Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-07-12 / 28. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAG Y AB—SZELLEMÉBEN AMERIKA; MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at tbe J“o«t Office at Bethlehem, I’a., under the Act of March 3, 18*9' . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one yenr........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 28-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 JULIUS 12 Egyes szám»* ára 10 cenl VILÁGTÜKÖR A MAGYAR szélső jobb old. maradványok nemcsak Amerik ban, de Európában és Ausztráli ban is legnagyobb lelki válság kát élik át most, de még mind bevannak gubédzva a múltba reménytelen önigazolási kiséri teikbe. Martonfalvay Hugo, Zákó András, a Szálasi által < j 944 október 15-i németcsati puccs után előléptetett és ázó mitsem revideált tábornok vez tése alatti tisztbajtársi köz::ss( new yorki vezetője még mind azon siránkozik a New Jerseyb: feltámadt new yorki lapjuk vezé cikkében, hogy Szálasi és társ pórul jártak, noha az ő (Martoi falvay) véleménye szerint ‘‘b csiiletes magyar politiáusok i államférfiak voltak" és “csak magyar Kassát és magyar Koloz várt akarták visszavenni.” Már annyiszor megkapták éri p választ, hogy amikor Hortl végre elhatározta, hogy fegyve szünetet kér, de Szálasi Hitler k; tonái segélyével eltávolított; hogy a helyére ülhessen Hitl< már régen elvesztette a hábori és nem Kassáról és nem Koloz; várról, hanem márcsak arról vo szó, hogy Budapestet és az orszá más le nem bombázott része megkíméljék a lebombázástó drága magyar emberéletekben < javakban minél kevesebb aide zattal lehessen megúszni egy te jesen reménytelen háborús helj zetet. , * * * AZOK dicsőítése, kiket Horth is. ha visszakerült volna a hat: lomba, nemzetárul' sért birósá elé kellett volna állítson, azonba Ima csak régi sebek nyalogat: sa, veszteglés a múltnál melye megtagadni volna számukra i!I< Fzuttal nem Horth^t vádoliá “fe'őlről való árulással”, hanei a Vatikán együttélési politikájá 1 otránkoznak meg a legnagyob mértékben. Egy világ oimlol bennük össze, amiért az elhuny János pápa distancirozta a Ka tol’kus Egyházat a politikai pái toktól, bármely gazdasági irány követnek, még azoktól is, ame lyek különösen nagy buzgalom mai a faji vagy vall'si adottságok ból próbáltak maguknak pártcé gért és előjogot csinálni. Arra ha tározta el magát, hogy első szem pontul a világ minden részére ki terjedően a vallási szolgálat mi t él nagyobb gyakorlati szabadsá ga biztosítását tekintse. Az egyházak feladata elsősor ban és legfőképpen Isten szolga lata, a hit terjesztése, propagáló sa nem pedig egyes gazdasági é politikai érdekcsoportok erkölcs alVirrasztási és Isten törvénye szellemét, Krisztus magasztos ta nitását követik, amikor osztály éidekektől, minden osztály érdé kétől függetlenedve az égés emberiség jólétéért és békéjéér emelnek szót. * * * MÉLYSÉGESEN megértjük, d. némileg optimistának tartjuk azoi taktikát, mely minél nagvob! szellemi verseny szabadsagát ke resi a vallás számára a kommu niz!mu3sal szemben és ennek érdé kében fölényesen Isten-védő har ca enyhülésének látszatát is vá! lalja. . . Egyelőre a mai helyzet tel számol és nagyon jól tudja hogy Kruscsev, akárcsak Mao nemcsak az individualista rend szert, de a vallást is el akarj: temetni s csak időleges módsze; különbség van köztük, Kruscsei utóda és Mao között pedig talál már ez a különbség sem fog fenn állni. * De az egyházak más reális éi emberséges lehetőség hijján egye lőre kényszerűen ráfanyalodna! erre az együttlétezésre, mert a: atomkorszakban vagyunk, ímelj egészen más mint minden eddig és más módszereket is kíván a; erőszak a nyers túlerő, a terro1 hitvallóival, a kommunistákká szemben. Figyelemmel van arr; ii, hogy Krutcsev a kínai szuper li kommunistáktól eltérően, jelenleg í- nem látszik az atomháború hivé­­í- nek, enélkül reméli a kommuniz­­í- mus végső világgyőzelmét. g A magyar szélsőjobboldal is előbbi amerikai lapja azt kérdez­­:• te, hogy “mit ér a nagy amerikai a haderő, ha azt nem vetik latba?" z vagyis háborút sürgetett és e pon­­>s ton — találkozott Maoval, termc­­a szetesen ellenkező háborús vég­­-- eredmény reményében, g De Mao a Nyugat és a Szovjet g közti atomháború esetén azt re­­n méli, hogy ketten majd kipusz­­r- titják egymást s aztán Vörös Kl­­li na, mint a világtörténelem, leg­­í - nagyobb, diadalmas nevető har­­-■ madikja a 650 milliós lakosságá­ba ból bizonny al megmaradó milliók a kai megvalósítja a romokon a >- legradikálisabb kommunizmus vi­­j láguralmát. 2 Ez is magyarázza az egyházak y ‘ ‘reálpolitikai helyezkedéséi”, ami r- szerintünk egyáltalán nem jelenti í- azt, hogy feladták volna krisztusi i, szeretetigéiket, sőt ellenkezőleg r János pápa “Mater et Magistra” it encyklikája, amely békés utón, i- terror és szabudságfosztás nélkül ít akarja megvalósítani mindenki g jólétét, ha igéit az egyház em­it terei, — magyar vonatkozásban 1.1 az élén Mindszentv bíborossal, — a állandóan fogják hirdetni és ezzel ’- nagyszerű támogatást adnak a- szabadságot a népjóléttel együtt hozni akaró, régi népbarát irány­­zanak, — a legveszedelmesebb ellenfelet jelenti a kommunisták számára. Ezt a “ha” szócskát, pedig a legnagyobb betűvel Írva ' értjük, mert 1914 és 1945 kö­­’ főtt a népbarát magyar politika és sajtó számára bizony nagyon el­­t kélt volna, ha az ország némely eikölcsi tekintélyei erősebben tá­mogatták volna harcát. . . S * * * i A SZÉLSŐ JOBBOLDAL lába- aló.! kicsúszott a talaj, mert kide­­t rült amit mi mindig is tudtunk, t hogy az egyházak, igy a Katoli­- hús Egyház is, sem nem reakció­- pártiak, se nem harmadik világ­­£ háború pártiak. Ez a csalódásuk ■ azonban csak az ő többé kevésbbé akart, sőt erőszakolt tévedésük- következése és távolról sem je­- lenti azt, hogy az egyházak helye­- • selnék az emberi és polgári j ogofc­­•| nak azt az erőszakos ímegcssorbi­­' tását, az emberi méltóságnak azt ' a semmibevételét amit a kommu­• nisták űznek. Nem az egyházak vannak válságban és eazjmei ' árulásban, hanem akik dicső val­• ilási és nemzeti jelzőkkel ékesitet­­ték fel magukat és annak leple >1 alatt uji világháborúban, remény­­í kedtek, atomvilágháboru kocká- 1 tával is egybekötve, hoey régi ' osztály uralmi helyzetüket visz­­zanyérhessék szülőföldünkön és ' olyan embertelen emberi megkü­- lönböztetések kultuszát űzzék, : amelyek ellenkeznek az Istenatya törvényeivel, fenséges erkölcsi szellemével a számára egyaránt ! kedves gyermekei iránt, i Az egyházak nem kapituláltak, » ellenkezőleg most tündökölnek hi­• vatásuk gyakorlatának legigazaob ■ magaslatán, mégha némely akció­• luk kifelé különböző megitélések­■ re ad is módot azoknak, akik a saját politikájukhoz szeretnék idomitani az örök szeretet eszmék hirdetőit, Isten felkent szolgáit. A megboldogult nagy pápá­■ nak, Jánosnak nem volt “jó saj- i tója" elhalálozásában sem a ma­gyar szélső jobboldali amerikai ’ laojánál. Minden melegség nél­küli cikket irt haláláról. A Mater] et Magistra nagy szociális encykli­­káról és a ‘’Pacem in Terris bé- i keencvklikárcl meg sem emléke­zett. De a világtörténelem és az : cgyháztörténclem annál innkább : fog megemlékezni róluk. . . Jóslata sem volt be. Ezt irta: “Az itteni liberális sajtó a 65 éves és “progressziv" beállítású Montini bíborost, Milano érsekét jósolja utódjáként, szemben a konzervatív utat köve.ő, illetve | kívánó bflmnokokka), Valóban, KENNEDY ELNÖK GOLD­­BERGRE AKARJA BÍZNI A VASUTASOK KÖVETELÉ SEINER ELDÖNTÉSÉT Wirtz munkaügyi államdtkár azon kísérlete, hö~y mrgegv^zé't hozzon létre a yasuttárs-’ságok és a vasutas unionok között, a unionok részérél elutasít'sra ta­­, Iáit. A legnagyobb e’lentét akö-. rül van, hogy a vasúttársaságok mintegy 40,000 állást meg akar­nak szüntetni, mert azok az önmü­­j ködö gépek miatt vacy m's okból feleslegessé váltak, de a unionok i ebbe, nem hajlandók be’eegvezní. ! Lapzártakor jelentik: Kedd reggel Kennedy elnök felhívta a feleket, hogy vessék alá magokat Goldberg legfelsőbb bírósági biró, volt munkaügyi államtitkár döntöbirói döntésének. Mindkét fél szerda délelőttre Ígért v Jászt. A unionok szerdán éjfélre sztrájkot hirdettek be. Kennedy is gondol, hogy kongresszusi ha­tározattal elejét vegye a sztrájk szerda éjféli kitörésének, de két­séges, hogy erre lesz e még elég ideje a sztrájk előtt. ............min— ■ — ■.. — EGY RAKÉTÁBAN KÉT ŰRREPÜLŐ. A következő amerikai űrhajó­ban két asztronauta lesz. Feltéte­lezik, hogy az első amerikai iker­­ürrepülést 1964 őszén hajtják é~re. Fsrv ilyen repülés 8—10] millió dollárba kerül és annak célja előkésziteni az űrrepülőket a Holdba való repülésre, amit I Amerika 1970-ben tervez végre­­, hajtani- i | szerencse, hogy a romai páp nem a N. Y. Times választja". Ugylehet, szerencse az i hogy nem a szélső jobboldalia választják. A szélsőjobboldali la egyébként ugyancsak felsült, me a bíborosok igenis Montinit, J, nos pápa belső tanácsadóját v; lasztották meg s szavazásé aránylag korai menetében . . . * * * DE MINEK TARTSUK a szé sőjobboldali lap e nyiltan elft gult, téves jóslatához képes hogy egy másik amerikai mag; : hetilap, amely egy középnyuga városkában jelenik még és am­­lyet tizenkét év óta a nyilas ko: szak egyik, hivatalos állást is b< töltött, közismert sajtóbajnok szerkeszt, a julius 7-i számúba arról. Egy szó sincs Pál páp' junius 30-i megkoronáz Jsáró holott leginkább volna il’őirni: ról. Egyetlen szó sincs Pál páp! ról a lapban, holott a világsajt tele volt az uj pápa különbőz ténykedéseivel, nyilatkozataival Hanyagság vagy szándékosság Mindenkép megdöbbentő. A hamis jelszó politikájuk felborító bosszúságot jelent nekik hogy nem konzervatív és ner háborusoárti pápát választoltak bibornokok. De mint János é Pál pipák korszerű, bölcs meg nyilatkozásai mutatják, a Ka! Egyház nem hive- a nagy társada lom gazdasági ellentétek fenntar tusának, nem konzervatív magya szélsőjobboldali értelemben, mer hive a szabad demokratikus néu jóléti államnak, — ami a legjob! ellenszer a . kommunizmussá szemben, — és nem háborús p'r ti. Világvonatkozásban hirdet egy New Deal szükséget és ol ai vili'kormányt szeretne, amely nek léte biztosítja, hogy nen lesz milliók és milliók életét el pusztító, az emberiséget ui bol r'ogtalanságba döntő uj világba ború. És ha az utóbbinak nagy akadalyai vannak is, az akmat, ; cél, a legnagyobb, legdicsőbb, Is ten legigazabb szándékai szerin való. Eljut c valaha is odáig, a ne pék és emberei: jólétben és élet biztonságban való testvériségéig Krisztus igazi földi királyság: országáig az emberiség?! i* n KRUSCSEV A VASFÜGGÖNY ORSZÁGOKAT CSERBENHAGYÓ SZERZŐDÉST KÍVÁN AMERIKÁTÓL í ’ í !' Rooney, demokrata congressman- jelölt válasza a Kuba miatt uj nagy háború tüzével játsza­dozó republikánüs jelöltnek A nemzetközi politika csekély várakozásokká! néz a julius 15-én Moszkvában megnyíló az atom­konferencia elé, amelyen U3A Anglia és a Szovjet vesz részt cgy-egy külpolitika kiválóság ál­tal k épviselve. USA-t Avere': Plarriman külügyi helyettes ál­­hmtitkár fogja képviselni, Kruscsev hajlandó bircn os fel tételek mellett egyertnénvt kötni a nukleáris bombák kipróbálása szüneteltetésére a levegőre, az űrre és a viz a'attra korlátozva, vagyis az egyezmény nem vonat kozna föld alatti kísérletekre. Az utóbbiról később volnának tárgyalások. Egyben pedig ily egyezmény fejében azt kívánja, hogy kölcsö­nös biztonsági szerződés jöjjön létre a Nyugat és Kelet, illetve katonai értelemben a NATO és a Varsói Katonai Egyezmény or­szágai között. Vörös Kina elszigetelése Kennedy elnök az utóbbi he­tekben többször is jelét adta, hegy alkalmasnak tartja az időt, egy USA és a Szovjet közti köze-' ledésre azon mellék gondolattal, hogy Kruscsevet erősítse a kínai l czuperkomimunistákkal kiélese-j dett helyzetében. Egyes jelek szerint Kruscsevrőlj feltételezik, hogy ily közeledést a| jelenlegi időpontban méltányolni: tudna mint segítséget Kinávah szemben. Mások ennek éppen az ellen-1 kezőjét vélik látni azok után, hogy Kruscsev az uiolsí hetekben tett nyilatkozataiban hol hideget, hol meleget fújt. Hol úgy hatott, mintha tényleg keresné a Nyugat­hoz való közeledést, (igy pél­dául a Kennedy elnöknek a julius 4-i nemzeti ünnepre szóló gratu­lációjában), hol meg úgy hatott, mintha meg akarná mutatni a. vö­rös kínaiaknak, hogy ö milyen ka­­irkán legény a “nyugati kapita­listákkal" szemben. □len vélemények Sokan nem látnak feltétlen] előnyt egy, az atcmkisérletekek beszüntető szerződésben, mert! ehhez a US atorrierő helyzetét eem tartják eléggé fölényben lé-J zőnek a Szovjettel szemben. Bál -| mily költséges is, a kipróbálások; folytatását kívánják, többi közt a] akétaölő rakéta tökéletestiés cél-, ára is. A magyar dr. Teller Edc.j civáló atotmszakértő is ezen az dlásnonton van. Másrészről nemi ismeretes még, rogy Kruscsev mily mértékben ragaszkodna a kölcsönös bizton­sági szerződéshez, mint az atom­­egyezmény feltételéhez. Angol­­>s:áz felkérésre Spaak belga szóe­lem külügyminiszter, aki ha nem miniszter, a NATO főtitkáraként ;zokott lenni és Mr. Egyesült Luropa néven is emlegetik, Krus­­sevhez utazott Kievbe, hogy íga­­d szándékairól tájékozódást sze­­ezzen. Washingtonnak a hányszor CruscseV az utóbbi időben felve­­ette a kölcsönös biztonsági szer :ődés ötletét, az volt a nézete,' íogy a két dolgot nem szabad :gymástól függővé tenni, hanem i maga idejében külön-külön kell reszelni róla. Most is e felfogás elé hajlik, mert ily kölcsönös] garancia szerződés a mai európai -tatusquo, vagyis a mai igazság-: alan helyzet véglegesítését jelen-j éné és ez egyértelmű volna a] /asfüggöny mögött, kommunista rőszakuralom alatti népek teljes .serbenhagyásával. Köztük van a szintén kommvi­­üsta uralom alatti Kelet Néimet­­srszág is, és ha ily szerződés lét­­ejönne, Németország kettéosz­­ottságának megpecsételése vol­­ia. Ezenkívül a berlini helyzetet s befagyasztaná stb., stb., úgy íogy bajosan hihető:, hogy Wash­­rgton ily szerződésbe belemenne, icm is szólva arról, hogy ez ho­­atovább imasta után vonná a IAT0 haderejének feloszlatását, ! vagyis csalétek volna a világural­mi szándékukat ténylegesen soha I feladni nem akaró kommunisták részéről. Nem hisszük, hogy Kruscsev csupán a kínai kommunisták vi­lágforradalmi mániája miatt akar ná közeledni a Nyugathoz, hanem hogy ez csak ürügy lenne a szá­mára, hogy a NATO feloszlatá­sával és az atomkiprobálások be­szüntetésével gyengítse a Nyuga­tot és hamis biztonsági érzetbe nngassa. Tárgyalás Vörös Kínával Nyugati megfigyelők azt hiszik, hogy a julius 5-én a szovjet kom­munista pártja és a kínai kommu­nisták delegációja között az esz­mei ellentétek áthidalására kez­dett titkos tárgyalások sem fog­nak eredményre vezetni. iKivált az utolsó napokban ez ellentétek csak még inkább elmérgesedtek. Vörös Kina atombombája A kommunista Kina jelentése szerint az első vöröskinai atom­bombájuk még e hónapban el­készül. A Szovjettel való aíomszerző­­désnek tehát sem a Vörös Kin:*, rém Franciaország nem volna tag­ja, ami annak érttékét sokban csökkentené, — amennyiben a Szovjettel kötött szerződéseknek egyáltalán értékük van. . . De Gaulle spekulációja De Gaulle f*\.ucia elnök műit héten ismét Nyugatnémetország­ban járt és arra akarta rábirni a német kormányt, hogy erősebben erientálodják öfeléje, mint USA felé. E kísérlet hir szerint nem járt sikerrel. Sokan gyanús szemmel nézik De Gaulle mesterkedését és azt hiszik, hogy maga mögé állítva Nyugat Néfetországot "külön európai békét” akar kötni a Szov­jettel. Azt hiszi, hogy a kommunisták Europa feletti uralmának és vi­láguralmának : törekvése csak kitalálás? Ne tudná a kommunis*; ■ ta jelszót, amely szerint “akié Europa az lesz a világ?" Ne adja Isten, hogy Franciaország­nak ezt drága áron kelljen megta­nulnia, esetleg .még Kruscsev vagy pedig valamely utódjának a Vörös Kínához közeledő politi­­kájia révén! — ....- ooo---------------­AZ EGYESÜLT EURÓPA KEZ­DEMÉNYEZŐJE VILÁG- BÉKE­­KONFERENCIÁT JAVASOL KENNEDYNEK Gróf Coudenhova Calergi Ri­chard, a new yorki és több euró­pai egyetem volt tanára, ismert , régi osztrák mágnás és a konzer­­vativ demokrácia régi harcosa iki a 20-as évek elejién Páneuro­­pa címén elsőül kezdte az Egye­sült Europa mozgalmat és azóta is harcol az eszméért, felhívást intézett Kennedy elnökhöz. Java­mba, hívjon össze 1964 -re Béke- Világkonferenciát Bécsbe," hogy “a második világháború ügyeit végre (felszámolni, egy harmadi­kat elkerülni és a hidegháborút megszüntetni lehessen" . Coudenhove Calergi kifejti ayiltlevelében, hogy csak egy bé­ke világkonferencia amelyen a két ellentétes világnézeti tábor minden tagországa résztvesz sza­badíthatja .meg az emberiséget az atomháború lidércnyomásától cs snnek ímegvalósitását Kennedytöl, mint “a világ leghatalmasabb or­­zágának leghatalmasabb kor­mányfőjétől” kér.i —— -turn—■ —— ÖREGEK AUTÓHAJTÁSI TILALMA Hetven éven felüli ember nem vezethet autót ezután Franciaor­szágban, csak legfeljebb az, aki üJlandó orvosi felügyeletnek ved »1J magát. , jaz Organization of Americ, b States-sel (AOS), az amerik­­, államok szervezetével és a déi - amerikai államok legtöbbje ebbe: • együttműködik vele." “A Castro rezsim népszerűtlen ségének legalaposabb bizonyité ka, — fejtegette a demokrat !j párti jelölt, — hogy 360,000 ku I bai hagyta el az országot és leg Lj alább 800,000 szeretné elhagyn" i Nem engedjük, hogy Castro t I kommunizmus mérgét árassza ei földrészünkön. Az ellene valc | harc legjobb módja, hogy az Alii- 1 ance of Porgress általunk al pitott i délamerikai államszövetség kere j tűben megadjuk a délamerika; népeknek a gazdasági, szociális ét politikai haladás lehetőségeit. — | Ennek révén ki fog derülni, hogy j Castro csak időleges ártalmat je­lentett számunkra." "Ha, — mutatott rá végül Rooney, — engednénk, hogy Castro, ez a szabadságe'lenes akarnok belesodorjon bennünket uj nagy háborúba, miként azt e republikánus jelölt és néhány szélső jobboldali, háboruspárti live szeretnék, csak eEátszanánk . azon szomszédaink barátságát, | akik most velünk szövetkezve éle j sen szembenállnak Castroval!" “Fecsegni olcsó! — fejezte be 1 szavait Rooney — és az ilyen re­­j publikánus kampány fecsegések | a legolcsóbbak, legsilyányabak amelyekkel valaha is komoly nagy kérdésekhez hozzányúltak!" ÚJABB ÁRÖSSZBESKÜVÉSI PER A BETHLEHEM STEEL ELLEN A new yorki szövetségi bí­róság árösszeesküvés elmen el­járást inditett nyolc acélgyár és kilenc acélgyári igazgató ellen. A legnagyobb köztük a Bethlehem Steel, melynek Erb Gurney nevű igazgatóját fogták perbe, mint a különleges acélöntvények osztá­lyának vezetőjét. A gyárak ellen az a vád, hogy bizonyos acélöntvényekre nézve az 1956 és 1961 közti időben New Yorkban és másutt összejö­veteleket tartottak és közös egy­forma árakban állapodtak meg. Mintegy 75 millió dollár áru acél­­entvényt adtak igy el. Másfél év alatt ez már a negye­dik eset, hogy egy szövetségi nagy esküdtszék acélgyárak ellen eljá­rást indít árösszeesküvés címén.---------------ooo------------­TÖBB MINT 70 MILLIÓ EM­BERNEK VAN MUNKÁJA — Washingtoni hivatalos jelentés szerint a munkában lévők szüma az Egyesült Államokban júniusban először a történelemben halad­ta meg 70 millió főt. De a mun­kanélküliség 800,00,0-rel 4.8 mil­lióra növekedett annak követke­­zetében, hogy nagyon sok, a tizes evekben lévő ifjú keres állást. | Az építkezések júniusban to­vábbi emelkedést mutattak. Az autóiparban a kereslet nem csök­kent, ahogy máskor a nyári sza­badságidők alatt szokott. Az acél­­termelés csökkent, de nem na­gyobb mértékben, mint ahogy az uj szerződés utáni hetekre várták. Egyes acélipari cikkek árát né-! mely gyárosok ösztáján fel akar­juk emelni. ooo—------------­LEGFŐBB KITÜNTETÉS 31 KI­VÁLÓSÁG SZÁMARA Kennedy elnök a közélet 3 1 ki­válóságát a Freedom Medal leg­nagyobb polgári érdenrenddei tüntette ki. Köztük van George W. Taylor, a pennsylvániai egye­tem. tanára, Ralph J. Bunche, az Egyesült Nemzetek helyettes fő­titkára, George A. Meany az, AFL-CIO elnöke valamint több külföldi kiválóság is, .mint Jean Monnet francia államférfi, az Európai Közös Piac kezdeménye-] as európai agyié? harcot». “Kerületünk republik'nus kon cresszusi jelöltje, — jelentette k Fred B. Rooney, állami szenátor — minden jel szerint, egy hónap I pal megválasztása utr'n a jelenle ! gi nagy háborús kedvével uj hé | borúba sodorná az Egyesült Álla­­j mókát”. I Rooney tudvalévőén a Franck I E. Walter elhunytával megürese | dett kongresszusi hely demokrat: - párti jelöltje és azzal v'dőli a el­­lenie'öltjét, hoey o'csó politikai babérok szerzésére használja a rzolásszabadságot, amikor felel­ősség nélkül, támadja a washing­toni kormány mldserét, amellyé1 a kubai kérdést kezeli. “A 1 5-ik választási district né­pe nagyon jól tudja, hogy Ken­nedy elnök aZ elofö elnöktől örö­költe a kubai kérdést, — hangoz­tatta Rooney, — és az nem old­ható meg úgy, hogy azt kívánjuk, .•épülőink dobjanak bombát Ku­bára vagy hogy résztvegyünk partjainkról Cuba ellen elinditott titkos támadásokban.” í “Az Egvesült Államok azt a i politikát folytatja, hogy el akarja szigetelni a Castro rezsimet, hogy ■ politikailag és gazdaságilag annyi­ra legyengítse, hogy a kubai nép visszanyerhesse szabadságát, — fölytatta Rooney,— Kormányunk mindent elkövet, hogy a castroiz­­must ne lehessen expert Jni Dél­amerika többi részébe és Kubát ne lehessen ugródeszkának hasz­nálni kommunista agitáció számá­ra. Mindezekben együttdolgozunk Ellentmondó hírek Mind­­szenty magyarországi távozásáról Bécsi lapok szűkszavú híradása szerint Mindszenty bíboros a kö­zeli jövőben elhagyja Magyaror szádot és a szeptember 29-én uj ból megnviló római Vil'gzsinaton már személyesen fog résztvenni". Ezzel szemben a legnagyobb és legtekintélyesebb amerikai hirügv nökség julius 5-i jelentése szerint a Szentszék tovább folytatja ak­cióját azon irányba, bogy a her-' cegprimás elhagyja Magyarorszá­got, ahol tudvalévőén a budapesti USA követségen tartózkodik Po­litikai menedékjog alapján 1956 november 4 óta. Ennek fejében a Kádár kormány hir szerint nem emelne kifogást azok személye ellen, akiket a Szentszék a Ma­gyarországon “üresedésben lévő" hat pösnöki székre kinevez, ha­nem csak azt kivánna, hogy az uj püspökök tartsák be az ország (erőszakkal felkényszeritett kom­munista) törvényeit. A hat püspöki szék közül öt tudvalévőén úgy üresedett meg hogy a püspököt internálták cs •most ugyan megszüntették őrize­tüket, de nem helyezték vissza őket egyházi hatáskörükbe.) , Tudvalevő, hogy König Bécsi bíboros meglátogatta Mindszen­­tyt és az emlitett híriroda szerint Mindszenty nepm kivánja elhagyni Magyarországot, hanem az ország önrendelkezési harcának jelképe­ként továbbra is Magyarországon kíván maradni. , Hir szerint Hamvas Endre Csa­nádi püspök a magyarországi Püs­pöki Kar ügyvezetője is a pápa koronázás alkalmával Romában! ismételten tárgyalt a Mindszenty ügyéről az illetékes szentszéki sze- j mélyiségekkel cs a közeli jövő-j ben fontos fejlemények várhatók. I (A kommunista taktika ismerői ét megfigyelői méltán változatla­nul bizalmatlansággal vannak Ká­dár és Moszkva iránt.---------------önti--------------­MILLIOMOSOK ORSZÁGA Egy berni statisztika szerint Zü­rich kantonban él a legtöbb svájci, millliómos. Számuk pontosan 1414. Ezek között 122 személy vallott be 5 millió svájci frankot meghaladó vagyoni,

Next

/
Thumbnails
Contents