Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)
1963-11-22 / 47. szám
The Only Hungarian Xewepaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ N7£LVfiB£M MAOYAB— SZJbLLEMÉBEN AMERIKA. n m ■« y n 11 p mm ■« t t äi n « * « aj •« n ««f p AMERICAN IN SPIRIT—-HUNGARIAN IN LANOUAOA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN B 1E ]H ^E “1E “ H" N„G f f W S PUBLISHED EVERY FRIDAY Entered ns Second Class Matter May 13, 1923, .at tbe Post ° * Előfizetési dij egy évre $5.00 office at Bethlehem, Pa., ander tfa« Act of March 3, 1379’. Subscription one year $5.00 Official Organ of the II ungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 47-ik szám BETHLEHEM. PA., 1963 NOVEMBER 22 Egyes szám.* ára 10 cent JísXi vX«? V VILÁGTÜKÖR NEM SZERETIK A MAGY/ NÉPET, akik nem követelik szü télén, hogy végre felszabadíts: a kommunista rabszolgaság iga alól, — írja magánlevelében amerikai magyar Katolikus Eg ház egyik tudós papi kiválósá: és kételyeit fejezi ki, hogv ak nem sürgetik a magyar kérd gyors és erélyes megoldását, v lóban jó magyarok nem korcs sodták e el? Ez a levél nem egy< iilálló hangulatot fejez ki, s mind inkább megfigyelhető, hoj a:: amerikai magyar értelmisi két csoportra oszlik aséeri hogyan látják a magyar kérdés Az egyiket reálpolitikai, a má: kát maximálista taktikájunak 1 hetne mondani. És nincs jellel zőbb e megoszlásra, mint a leve iró felkiáltása: ördög vigye reálpolitikát! , Újságcikkekben hasonlót olva hatunk több magyar lapban is. - Ezzel szemben mi az igazi vez tők álláspontja? Mindszenty bibi los hercégprimás jó keresztén ségében és jó magyarságában v lóban senkisem kételkedik. No ami kiszivárgott a Vatikán, ille ve Washington és a Kádár fe bitorló kisebbségi kormány közt prímás ügyében folytatott tárgy lásokról, mind azt mutatja, bog nem a szabad választásokat és Szovjet haderők Magyarorszá~b való kivonulását állította fel ki vetélésül a Magyarországról (i letve a pesti USA követségről való távozása fejében, hanem, f a nyilvánossá gra került pontc fedik a tényállást kizárólag olya kivánságokat, amel-ek a kától kus egyházat és lelki szolgálat folyamatosságát érintik, az er< szakok, igazságtalanságok, jof fosztások enyhülését, egy main: jobb “modus vivendit", együtt lesi lehetőséget jelentenek. * * * A HÍRADÓ és számos m: USA és kanadai magyar lao ki zölte az Amerikai Magyar Refoi mátus Egyház hat pontos dekli rációját, amely szintén csupa az Egyház tevékenységét gáti sérelmek és igazságtalans^go megszüntetését kö eteli nem p‘ dig távolibb, jelenleg a megválc sulisra legcsekélyebb esé1-ü sz; bad választásokat és Szovjet k Vonulást. IMi e deklaráció kibocsá tott szintén kiváló keresztények nek és magyaroknak, sőt hog mé” pontosabban szólunk ant kommunistáknak tartjuk, mert >c tudjuk, hogv sem Miodszentv b Loros, sem az Amerikai Magya Református Egyház nem tekinti mai helyzetet véglegesnek, haner számolva az atomkorral, kisér me” e'érni az egyháza mag’raro 6zági helyzetének azt a javulásé: amely e«et!eg e'érh“tő. V=gv azt az “ördög vi~ve” rcáloolit kát folytatják, amely távolról ser fejezi ki legszebb álmaikat, de ta Ián el lehet érni, hogy valami m" valósul belőle. Ez egyáltalán ner jelenti azt, hogy akár Mindszent akar az Amerikai Magyar Refoi mátus Egyház bármit is feladna magyar nép önrendelkezési iussá ból, abból, hogy maga határozz meg mily kormány és rendsze alatt akar élni és a Szovjet kivc nulás követéléséből. Nem feltél len a legjobb magyar az, aki jelenleg el nem érhető maximáli cél Amerika ellenes hangoztat, savai keres honfiúi babért. Ezz< félintelligenseket fél e lebet veze' ni, előfizetéseket és adományoka bővebben lehet szerezni, öles népszerűségre lehet szert tenn De senkise nézze le a reál"?olit kusokat és ne tartsa őket cikkek ben, a sorok közt vagv magán beszélgetésekben áru’ónak. sí inkább tessek hozzá szokni ahhoz hogy az atomkorszakban, mir már néhai Dulles külügymimszte megmondta, a mostani vU»gpoli tikai visz^nvok között, csak fokc zatosan. lépésről Imes'e leh« clőr-haladni a »-él fei“. M’ is »vall’uk. ho*»v Krusrgev és Kádá ii »tmouférit javítják * rendin u'K rrosperiatasanaK megjavítás: a nép kooperációja érdekében é a kommunizmus lényegéből mii sem engednének. De azok is ns gyón szeretik a magyar népe' akik jelenleg azt tartják jónak hogy belső helyzetén javitásoka érjenek el. Az egyházi élet sza badságának megjavítása ily ered mény volna é3 elérése eset n má javítások kicsikarása törekvéséve kellene folytatni a népsegitő mun kát a jobb átvészelés lehetőségé a messzebbi holnapokig, amelye] talán csodát hoznak... Csodák mondják, ma már nincsenek. Di politikai csodák igenis leteznek sokat láttunk belőtök az el?< világháború kitörése óta eltelt fél században és aki sokáig el, ug; lehet fog még látni uj Magyaror szágot, amely az egyén szabadsá gának megszüntetése, az embe államosítása nélkül, a szabadság napfényében biztosit jólétet é létbiztonságot a dolgozó népnek Addig pedig ne legénykedjünl mindenki másnak hazafias vágyi makban való könnyű tullicitálásá Lan és ne temessük Magyarorszá got mint azt némely, Amerika gyűlölve szidalmazó október 23- szónokok vagy azok tették, akii gyászruhában vonultak fel az ün i-epségek némelyikére. Magya* or szag nem halt meg, ha jelenleg magánkapitalizmus helyett álTm kapitaizmus rendszere alatt el is ts ha az áldatlan német kül~>oliti kai orientáció helvett Szovj-i orientációt kényszeritették is fe rá. Mi a Szovjet orientáció osztály harcos jellegével szemben állunk mert az osztályok feletti, szabad nép'ólcti államnak vagyunk rég sivei. z * * * ADDIG PEDIG amis tál * n el következik az idők remélt forduata, őrizzük még a kulturemberi secsületünket és ne szövetkéz rünk, olyan szélsőségekkel, a melyek eszközeikben semmive iem jobbak a kommunistáknál éiá, miként olv ravasz buzgalommal ambicionálják, ha újból k“z J cetnek, megint ott folytatnak,»hol ibbahagyták, mert nem láttak be lemmit, nem vontak vissza sem nit s csak önmagukat tartiák iparoknak, mindenki mást pedig 1 ülösnek, nemzetellenes, b"nv nulttal terheltnek, mégha sajál bűneik feledtetésére és ujab’~ rosszibilitásuk érdrkébe->, haj andók is .‘egységre” lénni, bog • irtán, ha kihasznált'k őket, még iagyobbat rugjának az őket visz zahozókon.. . Sajnos, a cél távol'. De cél lemcsak az, ho^y a kommuniznus összeomolj ék, hanem az is. logy akik egyszer sárba rántották i magvar kulturemberi hrmevei, negtetézték, meghatvány~zt'k a második világháb"ru magvar trn.édiáját és ezreket küldtek még a lalálban amikor Hitler már régen elvesztette a háborút, vissza ne érhessenek, szertelenségeikkel cs )a*-bárságaikkal ne boldogtala.ithassak az annyit szenvedett nagyar népet. . Az amerikai magyar napilap 'Menekült Mag-arország" róva ának menekült politikus szerkeszője naivul talán azt hiszi, hogv a zélsőjobboldal feledi azon otthoii politikai tén- kedéseit, amelyek aiatt eddig a legféktelencbbül vá lolta és piszkolta, ősz:ntén meg >ocsájt neki vagy némely promiiens menekült no'it’kus társának s ezért nevezi “kákán csomót .eresöknek", azokat, aáik — nem karnak együtt ünnepelni mayar szabadság ünnepet a szélső obboldallal, amely a maga uralna idején azoktól, akik nem érettek egyet ve'e, köztük a kivégett Bajcsy Zsilinszky Endrétől, le sok ezrével más, polizikai szeepet nem is játszott magyarokéi nemcsak a szabadságot de íz életet is megtagadta... Vaj on mit szólna Baicsy Zsilinszky ündre ehhez az egrségbe tömönif«hez, ft '‘Menekült Magyarét-MEANY AZ AFL-CIO KONVENCIÓJÁN RIADÓT FÚJT AZ AUTOMATION ELLEN i fenntartása mellett, abban inflációs veszélyt lát. Goldwaterre i célozva kijelentette, hogy olyanok állnak szemben vele a munkáskérdés terén, akik ellenzik a jövedelmi adó leszállítását, a fiatalok foglalkoztatásáról szóló youth employment bilit, a szükségkörzeteknek több pénzzel való segítését, az átképzési programmot és más segítő terveket, de maguknak nincs egyetlen épkézláb tervük, gondolatuk a munkanélküliség el len. ! Az AFL-CIO Kennedy mellett ! A konvenció igen melegen tüntetett Kennedy mellett és Meany a beszédet köszönő szavaiban biztosította az elnököt az AFLCIO támogatásáról. A konvención nemhivatalos vendégként megjelent Adlai E. Stevenson, az Egyesült Nemzetek USA fődelegátusa, aki kétszeri elnökjelöltsége idegen beszédei ben szánnos jelét adta a unionok tevékenysége iránti rokonszenvenek és elismerésének. Meleg ovációban részesítették. Philip Randolph a hálókocsi alkalmazottak uniójának elnöke és az AFL-CIO egyetlen neger alelnöke a néger kérdésről beszélt. Dr. John Sneider, az automation kérdésének ismert szakértője a felszólalásában az automation által okozott elbocsájtások hétről hétre való jelentékeny emelkedését tárgyalta feszült érdeklődéssel fogadott beszédében és várható, hogy imás szónokok is az automation által előállt “uj ipari forradalom" problémájával fognak foglalkozni. . ■ ■».ga ' J1 ■■■ 11 '■ AUTOMATION GÉPEKET ELŐÁLLÍTÓ GYÁR IGAZGATÓJA A 35 ÓRÁS MUNKAHÉT MELLETT Az AFL-CIO New Yorkban folyó konvencióján John Sneider, egy önműködő gépeket gyártó • vállalat igazgatója a beszédében állást foglalt a 35 órás munkahét mellett. Kifejtette nézetét, hogy az önműködő gépek használaszta a jövőben csak nőni fog és a maga részéről egyetért Meany AFLCIO elnök azon nézetével, hogy az adott helyzetben csak a 35 órás munkahét jelenthet segítséget a munkások számára.---------------ooo--------------A SZENÁTUS MEGSZAVAZTA A KÜLFÖLDI SEGÉLYT A washingtoni szenátus három heti vita után 3.7 billió dollárt szavazott meg a külföldi segélyekre, 800 millióval kevesebbet, mint amenyit Kennedy elnökként. A javaslat mellett 63, ellene I 7 szavazat volt. A demokratáknál iVayne Morse oregoni és Richard Russell georgiai, a hadügyi bizottság elnöke, valamint Harry Byrd virginiai szenátorok szavaztak a javaslat ellen. A republikánusoknál Goldwater (Ariz.) és Tower (Texas) voltak a javaslat legnevezetesebb ellenzői. A képviselőház tudvalévőén ■nég többet vágott le a kért összegből és most a két ház egyeztető bizottsága fogja együtt kiala utáni a törvény végleges szővelót. A kongresszus dec. 20-ától karácsonyi szünetet tart és január 5-án az uj ülésszakban folytatja a visszamaradt javaslatok tárgyalást. Kennedy elnök sopánkodik, logy a kongresszus munkája igen lovány eredménnyel járt és a leg'ontosabb javaslatok nem jutottak tető alá. A demokrata párton socan Mansfield dem. szenátusi verető szintelen és erélytelen egyéniségét okolják amiatt, hogy a kongresszus munkája lomba. Mások-azonban a főokot abban látják, hogy a demokrata párt politikailag nem egységes, hanem a legkülönbözőbb érdekcsoportok teljesen pártfegyelem nélküli egy* Az AFL-CIO november 1 4-< kezdte meg konvencióját Ne Yorkban, az uj Hotel Americar óriásszállóban. A szervezett műi kásság 73 százalékát, minteg 125 millió munkást és 130 unió alakulatot magában foglaló tet< szervezet két évenkénti konvei ciójára 2500 delegátus gyű össze. A főkérdés a munkanélkv liek számának csökkentése és a önműködő gépek által okoza helyzet elleni programm volt, ar nál inkább mert köztudomás sze rint némely nagy iparágban, ig például az acéliparban is az ör működő gépek egyre nagyobbará nyu bevezetése következtében a elbocsájtások száma sokhelyül növekedett, noha a gyár többe termel, mint azelőtt. Meany: Az automation valóságos átok. George A. Meany központi el nők a megnyitó beszédében ere I teljes szavakban kelt ki az autc [marion ellen, mint amely ' valósa í.os átok és a bajok gyökere".— [Olyan hangon beszélt az autsna tionról, amely mindennél erősebi \ olt, ami erről union gyűlései elhangzott. Teljesen különböző: attól, ahogy Meany eddig a I automationról beszélt. Eddig, aj | az álláspontot foglalta el beszt deiben, hogy az automation vég : eredményben üdvös lesz a gazda sági élet és a munkás számára. — [Most kijelentette: I — Semmi nincs benne, ami áldásosnak lehetné mondani. — .Nemzeti katasztrófára vezethet. Az automation ellen javasolta hgoy be kell vezetni a harmincö •órás munkahetet az eddigi négy ven órás bérrel, fel kell emelni [jelenlegi $1.25 minimális órabéri ! nagyszabású közmunkákat ke] megvalósítani stb. Udvarias tapsok Rockefellernek Az első napon Rockefeller ne\ yorki kormányzó, rep. elnök je löltségi pályázó szólt a konvenció hoz. Beszédet hűvösen fogadták de udvariassági tapsokban vol része amikor Ígérte, hogy a repu blikánusok választási platformjá fca fel kívánja vétetni, hogy : párt ellenzi a “Right to Work' javaslatot. (Elz a javaslat tudva lévőén a kötelező uniontagság el len irányul és némely államban i republikánus többség pártfogolja A pártfogók között van Goldwa tér rep. szenátor, elnökjelöltség pályázó is. ) Rockefeller a beszédében tá madta a szélső jobboldali és szél ső baloldali union-ellenes eleme két és kijelentette: — Hitem szerint aki a munká sok ellen van. Amerika ellen van Hangoztatta, hogy Amerika el ismerte a unionok bértárgyalás képviseletét és aki azzal szembe helyezkedik, ellentétbe kerül többség véleményével, a demo kráciával. Elzárt elitéli a “Right t< Work” mozgalmat. Néhány meleg szóval üdvözöl te a konvenciót Wagner, Név Y ork demokrata polgármester« is. * Kennedy: a munkánál. kiiliség a legfőbb probléma Kennedy elnök nov. 15-éi négyezer főnyi hallgatóság élőt beszélt a konvencióhoz. Kijelen tette, hogy 1963-ban a legtőbt kérdés, még a néger kérdésnél i: fontosabb a “flight to work", d« nem az, amelyet a unionok ellen ségei hangoztatnak, hanem min den munkásnak joga, a kényer hez, a munkához. Kennedy nem nyilatkozott a: automation kérdéséről, de nyo matékosan rámutatott arra, hogj ha jövedelmi adóleszállitási ja vaslatai megvalósulnak, a mun kában levők számának jelentő, emelkedésére Jehet majd számita ni. , Az elnök nem beszélt a 3: órás munkahét követeléséről sem »melyet eddig ellenie« többi köz mtrl kivált i 40 árát httifeé BARGHOORN PROFESSZOR KISZABADULT Kennedy elnök a múlt heti sajtókonferenciáján kö;ö’te, ho-’-y a Szovjettel fennálló “kulturális kapcsolatok" megújítása ügyében felfüggesztette a tárgyalásokat, mert a Szovjet november 1 -óta kémkedés gyanúja alatt fogságban tartja Frederick C. Barghoornt, a Yale Egyetem tanárát, aki a Szovjet-kérdések régi tudományos szakértője és legutóbb Moszkvában tartózkodott tanul 1 mányi célokra. Kijelentette az e1 • lök, hogy a professzornak semmi Féle kémkedésre nem volt megbi- 1 cása és teljesen ártatlan. A Szovjet fenntartja, hogv ' 3arghoorn tényleg kémkedett, de Kruscsev azon indokolással, hogy :ekintettel van Kennedy elnök ezránti óhajára, szabadon engedte Fetve kiutasította a Szovjet terűdéről. így valószinii, bogy a kul- ' urálÍ9 kapcsolatok" ügyében, i «melyeket annakidején meg néhai *: Dulles krlügyminiszter kezdett jj íjból meg fognak indulni a tár- 1 j jyalások. j < Barghoorn nov. 1 7-én Lon- I ionon keresztül már vissza is ér- ? ■.ezett a USA-ba és úgy nyilatko cott, hogy fogalma sincs miért i adóztatták le és azt hiszi az iga- '; ri okot sohasem fogja megtudni. I; Némelv politikai körök ugv vé- < ik a professzort azért tartóztat- i i ék le, ho-ay legyen kit kicserélni i « legutóbb lefogott Szovjetkéme |1 ;ért. John Steinbeck a hires ameri- j; :ai iró, aki éppen Moszkvában : I í olt látogatóban és onnan Buda- I >esíre készült, Moszkvában sajtó- J íonferenciát tartott és elítélően 1 íyilatkozott a Szovjetnek Bargíoorn professzorral szembeni ma- j J fatartásáról, amely elriasztoan, i cell hasson azokra, akik sietnek i kommunista erőszakuraloim alatt ] erületek meglátogatására. A professzor anyjának közlése; izerint Barghoornt Moszkvában j negbilincselték és a 16 napi fog- ^ ága alatt úgy kezelték, mint j alami bűnügyi gonosztevőt. } ■ ooo c Magyar Bizottság * Központi Irodája közli: Meghalt Bartók László F A Magyar Bizottság mélv fáj- j 'alommal jelenti, hogy Bartók zászló volt rendkívüli követ és ^ meghatalmazott miniszter, volt ^ illandó magyar delegátus a Népizövetségnél, a Magyar Nemzeti bizottmánynak előbb több or-'^ zágban megbízottja, majd di- g nlomáciai szakértője, aztán a Ma- ^ fyar Bizottságnak tagja, majd diplomáciai szakértője november ^ 5-én, Washingtonban, hosszú és ürelemmel viselt szenvedés után • lhunyt. j Bartók László eltávozása a ma- | ;yar emigrációnak pótolhatatlan ( vesztesége. Mint a magyar di lo- j náciai kar tagja és mint emigráns, iatal korától úgyszólván halálá- j iák pillanatáig kivételes tehetség- t cél, kiváló szakértelemmel, renhihetetlen elvhüséggel, példá3 . >nzetlenséggel és teljes odaadásai szolgálta a magyar nép függet- j enségét, szabadságát és érdekeit, ; cindig összhangban az általános mberi igazságokkal. Még halálos ! etegségében is a magyar ügy ,« olt központi gondja. Munkájával t .iérdemelte a magyar nemzet t negbecsülését és báláját. k r f Kegyelettel őrizzük meg nemes emlékét. g Eszméinek győzedelme legyen £ emlékjele. , JAPÁN MŰHOLD £----------r A japánok 1 966-ra tervezik az 1 lső műhold kirepitését. Súlya kb. 0 kg. lesz. Az első európai mx- l olygó kilövését 1967-re terve- < ik, amelyet az olaszok épitenek r ;s egy aneol- francia-német rakéa fog szállítani. A japánok ezek < zer'nt egy évvel megelőzik »7 i lyrőpalftkfth » I AZ ADÓLESZÁLLÍTÁ5 í ÉS NÉGER TÖRVÉNY i JÖVŐ ÉVRE MARAD-------Kennedy elnök a múlt heti saj - a | tókonferenciáján elismerte, hogv- nincs kilátás arra cniszerint akár L j a jövedelmi adók leszállításáról, '■ jakár a négerek jogainak javitásá- 1 lói szóló javaslat még az 1963-as J évben törvénnyé válnak, mert a kongresszus műnk'j'nak elhúzó k dása ezt valószinütlenné teszi -jDe reméli, hogy mindkett j ked c! vező elintézést nyer 1964 közé- 1 péig az aggok kórházi kedvezmé -[nyével együtt. ' | Szovjet búzavásárlása üg éb;n 1,igy nyilatkozott, hogy amerikai • [gabonakereskedők száz millió ’ bushel buzafölösleg megvásarlá "I sóról tárgyalnak a Szovjet k kül 3 dött szakértőivel és reméli, hogy létrejön az alku, de még mindig Inem biztos. [ I Egy kérdésre kijelentette Kenjnedy, hogy USA iem tervez kereskedelmi összeköttetést a min ([aen iránvban bajkeverő kommu, lusta Kínával, de ha felhagyna mostani magatartásával, fontoló - f ra venné, hogy ne változtasson e eddigi álláspontján. ' A kommunizmus elleni ' i harc százada 'i • | A külföldi segélyorogramm el , len a kongresszusban elhangzót'. : támadások és összeg leszállítások • ügyében kijelentette, hogy a kért- összegekre szükség van és e téren- nem lehet helye a lanyhulásnak • mert a kommunizmus elleni harc- i rak nincs vége, sőt várható, hogy • a szazad hátralevő évtizedeiben is tovább fog folvni. Csak azt kéri t megszavazni, ásni re ft'tét’en szükség van. A kongresszusnak meg | vannak a maga felelősségei, de a külpolitika az e’nök hatásköre és ha valahol baj történik, öt ’ okolják érte. Ezért rasraszkodnii kell a segélyeknek a kért összegben való megszavazásához. Nekünk is van rakétaölő raétánk, de. . . Az egyik újságíró szóvá tette, hogy a Szovjet november 7 i moszkvai jubileumi ünnepségén felvonultattak egy legújabb találmányu rakétaölő rakétát. Az elnök kielentette, hogy USA-nak is van rakétaölő rakétája, de som a Szovjet, sem mi nem oldottuk meg még azt a problémát, mit le - I bet tenni, ha nem egy rakéta, hanem a rakéták egész aradat^ egyszerre özönlik a megtámadott ország ellen? E kérdést most célszerűbb nem a nyilvánosság előtt tárgyalni, tette hozzá az elnök. Délvietnam kérdésében hangoztatta, hogy az uj rezsimtől re méli, miszerint eréllyel fogja foly tatni a harcot a kommunista guerillák ellen, hogy az ország függetlenségét biztosítsa és az amerikai haderő elhagyhassa az országot. Mme Nhu, ha Rómából vissza akár térni Amerikába, a tartózáodási engedélyt meg fogja kapni. ‘ A KATOU'CUS PÜSPÖKI KaR ÁLLÁSFOGLALÁSA A NÉGEREK EGY~N’OGUSÁ- _ GA MELLETT A National Catholic .Welfare Conference, a USA katolikus nüs pöki karának testületé Washingtonban közzétette szokásos évi manifesztumát, amely ez évben a négerek egyenjogúságának kérdéséről szól és a Katolikus Fgyház, I egyetemes szeretetszellemében tel jes mértékben támogatja, a nége rek egyenjogúsága követelését úgy az iskolákra, mint nyilvános helyiségekre, valamint munkaál kalmakra nézve. ■ ..................OOO ■ IDŐK VÁLTOZÁSA A Nyugat és Kelet közötti nagy barátkozás következtében az oroszok megszüntették a nyugati rációleadások zavarását. Ezzel szemben állandóan zavarják a ki yv»i 4« fti albán kadáiokat. a, szag” rovat szerkesztőjének, a ás most is a Szálasi féle connacionat- Izmussal bolondító és egvéb a szertelenségekkel, szélsőség »ségt, gél mindenkit túllicitáló Vasvári í, Vaculekekkel való közös szabad st eág ünnepléséhez, dicső egységéi- hez? És mit szólnak azok, akik J- emlékeznek meg a rovatszerkeszis tő emigrációs tevékenységének el némely, a jobbszélső oldallal 1- szembenálló, szabadelvű periódust saira, amikor nem Harthv áleller.k zekének vezérét ünnepelte, hanem c, szembenáilt vele és kifogásolta (e késhegyig menően kifogásolta, c, hogy belépett Zákó András a mitő sem revideált Szálas: generális 1 t.szti szervezetébe, különítményé y Le? Ma lefitymálja a megrögzött t- szélső jobboldaliakkal való e:r gvüttmenés, egység kárhoztatcit s g ezzel önmagáról állít ki bizonyít is ványt. . . Felejti azt, hogy nem c. szabadna hetykélkednie, mert k esetleg számon kérhetik tőle a deli mokratikus oldalról, miért nem i- fogtak össze egyes antikomunista i- polgári pártok az 1947 augusztusi it választásokon, amikor ő az egyik -i ilyen párt vezére volt, miért nem k szálltak szembe közös polgári vái- lasztási listán a kommunistákkal, •• holott ezzel megakadályozhatták g vo-Ina hogy a kommunisták kapi- ják a legnagyobb szavazat, száza!, lékot. Miért juttatták ezzel peri- sze akaratlan, de mindenkép vég.1 zetes módon az országot a polgári :1 pártokat szétaprózó Rákosi Mátjyás szalámi p-litiká'a kezére,- ; amelynek nyilvánvaló céliah :, csak a vak és az nem látta, aki 1 nem akarta látni. t\ • • • ’ | MIÉRT SEGÍTI a rovats-'e-kesz; tő menekült politikus Kruscsev I ragalmát, aki szerint a magyar emigráció szélső jobboldali ele. írekből és cimboráikból all? A demokratikus emigrációnak 1919 óta nincs egyebe, csak a demo, kratikus és emberi tisztessége, minek azt feladni, amikor az erm gráció légüres terében ennek seim- I mi gyakorlati értelme n;ncs, csak I i-rkölcsikár származik belőle. Téved a rovatszerkesztő az “Egységben az erenk” cikké' e->. amikor a szélső jobboldallal való egységet ünnepli,— ez az egységnem erőt, hanem gyengeséget jelent — sokféle tekintetben. . . 1 Mern_ ire téved, amikor a közös október 2)3-i gyűlés után ’ki jelenti cikkében, hogy “»z együttmaradást tekintjük a sikeres harc * első feltételének"! Mi a demokratikus és humánus risrtess-get, tartiuk annak! A sz'lsőiob’-a' I való összeállást pedig b’tk'sn k — mái- idekint az emhrgáciőban. Frkölcsi szempontból talár? ’ jobb is, hogy igy t 'rtént, leg»Tb' ’ megszűnnek utolsó kételyeink is II r* °’---- ooo---------1 ARGFNTPTA kisajátítja .| AZ AMERIKAIAK OLAJ. ,; TELEPEIT i „ i .. .—..ii.. t Az argentínai kormány az olaitele-'ek á'la.mi birtokba vételét 3 késriti elő. Ezekb“ nvolc amerikai , . és két euronai érdekcsonort mint | . egv né-^vszáz milli^t fektetett be ! í A washingtoni kongresszusban _ Lantok merültek fel. Argentina- USA segélyének további foWósi, tása ellen. Kennedy elnök azon. ban erre nem szikesen Határozná . el magát és egyelőre várakoz'- álláspontot foglal el. t Az argentínai komiány még , nem hozta nyilvánosságra, milv . összeg volna a kártalanif’s, amit az olajtelenek kisajátításáért fi. zetne az USA-beli tulajdonosok. r ak. . |----------------ooo---------------az eljött thanksgiving j KIÁLTVÁNYA Kennedv elnök ez évben i« ki íl*..:«vt boc«á’tort ki. mel-"ben ' felhívja az orsz“» lakosságát a- rml—?"(!'- ?A-i ’tT.wlfsrüving ün• n«ptn mondftndó imám.
