Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-09-20 / 38. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGÁRIÁN NEWS Entered as Second Class flatter May 18, 1923, at the Boat Office at Bethlehem. Pa., tinder the Act of March 3, 1879’ '. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year......................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 38-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 SZEPTEMBER 20 Egyes szám,» ára 10 cenl VILÁGTÜKÖR MEGNYÍLT az egyesült nemzetek KÖZGYŰLÉSE OTOS IKREK USA-BAN A south dakotai Aberdeenben Andrew Fischer heti 75 dolFr fizetésű nagybani füsszerüzleti al­kalmazott 36 éves feleségének szept. 1 3-án ötös ikrei születtek. Két hónappal koraibb születés volt, de orvosi szakértők szerint az újszülöttek életben maradásé nak kérdése ne.m reménytelen.— Ha a csecsemők életben marad­nak, ők lesznek az USA-ban szü­letett első ötös ikrek. A Fischer házas párnak már van öt gyer­meke, Az eddigik szerint az anya és az újszülöttek jól érzik magukat, a boldog apa azonban az öröm izgalmai következtében gyengél­kedik. Amint elterjedt a hir, máris érkeztek az első ajándékok a nem a legfényesebb anyagi vi­szonyok közt élő Fischer házas­pár részére és azóta is folytón áradnak. Valószinü, hogy annyi ajándékban és egyéb figye’messé­­gekben fognak részesülni, mint annakidején a kanadai ötös ikrek, a Dionne leányok és szü­­liek. Arról azonban egyelőre nincs hir, hogy Fischer fizeteste­­melést kapott e? Az ötös ikrek közül négy leány s egy fin, McGovern alabamai sze­nátor javaslót készül beterjeszteni a szenátusban, hogy a Fischer há­zaspár és gyermekeik amíg a gyermekek el nem érik 2 1 —ik éle : évüket mentesüljenek a jövedel­mi adó fizetése alól és az ajándé­kok után se kelljen adót fizetniük. ------------- ,io(i-----------­Goldwater és Rockefeller Goldwater rep. szenátor nagy­ban folytatja az elnökjelöltségi kamoányja propagandisztikus elő­munkálatait az ország különböző részeiben újabban elsősorban a “népjóléti állam“ (szociális re­formok együtt gazdasági és szel­lemi szabadsággal) ellen Rocke­feller new yorki rep. kormányzó egy szept. 1 5-i I deviziós interjú­ban kijelentette Trumrn elnök ve­­jcnek, Clifton Daniéinak, a N.Y. Times főszerkesztője assziszten­sének kérdésére, hogy ha Kenne­dy és Goldwater között kell vá­lasztania, Goldwatert kívánná a Fehér Házban látni. De novem­ber körül maga is nyiltakozni fog, pályázik e elnökjelöltségre. Sze­rinte Goldwater jobban érti az üzleti világ kérdéseit, mint Ken-1 nedy. Kifogásolta azt is, hogy a jövedelmi adó leszállítás ügye na­gyon elhúzódik, holott azt minél előbb életbe kellene ültetni. (A késedelemnek főleg a kongresszu­si tárgyalás elhúzódása az oka, amiről az elnök nem tehet.) Ki­jelentette, hogy szélső jobboldal­nak a párthoz való viszonyát tisztázni kell. t Azon kérdésre, hogy kit kíván 1 964-ben elnöknek, hangoztatta, hogy nem a rep. elnökjelölt sze­mélye, hanem a programm a fon­tos elsősorban és uj programm lefektetése a legsürgősebb, hogy nyerni lehessen. Rockefeller elismerte, hogy válása és egy elvált többgyerme­kes asszonnyal való házassága tartott kilátásainak, de nézete szerint azt ke’l megv Tasztani el­nöknek, akinek egyénisége és programm ja a legtöbbet használ­hat ország népének. A N. Y. Times szerint Rockefeller a vá­lasztási kampányjában nagy szereoet kíván juttatni uj felesé­gének, mert úgy véli, hogy egyé ni vonzerőt fog gyakorolni a vá lasztókra. • E ROVAT augusztus 30-i szá­mában Labor Day ünnepe alkal­mából a kommunista propagan­dával és a new yorki magyar kommunista lapnak az amerikai magyarságot a Washing'on éa Kádár közti jóviszony elősegíté­sére hicó cikkével szemben újólag leszögeztük álláspontun­kat, kifejtettük világnézetünket és világosan kifejezésre juttattuk, hogy mivel a kommunista lap ez­zel homlokegyenest szembenálló nézeteket szolgál a Kádár kor­mánnyal kapcsolatban, elutasít]: k a kooperációs ajánlatot. Ez inkább társadalom tudomá­nyi cikkünk egy szociális indivi­dualizmus, a szabadság és a nép­jólét szintézise (összetétele), a szabad polgári népjóléti állam mellett és ennek értelmében a Roosevelt féle New Deal folyta­tása, az amerikai individuális élet­rendnek a társadalmi felelősség­gel való bensőségesebb egybe­kapcsolása mellett foglalt állást, mint e politikai rovat tizenöt éves fennállása óta annyiszor. Szeptember 6-án követte egy másik, amely a gyakorlati politi­ka szempontjából is megindokol­ta az elutasítást. A new yorki kommunista hetilap mégis szep­tember 12-i sz mának hosszú !ap-éli vezércikkében. "Válaszol a szerkesztő” cimen arra szólít fel, hogy vá!aszol:v.nk a felhívása ra. Csak az augusztus 30-i cik­künket említi, holott közben to­vábbi válasz jelent meg szeptem­ber 6-án, amely a szeptember 12-én már birtokukban volt. D-“ úgy láts ák a szerkesztőségük las­san működik. . . Azóta meg­jelent a szeptember 13-i Híradó is, amelyszintén fejtegetéseket kö­zöl e kérdésben és lezárja a vá laszt. Úgy érezzük, hogv e h'rom cikk hiány és maradék nélkül megvilágította az elutasit's okait es kie.gészitésére nincs szükség. * * * i UTALHATNÉK arra is, hog/ idestova negyedszázados ameri­kai mag ar tevékénys;gsem alatt, több lapban cikkek ezreivel jut­tattam kifejezésre, hol állok és ez a harcos kis héti rovát is mindig következetésen ugyanazt az állás­pontot hangoztatta. Már 1941 júliusában elutasítot­tam a kooperációs ajánlatot, rö­viddel azután, hogy Hitler meg­rohanta tegnapi szövetségését, a Szovjetét. Az akkor dr. Gyetvay János (Nagy János) és Lautner János vezetése alatt állt new yor­ki kommunisták, akik követve a Hitler és Stalin közti perverz sző vétségtől diktá't perverz sajtópo­litikát, latijukban Hit’er Szovjet­ellenes támadásiig kifogyhatatla­nok voltak a náci ellenes Roose­velt és az amerikai demokratikus magyarság becsmérlésében. le­­piszkolásáben ‘egységgyülést’ hív­tak össze a new yorki East 1 1 4 utcai városi iskola auditóriumába. Nadányi Pál a new yorki napilap szerkesztője eleve elutasította az ajánlatot, Göndör Ferenc vidéken nyaralt, jómagam azonban újság­írói érdeklődésből, hivás nélkül, D’Orsay Lajos barátom és egy­kori iskolatársam, az angol diplo­máciai képviselőt alkalmazottja társaságában elmentem a gyűlés­re, amelyre más la-ok szerkesztőit és egyleteket hivtak meg. — Az elnöklő Gyetvay egészen várat­lanul a jelenlevő újságírókat nyi­latkozásra szolititotta fel, a mire kijelentettem, hogy "igazán vég­telen vakmerőség, hogy Hitlernek való másfelévi falazás és Roose­­veltnek és az am. demokratikus magyarok saj tojóinak gyalázáoa után egyáltalán feltélezni mérik az együttműködést. Ha Hitlernek sikerült is elérnie, hogy Amerikát kint a fronton összehozza Sztálin­nál, ez mégj nem jelenti azt hogy mekünk itt a Hinterlandban és össze kell állnunk a diktatúra C3 véres erősz ak hirdetőivel". Ki is tuszkoltak érte a teremből, ba-j látómmal együtt. Valami húszán rontottak ránk, az elén Lautner Utvt, nlri ur est előadó«- ja volt és aki — pár évvel ké sőbb lényegesen másként, mint <-i vád talpúja játszott közismert sze r| renet a kommunista vezérek peré ij ben. . . i Lautner János nem maradt mej: kommunistának, de én antikom í munista maradtam, sőt antitotali- tárius, miként azt az akkorbai i magukat antifascistáknak mondó ,1 és iró kommunistákkal szemben -J a new yorki napilap "Antitotali »; tárizmus" cimü cikkében megír • I tam. (Most a szélsőjobboldal lep­­: lezi magát "antikommimista' i év alatt. . . ) Másodszor pedig a háború vé­- gén egy, a kommunistákkal való- együttmenés elleni közbeszóláso i mért a new yorki Manhattan Cen- i tér nagyterméből rendőrök távo- i litottak el az egységfrontosok ! nagygyűléséről, amelyre azzal ■ akarták beterrorizá'pi a magyaro­■ kát, hogy aki neim jön el, a ma­• gyarországi rokonáit hozhatja , bajiba. . . Azóta is a magam ut­­: ján jártam, politikai felfogásom j tehet nem oly ismeretlen, hogy- kérdéses volna a mostani koope­­. rációs ajánlat ügyében, ha már .1 az augusztus 30-i kristálytiszta vi- i lágosságu cikkből'.nem látták meg • száz százalékos tisztasággal. i! *...*■*. 1 A KOMMUNISTA LAP szép­: tember 12-i cikke úgy tesz, mint­­l, ha nem ismerne álláspontomat és ■j azt kérdi Goldwater, Toller vagy j néhai Walter szellemét követem? i Goldwater többször élesen bírálta ez a rovat, ultra konzerv-tizmn­­sát károsnak és akaratlanul a kommunisták kezére játszónak tekintjük, mert az atomkorszak ban az individualista világ és a kommunizmus világnézeti, szelle­mi háborúja lesz a döntő: be kell bizonyítanunk, hogy a New Deal folytatásával, osztályuralom nél­­. kuli népjóléti állammal több jólé- I tét és szabadságot tudunk nyuj­­j tani a dolgozó emberiségnek, niint a kommunista terror dikta­­turás egypártrendszeres á’lam­­kapitalizmus monopolbéres, örök proletársorsot jelentő rendszere és ennek a Goldwaterek rövidlátó ostoba önzése útját állja. . . Teller Edét mi nem tartjuk, i valami trigger happy “atombem­­básnak", mint a cikk beállítani próbálja, hanem óvatos jó paci­fistának, jó humanistának és jó amerikainak, aki atomfö'envt akar a tartóztatási politikát foly­tató békés, önvédelmi célú és hó­dításra sem az első, sem a má­sodik világháború alatt nem spe­kulált és ma sem imperialista Amerika számára, mig a Szovjet a világnézeti imperializmusról, a kommunizmus világuralmának prcgrammjáról sohasem mon­dott le és úgynevezett bekebarát­­ságának főoka az atomkorszak, az atomháborúnak veszélye, amelytől az államkapitalizmusért meghalni nem akaró orosz nép is retteg. . . /Waltert pedig hagviuk nyugod­ni a sírban, ne gyűlöljék meg a halálon túl is, amiért nnm szeret­te a kommunista propagandát.— Mi sem szeretjük. Az augusztus 30-i cikkünk, melyet FDR, mint az amerikai életrendet a társa­dalmi felelősséggel összekötő irányzat atyja emlékének szentel­tünk, mindent megmond, kiket tartunk világnézeti baj társainknak és kiket nem. . . Magyar vonalon pedig erős harcban álltunk már Tisza István feudális, világával, amely kizárta a népet a törvényhozásból, hogy i.ralkodhassék rajta és kizsákmá­nyolhassa és első világháborús hadüzenetével elindította a lavi­nát, a világ mai ellentéteit és Magyarország katasztrófáját, ame lyet a két háború közti, a Ti­szák feudalizmusával nem szaki­­:ó és újra hadüzenő korszak aj nyilasizmusba torkoló politiká-, jóval csak megtetézett. Magyar viszonylatban ahhoz a demokráciához állunk legköze­lebb, amelyet 1918*1919-ben a mindenkit túllicitáló Kun Bél» és i Ezúttal Albánia kérte aj Vörös Kina felvételét ! -----------­­, ! j Az Egyesült Nemzetek kedden! I megnyílt közgyűlésén a Vörös Ki-j j r>a szélsőséges kommunista politi­káját támogató Alb-'n’a delegá : | tusa kérte Csiang Kai Shek kor-' j Hiányának az Egyesült Nemzetek-' , bői való kizárását és helyébe a' kommunista Kínának bef g'dó­sát. Elsőizben történt, hogy nem a Szovjet kérte a Vörös Kina fel- 1 vételét. De várható, hogy Gromy­ko Szovjet külügyminiszter né­hány langymeleg szót fog monda-' ni a javaslat ‘ támogatására". í A közgyűlés egy venezuelai delegátust választott meg elnöké-' üi. j Stevenson amerikai fődelegá­­tus hosszan tárgyalt Gromvkoval, aki kijelentette, hogy a Szovjet a jelenlegi ülésszakon azon lesz, hogy hirlegháboius ellentétek ne alakuljanak ki a szőnyegre kerü­lő kérdések körül. A keddi gyűlés megnyitása után Castro- ellenes fiitalok a karzatról lerohantak a szószé!: köré és nagy kiabálással tüntettek Castro ellen, de teremöröknek viaskodás után eltávolítottak őket. , ELNÖKVÁLASZTÁSI ELŐCSATÁROZÁSOK Scranton rtp. pennsylvaniai kormányzó a N. Y. limesnek Chicagóban, sze, t. 1 4-én tett nyi­latkozatában kijelentette, hogy ha felajánljak neki az elnökséget nem utasítaná vissza, de nem hi­szi, hogy delajánlják és nem is tesz semmit ennek érdekében. Az atomegyezmény ügyében az elfogadás mellett van, mert 60 nemzet már elfogadta és a vál­toztatás nagyon körülményes vol­na. A huszadik század Ameriká j jának üzleti világát mondotta, nem lehet az Adam Smith féle,; mult századi ókapitalista tanok szerint vezetni, — mondotta, —• és a nemzetnek és üzleti világnak egyaránt érdeke, hogy bizonyos1 állami rendelekezések törtánje-j nek, ha annak szüksége közérdek bői felmerül. Scranton bankár és jogász és! vagyonát több millióra becsülik, j Mérsékelt szabadelvű nézeteit,! nmelvek sokban eltérnek Barry Goldwater szenátor, rep. elnök­ségi pályázó ultrakonzervativ né­zeteitől, Chicagóban egy gyűlésen is kifejtette, melyen a kereske­delmi és ioari vezető körök mint­­(gy 1200 tagja vett részt. •j társai 1945-ben pedig a Szovji i fegyverekre támaszkodó Ráko -! Mátyás és társai nem engedte j kifejlődni, felelőtlenség“kkcl j magyar népet a természetétől t< r vollálló kommunista, szabads’s- fosztó erőszakuralcm jármáb- kényszeritették. Az igazi map« i demokrácia soha nem kapott elé i időt arra, hogy kibontákozhassé! i j a kommunisták mindig elvágtá- j a nyakát. Az első világhábpr- után még hozzá a nyugati szc -Ivetségesek (az ország kéthárrm J dát elvevő Vyx jegyzék) segítse I gével! I * * • I AZ EMBEREK TÁJÉKOZAT LANSÁGaRA épit a cikk azo része, amely egy "Magyar Demc kratikus Szocialisták Szövetsége : véleményére hivatkozik, min amely "nem feltétlen jó barátja Kádárnak. Van e, aki ezt a szövetséget 1 ismeri? Mi tudunk róla, mert ke zünkbe került egy salzburgi ros tai bélyegzővel ©’látott röpira körlevél, amely e “szövetség' nevében van írva, de semmifél név nem szerepel benne, kik ; vezetői, tisztségviselői a szövet ségnek, kifiaborjai? I Ez a voltakép névtelen nyom ' tatvány teljesen az annakideiéi leleplezett és azóta megszün ' "56-os Magyar” cimü amerike 1 magyar kommunista lan bangne mében e^y két enyhe birTó szó mond Kádár rezsim’érői, hog; tárgyilagosság látszatot keltse, d, végeredményben szintén hazacsa lógató nyomtatvány. Az "56-o; Magyar"-on sem volt rajta egyet len szerkesztő neve sem, csal postafiók cim szerepelt, de az u.n Magyar Demokratikus Szociális ták Szövetsége röpiratán még pos tafiók sincs feltüntet-e, egyólta lan semmi. Ki rejtöz’k e hamis cé gér mögött KáJár Jánosék a meg mondhatók isiiként csak ok tud ták azt is, ki szerkesztette a név télén “56-os Magyart”... Szimola népboLnditás hogy a kommunista -laD cikke e “szövet­ség” dicsérő körlevelével akarja igazolni Kádárt, nem is szólva arról, hogy már a “Magyar De mokratikus Szocialisták Szövetsé­ge" cim sem szerencsés és piovo hálása a magyar népnek, amelj többségi akarata, önrendelkezése szabadságát követeli, maga akar­ja demokratikusan eldönteni, mi lyen rendszevben akar élni, nerr pedig mint a röpirat teszi tudó rná-sul venni a dem^kvá"ia lábbal tiprásával, sőt Kádár esetései vérbe tiprásával Szovjet tarkk kai felkényszeritett kisebbség erőszakuralmat. Aki Kádárt dicséri és nem kö­veteli távozását, a kommunizmu sa megszűnését jóváhagyja au 56-os gvilkos3Ógokat és kivégzé­seket és jóvúhagvja a feltukmáll kommunista rendszert. Ha var ilyen emigráns, miért nem megy haza a kádári boldogság hónaba, miért van szívesebben Salzburg­ban, holott kommunista? Micso­da ügvefogyott primitiv becsapás] kísérlet! , * * * DE A RÉGI RECEPT szerint meg ők vádolnak másokat becsa­pással. Azt Írjak, hogy az ameri­kai magyar sajtó "fe’revezette ol­vasóit" és eszmei “megbuktak". Kifejtettük már a sZept. 6-i szám­ban, hogy megbukott Hitler és Szálasi és megbukott Sztálinnak és R-' kosinak zsarnoki terror ren­­dőrallama, amek et.amig ezek ha­talmon voltak, a new yorki ma­gyar kommunista saitó sohasem illetett egyetlen rossz szóval sem, sőt... Illenék hát szerényebbnek len­niük az a feletti ítélkezésben, hogy mi bukott meg és mi nem, kivált azoknak, akik 1941 junius 22-ig Rooseveltet háborús uszitó­­nak bélyegezték (“Convoys mean coffins”) Hitler háborúja szolgá­­latábaai és akik most től“nk kérik számon az u. n. Magyar Népirtá­(Folytatás a 4-ik oldalon) j berek internacionaléja, hogy az E. N.-ben legalább jelentést te- 1 gyen arról, mit végzett, illetve I nem végzett a magyar nép ügyé- i ben a tavalyi megbízatása óta, i mégha kezdettől fogva sem vár­tunk semmit az E. N.-nek a ma­gyar ügyben játszotteőhivatall szerepétől. . . Kennedy pénteken beszél Kennedy elnök pénteken, szep­tember 20-án beszélni fog az E. N-ben. Mansfield demokrata sze­nátusi vezető szeretné, Ka addig a szenátusban megtörténne az atoimjavaslat elfogadása, hogy Kennedy már e határozat alapján szélhasson az "egyesült” nem­zetekhez. Burkolt formájú meg nem támadási szerződés Gromyko Szovjet külügyminisz­ter már megérkezett és Rusk kül­ügyi államtitkárral fog tárgyalni, majd Kennedy elnököt is felkere­si. Az atomszerződés után “máso­dik lépesként" meglepő támadá­sok elkerülésére szükséges teen­dőkről való megegyezésről van szó. Kölcsönös megfigyelő állo­mások felállítása körül fognak fo­rogni a tárgyalások és kiterjedné­nek a NATO és a Varsói Egyez­mény (a Szovjetblokk) országai- ' ra is. > A megegyezést tehát a NATO és a Szovjetblokk országainak kellene aláirniok, ami burkolt for­mája volna egy meg nem táma­dási szerződésnek és ezzel a kom­munista erósZakuralom alatti ke­­lcteuropai országok mai helyzete befagyasztásának. Az Egyesült Nemzetek keddei szeptember 1 7-én nyitotta meg t ülésszakát New Yorkban, az Ea; Riverné! lévő palotájában. A na pirenden 81 tárgy szerepel, főle a gyarmatiság, a közgazda»!g é a leszerelés kérdéseiről, melyek re nézve nagyrészt az E. N. afro ázsiai uj tagjai kivánnak javasla tokát tenni. E néger államok az E N. 111 tagországának felét al kotják. U Thant jelentése magyarországi útjáról Az ügyrendi tárgyak jegyző kében nem szerepel U Thant fő titkár jelentése arról, mit te« i magyar ügyben? Tudvalévőén ; legutóbbi közgyűlés kivette a ma gyár ügyet Sir Leslie Munro, ; közgyűlés által több év elöl megbizott megfigyelő kezébő akit Kádár János nem volt haj lande beengedni Magvarországrí és U Thant főtitkárt bízta meg hogy tegyen valamit a magva: nép önrendelkezésének visszrálli tása, illetve sorsának megjavítás­­érdekében. U Thant néhány hé előtt Kádár meghívására töbl napig Budapesten tartózkodott de utjának eredményessége kér dtsében eddig semmi féle tény szerű közléseket nem tett. Igaz akció a magyar önrendel­kezés szempontjából nem is vár ható tőle, mert azon alapon, tiogy szerinte Kruscsev sokká1 myhéb-b mint Stalin volt, azt kí­vánja, hogy — bele kell törödr.; s Stalin által elkövetett erősza tokba, többi közt a Magyaror­szágnak kommunista uralom alá tenyszeritésébe. Annyit azonban joggal elvár­­lat tőle a szabadságszerető era-I JAVULT AZ ACÉL­­! IPARI HELYZET A “Steel" acélipari szaklap szerint az autóipar üzleti forgal­ma annyira fellendült és az 1 964- es uj model kocsik gyártása is cly irániban folyik, hogy a re­méltnél jobb acélipari évi ered­­| meny várható, Julius és augusztus jobb volt a tavalyinál. Az évi ter­­! ímelás mennyiségét 109 millió tonna ingot acélra jósolják, ami a legnagyobb lenne 1957 óta, amikor 1 12.7 millió tonna volt a termelés. A külföldről behozott acél mennyisége emelkedett az első .félévben és összesen 2,368,375 tonnát tett ki, 56 ÓRÁS MUNKAIDŐ A MA­GYAR ÉPÍTŐIPARBAN VA­SÁRNAPI MUNKÁVAL Az egyik nagy amerikai hírügy­nökség budapesti tudósítójának ielentése szerint a magyarországi építőiparban 56 órás munkahetet vezettek be “önkéntes” alapon, hogy az építési programm hátra­levő részét gyorsabban valósíthas­sák meg. Az 56 órás “önkéntes" munka­hetet akként valósítják meg, hogy vasárnap is dolgoznak. (A jelen­legi munkaidő Magyarországon 48 óra. Az ebédidőt is fizetik, de a bér a nyugati viszonyokhoz ké­pest rendkívül alacsony.) ...........OOO ............... NEMZETI GYÁSZNAP A NÉGY MEGÖLT NÉGER ISKOLÁS­­LEÁNYÉRT Humphrey dem. minnesotai és Kichel rep. kaliforniai szenátor azt javasolják Kennedy elnöknek, hogy szeptember 2 2-ét, a Bir­­minghamban, a vasárnapi iskolá­ban megölt négy leányka emléké­re nyilvánítsa nemzeti gyásznap­nak. , A bombától ért templom telje­sen flptttttuH, j A BIZOTTSÁGBAN MEGSZAVAZTÁK MÁSFÉL Í MILLIÓ KISKERESETŰNEK JÖVEDELMI ADÓ-MENTESSÉGÉT A részvénytársaságok adóját £ mai 5 2 százalékról az első évbei 50-re, a másodikban 48 százalék ra szállitják le. Egy republikánus javaslat . amely az adóleszállitás mérvéig s I költségvetési kiadások leszállitá ! sát kívánta, kisebbségben maradt I A republiká.’usok a képviselőház tárgyalásnál újra be akarják ter­jeszteni a javaslatot és éles har cot terveznek elfogadása érdeké ben. Némelyek közülük ki jelen lettek, Hogy az adóleszállitás le hét nagyobb is, de a kiadásokai megfelelően le kell szállítani. Kennedy elnök szerdán, szept I 8-án este országos rádió és tele ! viziós beszédben sürgette az «dó­­leszállítás mielőbbi megszavazá- I sát és életbeléptetését. A képviselohaz W ays ar Means Bizottsága 1 7 szavazati 8 ellen megszavazta a jövedelr adó leszállítási javaslatot, ame az 1964 és 1965 évekre fizetei dő adóra vonatkozik. Most a há szabály bizottság elé kerül a j vaslat, ahol nem várhatók nehé ségek s aztán a képviselőház pl numa tárgyalja. Megszavazá: valószínű s ha ez megtörtént, szenátus elkezdi a szakértők k hallgatását, ami mintegy hat h tig fog tartani. A javaslat 8.75 billióval szá litja le a magánszemélyek és 2.3 billióval a részvénytársaságé adóját. Megszavazták azon poi tékát, amelyek rendelkezése sz lint a legalacsonyabb keresetűt közül mintegy másfél millió edd gi adófizető mentesül a jövedelr adó alól. NÉGY ISKOLÁSLEÁNYT MEGÖLT A NÉGEREK 1 TEMPLOMÁBA DOBOTT BOMBA liratot küldött Wallacenak is, és ibban hangoztatta Wallace felel­­isséget a templomi bombamerény etért. Kennedy elnök úgy nyilatko­zott, hogy a templomi bomba­­r.erénylet nyomán- nagyobb belá­­ásnak kellene felülkerekedni a légerek egyenjogúságának ellen­től között és be kell látniok, logy e jogok megadását nem lé­iét tovább halasztani. A néger vezérek Birmingham ►zövetségi katonaság általi uneg­­•zállását kérték Kennedytől.-------------------OOO AZ ANGOL KIRÁLYNŐ NE­GYEDIK GYERMEKÉT VÁRJA Erzsébet angol királynő, hiva­talos londoni jelentés szerint, Bnyai örömöknek néz életbe. Az újszülöttet jövő év elejére vár­­lék-Birmingham alabamai ipari városban bombát dobtak a 1 6-ik utcai baptista templomba, ame­lyet kizárólag négerek használnak. Négy iskolás leány meghalt, hu­szonhármán megsebesültek. Az ezt követő zavargásokban még két fiatal néger -fiú lelte halálát, több néger házára bombát dob­tak. , (Wallace kormányzó 5,000 dol­lár jutalmat tűzött ki a merénylő kézrekeritésére, de önmagát is bűnösnek tekintheti, mert politi­kai tőkét akar magának kovácsé'­­ni négerellenes és törvényeilen-s akadékoskodásából és Ohioban már elnökjelöltségi előválasztásra jelölteti magát. Washington 25 szövetségi nyo­mozót küldött Birminghambe. — Rév. dr. Martin Luther King, a négerek vezére táviratot küldött Kennedy elnökhöz és kérte a vé­­rentások megakadályozását. Ti-

Next

/
Thumbnails
Contents