Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-10-18 / 42. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NyE-LVSBEN ÍHAÜYAE- SZELLEMÉBEN AMERIKA.’ MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre .................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1023, at the i*o»t Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1070". AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.................. $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 42-ik szám BETHLEHEM, PA.f 1963 OKTÓBER 18 Egyes szám.» ára 10 cent VILÁGTÜKÖR BÉRLESZÁLUTÁS AZ ERIE FORGE & STEEL CORP.-NÁL Aiz Erie Forge and Steel Corp. zrie (Pa.) acélgyár munkásai hat lét óta sztrájkban állottak, mert i gyár bérleszál'itást akart fogana tositani, hogy a termelési költse­­jet csökkentse és ezáltal az üzem <, ersenyképcsségét és a munkások állásának biztonságát fokozza. Legutóbbi a gyár azon áll's­­-ontra helyezkedett, hogy ha a nunkások nem fogadják e! a csak dőlegtsen kívánt kisebb béreket, :énytelen lesz bezárni üzemet. — írre uj tárgyalások kezdődtek a Jnited Steelworkers Unicn helyi ckálj ai és a gyár között és azon eredménnyel végződtek, hogy deiglenesen átlag heti kilenc lollár és 60 centtel szállítják ie a zéreket. A két lokál tagjai meg­szavazták a leszállítást, amely I 7 :ent órabér és 7 és fél cent ked­vezmény leszállításnak felel meg és legkésőbb 1965 január 1 -ig állhat fenn. Homer C. l^ackey, a ryáx elnöke reméli, hogv a lesz'l­­itást előbb megszüntethetik. A union és a gyár igazgatósága negegyezték abban, hogy közös nővel igyekeznek leszállítani a ermelési költségeket és amit igy negtakaritanak a kedvezmény :sökkentések és bérleszállitások éljavitására fordítják. PRO ÉS KONTRA A SZOVJETBLOKK ORSZÁ­GAINAK BÚZÁVAL VALÓ KISEGÍTÉSE KÖRÜL “GYŐZÖTT OKTÓBER 23 állapította meg egy “remánytel'ei budapesti fiatalember" a Név Eork Times tudósitója előtt, ak több restből álló cikksorozatbal száméit be arról, mit látott é; hallott szeptemberben, pár napos budapesti tartózkodása alatt. Két fiatalemberrel beszélt. A; egyik ezt mondta: “Az inte’lck tuelek és diákok, kik az 1 956-ci forradalmat vezették, nem akar ták megdönteni a szocializmust Magyar és emberséges szocializ must akartak, tisztességes életszir vonalat, a rendőrségi terror vé gét, nagyobb szólasszabadságol és utazási szabadságot. Azt akar ták, amit ma kapunk és azt akar­juk, hogy még többet kapjunl belőle." A másik ezt tette hozzá reál­­politikai mellékizzel: “Nem is beszélünk 1956-ról. mert nem fog megismétlődni töb­bé. Megtanultuk belőle, hogj senkisem törődik szak mi törté rik egy kis országgal. De azért sem fog megismétlődni, mert hó­napról hónapra kevésbbá van rá szükség". így jelent meg e két idézem Max Frankel, a N. Y. Times uta­zó tudósítójának tollából a lap szeptember 10 i számában “Bu­dapest újra örül, mert sz'mos tilalom megenyhült, főcímmel és két álcimmel, amelyek egyike igy hangzik: “A nép érzi, hogv a forradalom céljait sikerült elér­nie” . A N. Y. Timest a külföldi ma­gyar politikusok és újságírók, de egyben a legtöbb amerikai értél­­misém mag'-ar, aki a magvar ügy iránt továbbra is ebe-- é d'klő ’est mutat, o’vassá, kivált a mag’-a’ vonatkozású cikkeit, he’vszin tud ~s;t'sait. Fgy hóna~nál is több telt el 's vágtunk, el­h~n"-il< p kü'föl'1i ”n élő magvat politikusok ajkából a ti’takazás az alcím hamis meg'l’apitása el len. amd ' az* álÜtU hogv sike­rült a fogadalom c°l-át elérni? Nem hangzott el, sőt egvetlen amerikai heti’ao d~ ik“z napi­lapok sem vettek t”dom'st cem ez a’c-mrol. snm a ké* pp«ti ifin nyilatkozatáról és nem válaszol­tak azokra, * * » OKTÓBTR 23 ának ez évfor­duló napjaiban meg kell monda­nunk: neun Ház, ami a két nyi­latkozó szavainak értelme akar lenni és amit az alcim hangoztat. A forradalom céljai nincsenek elérve, mert a forradalom nem állt meg a Petőfi Kör ülésem a terrorrezsim ellen felszólalt ifjú kommunistáknál, akik tényleg rejm akarták mást, mint azt, bog-' kissé kennvebben lehessen lélek zeni, enyhüljön a rémuralmi ter­ror több legyen a mozgási és szó­­lási lehetőség. Talán azért is akarták ezt, mert a Szov'et had­sereg jelenléte és az a körülmény, hogy imár közel kilenc év múlt el az erőszakos hatalom'tvctel óta, arra mutatott, hogy lehet már kis­sé enyhíteni a terreron, ez most már hasznára lehet a kommunista rendszernek. . . Talán ostobaság­nak is tartották, hogy Stalin és Rákosi martirt csin'ltak Mind­­szentyből és egész biztosan azt akarták, hogy a Rajk eset, a ha­zug látványossági perek többé ne ismétlődjenek, meg és talán szé­­gyelték is azokat ... A Déri Ti­borok, Illyés Gyulák nyilván ezt az enyhülést akarták, egy forra­dalmat, amely csak odóig megy el, mint Gomulka elment Len­gyelországban. De úgy járták mint Goethe bűvészinasa, aki idézte a szellemeket s amikor megjelentek, nem birt velük, nem tudta meg'llitani őket.................. Déri Tibor nem akart szabad választásokat, hogy azek döntse­nek afelett, megmaradjon e a kommunizmus, csak emberrége­­sebbe akarta azt tenni, alkalma­sint azon utogondolattal. hogy a r.ép ink'bb fog majd beletöröd­­jii. ,, Tévedése ott volt, hogy el­felejtette Arany János Toldijá­nak,hires verssorait: "Repül a ne­héz kő, ki tudja hol ál! meg s kit hogyan talál meg”. A forradalom nem a Rádió ostromával kezdődött, hanem ínár délben a T udományegyetem aulájában tartott páratlanul iz­galmas gyűlésen olyan követelé­sekben robbant ki, amelyek hiány ér maradék nélküli forradalmi programmot jelentettek a felerő - szakolt kommunista rendszerrel szemben. Ennek a programomnak sarkala­tos tétele volt a szabad választás és a külpolitikai semlegesség és e programmal néhány napon belül Nagy Imre ás kormányának tag­jai is azonositották magukat. — j Nagy limre kormánya kimondot­tan mint választási ksbinet ala­kult meg és sietett, — talán túl­ságosan is sietett, — az Egyesült Nemzeteknek bejelenteni a sem­legességet. Déri Tibor és tírsai "nem ilyen lovat akartak”, huma­nizálni akarták a k mimunizmust, holott eltekintve az ügy bizonyos “fából vaskarika" elemeitől, tud­hatták volna, hogy ez nem oly egyszerű a error hosszú évei, Do­nath, Radó, Geiger, dr. Szőnyi, Fálffy Östreicher ás a rendszer más aktív ellenfeleinek kivégzése. Mindszenty és rengeteg más k bebörtönzése és me^kinzása, az egész rémuralmi tobzod' s után, amely Rákosi és társai alatt folvt, azt nem lehetett volna csakúgy máról holnapra elfelejteni. A nén jzöme nem osztályharcos kategoa-i'k szerint gond lkod;k, hanem a gyilkosságot g Okosság­nak. a terrort terrornak láfja, nem valT’a az elvet, ho^-y a c~l szente­síti az eszközt, annál inkább nem mert a népjó’éfet me~ le^et va l-'sitani rémuralom nélkül, — sőt csakis anélkül helyes és szükséges megvalósítani. • * • NAGY »MR’7 tulsodrődott Go­­mu'k'n és köztudomású, hogy Washington. mH e*- előzőig meg sem kérdeztek, különösen néhai EMles kü'ügyminiszter meg voT ’ök"nvödve. sőt mondhatni azt is. hr>e-v mmr volt ijedve. Nem sokkal később r'e<b'g ---- tek'ntet­tel az atomvil'gháboru kockáza­tára. amiről America legtöbb ma­gyar kritikusa ma sem akar tudo­mást -enni — jelszóként hangoz­tatta, hogv a kommunista osztály­uralmi erőszak alá került orszá­gokban nem forradal mmai’, ha­rem lassú belső fúrással kell elő­­revinni a népjogok ügyét. Jól mformáltnak látszó körök szerint Dulles befolyására történt az is. hogy ágon jelentésben, amelyet az Egyesült Nemzeteknek a for­radalom ügye megvizsgálására különböző nemzetségü delegátu­sokból kiküldött bizottsága a for­radalom nagyszámú menek'lt résztvevőjének kihallgatása után kiadott, az a megállapTás szere­pelt, hogy a forrada'cm nem a kommunizálások ellen, hanem csupán a kommunista rendszer demokratikusabbá tétele érdeké­ben tört ki. Annak idején szóvátettük itt a ’elentés bevezető részének e meg­állapítását és rámutattunk annak téves voltára. Most sem mulaszt­hatjuk el, hogy azokkal szemben, akik ezt akarják elhitetni, ne tart­suk magasra a szabad választások cszmé;ének lobogóját, dacára an­nak, hogy a választások hírére másfél tucat párt alakult koszté több mint a fele szélső jobboldali hangzású név alatt. . . * * * BIZTOSRA vesszük, hogy a két ifjú, akivel a Times tudósítója beszélt, azon értelmiségi kisebb­séghez tartozik, akik a Déri Ti­borokhoz, Illyés Gyulákhoz ha­sonlóan gondolkodtak. De ezek nem ielentik a magyar nép törne- l geit, amelyeknek mm kell a kom­munizmus oszt'lvdikt’tumja és amelyek nem mondanak le egyé­ni szabadságaikról, beleértve az >'ná”ó )73zda1kod~8 vagv gazda­sági kezdeményezés jogit is, mert i —ZZ « • '* * • —. i ..: * • - - -V— m • ■ » • —- —‘ « m • • ez évszázados hagyományuk,mély j j vérükké lett. Szó sincs róla a magyarságnak, mint minden nem­­| zetnek vannak, csoportjai, réte­gei, melyekre ráfér, hogy több emberi szolidaritásra, több szo­­! ciáüs érzületre neveljék, de nem szabad egy egész nemzetet kom­munizmussal büntetni a reakció­sok vagy szélső j bboldali csökevények hibáiért vagy bűnei­ért és az évfordulón szivvel lélek- 1 kel kell újból kiállnünk az embe­ri Ó3 namfzeti önrendelkezés a szabad választások és a Szovjet kivonulása mellett. Nem lehet, ! nem séabad feladni a reményt, hogy eljön az idő,amikor ezek bé­kés diplomáciai utón megvalósul­­rak. Aki sokáig él, sok mindent megér. Ha valaki 1 9 1 9 augusztus ( elsején, amikor Kun Béla meg­bukott vagy 1925-ben amikor a magát visszacsempészett Rák si Mátyást életfogytiglani börtöni­­télettel.szállitottak a szegedi Csil- j lagbörtönbe azt mondta volna, ! hogy Rákosi még egyszer Magyar­­ország ura lesz, még hozza tizen- . egy éven át, azt mint elmebajost i sürgősen beszálütották volna a | Liootmezőre. . . És azzal az Ady Endrével, aki nf;m úgy képzelte a | magyar nép jobb jövő’et, ahogy az osztályharcos Kun Béla és Ra­­kosi Mátyás, hanem azt a humá- ■ mis, sjzociális osztály test vér'séget , akarta, amelyet igazi, úri men- , tí litásának és szivének forradal- i ma, a forradalom, amelyet magác , nak vallott, az 1918 októberi há- . beruvesrtés utáni októberi ma- j gyár ‘.forradalom" az elindulása- i kor (mielőtt a dicső' Na^vartint i meg nem ölte az orsz:g két’ ar-; mád részét elorm Vyx jegyzek- ; kell akart, mondjuk: “Vag^ bo­londok vagyunk és elveszünk egy ] szálig, vagy ez a mi hitüsk való- i sággá válik." j: De addig is neveljük az indi 1 vidualista világban elő magyarsá- 1 got, kivált azokat, akik nagv for- I dulat esetén hazatérnének, hogy, legyenek méltóak az osztályúra !, lomtól mentes, szabad, testvéries, magyar népjóléti állaim eszme jé- i re és ha üt az óra, váljanak igaz j jió épitőivé. . ! * * * j SAJNOS, egyes menekült poli s tikusok nem ezt teszik. A Gombos | Zoltán lapjaiban megjelenő “Me- I rekült Magyarorsfzág” rovat, me-ii lyet egyik menekült politikus szer- | készt, ünnepli és ihozssnnszza azt 1 a naiv apoeasementet, münche- s nÍ2Smust jelentő tényt, hogy ma- j gukat demokratikusnak nevező s egyének New Yorkban közös gyű- 1 lésen ünnepük október 23-ának I emlékét többé kevesbbé szél- t sőjobboldali szervezetekkel, pél- j Fául az u. n. Népirtás Ellem Bi-I zottsággal, amelynek bulletinjeit 1 Gombos Zoltán leközli a napilap­jaiban és hosszú hasábokon szá­mol be gyűlésükről, amelyen élé­sén exponált szélső jobboldali ‘vezérek” és ,‘nemzetvezető je­leltek” is szerepeltek. Úgy tesz a rovatszerkesztő menekült poüti- i kus, aki hol jóban van a reakció- r val, hol nincs jóban, mintha nem 1 tudná, nem látná naponta, h'gy r a szélső jobboldal nem vont visz- i sza semmit, épp oly megrögzött, k mint a kommunisták és szere lé- s síik, sajtójuk bizonysága szerint 1 mindent elölről akarnak kezdeni, t Bekejobbot ajánl fel nekik sza- s lad utánuk, mint néhány hó előtt n a vezéri ambícióiba belegabalyo- i dott, a szélső jobboldal segítségé- >■ vei Kádárral és Kruscsevvel kibe- 1 külni akaró Sulyok Dezső után t szaladt cikkében. . . Hozzájuk in- t tézi felhívását, hogy "küszöböljük ki az ósdivá vált u. n. jobb cs < baloldali különbségeket" és épit- g sük együtt a majdani magyar de- t mokráciát. 1 Ezek a külömbségek bizony ] nem váltak ósdivá, ma újra a leg- s nagyobb mértékbe fennállnak: a 0 szélső jobboldal feltámadt Ma- ], gyár Amerikában s fel akar támad ni majd otthon is, h^gy az 1947- J es emigráns politikusok soha \ | többé fel ne támadhassanak, ha j , rém ők vegyék át az uralmat a i boldogtalan magyar nép felet’ Dehogy is lették “úgynevezettek" | az ellentétek! Változatlanul a leg­­érezhetöbb módon tapasztalhatók s a cikiró csak denokratikus rneg­­j gvőződésének belső gyengeségé­ről tesz bizonyságot, amikor ki bék'ilni és demokráciát csinálni akar velük. A cikkíró azt állítja, hogy Amerika kormánya, amely máig', sem ismerte el, a vereskezü Kádár kormányát az Fgyesült Nemzet k- Len, (csak eltűrte, hogy elismer-j jék), mert ennek fejében amnesz-! tiát biztosított a forradalom be- | hörtönzött résztvevőinek,— műn . chenizmust üz. Jobban tennek ő és társai, akik a szélsőjobboldal- j lal közös gyűlésén ünnepük okt. | 23-át, ha s a saját házuk előtt j sepernének, mert a sfzélső’bb-’ dali szörny uralom megátalk°dott I; mohikánjainak engesztelésénél, !‘ apoeasolásánál groteszkebb, eyá- • szosabb münchenizmust alig lehet I ©’képzelni. r. o, i----------—ooo----------------7 NATO ORSZÁG KÖ­ZÖS ATOMVÉDELME Párisban múlt héten az Egye­sült Államok, Nyugat Nrmrt r sz 'g, Anglia, Olaszország, Bel­gium, Török és Görögország megbízottai elhatározták, hogy tanulmányozni fogják közös ato*m védelem felálliUsát. Fz az elhatá­rozás meg nem köti őket ily szer­vezetben való részvételre, sem ne­­dig arm. hogv ne vegyenek Tészt a NATO tizenhat országának tervbevett közös atc-n védelmi i szervezeteben. Anglia képviselője nyomatéko- i san kijelentette, hogy egyelőre ! teliesen szabad kezet tart fenn i macának. A tervet többfelé ugv értelme­zik, hogy De Gaulle elleni euro- j pa atomhatalmi csoportosuLs a­lapiait kiván:ák v“le lefektetni, azon esetre, ha De GaHL tovább­ra is ragaszkodik ahhoz, hogy eurooai atomvédelmi szervezet alakuljon — Franciaország veze­tése alatt. De Gaulle francia elnök egy múlt hétvégi nyilatkozatában azt állította, hogy Franciaországnak már annyi atomfegyvere van, hogy atomhatalomnak tekintendő és hogv rövidesen hozzáfognak Lancia hidrogénbomba előállítá­sához ie. (A francia atombomba készlet természetesen elenyésző USA és a Szovjet készleteihez képest.) A francia külügyminiszter múlt heti washingtoni látogatása Hr I szerint hűvösen folyt le és legfel­­jobb annyit eredményez, hogy j sietteti De Gaulle jövő évre ter­vezett látogatását, amely viszo­nozná Kennedy elnök régebbi pá­risi útját. —■■■ ■ non---------­A VILÁGZSINAT HATÁRO­ZATA: KERESZTELÉSEK­NÉL, ESKÜVŐN, TEMETÉ­SEN STB. AZ ANYANYELV HASZNÁLHATÓ A római Világzsinat okt. 15-én 21.03 szavazattal 19 elLn ki­­rnondta, hogy római katolikus es­küvőkön, konfirmációkon, ke­resztelőkön, temetéseken, az utol­só Szentségek félvételénél és más közelebbről részletezett vallási szertartásoknál a latin nyelv he lyett az ország nyelve használha­tó. Ez azt jelenti, hogy az Egye­sült Államok amerikai templo­maiban a szertartások anml nyel­ven végezhetők, sőt nyilván azt s, hogy magyar amerikai katoli­kus gyülekezetek hasonló szertár­osain a magyar nyelv használha­­:ó. ' Hasonló többséggel fogadták ol azt is, hogy a halotti szentsé­gek felvételének nevét megvál­toztatják akként, hogy ne keltsen lelki gyötrelmet a beteg és csa­ládja számára. Az uj elnevezés ; szerint ennek a szertartásnak neve . >lyan lesz, hogy nemcsak haldok- ; lókra vonatkoztatható. : A kereszteHseknél a kereszte­lés tényét tartalmazó mondat to­vábbra U latinul mondandó. i EGY AMERIKAI SZ0VJE1 KÉM ÖNGYILKOSSÁGA A washingtoni nemzetvédelm minisztérium most hozta nyilvá­nosságra, hoey múlt nyár n L. C lack Edward Dunlap, a Nationa i Security Agency bizalmas szolga lathoz beosztott, 36 éves érmes tér junius havában azért lett ön­gyilkos, mert rájöttek, hogy a Szovjetnek kémkedett és kitasz tották a szolgálatból. Bebizonyosodott, hogy Dunlaf nagyfontosságu rejtjel és egyél titkok elárulásáért összesei 60,000 dollárt kapott a Szovjet­től. A pénzt lóversenyre, kártyára és nőkre költötte.---------------ooo--------------­JAPÁN RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK lMILLIóI USA-BAN Jáoan a múlt évben 1 3 mil'ic 200 ezer tranzisztoros rádióké­­sniléket szállított külfcHre, ennek felét az Egyesült Államokba. A ienán üzemek az idén mintegy 1 6 millió tranzisztoros rádiót gyárta­nak. , HALADÓ SZELLEMŰ EGYHÁZNAGY0K NAGYj TÖBBSÉGBEN A ZSINATON figyelmeztetett, hogy a taps tilos, még teljes tiz percig tartott. Slipyj érsek beszéde 1 A 72 éves főpap meghatott hangon adott hálát Istennek a csodáért, hogy Zsinaton felszó­lalhat annyi évi szibériai rabsága megkoronázásául és kifejezte re­ményét, hogy a Zsinat az istente­­lenség elleni harcnak teljes erő | vei való folytatását fogja kimon­dani. Hangoztatta annak szükségét is, hogy az összes keresztény val­lásoknak össze kell fognick az is­­tentelenség elleni harcra. Hir szerint Pál pápa a tervbe vette, hogy a Zsinatra bebocsáj­­; tott világi személyek közt nők is legyenek. Eddig mind férfi volt. ooo---------------­A DAKOTAI ÖTÖS IKREK Dr. James A. Berbos, aki Aber­­deenben (S. D.) a Fischer csalid ötös ikreit a világra segítette ki­jelentette, hogy egynek, Andrew­­r.ak kivételével, akinek testsúlya csak lassan gyarapodik az ötös ikrek állapota teljesen kielégitő, de legalább még egy hónapig a fcórhéíban kell maradniok-Római jelentések szerint a ka­tolikus Világzsinaton eddig azen irányizat látszik erősnek, amely » reformokat pártolja. A szentmi­se leegyszerüsitése és a latin nyelv mellett egves miserászeknek más „yelven való imádkozása valószí­nűleg engedélyezésre kerül. Hir szerint a "zsinati atyák", bíboro­sok érsekek, püspökök közül mintegy 2200 van e reformok mellett, kevesebb, mint száz elle­­re. Pál pápa pártolja a reformo­kat, amelveket boldogult János íápa kezdeményezett. A szentmisékre vonatkozó ha­­ározatok csak akkor valósíthatók meg, ha a helyi püspök azt cél izerünek tartja és jóváhagyja. Hir szerint Kádár János kor­mányának egy megbizottia kihall­gatáson jelent meg Pál pápánál a Mindszenty bíboros és a magyar ígyházi követelések ügyeben. A Szovjet egyik munkatáborá­­l;an másfél évtizedig szenvedett is csak János pápa uralkodásá­nak utolsó idején kiszabadult slypyji lembergi és ukrajnai érsek, iki azóta Romában él, okt. 1 1 -én zólalt fel a Zsinaton és mikor az ílnöklő bíboros nevét kimondta, >riási tapsfergeteg fordult feléje, mely azután ia, hogy a* elnök Választási propaganda anyag Az elnök elhatározását néme­lyek politikai pártállás szempont­jából birálják el tekintettel a vá­lasztási év közeledtére. Ezek kö­zött van Nixon volt alelnök is, aki mindinkább elárulja, hogy elnökválasztási pótvizsgára remél alkalmat s aki “óriási tévedés nck ' mondotta a búzaeladást.— Most naponta nyilatkoizik és min­dent rossznak talál, amit Kenne­dy csinál, ahogy ősidők óta ame­rikai közhivatali pályázók ócsárol ró szokták a rivális ellenjelöltet. (Nyilatkozott a magyar ügyben is, holott 1956-ban, amikor alel­­nök volt és mondhatott volna va­lamit, némán asszisztált Eisen­­l.ower elnök hangos passzivitásá­hoz . . . ) Propaganda — győzelem Maga a tény, hogy a Szovjet blokk országai gabonát vásárol nak az individualista Amerikától, propaganda értékkel bir az ame­rikai életrend számára és Kenne­dy elnök kijelentette, hogy a Voice of America (és a Free Europe Rádió. Sezerk.) leadásai­ban ezt ki is fogják aknázni. Külön meggondolkoztató tény, hogy Magyarországnak, amely valamikor Europa egyik éléskam­­ája volt, búza bevitelre van szük­séget . . . Hir szerint a Szovjet gyapotot és más nyerstermékeket, amelyek­ben Amerikának feleslegei van­nak, is akar venni. (USA-nak jelenleg 1.2 billió bushel buzafeleslege van, amely­nek beraktározása egymagában 290 millió dollárba kerül az 1963 -as pénzügyi évben. A Tass Szovjet sajtóügynökség, adatai szerint a Szovjet idei termése 18 százalékkal volt kevesebb a ta­­\alyinál. A Szovjet valószínűleg agy dollár hetven cent világpiaci árat fog bushelenként fizetni bu­ráért. “Ne a népeket büntessük” Elítélik a búzaeladást azon :cbbi ellenzékiek is, akik mindent 'minek együttlctezési ize van, elvi alapon kifogásolnak. Akik pártol­­ák az eladást Kennedy érvein elvül, azt is hangoztatják, hogy a Szovjet blokk országainak rend­szere és kolhozitása amúgy sem iölne meg az eladás visszautasi­­:ása következtében, mert az osz­­ály diktatúra a fegyveres erőszak szervezeteivel fenn tudja tartani nagát és az elutasítást nem a endszer, hanem a nép közte a nagyar nép sinylené meg .A rend­szer eddig sem a nép jóváhagyá­sán, hanem a fegyereken épült. Méltányolják Kennedy azon érvét s, hogy ha Amerika nem szállít, jgy szállít más ország, ebben l ines nemzetközi szolidaritás az ndividualista világban. . , Gromyko az elnöknél Gromyko Szovjet külügymi­­siszter múlt héten csütörtökön -kt. I 0-én két órán át volt Ken­­sedy elnöknél, de hir szerint sem­­niféle jelentősebb közeledés íem történt, noha Kruscsev az itomegyezmény életbelépése al­­lalmából ugyanaz nap jegyzéket úildött Kennedyhez és Macmil­­anhoz, melyben további meg­győzéseket sürgetett, (anélkül, icgy megjelölte volna, mely el­­sntét kérdéséről kíván elsőül árgyalni. Hir szerint csak arra örtént megegyezés Gromykoval, iogy köjzvetlen repülőjáratok ssznek New York és Moszkvai, alatmint Chicago és Leningrad özött. A Szovjet az Egyesült Nemze­­skben azt kivánja sürgetni a kö­­eljövőben, hogy a földalatti tomprobákat is szüntessék be. )e ninc3 hir arról; hogy az ellen ivzés kérdésében változtatna ed­­igi, elfogadhatatlan álláspont­­án. Washingtonban változatlan z az álláspont, hogy nem kell ietni további egyezményekkel és olytatni kell Amerika és szövet­­égesei védelmi erősítését, Kennedy elnök a múlt heti saj­tókonferenciáján közölte, hogy hozzájárul mintegy 250 millió , dollár értékű gabonafehslegnek ! eladásához a Szovjetunió, Ma-1] gyarország és a Szovjetblokk más ■! országai számára. Kijelentette, J hogy az eladás úgy történik, hogy j ‘ az árat dollárban vagy aranyban ( kell kifizetni az ét- ételkor. Ez j ‘ üzleti művelet beleértve azt is, J f ogy a gabonát amerikai hajókon 1 fogják szállítani, megjavítja USA , külkereskedelmi mérlsge egy.ín- : c súlyát és ezért indokoltnak tartja, j r hogy annak ellenére, hogy külön- jr böző oldalról támadják. A tranzakciót, mondotta, az is indokolja, hogy a Szovjet más j államoktól is megvás Tolhatja a j Szükséges búzát, még pedig olyan | államoktól, amelyek azt a USA-1 tói kapták. j Mi’liós beraktározást költségek 1 Kennedy kiemelte, hogy ez I ] egy egyszeri elhatározás és nem ' | kell benne USA kereskedelmi po- I ^ litikájának megváltozását látni. [ ^ Tekintsék egyszerűen Amerika 1, számára kifizetődő ügyletnek, an-1 ^ nál is inkább, mert a gabonafe- j leslegek raktározása tudvalévőén ' ^ évente dollármilliókat emészt fel. Egyes híresztelések szerint Ame­rika ki fogja kötni, hogy a búzát i csak a Szovjet és egyes keleteuro­­pai országok (köztük Magyaror alzág) használhatja fel, de például | Castro cubai kommunista rezsim­j; je ne kaphasson belőle, mert Washington fenn akarja tartani Cuba árubojkottját. r I , Négy millió tonna I I Azt hiszik, hogy a Szöviet í négy millió tonnát fog vásárolni s USA-tól. Négy bevásárló a Szov- !; jetből már útban van. Ez lesz a i legnagyobb üzleti tranzakció, me- e lyet USA és a Szovjet a második í világháború óta kötöttek. z A moszkvai Pravda hivatkozik j i. new yorki ‘.Wall Street Jour- ! ’ t,al” cikkére, mely szerint “két- j sógtelen, hogy a két nagyhatalom ! közti kereskedelem a politikai lég kör enyhülését vonja maga után". e A washingtoni szen'tus külügyi f bizottsága tárgyalni fog azoknak ’ a korlátozásoknak felfüggesztésé­ről, amelyek akadályozzak a “ "nem hadászati" anyagokkal való ® kereskedelmet USA és a kommu­nista erőszakuralom alatti orszá- 1 íok között, — jelentette ki októ- ’ Der 10-én Fulbright szenátor, a s bizottság elnöke. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents