Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-11-29 / 48. szám

The Only Hungarian Sexes* paper in Lehigh Valley. .1 magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. HÍRADÓ N 5TKL. VEBEN MAÜYAK- SZULIzEzMÉBEN AMERIKA.’ MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUÜGARIAN NEWS Kotered an Second Claus Mattéi May 18, 19C3, .at the Bost Office at Bethlehem. Pa, ander he Act of March 3, 181#’ ■. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN EANOUAOE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year..........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 48-ik szám BETHLEHEM, PA, 1963 NOVEMBER 29 Egyes számú* ára 10 cent JOHNSON ELNÖK MEGKEZDTE Kennedy elnök temetése ELNÖKI TEVÉKENYSÉGÉT JOHN FITZGERALD KEN. NEDY az életének legutolsó sajtó konferenciáján az egyik újságíró­nak kérdésére, ho~y most mikor elnöksége a harmadik év vége felé jár, milyen érzéssel viseli az elnök súlyos feladatait, azt vá­laszolta, hogy örömmel lat’a el azokat. "It gives happiness", élet­örömét, boldogságot ad. Egy éretlen suhancícle alak most agyonlőtte, o v.l meggyilkol ta, elrabolta az alig negyvenhat éven, ifjú, erőteljes, élete virág­jában lévő és még sok szépre hi­vatott elnök életét, minden örö­mével, ifjú felesége cs gyermekei szeretetével és mindazok szürete­iével együtt, akik becsülték az elnyomottakkal, az á'rolszakad­­takkal, az undordogokkal való együttérzést, a nég .reken és vergődő kisembereken való se­­giteni akárás humanitárius éré nyeit benne és nem tartották ré­széről csak választási jelszónak, hogy 1 ‘America must move again”, hittek abban, hogy Ame­rikát előbbre akarja vinni a jog­­egyenlőség, a társadalmi igazság­talanságok egyensúlyba hozatala, az általános jólét utján, folytatni akarja a New Deal szociális alko­tó munkáját, az amerikai demo­krácia fejlesztését a nép minden rétege javára. * • J. F. KENNEDY, akit kezdet ben sokan mint milliomos fit a politikai plavboyok sorába akar­ták klasszifikálni, a második vi­lágháború frontján életeket men­tő hősiességgel állta meg a helyét s aztán előbb .mint «^eoviselő Amerika legjobb, leg^épszere­­tőbb intcllektuellj cinek társaságé ban komoly, nagyképzettségü po • litikussá nőtte ki magát s szenátu­si beszédeiben m'r kész, érett politikusként mutatott Ígéretes format a munkásügyi és eg' éb javaslatainál. Voltak akik eln“ki ambícióit kissé korainak találták, mások nehezteltek reá, ho°y "Stevenson­­tól elvette” a jelöltséget, holott kétszeri olvan jelöltség után,1 emelvben e'őrelsható kudarcot vállalt a dollármilliókká! Eisen­hower hadvezéri dicsőségére fe­lépített republikánus kamp'nnyel szemben, öt illette volna meg a jelöltség." Ismét mások azt han­goztatták, hogy igaz ugyan, hogy Eisenhower ezúttal már nem jelöltethette magát,de nem lehetet Stevensont harmadszor is jelölni s ezenkívül Kennedy a maga köz­vetlen, póz nélküli, jóakarattal teli lényével sokakat megnyert magának. . . Elnökségének három éve alatt megnyerte a lakosság haladó de­mokratikus rétée~einek őszinte bizalmát is és eltekintve az 1961-, es cubai partraszállás üg efogyott ságától, sokban igazolta is azok i bizalmát, akik valóban azt várták tőle, hogy Amerikát előbbre vi-j gye a New Deal kiegészítése ut­jan. • * * • KENNEDY boldogsgnak mon­dotta az elnöki munkáját, holott, annak céljai megvalósításában sok nehézséggel találkozott. A demokrata pártnak régi, szervi betegsége, hogy világnézeti szem­pontjaiban nem egységes, a leg­különbözőbb nézetek és érdekek képviselői ülnek képviselőházi és szenátusi padsoraiban és úgy szavaznak ahogy akarnak. Nincs kötelező pártfegyelem. Hány szór fordult elő, hogy Kennedy legjobb, legszocialisabb javasla­tai éppen demokraták miatt meg­rekedtek, évekre megfeneklettek a bizottságban 1 Például az aggok kórházi kedvezményéről szóló javaslata, amely pedig voltaké,.) nagyon szerény javaslat volt ahhoz képest, ami Europa számos országaiban, a Szovjetblokkcn innen régóta megvalósult. De csak végig kell nézni, mint húzzák el a kongresszusban az udójavaslatokat és a négerek jó­sai javításáról szóló javaslatot a jövő 4vr«. Holott eiévben U mennyi jó Kennedy szándékot valósitbatott volna meg a kon­gresszus, ha tagjai sorában, kivált a demokrata pártiak között szám­szerűen nagyobb lett volna a megértés az elnök demokratikus jószándékai, szociális törekvése’ iránt. Nem volt rózsákra ágyazva a kongresszusban és sokszor VJ.lt úgy, hogy a kongresszus inkább késleltetője és gátlója volt nemes jóakaratának, mintsem seg'tője.. Ha boldogság volt számára elnök­nek lenni, küzdelmes bop’ogsá^ volt, de úgy látszik és mindig r ugy tapasztaltuk, hogy Kenned szereti a küzdelmeket és ezek te­rén sem volt teoretikus ember r néger kérdésben hozzájárul* ahhoz, hogy a törvényjavaslatot némileg felvizezzék, csak hogy biztosan remélni lehessen, hogy a déli demokraták elf 'gultságai da cára mégis törvénnyé lesz a ja vaslat. Ugyanezt tette a kó-házi kedvezmények ügyében, illetve utolsó sajtókonferínciáján kész volt ilyen lépésre, kész volt kom­promisszumra, csak hogy a köz­egészségügyi uzsora különböző nemei, a kórházi orvosi és gyógy­szertári uzsora, hogy ne mondjuk iákét ellen elkezdődjék a védeke­zés, megtörténjék az első lépés. Nem volt tulradikális a belső reformköveteléseiben, a lépesről lépésre való haladás politikusa volt, ismerte az amerikai politi­kusok nagyrészének konzervati­vizmusát, a mai európai köz­szellemtől való, strucc~olitikus idegenkedését, aimel nek jobban megfelelt az Eisenhower nyolc éve alatt a szociál s törvéiyhozás­­ban mutatkozott stagnáció, kiesés, mint a korral vafó ha’adás, mint a kommunistáknak megmutatni hogy diktatúra és rendőrállami terror, az emberek államosítása helyett mi az igazi ut a népek jólétéhez s azt el lehet érni eg. osztályuralom né’küli társada­lomban is, ahol az osztályok kői csönös méltányossága biztosítja minden dolgozónak jólétét s igy a kommunista államkapitalizmus) monopol munkaadói oligarchiái­val ellentétben jólétet tud nyúj­tani minden szabadságrzblás nél­kül . Kennedy sznciá'is úttörő vrp Amerikában, ahol sok jó szociális dolog valósult m'r meg, de még sok a teendő... « • A GYILKOSSÁG háttere még nagyon homályos, zavaros. Kom­munista vagy szélső jobboldali gözfe'ü, politikai beatnik volt e a gyilkos vagy pedig mindkettőből volt benne valami, meg nem lát ható tisztán. De sejtelmünk sze­rint azok, akik né' ány héttel előbb Stevensont, Kennedy kül­politikájának Egyesült Nemzetek­­beli képviselőjét a gyilkosság he­lyén, a texasi Dallasban leköp­­dösték és piketruddal fejbe ver­ték, szellemileg, de talán a ma­gánérintkezésben sem álltak túlsá­gosán távol attól a mentalitástól, amely Kennedynek, annak az embernek, akiben milliomos lété­re a népen való segítés akaratá­nak, a haladásnak egy szikrája élt, az elnyomottakkal, fehér vagy sőtetbörü kisemberekkel e yüttér­­zését halálos bűnnek tekintette akár a maga szélső jobboldali, akár a maga reakcióssága, vak önzése szempontjából és nemzeti veszélynek érezte külpolitikáját is, amely az atomkorszakban csak . annak adottságai számbavételével \ harcolhat a népek szabadsága érdekében. Kioltották az elnök életét aki­­ban a haladás szikrája élt. Ez nem tetszik sem a szélső jobboldalnak, sem a szélsőbolnak. Mert egv szo­ciális individualista kapitalizmus veszedelmesebb propaganda el­lenfél úgy a kommunizmus mint a fascizmus számára, mint p. régi, reakciós kapitalizmus. . . • • * A7 ATOMHÁBORÚ r!l-ni b­­ketörekvéseit is rossz szemmel (Folytatás • 4-ik oldalon) PÁL PÁPA: MENNYI GYŰLÖLETRE ÉS ROSSZ RA HAJLAM VAN MÉG A VILÁGBAN ! demokrata szenátusi vezető, Eaj Warren, a Legfelsőbb Szövetség Bíróság elnöke és MacCormaci képviselőházi elnök mondott i mélyen átérzett gyászbeszédet L L.yndon B. Johnson, az uj elnöi elhelyezte a ravatalon, — ugyan azon, amelyen egykcr a megöl Lincoln koporsója nyugodott, — az Egyesült Államok koszorúját Egész éjszaka és a temető érájáig óriási tömegek vonultai el a katafalk előtt, hogy búcsú vegyenek Kennedytől. Vasárnap Cushing bostoni bi boros a Kennedy család régi ba látja megható szentbeszédbe! emlékezett meg Kennedy elnöi tragédiájáról és Kennedyné nag; esszonyi mártiriumáról és erő jelleméről, amellyel a szörnyi csapást elviseli. . . Lyndon B. Johnson elnök nov. 23-án proklamációt adott ki amelyben hétfőre nov. 24-ére, i temetés napjára általános nemzet gyászt rendelt el és felhívta Ame rika népét, hogy e napon kei ess« fel a templomokat és átdozzor Kennedy elnök emlékének. Világvezetők a temetésen A temetés hétfőn délben men végbe a washingtoni St. Mathew: katolikus templomból, mélynél befogadó képessége nem a legna gyobb a washingtoni kát. temp lomok közül, de Kennedyék temploma volt. A temetésen a világ ugyszolvár minden országának kormányfő képviseltették magukat vagy sze mélyesen jelentek meg. Pál pápát a Nuncius képviselte De Gaulle francia elnök égés; katonai és kormány delegációt ho­zott magával és maga is katona­­ruhát viselt. (Részvéttáviratábar Kennedy azon pvaslatain. ame lyeket az AFL+—CIO és má munkásszervezeték támogatnak. Johnson a héí közepén a kon gresszus két háza ülésen tartandó | beszédében fog közelebbi pro grammot adni. Várható, hogj a kab’mtbei és a Fehér Ház politikai állásai ban idővel némdy személyi vál tozások lesznek. Távirat Kniscsemek Johnson elnök hétfőn távirato küldött Kruscsevnek, amelyből Kennedy béketörekvéseinek foly tatását ígéri. Szövetségi viz&gilat Miután a dallasi megyei ügvész ség Oswald halálíval most a Rub) ügyre fektét sulpt, sokan sü'gec ték, hogy a Szövetség ható­ságok vegyek kelükbe az Oswalc elleni vizsgálat folytatását azoi irányban, voltak e bűntársai, nem volt e titkos kapcsolata széls« jobboldali elemekkel, nem < orientálódott aX utóbbi ídcbei két külömböző politikai iránybs is, keresve, hol lúd előnyösebber elhelyezkedni? Magát a tényt, hogy Oswalc lelőtte az ott letartóztatni akarc rendőrt és egy másikat szintén le­lőni próbált, Oswald bűnösség« bizonyítékának tartják, de a; őrületén kivül meg mindig nem látnak más okot, amiért Oswalc a merényletet elköyette. Vélt ma­gánsérelmeit ne .át jak elég ok nak. Nincs törvény arra. hogy a; elnök által elkövetett merényié szövetségi bűntény volna. John sen elnök egyik első ténykedése ként elrendelte, hogy az FBI szö­vetségi nyomozó hatóság foJytas sa tovább a nyomozást a merény­let ügyében. Egyik ilegmeghatóbb jelenet I volt amikor Kennedy elnök özve > gye -hat éves Caroline leánykájá­­. val a koporsóhoz lépett és meg- 5 csókolta azt. Az egykori First i Lady mindvégig méltósággal. i könnyeit elrejtve viselte el a su- I lyos órák fájdalmát. • i A család kívánságára nem - nyitották fel a koporsót, melye: j a csillagsávos zászló díszített. Az átszállítás után, mielőtt a közön­ig séget bebocsájtották. Mansfield I j Az orgyilkos merénylet áldo­zatává lett Kennedy elnök földi | maradványait vasárnap délben a Fehér Házból, ahol az ország i legfőbb vezetői továbbá Eisen­­[ bower és Truman volt elnökök és . ja Kennedy család tekintették meg 'azokat, nagy katonai dísszel és .-sok ezrek sorfala között szállito­­! ták át a kongresszusi palota ro- Jtundájába, ahol a hétfői temetésig | n közönségnek módja volt elbú­csúzni tőle. Lyndon B. Johnson, az uj el­nök másfél órával Kennedy e'nök halála után a holttestet Washing­tonba szállító repülőgépen egy j szövetségi biró kezéhez letette az esküt. Következő napon regg :11 elfoglalta hivatalát és tanácskozá­sokat folytatott Rusk kái g m:- j niszterrel. McNamara hadügymi- I raszterrel és a kormány más tag­jaival. Kijelentette előttük, hogy Amerika politikája nagy vona-^ lakban nem fog változni elnök­sége alatt. Johnson régebbről mint belpo likailag konZervati abb politikuí volt ismeretes, mig a külpolitikái illetően épp oly anti erélyes anti­­kommunista, mint Kennedy volt. Mi varható Megfigyelők azt jósolják, hogj Johnson nemigen fog változtatn Kennedy politikáján. Valószínű­nek tartják, hogy Johnson pályá­zik az 1 964-es elnökjelöltségre és mivel a demokraták a legtöbb szavazatot az ipari nagyvárosok ban kapják, nem fog változtatn EGY FELHÁBORODOTT DALLASI POLGÁR NÉPITÉLETET HAJTOTT VÉGRE OSWALDON látták volna, ha Oswald rendes bíróság elé kerül és elitélése kér­désében a bíróság dönt. Ez eset­ben sok o>lyan adat is kiderült volna, amely most talán örökre titok legfeljebb Oswald orosz­­származású elvált felesége tud fsetleg néni felvilágosítással szol­gálni, volt e Oswaldnak kommu­nista vagy szélső jobboldali kap­csolata és kivel, volt e cinkostár­sa, megbízója, felbujtója, A dallasi rendőrség többi közt megállapította, hogy Oswald szét­­küldési ház hirdetése alapján ál­néven, de saját kézirásával tizen­egy dollár és néhány centért ien­­delte meg a gyilkos fegyvert. A dallasi rendőrség szerint Oswald­­r«ak nem voltak bűntársai. Régóta sértett önérzetü volt, mert a ka­tonaságtól rossz minősítéssel bo­­csájtottak el és volt magánsérel­mei legalább is közrejátszottak abban, hogv az őrült merényiétre határozta el magát. A nyomozás azonban tovább- Folyik, volt e Oswaldnak kommu­nista vagy szélső jobboldali ba­rátja, stb. Texasi megfigyelők szerint a gyülőlet-légkör, amelyet nlyik texasi milliomostól finanszí­rozott szélső jobboldali agitáto­rok teremtettek Dallasban és más texasi városokban szintén hozzá {árulhatott Oswald megzavarodá iához, ahhoz hogy a mérenyJetre vetemedett. > Lemosta a gyalázatot a város nevéről A dallasi rendőrség eddig az Dswald bűnösségét bizonyító ada­tok közül nyomozati érdekből csak egy részt hozott nyilvános­ságra. Most, hogy Oswald nincs többé, sokan várják, hogy a töb­bi bizonyittekait is ismertet fogja. Ruby egyes vallomások sze­rint Kennedy elnök rajongója volt és Dallasban olyan vélemény ie van róla, hogy lemosta a város nevéről az gyalázatot, amelyel Stevenson durva inzultálása és i Kennedy elnök elleni gyilkos me rányktt hozott ni-Kennedyt katonának nevezte, aki nagy eszményeinek frontján esett el.) Erzsébet angol királynőt férje, Fülöp edinburgi herceg képviselte Nyugat Németország­ból eljött Erhard, az uj kancellár, | akinek Kennedyvel lett volna most tárgyalása és a temetés után az uj elnökkel fog tárgyalni. Személyesen volt jelen: Hailé Se­­lassié Ethiopia császára, Baudoin belga király, Frederika görög ki­rályné, De Valera Írországi köz­­j társasági elnök. Sir Ailec Doug­las Home angol miniszterelnök, Erlander svéd miniszterelnök Mu ■ noz Grandes Spanyolország el­­■ nökhelyettese, Willy Brandt. Nyugat Berlin főpolgármestere. Thant, az Egyesült Nemzetek fő­titkára és számos más politika’ I világhiresség. Kruscsev képvisele­tében Anasztáz Mikoyan helyettes miniszterelnök jött el. Csak a kommunista Kína nem képvisel­tette magát és lapjaiban még most is gyűlölettel irt Kennedyről. I A nagy temetés A gyászünnepségre Kennedy elnök özvegye Robert és Teddy Kennedy kíséretében autón indul-: e' a Fehér Házból a Capitolhoz, ! majd onnan velük, a család és a külföldi vezető személyisegek kíséretében gyalog tették meg az utat Saint Mathews székesegyhá • zig, amelynek 1200 főnyi férő­képessége kevésnek bizonyult a külföldi delegátusok és amerikai dignitariusok befogadására. Cushing bíboros bejáratnál fo­gadta és megcsókolta az özvegyet és két gyermeket. Majd nagy papi segédlettel celebrálta a gyászmi • sét. Az özvegy kívánságára Henn püspök méltatta Kennedy elnök emlékét. Szentbeszédében idézte inauguróciós beszvde több részle­tet és méltatta a nép iránti szere­­tetét és államférfim kiválóságát. Az utszélen, ahol nagyszámú katonai alakulat részvételével az órási temetési menet végigvonult százezrek szegélyeztek az utat, sokan könnyezve. örökláng a simái Kennedy elnök földi maradvá­nyait az arlingtoni Hősök Teme­tőjében helyezték örök nyugalom­ra, amely kétségtelenéül megilleti nemcsak a második világháború ' alatti katonai hősiességéért, de jazon bátorságáért is, amellyel az amerikai nép érdekét oly igazan 1 szolgáló programmja megvalósu­lásáért küzdött és amelynek meg­­j valósulása érdekében küzdött 'akkor is, amikor Jelentette a gyil­­cos golyó. A simái Kennedy emlékére el­helyezett öröklángot az özvegy gyújtotta meg. * * • A temetés után Kennedy elnök özvegye, később pedig Johnson elnök fogadta a magas külföldi , személyiségeket. A temetés napján az ország leg több városában az iskolák, é.3 közhivatalok, áruhazak és üzle­tek, valamint színházak és más mulatóhelyek -legtöbbje zárva volt j A szintén őrgyilkos kezétől meghalt Abraham Lincoln halála óta ily osztatlan, mély fájdalom­mal nem gyászolt elnököt Ame­­riáa népe! ■ -ooo -------MEGHALT REINER FRIGYES Reiner-Frigyes magyarországi származású világhírű operakar­mester elhunyt New Yorkban, 74 éves korában. Mader Raoul budapesti Víg opera Népszínházából indult cl és több mint négy évtizeden ác szerepelt a világ első operaházai­­fcan nagy művészi sikerrel. Halála napján dirigálnia kellett volna a Metropolitan Operaházban, oahl helyette más karmesternek kellett “beugrani»." Negyven ávig állt a thk»g»t filHwmonikvtwk élén-Vasárnap délután ugyanazon időpontban amikor Kennedy el­sők földi maradványait a Fehér Házból átszállítottak a Cáritól rotundájába, Lee Harvey Oswal­­clot, aki a dallasi rendőrség sze­rint Kennedy gyilkosa volt, a rendőrség a városi fogdából át akarta szállítani a megyei börtön­be. Az átszállítás időpontját nyil­vánoságra hozták s igy nagyszá­mú újságíró és televíziós operator vá*-ta Oswald érkezését a megyei I börtön alagsorában ‘levő iroda előtt. .Amikor Oswald láthatóvá lett, valaki villámgyorsan elé­­beugrott és revolverével hasba - lőtte. { A rendőrök rávetették magu­kat a merénylőre és letartóztat­ták. A jelenetet úgy ahogy tör­tént, a televízióban látni és halla­ni lehetett. Közben ambulánce jelent meg. emely ugyanazon kórházba szálli­­totta a súlyosan sérült Oswaldot, ahol Kennedy elnök meghalt. — j Félórával később Oswald a kór­házban belehalt sebébe. A merénylőt letartóztatták és gyilkosság vádja miatt indult meg ellene az eljárás. Neve Jack Ruby , (Rubinstein) és egy dallasi night club tulajdonosa. Információk szerint egyénileg nem rosszhirü ember és .feltehetően tettét afelet- . ti példátlan felháborodásnak ha-| tása alatt követte el, amelyet az elnök meggyilkolása ország, sőt világszerte keltett. Oswald -magával vitte titkait a sírba Ruby tettéről megoszlanak a. nézetek. Oswaldot a Kennedy el-' r.-ökkel ugyanegy nyitott autó-' Lan ülő Connally texasi dem. kor- f mányzó sérülései és egy öt letar-, toztatni akaró Tippit nevű rendőr meggyilkolása miatt is vádolják. Connally kórházban van és sé­rülése nem életveszélyes. Némelvek szerint érthető, hogy Ruby népitéletet hajtott végre Oswaldon. számosán azonban htlymbfentk, *m«rik*i*bbn*k, ■ felismerjük, mennyi gyűlöletre és rosszra való hajlam van még a világban, mily nagyok a társadal­mi rendnek és békének veszedel­• mei s mily nagy szükség van Isten irgalmára, kegyelmére és bocsá­natára! ; j A vilá" csaknem minden orszá­gában egyházi és világi körök ad­­‘ tak kifejezést fájdalmuknak. — • Kruscsev személyesen jelent meg ': a moszkvai USA követségen és fejezte ki részvétet. (A moszkvai lés más kommunista lapok szélső (jobboldali összeesküvés eszközé- 1 nek állítják oda a gyilkos Oswal­dot.) Lichtenberg ref. püspök: Mindnyájan bűnrészesek vagyunk i{ Arthur Lichtenberger, az Fgye­­sült Államok Protestant Episcopal 1 Church egyházának elnök püspö­ke kijelentette: | — Bárki volt John Kennedy ( gyilkosa, mi ez országnak polgá­rai is részesei vagyunk e szörnyű tettnek, mert azt hittük, hogy a • szélső baloldalnak és a szélső > jobboldalnak gyűlölet kitörései • nem jelentenek veszedelmet or­szágunkra. Közönyösségünkkel és • közömbösségünkkel (ndifference i and apathhy) gyengítettük a sze­- retet és igazság erejét. EZ IS INDOKOLÁS A Ladies Home Journal írja:— Egv new yorki asszony klub elő­­' adást tartott Mabei Bors, mell­nek során többek közt ezt mond-j " ta: — Mi, nők is bűntársak va­­' fevunk az atombombában. Ha si i került volna elérnénk, hogy a; fé-fíak többet foglalkozzanak ve-1 : lünk. nem lett volna, ide”';k é« kedvük aar atombomba feltalásá­> r*. I- VI Pál ■'á'-'a legnagyobb Tála­lómmal értes'Tt az Egvesüp Álla­im mok első katolikus elnökének is tragikus halálról. Ma^ánkápolná g (iában szentmisét celebrált az el­­'hunvt elnökért és részvétt'viratot küldött az özvegynek, Robert g Kennedynek, az elhunvt -‘Lök - szüleinek és Johnson elnöknek, íi Gyászmisét tartottak a Vi'ágzsi­­a nat részéről is számos egvháznagv íi nak »átvételével, a Szt, Péter : Bazilikában. 1 A USA Püspö’d Kar: I Kennedy a béke és emberi > testvériség bajnoka volt. . . tm\ A Világzsinaton je’en levő 180 . amerikai bíboros, érsek és püspök az Egyesült Államok 237 katoli­­kus főpapja nevében Romában deklarációt adott ki, amely han z goztatja, hogy az elnök halála -_j“az emberiséget a béke és embe­ri testvériség lelkes bajnokától, fosztotta meg" "és méltatja Ken­­y redyt mint hazafit, apát és szü­­leinek hűséges gyermekét. , A római Szent Zsuzsanna szé­­j kesegyházban Spellman bíboros ^ mondott gyászmisét Mayer chica­­goi bíboros és nyolcvan más or­­t szágbeli bíboros és érsek jelenlé­­k tében. .] | Pál pápa: ez a bűntett az a egész világ felháborodását vá’tot­­'ta ki Vasárnap P41 >-ápa a Vati­­i_ kán erkélyéről 30,000 főnyi hivő­­sereg előtt a következőket mond­­ta: ,_ ! — A közös imának e pillana­i3 taiban gondolatainkban e szomo­­|_ ru gondolatokban nem fovlalkoz­­j hatunk mással, mint a bűnnel, amely az egész világ felháboro­dását váltotta ki. — Az életből eltávozottat il­­:- lető fájdalmas gondolataink és az :1 öl gyászolok és siratók iránti gon­­-tfolfktftlnlt mán, fond©lntiinkb»n

Next

/
Thumbnails
Contents