­nából jókora, Georgiából ki­­ebb rész. A lakosság száma duplája Ausztria vagy Svédország né-Fő természeti kincs a szén. Vppalachiából jön az ameri­kai puhaszén kétharmada és íz egész keményszéntermelés. A vidék elnéptelenedik a nostoha viszonyok miatt. 950 óta két millió lakos más illamokba özönlött, munkát keresve. Ez okból Szegényor­­zág népessége 1950 óta csak százalékkal nőtt, az orszá­­;os 20 százalékkal szemben. Az átlagos évi jövedelem 400 dollár, szemben az or­­zágos 1900 átlaggal. Minden harmadik appalachiai család­nak 3000 dollárnál kevesebb évi jövedelme van ,tehát a hi­vatalos felfogás szerint sze­génynek tekinthető. Ezzel szemben az országban csak minden 5 család közül egy tar­tozik ebbe az alsó kategóriá­ba. Mindszenty sorsa bizonytalan WASHINGTON.— Bernard Gwertzman amerikai újság­író a 'Washington Evening Starban most számol be magyarországi Htjáról és kü­lön cikkben foglalkozik Mind­szenty hercegprímással. A kardinális az amerikai követ­ség Szabadság-téri épüle­tében a harmadik emeleten egy elkülönített szobában él, ami háló- és dolgozószoba egyszerre. Sokat olvas, főleg magyar lapokat és hallgatja a rádiót is. Időnként látni, amint végigsétál a folyosón, de idejét rendszerint a szo­bájában tölti. A követségi ebédlőben' étkezik, sokszor azonban felviszik neki az ebédet és a vacsorát. Mindig kardinálisi reverendában mutatkozik, a követség tag-; jaival szeret elbeszélgetni, de látogatókat nemigen fo­gad: az újságíró sem tudott vele beszélni. Az a kérdés, hogy mikor — ha arra egyáltalán sor kerül — hagyhatja el a kö­vetséget, Írja Gwertzman, in­tenzív és bizalmas megbe­szélések tárgya a Vatikán,! a Kádár-kormányzat és az Egyesült Államok között. A tárgyalások állását illetően csak találgatni lehet, de az biztos, hogy a kardinális haj tihatatlanul el utasit j aí még a gondolatát is annak, hogy engedményeket te­gyen a kommunista rendszer­nek. Úgy a U.S. mint a Va­tikán szeretné megjavíta­ni viszonyát Magyarország­gal, de amíg Mindszenty az amerikai követségen tar­tózkodik, erről szó sem lehet. Ha a kardinálist más fából faragták volna, akkor már régen meg lehetett volna egyezni, de ő nem akar visz­­szavonulni, sem az országban, sem a Vatikánban. Nyilván­valóan vissza akar térni a magyar egyház élére, aktiv szolgálatban, amit viszont i Kádár-kormányzat nem tud elfogadni. Amire a Kádár-kormány-HÁZVEZETŐNŐT keresünk, j aki a családdal elmegy Cape j Cod-ra a nyárra. Valamennyit kell tudnia angolul. Telefonál- j ion: 846-4829 (esti órákban) I HAVANA —Május első hetének volt egy napja, ame­lyet Castro, a kubai fiók-dik­tátor, bizonyára legkeserübb emlékei közé raktároz el. Ezen a napon a szigeten állo­másozó szovjet csapatok és technikusok egy része — leg­alább ezer fő — elhagyta a kis kommunista “paradicso­mot”. Elmentek — legalábbis részben —- azok az erők, ame­lyek a biztonság érzését köl­csönözték neki. . . De még ennél is fájdalma­sabb lehetett elbúcsúzni a szovjet gyártmányú SAM-2 rakétáktól. Mert amint az amerikai felderitőgépek fény­képei mutatják, Kruscsev visszavonta legjobb SAM ra­kétáit és azokat ócska, régi modelékkel helyettesítette. Igaz ugyan, hogy még ezekkel a rakétákkal is lehet lőni az amerikai U-2 felderítő gépe-ASOCIAL SECURITY 12 ÁLDÁSA 1.) Enyhíti a munkásem­ber nyomasztó gondját,hogy miből fog megélni, ha a i munkából kiöregszik. | 2.) Hozzájárul a közegész­sához és az átlagos élettar» ■ tam meghosszabbításához.— Az, aki kevesebbet aggódik, | egészségesebb, tovább él. f Akinek több pénze van, töb­bet költhet betegségek el­­kerülésére vagy gyógyítá­sára. 3. ) Enyhiti a kereskedő ! és iparos gondját, aki nem képes alkalmazottainak nyug­díj alapot létesíteni, de még­is kénytelen idősenn munká­sokat fiatalabb erőkkel he­lyettesíteni. 4. ) Enyhiti a fiatalabb csa­ládtagok terhét, akiknek ne­| hezére esik elöregedett szü­leiket, vagy idősebb rokonai kát támogatni és azelőtt, gyakran kénytelenek voltak lemondani arról, hogy saját gyermekeiket tovább képez­zék. A Social Security ilyen­formán emeli az általános mű­veltséget és képzettséget is. 5. ) Az egyes államok és községek terheit csökkenti, amelyek azelőtt saját pén­zükből fedezték elöregedett polgáraik legtöbb szükség­letét. 6. ) Fenntartja és emeli az öregek önérzetét és ön­bizalmát, mert ném kény­telenek többé öreg napjaik­ra mások segítségéért kö­nyörögni, vagy azt elfogadni. 7. ) Fenntartja az idősebb generáció vásárló képessé­gét, hogy az üzleti világ jö­vedelme ne csökkenjen, de két és Castro — ahogy leg­utóbbi nyilatkozataiban kije­lentette — meg is akarja ezt tenni. Azt hiszik az ameri­kaiak, — mondta egyik máju­si beszédében — hogy Kuba az egyetlen ország a világon, amely megengedi, hogy terü­lete fölé a U. S. gépei bere­püljenek? Mit válaszolt erre a szóno­ki kérdésre az Egyesült Álla­mok kormánya? íme a válasz: Kuba jobban tenné, ha tudo­másul venné a tényeket, azt, hogy amerikai gépek a jövő­ben is ellenőrzést végeznek a szigetország felett. És ezt a munkájukat elvégzik annak ellenére is, hogy Kruscsev — Kuba legfőbb patrónusa — állandóan azzal fenyegeti világháború örvényébe sodor- Amerikát, hogy a berepülé­sek további folytatása egy uj hatja a világot.” lehetőleg folytonosan emel­kedj ék. 8. ) Hozzájárul ahhoz, hogy a kis üzletemberek lelkiis­meretesen vallják be jöve­delmüket (és fizessenek jö­vedelmi adót), hogy ezáltal magasabb Social Security nyugdíjhoz jussanak. 9. ) Megduzzaszt]a a ta­­j karékpénztárak és biztosi- i tó intézetek forgalmát, mert érdemes takarékoskodni és biztositásokat kötni, ha az öregkorra a megélhetés mi­nimális alapja már biztosítva van. 10. ) Megfosztja a felfor­gatókat a hamis vádtól, hogy “az amerikai kapitalizmus könyörtelenül kiuzsorázza, a munkásokat.” 11. ) Egyenlősiti a jöve­delmeket bizonyos mér­tékben és hozzájárul a vál­ságok erejének csökkenté­séhez, mert gazdasági vi­rágzás idején magasabb adó­kat szed be, amelyeket ka­matostól fizet vissza, amikor arra szükség mutatkozik. 12. ) Az amerikai nép hűsé­gét és hazaszeretetét fokozza* mert az amerikai büszke ar­ra, hogy ennek az országnak polgára, amely gondot visel rá szükség eseteén. ACNS. zat kapható, az egyszerűen csak amnesztia, mégcsak nem is rehabilitálás, azzal a fel­tétellel, hogy Mindszenty hagyja el az országot. Úgy néz ki — folytatja a Washington Evening Star cikke, — hogy a Vatikán is azt szeretné, hogy hagyja el az országot, mert akkor egy sokkal rugalmasabb egy­­házvezetöt állíthatnának a helyére. De addig semmiféle intézkedésről, kinevezésről szó sem lehet, míg a kardi­nális az amerikai követségen van, ahol őt nagyon szívesen látják vendégül továbbra is. ÚJABB LODGE HARTFORD, Conn. — Henry Cabot Lodge, délviet­nami nagykövet 60 éves fi­vére, indul a GOP szenátusi tisztségéért. John Davis Lod­ge eddigi foglalkozásai: film­színész, Connecticut állam kormányzója, ügyvéd, spa­nyolországi nagykövet. THOREZ VISSZAVONULT PÁRIS —A francia kom­munista párt főtitkára, Mau­rice Thorez, 34 évi aktiv párt­szolgálat után, a pártnak csu­pán névleges pozíciót jelen­tő elnöke lett. Utóda a fő­titkári székben: Waldeck Ro­chet. HÁZTETŐ készítése, uj és ja­vítás; pala, zsindely és kátrány, vagy meleglelő. Kémény, csator­na, lefolyó és újfajta lelő-világi­­ló és szellőző ablakok készítését olcsón vállalom. Lehet részletre is. Ádam Tuszinger. Hivja este 7-10-ig CH 7-5522.

Next

/
Thumbnails
Contents