Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)

1963-07-26 / 30. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh f alley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre....................$-5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Eutered as _8econd Class Matter May IS, 1923, at the Hist Office at Bethlehem, 1’a., node* the Act of March 3, 1979’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAUS PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Satieties of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 30-ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 JULIUS 26 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR A KÖLCSÖNÖS BIZTONSÁGI SZERZŐDÉS KÉR­DÉSE A MOSZKVAI HÁRMAS KONFERENCIÁN EREDMÉNYTELENÜL fejeződ tek be Moszkvában azok a tá gyalások, melyek julius 5-én ke: nődtek a Szovjet kommunisi pártjának ideológus képviselői i a kínai kommunisták elméle bölcseinek delegációja között - Julius 20-án bucsubankettet rei deztek, hiszen mégis csak elvtá s_ik egy,másközti nézetellentéte ről van szó, a kínai kommunista nem világnézeti ellenfelek, hanei csak taktikailag vannak más, ti relmetlenebb véleményen és nagy robajjal az egész világ élőt szakítás, az abrosz teljes elvágás az ellenfélnek volna öröm. lg szükség volt erre a társadaln formákat megőrző és kifelé a tál gyalások későbbi folytatása lehí tőségét fenntartó gesztusra é Kruscsevet talán az az utogondc la is vezette, hogy nem kell feli getni minden hidat Peking fei sem, a vele később esetleg béke vetkezhető megegyezés Damokle kardját nem árt továbbra is a v lág fejie felett tartani a Nyugattá való további tárgyalások, m'.töb esetleges zsarolási kisérletek sike re érdekében... De (mivel a tásgyalások a nyíl vánosság kizárásával folytak (an: oly országokban, ahol nincs sza bad sajtó, nem is volna szükséges hiszen úgysem kerülhet semmi lapokba, amit nem akarnak nyíl vánosságra hozni) az is lehetsé ges, hogy dacára a gyűlési beszé dekben és mindkét oldal pártlap jaiban megtörtént éles támadá soknak, nem eszik forrón a leves és hiba volna ulzott várakozáso kát fűzni a két kommunista irány zat közti kiegyezési kísérlet mos tani kudarcához. A kölcsönös népgyülési és saj ló kirohanások esetleg csak az mutatják, hogy nagyobb a füst mint a tűz és ez pillanatnyija; talán kapóra is jön Kruscsevne) a Nyugattal hogy hogyan nem véletlenül éppen egybeeső tárgya lásokhoz... Kruscsev őrületnek mondott: a kommuniztmus háború utján va ló világgyőzelme pekingi ideáját (hogy ne mondjuk rögeszméjét) és hangoztatta, hogy a mostan fegyverekkel vivott uj világhábo U! esetén ‘‘az életbenmaradotta! megirigyelnék azokat, akik el pusztultak a háborúban”. Ső: mondotta azt is, hogy a kommu niz,mu3 világgyőzelmét nem lehel hullákra építeni, számlálhatatlai milliókat értve alatta. De min­dez nem jelenti azt, hogy Moszk­va hajszálnyira is tágitana eddig: erőszakainak helyrehozatala kér­désében és abbahagyná a nem­zetközi fúrást, feladná a hideg­háborút, a kommunizmus eszkö­zökben nemigen válogatós világ­uralmi célját. Hallottuk mái Kruscsevet egyik nap igy, másik r.ap amúgy beszélni és a magyar r.cp két gyakran bevált tapaszta­lati elvét, amely szerint ‘ kutyá­ból nem lesz szalonna", továbbá "egyik holló nem vájja ki a má­siknak szemét" ezúttal sem kell mellőzni a jövő perspektívájának megítélésénél. * * * A MEGHIÚSULT konferencia utolsó napján Kruscsev a Szov­jetben látogató körúton lévő Ká­dár János "tiszteletére" Moszkvá­ban több ezer főnyi közönség je­lenlétében tartott gyűlésen mon­dotta el legélesebb szavait a kí­naiak ellen. A fentieken kívül azt is szemükre hányta, hogy ‘ ‘vissza szeretnék hozni a stalini időket, amikor, úgymond, a munkás reg­gel elment munkába, de nem tud­ta, hogy estére élve fogja e vi­szontlátni feleségét és gyermekét. Beszédesebb vallomás nem kell a kommunizmus frontja jelenlegi vezérének legiilletékesebb ajkairól aki maga is magas szerepben szol­gált Stalin alatt és teljesen stalini, véres, gyilkos módszerekkel állí­totta vissza Budapesten a kommu­nizmus hatalmát és ültette be a gyűlés "díszvendégét” Kádárt a Stalin által erőszakkal, Yalta ki d- játszásával elragadott ország kö ír- hatalmába. . . Kádár peräze a b :z- szedőben a kínaiakkal szemben < ;ta száz százalékosan Kruscsev és a és ő "békés együttlétczási" tak'dkáj 2ti mellett foglalt leghálásabban á- ’ást. n- .Rákosi Mátyás amikor a lám ír- tikus kommunista erőszakm-ó-dsz; ii- reit teljes, embertelen kegyetler Lk séggel alkalmazta, csak arra ner m gondolt, hogy egyszer Stalin ü- meghalhat és azután olyan id-c a szak is következhet, a melybe tti a kommunizmus széleősége3 tei sa roreszközeire már kevésbbé les /y szükség mert nagyjában minder ni kit kiirtottak vagy legalább is e! r- hallgattattak, aki ki merte nyitr e- a száját és igy a kommunizmu Ő3 konszolidálásának érdeke nérr c-j lényegtelen enyhülést is megen é- ged, amihez a haszn ílhatcságá iá kiélt főterroristanak. Rákosinai ü-j kevésbbé vádolható módszerre es dolgozó emberrel való leváltása i- követelheti ugyanaz a kommunis al ta érdek. . . Kádár János teljesei ih| leköti magát Kruscsevhez (hiszel e- mindent neki köszönhet), de az I I számára is csak Kruscsev hosszig 1- lan jelent ez politikai exisztenci ni biztonságot. . . a-J Egyelőre bent a Szovjetbei s, nincs jele annak, hogy Kruscsev a nek jelentős baloldali ellenzék' 1 í volna, de azt sem lehet tudn: meddig marad meg a mostani vo é- na-lán és ő vagy utóda (hisZei i- hetvenedik éve körül iár) esetlen i- mikor találkozik a jobbik esetbei st a kettejük közti közéiputon, s >- rosszabbik esetben szélsőségesebi r- taktikában a pekingi elvtársakkal J*l • * • l j_ BUDAPESTI nyári látogatásba rt most hazatért amerikai magya­lt rck, úgy látjuk, nem szereti! g hallani amikor itt némely itten k honfitársunk a Nyugat mostan n reálpolitikai irányzata felett fin i- toritja az orrát. Elismerik, hogj Kádár a rendszer lényégén sem- 3 miit sem változtatott, de hangbar i- és bánásmódban némi enyhülési t, látnak és .mint mondják, az ott­­) honlévők azért szurkolnak, hogy ,i a Budapesten a kommunista p'rt­ban megbúvó egykori sztálinisták, k radikális kommunisták ne juthas­­|. sanak többé szóhoz még akkoi lt sem, ha Kruscsev elhalálozás vagy más okból kényszerülne kiadni a t kezéből a hatalmát, n Azt látták Pesten, hogy az ott­­. honiak "reálpolitikusok" és “ki­- sebbik rossznak” tartják Kádárt, ;j mintha a Pesten élő Gerő Ernő -- vagy a Szovjetből az otthoni szta- linistákkal összeköttetésben álló- Rákosi Mátyás és társai újra hata­- lomra kerülnének, mitöbb "kiseb­- bik rossznak” tartják Kruscsevet r is a kínai kommunisták vad radi­­c kalitmusával szemben és — hor­­r ribile dictu, — nem imádkoznak- egyiküknek leváltásáért sem. —- Mert, beszélte el nekünk egy most i rokonai látogatására Budapesten- járt barátunk, egy gróf X (hi- 1 rés történelmi nevet viselő régi í arusztokrata, aki jelenleg egy pes­ti taxiállomáson telefonkezelő és taxik házhoz küldése rendelését veszi fel), kissé szemlesütve mór.-1 dotta neki, hogy "egyelőre csak ' maradjon Kádár", mert “öt már ‘ ismerjük és emlékszel a régi idők­­'j beli (mondásra, hogy "selten- kommt was besseres nach", rit­­' kán jön valaki jobb a réginek ' helyére? Nos, ez régen volt 1 annyira igaz mint most a mi szá- 1 .munkra, akik már eleget szen­­> védtünk és nem akarunk újra még ' többet szenvedni." De amikor barátunk eszébe ■ juttatta, hogy Kádár töjmeggyil­­• • kos és keze vértől csepeg szem­­l hunyorítva felelte: i! — Mi azt sem feledtük el. De l jc-got szereztünk arra, hogy reál­­politikusok legyünk. 1 És közelebb hajolva hozzá, igy ■ folytatta: j — Csak egyetlen komoly jel, 1 egyetlen szikra kell Nyugatról, 1 hogy jönnek ás úgy sutba vágjuk ■ « ffálpoliiikáh minth* wHwwm ' * ",'~l %• ____ ma* ~ ..........mmm " - mmm ............... 1 z- létezett volna. De lehet e en e- várni, erre építeni ebben a fen is nukleáris világban? íz * * * ía “A FIZIKAI LÉTET fenyeget 1- veszélyeknél borzalmasabbak í léteznek”, — írja dr. Barkócz >- Ferenc az egyik amerikai magya J szélső jobboldali hetilap julic i- 9-i vezércikkében, amelyben se n Vos szemrehányásokkal illeti is szabadságrabló, Herrenvolk- im >- perialista Hitler és társai ált? n megüzent háborút elveszteni ner r- akaró nyugati országok hazafiai íz r.ak régebbi és mostani politika i- ját. Dr. Barkóczy — mint e so !- rok irája is, — ugytudom ahho ii a korosztályhoz tartozik, amely s ben a bábaasszony már nem kö ii szön előjre az embernek. . . Ne i-j künk öregecskén vénecskén nen it illik gavallérnak lennünk a fiata k j ’.ok életével. Effélével, úgy figyel ■1 tem meg, sem az Egyh 'zak egyet tj len papi fejedelme, sem Amerika i-j sem.Magyarország és a világ má n! országainak néoe nem ért egyet nj Hitünket a jövőben nem sza 5 bad elvesztenünk, de ne akarjunl- embermillick, közte az életet ali| i hogy megizlclt ifjú emberek életi felett rendelkezni, akik már pus i kát is aligha tudnánk a vállunkr­- venni. Gróf X anyagilag s más t.r s kintetekben talán többet vesztett , mint mi, akik sok év óta itt élűn!- a szabad Amerika to’dorabb vi i lányain, de ő sem pályázik a leg­­r szebb atomhalott szépsegdijára. i Ön Dr. Barkóczy talán igen? »’ ^ ............................... Általános vasutas sztrájk veszélye 1 hétfőn éjfélre j Kennedy elnök julius 22-én azt ; javasolta a kongresszusnak, hogy . az automation miatt elbocsáitan­­r dó vasutasok ügyének megoldá­­.; róva! bízza .meg az Interstate ^Commerce Comimissiont, amely­­l! nek két év ideje legyen a kérdés . i megoldására. Ez idő alatt úgy a ,! munkaadók, mint a munkások .j szempontjából a helyzet a régi ! maradna, hacsak a munkások és .: munkaadók kö:tvetlen megegye­­• zése vagy o.z ICC tevékenysége , alapján közben nem történik min­­,: den oldalt kielégítő megoldás, j Kennedy elnök úgy véli, hogy ennek révén úgy a vasutak szö­­. vetsé-gi állami lefoglalása, mint a döntőbírósági eljárás (arbitrate) kerülhető. j A kongresszusi politikusok egy­­lésze azonban ezt is döntöbiró­­sági eljárásnak tekintő, mig má­sok, igy Wayne Morse (dem. Oregon) a munkás kérdések szak j értő szenátora, csakúgy mint Ja­cob Javíts new yorki rep. szená­tor helyeslik az elnök lépését. A vasutas társaságok hajlan­dók elfogadni az elnök kívánsá­gát, de a unionoknál erős a han­gulat annak mellőzésére és a eztrájknak hétfőn éjfélkor való megkezdésére. Nézetük szerint ez a vita már négy éve folyik és netm tűr további halasztást.- - eoo ......... OLVASÓINKHOZ AUGUSZTUS 9-ÉN A HÍRADÓ NEM JELENIK MEG. A Híradó ez évben augusz­tus havában egy hétig nem je­lenik meg, hogy mi is vakációz­hassunk s aztán egész évben I felfrissült erőkkel szolgálhassuk.- a Lehighvölgy magyarságát. Az! elmaradó szám az lesz, amelynek j AUGUSZTUS 9-ÉN kellene meg­jelennie. A Híradó 2-ik augusztusi száma tehát, pénteken AUGUSZTUS 16-ÁN jelenik meg. Előfizetőinknek, olvasóinknak, hirdetőinknek, a Híradó minden kedves barátjának szívből kíván­juk a legjobb nyári vakációs üdülést és erőgyűjtést. BETHLEHEM! HÍRADÓ 1----- ooo - ■—— — t Ausztria kancellária T j * Habsburg Ottó visz- 1 szatérése mellett Dr. Alfons Gorbach, Ausztria keresztény demokrata párti kan­­. cellárja nyilatkozott az osztrák parlamentnek julius első felében, Habsburg Ottó ügyével kapcsolat­ban hozott határozatáról. Mint ismeretei, Otto hűségnyi­latkozatot tett -r, jlüztársaságra éa| ezt az osztrák alkotmánybíróság a detronizációs törvény előírásai szerint megfelelőnek találta, hogy visszatérhessen Ausztriába. Azon­ban az osztrák szociáldemokrata. : párt javaslatot nyújtott be a par-J • lementben, hogy nyilvánítsák Ottót “nem kívánatos személy­nek". A parlament ezt a javasla­­: tot 84 szóval 80 ellen e'fogadta.- A szociálisták és a Szabadság i Párt (nagvnémetek) szavaztak mellette, a keresztény demokraták ellene. | Dr. Gorbach kijelentette, hogy ez a határozat nem érinti az al­kotmánybíróság határozata tör­vényes voltát és a maga részéről Ottót továbbra is jogosultnak j tartja a visszatérésre. Bécsben nem tartják kizártnak, hogy Otto ezen az alapon megkí­sérli a visszatérést, noha a ren-J dőrséget vezető belü<?yminiszte­­rium a szocialisták kezében van. -Gorbach küe’entette, hogy da­cára az Otto kérdésben fennálló ellentéteknek, nem akarja kenyér­törésre vinni a helyzetet a szocia­listákkal, nehogy a több mint másfél évtizede fennálló kormány koalíció felboruljon. —-----——- t tol i«'- - —■ ■ A BETHLEHEM STEEL TA 1 GADJA AZ ÁRÖSSZE­ESKÜVÉS VÁDJÁT A szövetségi biróság julius hó 1 7-én tartott elötárgyaláson hall­gatta ki nyolc acélipari vállalat rgy-egy megvádolt managerét a legújabb árösszeesküvési vádja ügyében. Azzal vádolja a Beth­lehem Steelt és hét kisebb acél­gyárat, hogy New Yorkban tartott megbeszélésen egyes acélipari ter­mékekre nézve árösszeesküvést követtek el és ennek révén mint­egy 75 millió dollár forgalmat ér­tek el évenként. A Bethlehem Steelt részéről i Erb Gurney üzemi manager áll vád alatt. Úgy ő, mint a többi gyár képviselője tagadta a vádat. A főtárgyalást szeptember 16-ra | tűzték ki.----------------ooo--------------­ANTIKOMMUN1ZMUS ÁZSIÁBAN —----­­I Irákban 21 kommunistát kivé- ■ geztek, közülük kettőt nyilváno- s san akasztották fel a Ramadan 1 4 j téren. je«!enti Meszuli Al S»ób ) cknü tep- i ji ■ KENNEDY SAJTÓXON­­FERENC1ÁJA Kennedy elnök múlt héten tar­totta első sajtókonferenciáját má- i jus 23-óta és számos fontos kér­­: désben nyilatkozott, j Kijelentette, hogy a moszkvai j atom^roba tilalmi konferencia j biztató jeleket mutat a ímeg gye-' ' zésre egy korlátozott mérvű atom-í I bomba kipróbálási szünetre néz-; ve. Ha az egyezmény létrejön, a. I szenátus elé kerül jóváhagyásra. | j Egy kérdésre, hogy szándék-j szik e diplomáciai kapcsolatot te-' , reimteni a Vatikán és USA között, kijelentette az elnök. Hogy az ed­digi helyzeten nem kivan változ-. tatni. , Adócsökkentés feltétlenül szükséges , A junius 30-án végződött pénz­ügyi évről közölte, hogy annak készpénz deficitje 4.1 billió do'-j lár, ami úgymond, felével keve­sebb, mint amennyit fél év előtt 1 előirányoztak. A közigazgat' si | költségvetés deficitje 6.2 billió, vagyis 2.6 billióval kevesebb, mint amennyit januárban előirá­nyoztak. Az elnök hangoztatta, hogy a deficit csökkenése az adóbevéte­lek emelkedésére azon takarékos­­sági rendelkezésekre vezethető­­vissza, amelyeket a kormány a kiadások körül keresztülvitt. Arra a következésre jutotta Hogy a to­vábbi kedvező fejlemények ér­dekében a jövedelmi adók csök­kentéséről szóló javaslatok meg­szavazására okvetlen szükség van hogy a munkanélküliséget csök­kenteni és a gazdasági életet még erősebbé tenni lehessen. A washingtoni felvonulás A négerek augusztus 28-ára a polgárjogi javaslatok érdekében tervezett többszázezer főnyi, washingtoni felvonulása eszméjét nem e’lenzi és maga is Washing­tonban fog tartózkodni e napon1 Óvott utcai zavargásoktól. Tudo-j mása szerint a felvonulás méltó-1 ságteljes voltáról gondoskodás1 . történik. Helytelenít zavargása-! t kát, de azt is, hogy a jogegyen | , lőtlenség csökkentésére semmit sen} tesznek azok, akik panaszol­ják a tüntetéseket és Zavargáso-1 kát. Különösen a vezető állások-1 ban levőktől remélné, Hogy tőlük 1 tehetöleg járuljanak hozzá, hogy 1 a négereknek kevesebb panaszuk 1 legyen a mellőzöttség megálázta- 1 tások miatt. j I , j j A némely négerellenes kői- ‘ mányzóktól hangoztatott vádra, hogy a négereket a kommunisták uszítják megjegyezte az elnök, 1 hogy a kommunisták ugyan igyek­szenek magukat befészkelni i olyan ügyekbe, ahol baj keverési J ’ehetőségeket szimatolnak, de a s helyzet az, hogy semmiféle tárgyi alap nincsen arra, hogy a jog- í egyenlőségi mozgalmat a nagyon csekély számban lévő kommunis- ] ták sugalmaznák. j . Reflektált az elnök Russell sze- ] nátor ismeretes kijelentésére Í3, j hogy a négerkérdés már régen { nyugvóponton volna, ha ő (az i elnök) és fivére, a szövetségi fő- 1 ügyész nem bolygatnák és nem r tartanák felszínen. A kérdés meg-| t oldása, mondotta, nem ez, hanem r az hogy a sérelmeket orvosolni j kell. , ^ r Cuba, Vörös ‘Kína r Azon kérdésre, hogy a Castro kormány békésebb viszonyt keres F e USA-val, az elnök azt felelte, s hogy amíg Cuba a Szovjet csat- í lósa, a vele való viszonyunk meg- r javulásáról nem lehet szó. f s Kérdés történt a kommunista Kína és a Szovjet közti elméleti ellentétekről is. Az elnök azt vá- r laszolta, hogy a kínai kommunis- j ták azt szeretnék, ha a Szovjet r atomháborút viselne az ő elméle- Is Leik igazolására, azonban a Szov- E jet kormánya erre természetesen is nem hajlandó az ő kedvükért, z Tiert nőm szeretné romokban lát- d ni országokat, miként mi «an a d nienkét. , p ' PÁL PAPA AZ ATOM TÁRGYALÁSOK SI­KERÉT RÉMELI VI Pál pápa julius 21-él | könyvtára ablakból áldást oszt ;t a Szent Péter teret betöltő tömeg nek és a szokástól eltérően í moszkvai hármas atomkonferen ciára és a jelenlegi világpolitika helyzetre )tett célzásokat. Fel hivta a népeket. imidkozzanai. "a békéért, amelynek nag óbb komoly jelei mutatkoznak a lát I határon. Mi imádkozunk Istenhez, ! hogy minden embert tegyen igái testvérré és .mi keresztények as j elsők vagyunk, akik a béke aján c’.ékát kérjük az Urtó.1". A Szentszék napilapja, ai Osservatore Romano a moszkvai atomkonferenciát “a jószándék győzelmének'' nevezi és ezt Írja: "A Moszkvából érkező hírek re­ményt keltenek a nukleáris fegy­verek kipróbálásának szünetelte­tésére, amelynek ügyében .mái régen meg kellett volna állapod­ni.” , ' A vatikáni rádió ha'onló szel­lemben üdvözölte a világhelyzet mostani jeléit. Legalább negatív , szolidaritást! I í Ha a Nyugat mégis megkötné a kölcsönös biztonsági szerződést a Szovyetblokkal, katasztrófáik volna az antikommunista front i-ópei közti szolidaritás szempont­jából. Kruscsev 1956-ban esetlc­­! ges nyugati beavatkozás Háborús veszélyével szemben is beavatko­zott a magyarországi kommunista ’ erőszakuralo megmentésére és ha a Nyugat a szoladaritásnak azt a negatívumát sem tenné sneg, hogy noha a kérdés nem függ esszé háborús veszéllyel, megta­gadná ily szerződés aláirását, azon sem volna többé joga meg­ütközni, ha e népek feladnák ön­­rendelkezdésük visszanyerésének végső reményeit is. Nem kezdőd­het olyan “uj korszak” a Nyugat és kelet" viszonyában, amely e népek ily cserbenhagyását va­laha is igazolhatná a demokrati­kus világnézetű kortársak, a tör­ténelem és a jövő előtt. A DOLLÁR VÉDELME Kennedy elnök javaslatokat terjesztett a kongresszus elé, amelyben több rendelkezés foga clását kéri a dollár védelmére és ? külkereskedelmi mérleg egyen­­sulybantartására. Többi közt fel­emelni kívánja a külföldi állam­polgároknak nyújtandó dollár­­kölcsönök kamatját, ezenkívül pedig külföldi részvények vásárlá­sára kéri adók kivetését, nehogy dollárösszegck menjenek külföld­re. Az adó két és fél és tizenöt százalék között váltakozna az esetek szerint és 1965 végéig vol­­r.a érvényben. (A dollár fedezetéül szolgáló aránykészlet 1949-ben 24.6 bil­lió dollár értékű volt, de a múlt pénzügyi év végén, 1963 junius 30-án már csak 1 5.8 billió értékű. Ebből 12 billió dollár a Federal Reserve Bank, illetve az alája tartozó kisebb bankok betéteinek L iztositására és egyéb tevékeny­ségei fedezetére van lekötve, úgy hogy csupán 3.8 billió szabad arany áll rendelkezésre, hogy szükség esetén aranyban lehessen kielégíteni a külföldi dollártulaj­donosok jogos aranydollár igé­nyét. E külföldiek együtt mintegy 2 7.1 billió rövid lejáratú dollár követeléssel rendelkeznek és kü­lönösen Franriaországban vannak nagyszámban.) Megtakarítások Kennedy elnök közölte, hogy 1964 végéig bezárólag legalább 300 millió dollárral fogják csök­kenteni az évi kiadásokat a kül­földön állomásozó amerikai had­erőkre. Kennedy kijelentette, hogy ez a megtakarítás a legese kélyebb mértékben sem fogja csökkenteni vagy károsan befo­lyásolni USA katonai erejét és a kiílönöző idegen országokkal szembeni katonai kötelezettségeit. Közölte az elnök, hogy a kor­mány 500 millió dollárt készül kölcsönvenni a Nemzetközi Devi­zalapból, amivel aranynak az Egyesült Államokból való többi kiáramlását megakadályozni re­méli. Kennedy kijelentette, hogy az idminisztráció által már eddig ioganatositott intézkedések nyo mán a fizetési mérleg (a beho­zott és kivitt dollárok száma kö­zötti különbség) 1962-ben két billió dollárra csökkent, noha két ’vvel ezelőtt még 3.9 billiót tett Sí. . . <---------------OOO--------------­CONGRESSMAN VÁLASZTÁS Most kedden, julius 30-án, a I 5-ik választó kerületben, amely Viorthampton, Carbon, Monroe és -)ike County-kat magába foglalja, íz elhunyt Cong. Francis E. Wal­er helyére “Special Election" ré­­■én uj képviselőt választanak a zavazó polgárok. A Demokrata Istán Fred B. Rooney, mig a Re­­mblikásus tiketen Robert “Bob ’ 'artlett szerepel. Menjünk el mi­­*! többen Míg a Szovjet és a kínai kom­munisták moszkvai békekonferen­­ciaja 15 nap után megegyezés j nélkül végződött és a kínaiak je­lentése szerint "későbbi időpont­ban folytatódni fog", addig szin­tén Moszkvában USA, Anglia és a Szovjet képviselői egyezség felé közelednek az atomb mba kipró­bálások részleges szüneteltetése tárgyában és csak az a kérdés, hogy az utolsó órákban a Szov­jet nem fogja e a szerződés felté­teleként élére állítani a Kruscsee j által az atomkiséretek ügye kap-^ cfán kelet és Nyugat közt kívánt kölcsönös biztonsági szerződés kérdését. USA részéről Harriman helyet-, tes külügyi államtitkár, Anglia ré-1 szeről Lord Hailshajm tudományi ügyi miniszter, a Szovjet részérél pedig Gromyko külügyminiszter tárgyal. A határozat a washingto­ni szenátus jóváhagyása esetén lép életbe. A kísérletek szünetel­tetése nem vonatkozik Franciaor­­szgra, se(m a kommunista Kínára, amelyek azonban jelenleg meg vajmi kevéssé számítanak atom­­hatalomnak. A megegyezés csak földfeletti, világüri és vizalatti kí­sérletekre szólna, de nem a föld • alattiakra, amelyek legnehezeb­ben ellenérizhetők a távolból. Józan kételyek , Washingtoni katonai fenntart­ják aggályukat ily egyezményei szemben többi közt, mert a Szovjet, legutóbb Amerikáénál sokkal nagyobb hatóerejü bom­bát próbált ki. Továbbá: nem tör­tént végleges szakítás Moszkva és Peking között. E körök józanul nem osztják némely, a Szovjet és Vörös Kina közti ellentéteket nagy optimiz­mussal látók azon reményét, hogy a Szovjet valaha is a Nyu­gattal szövetkezne egy Vörös Kí­na elleni frontban. Sőt nem tartják kizártnak, hogy megbékélés jöhet létre a két kom­­j titkos atomkiprobálási terepül munista diktatúra között és Kína tzolgálhatna a Szovjet sz'nrra, esetleg még Kruscsev vagy vala mely utódja alatt. Többen vannak és hangosab­bak, akik hisznek abban, hogy j nagy fordulat állott be a Nyugat is Kelet viszonyában és a hideg­háborúban, noha Kruscsev a múlt neti Kádár ünneplésen azzal fe­jezte be beszédét, hogy biztos ibban, hogy a kommunismus há-r ború nélkül is győzni fog a vilá­gon. Mi sincs távolabb Kruscsev mint a Nyugat előtti kapituláció, mellyel a kínai kommunista dele­gáció vádolta. Előfeltétel , Ha Kruscsev ragaszkodna a cölcsönös biztonsági szerződéshez \7 atomszerződés, — reméljük —; kútba esne, vagy ailáirása legalább s hosszabb időre keltolodnaj Washington vonakodik a kölcsö-1 , lös meg nem támadási szerződést cötni, részben mert ez Kelet Né­­netország kommunista kormány- j iák és az Odera és Neissa határ- ^ iák elismerését jelentené, más­észről pedig véglegesítené Ma «.yarország és a többi, kommu ‘ lista erőszakuralom alatti ország nai helyzetét. 4 Utóbbi tekintetben különösen 3 kenneth Keating new yorki rep. 1 zenátor intézett igen erőteljes , igyelmeztetést a washingtoni kor- l nányhoz hogy ne kössön semmi-1 éle oly szerződést, amely ez or- ( zágok mai sorsát súlyosbítaná. Kívánatos volna, hogy más sze-J | latorok és képviselők is felemel- j ék szavukat és hangot adjanak!j zon felfogásnak, hogy nemcsak . lyugat Berlin kérdése fontos és t .uropának más nagy, vérző sebei; ^ . vannak. . . A biztonsági szer-| s ődés csak általános európai ren- ] ezés, mégpedig a népek önren- p elkérését biztosító rendezés kap- £ ián volna erkölcsileg menthető. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents