Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-03 / 18. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Talley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

BETHLEHEMI HÍRADÓ

NYELVÉBEN MAUYAB— SZELLEMÉBEN AMERIKA:

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési dij egy évre.................$5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Kdtered as Second Class Matter May IS, 1923, at tbe Tost Office at Bethlehem. Fa., under the Act of Mareh 3, 1879’'.

AMERICAN' IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year...................... $5.00

Official Organ of the

IIungarian Churches .; and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Volume 41-ik Évfolyam 18-ik szám

BETHLEHEM. PA., 1963 MÁJUS 3

Egyes szám.-* ára 10 cent

VILÁGTÜKÖR

ság életrendszerének megmentése I az egyedüli célja.

# * *

NEM ÍGÉRÜNK uj világhábo| rut, megsz'mlálliatatlan milliók vágóhidját, de bizunk a magyar népnek az egyéni szabadság életrendjéhez való ragaszkodásában, kitartásában és hisszük, hogy eljön az idő, amikor szabad válaszásokon olyan rendszer mellett dönthet, amely együtthozza azt ‘egyéni szabadságot a népjóléttel, i i minden dolgozónak a polgári | életszínvonalra emelkedése lehetőségével, osztllyuralom nélküli állammal. |.

És ezért tartjuk örvendetesnek, | \ igasznak és reménységnek az1 “Economist" ez írás elején emli-r let, cikkét, amely "DACARA 1 (K ADAR FRöLfcöDÉSÉNFK. J

I címmel megállapítja, hogy Kádárnak nem sikerült a magyar né^et a kommunista rendszer elfogadásaira bírnia, az o rendszere -ma sem kell a magyar nép lelkének. . Részletesen legközelebb ismertet jük. r. o.

J--------------e*o--------------i • , I i

AZ ÜJ ACÉLIPARI BÉRTÁRGYALÁSOK KÉRDÉSE

I

Az acélgyárak részleges áremelései következtében növekedett a valószínűsége, högy az acé'tmunkás union élni fog a kollektiv szerződésben biztosított jogával, mely szerint májAs elsejétől kezdve uj bértárgyalásokat kezdhet.

David J. McDonald union el- 1 nők betegsége után Palm Springsen pihent és állandó kapcsolat- ‘ ban van az union vezetőségi tag- ( juival. Ezek némelyike az áreme- ' lések következteoeti most már feltétlen helyét látja uj béremelési követeléseknek, mégha azok sze- | rényebb keretben mozognának is. ( Többen azt ajánlják, hogy be kellene várni a gyáraknak a má- ( sodik évnegyedről szóló jelentését, mert a mostaninál jóval kedvezőbbnek Ígérkezik és talán in-. kább ad alapot uj magasabb béri- j gényekre. Mások nem annyira ; -magasaob bérekre, mint az állá- i sok szaporítására kívánják fektetni a fősulyt, mert a szakmában - nyomasztó a munkanélküliség.

Mint ismeretes a gyáraknak és ! munkásoknak közös ‘‘Human Re- ! lations Committee’-jük van és a ' munkások képviselői abban máris puhatolódznak, a union meddig mehet el kivált az állások szapori- i tása, a szabadságidők megnőve- I lése, korábbi nyugdíjazások, tuló- < ra korlátozások stb. terén: 3

A SZOVJET SZOLIDARITÁSÁRÓL BIZTOSÍTJA A MOSZKVÁBA LÁTOGATOTT CASTROT

Castro cubai kommunista dik- Kruscsev nem mond le?-ooo-VILÁ.GPOLITIKAI JELENTŐSÉGŰ VÁLASZTÁSOK j OLASZORSZÁGBAN

Az április 28 és 29-i olaszországi általános parlamenti és szenátusi választásokon Fanfani miniszterelnök keresztény demokrata pártja megmaradt az ország legnagyobb pártjának, de jelentős számú szavazatot vesztett a liberális és a kommunista párt javára.

A keresztény demokrat knak eddig sem volt abszolút többségük, most szavazataik 42.4 százalékról 37.3-ra estek, a kommunisták a szavazatok 25.7 százallékát érték el, mig a Nenni féle baloldali szociáldemokraták 14.2 százalékról 1 3.8-ra mentek v’ssza.

Nenni pártja eddig kividről tá mogatta a keresztény demokraták kormányát. Togliatti kommunista vezér fogadkoz’k, hogv meghiúsítja további együtt működésűket.

tátor résztvett a moszkvai -május 1 -i ünnepségeken. Hirtelen utazott a Szovjetbe, ahol fényes fogadtatásban vált része és egy hónapig szándékszik maradni. A Lenin Mauzóleum tete'én, Krus jcsev mellett állva hirdette az él] jenző tömegnek, hogy a cubai kommunizmus a Szovjet fegyveres és anyagi segítségének köszönheti létét.

A "Pravda" és a többi moszk vai laDok dicshimnuszokat zengnek Castroről és biztositi’k a további segélvről és osztályharcos szolidaritásról.

A szolidaritás kihanesulyozása, mint általában Castro látogatásának nagy eseményként való feltálalása azon, többnyire az 1 964 • es választásokra készülődő, egves amerikai politikusoknak látszik szólni, akik homályos szavakbi burkolva háborús kockázatokat sürgetnek Cuba ügyében.

Uj harcok Laoshan és Dél Vietnamban

Mint kezdettől előrelátható volt a Laosban létrejött koalíciós kormány létét megkeserít' s előbb utóbb kétségessé teszi a kommunistáknak a koalícióba való befogadása és még inkább az a körülmény, hogy a kommunisták erőszakszervezéte, a Kong Le vezeté se alatti Pathet Leo gerilla hadsereg nem szerelt le, amikor a koalíció létrejött. A Pathet Leo, mint ahogy a kommunisták és nácik mindig is tették, talált valami i'rügyet, hogy megszegve a Géniben a laosi ügyben I 3 ország által aláirt fegyverszünetet, újabb támadásba kezdjen és az sem meglepő, hogy a harcok kiujuláslért Amerikát vádolja.

Kennedy elnök külön diplomácia misszióban Kruscsevhez Moszkvába küldte Avcrell W. Harriman helyettes külügyi államtitkárt, hogy Kruscsev szorítsa rá a laosi elvtársait a fegyverszüneti egvezanény betartás ra, melynek a Szovjet is egyik főbábája volt.

Kruscsev természetesen elvben mindent megígért, de más kérdés, hogy valóban komolyan leintette e a Pathet Leót és a laosi kommunista politikusokat?

Annál bonyolultabb ez a kérdés, mert egyes források szerint a kínai kommunisták leginkább buzdították Kong Let, hogy kezdjenek uj fegyveres akciót a hatalom teljes birtokáért.

! Harriman sajtókon!; rencirn tájékoztatta az újságírókat moszk'vai útja “eredményeiről” és arra a kérdésre, mit hallott Moszkvában a híresztelésről, amely szerint I Kruscsev a m’jus végi pártvezej tőségi ülésen két állása (a mi! niszterelnökség és a pártfőtitkárí ság) közül az egyiket feladja,

| illetve átengedi első helyettesének, Közlovnak, kijelentette, hogy erre semmi támpont nincs, jKruscsevet akcióereie teliében I találta és vele több órán át tárjgyalt. (A világsajtó némely nagy orgánuma szerint Kennedv elnök megbízásából más kérdésekről

I Szerinte (Kruscsev azon múlt heti születésnapi kijelentését, ko°-y a 69-ilc éve elérésével arra j is kell gondolni, hogy nem ma'rr’dhat sokkig a helyén, csak ilyenkor szokásos frázisnak kell tekintetni.

Kruscsev és Harriman meglegyeztek abban, hogy a "laosi !káosz" ügvében az annakidején (Genfben indiaiakból, kanadaiak - j bel és lengyelekbőy összeállított 1 nemzetközi ellenőrző bizottság teljes felhatalmazással tartson helyszini vizsgálatot és a USA és ! Szovjet követek dolgozzanak szorosan együtt a béke érdekében.

Dél Vietnamban is újra erősebb harcba léptek a kommunis- I ták, akik Moszkvától és Északívietnamtól kapják fegyvereiket. Múlt hpten egyik ’“‘kőzetben megéltek egy amerikai kiképző törzsőrmestert, akivel az ott elesett USA katonák száma nyolcvanra emelkedett. ,

Truman a békeencyklikáról és a béke akadályázóiról

Truman exelnök számos amerikai lapban közölt cikket irt a helyzetről. Dicserően üdvözli j János pápa ^békeencyclikáját és (azon felismerését, hogy ‘módosítani kell némely múltbeli álláspontunkat és kötelezettség vállalásunkat.” Rámutat arra, hogy (Amerika annakidején, mikor még letommonopoliuma volt, javasolta jaz Egyesült Nemzetekben, hogy az atombombát vegyék ellenőrzés alá, de mint emlékezetes, a Szovjet elutasította az ellenőrzésről szóló javaslatot. És Stalin már előbb is elutasította egyik, a világbékét szolgáló eszménket, amellyel javasoltuk, hogy a világ összes viziutait, beleértve a Panama csatomét is, tegyük szabaddá minden nemzet hajózása számába. • ,

I Truman hangoztatja, hogy a Szovjet szítja a különböző orszá- I gokban jelentkező forradalmi mozgalmakat és a kommunista | világuralmi törekvések eltorlaszólják a béke lehetőségének útját, kényszerítik Amerikát a fegyverkezés folytatására. Emellett, fejti ki Truman nyomatékkai, arj ra is nagy súlyt kell helyezzünk, ihog ne legyenek éhező emberek, léhező népek segítenünk kell a szükségben lévő nemzeteket, mert ezzel is a kommunizmus l ropagandáját hatálytalanítjuk.

A Szovjet, állapitja .meg Truman, béke propagandát üz, de háborúra készül a céljai érdeké ben.-ooo-Az USA-ban századunkban először: sorsjáték New Hampshireben

A new hampshirei képviselőház 215 szavazattal 151, a szenátus pedig 1 3 szavazattal I I ellen elfogadott és John W. IKing rep. j kormányzó április .30-án aláirt egy állami törvényt, amely századunkban először engedélyezsorsjátékot (sweepstakes) az ] Egyesült Államok valamely álla,ma területén.

Az indokolás szerint a várható többmilliós nyereség újabb adók elkerülését teszi lehetővé és iskolai és tmas fontos célok fedezetéül fog szolgálni. Mint Írországban, a sweepstakes lóversennyel lesz | összekötve. Évente kétszer lesz húzás és 50,000 dollárt is lehet | nyerni. Egy sorsjegy ára három (dollár lesz. Postán nem rendelhető, de bárki vehet a new hampshirei állami italüzletekben és más eladóhelyeken, nem kell helyi illetőségűnek lenni.

King kormányzó előzőleg az igazságügy minisztériumban azt ! a megnyugtatást kapta, hogy a törvény nem ütközik szövetségi | törvénybe. Piere Salinger, Kenne • dy elnök sajtótitkára úgy nyilatkozott, hogy a sorsjáték New Hampshire saját ügye és abba ^Vashington nem fog beavatkozni.

New Hampshire példája való(szinüleg követőkre talál több ál! hununkban az adók emelésének elkerülésére.

A BETHLEHEM STEEL ERŐS ÜZLETMENETET VÁR A MÁSODIK ÉVNEGYEDRE

TRUMAN BETEG

A 79 éves Harry Truman exelnök, aki ez év elején sérvoperáción ment keresztül, egy banketten gyomorf'jdalmakról panaszkoodtt és hirtelen eltávozott. Kórházi vizsgálatnak veti alá magát és hosszabb időre abba kell hagynia hires reggeli sétáit. Komoly megbetegedéstől tartani.

Arthur B. Homer, a Bethlehem Steel igazgatósági elnöke az ápri lis 25-én New Yorkban tartott sajtókonferenciáján sz'molt be az 1 963-as év első negyedének üzleti eredményéről. A tiszta nyereség $19,339,380 -ra esett szemben a tavai d első évnegyed $38,598,348 tiszta nyereségével amikor is tudvalévőén sok acél, feldolgozó válLlat fedezte be magát acéllal mert sztrájktól tartottak.

A mostani második évnegedben is azért erősebb a kereset, mert a kollektiv szerződés értelmében május elsejétől kezdve a union barmikor kérheti uj bértárgyalások kezdését, ami esetle'’ sztrájkhoz vezethet, — fejtette ki Homer elnök.

Az első évnegyed eladásai 462 millió dollárt tettek ki, szemben n tavalyi első évnegyed 608 millió eredményével. Az acéltermelés 3,710,354 tonna volt, mig tavai ugyanakkor 4,786,152 tonna.

Homer elismerőleg nyilatkozott a mérsékletről, amellyel Kennedy

elnök egyes acélgyártmányok árának emelését fogadta. Hangsúlyozta, hogy helyes, hogy az elnök az árak megkötése helyett a kereslet és kínálat szabad játékának enged teret. Nem biztos, hogy az áremeléseket fenntartják, eddig beváltak, de a jövő a piac alakulásától függ.

i A második évnegyedre, jelentette ki Homer, erős keresletet remélnek, de nehéz meghatározni, hogy ez a sztrájk eshetőségének tulajdonítható e nagyobb részben? ,

Szerinte az áremelések az adó levonása után mindössze fél százalék nyereségtöbbletet jelentenek. Nem tudja fog e az acélmunkás union uj bértárgyalásokat kérni, de nézete szerint ez a kis nyereség többlet kevés ahhoz, hogy béremelési igények indokául szolgáljon.

| A legtöbb nagy acélgyár az I idei első évnegyedre jóval kevesebb hasznot mutatott ki, mint tavaly. ,-ooo-KÖNIG BÍBOROS A LENGYEL PRÍMÁSNÁL

Franz (König bécsi biborosérsek, aki legutóbb meglátogatta Mindszenty bíborost Budapesten, az USA követségen és Magyarország elhagyása kérdéséről tárgyalt vele, Lengyelországba utazik, ahol tudvalévőén gyakran sur lodások vannak az egyébként

i.-agy diplomáciai bölcsesség hírében álló Vysinszki biboros és Gyromyko kommunista kormánya között.

A híresztelések szerint König biboros békeközvetitésre megy Varsóba János pápa megbízásából. Ugyanezen híresztelés fennállt König budapesti utjával kapcsolatban is, de megcáfolták.

HOMLOK TÁBORNOK HALÁLA

Homlok Sándor honvéd altábornagy váratlanul elhunyt New Yorkban. A második világháború idején szembenállt a nácikkal és azon tisztek csoportjába tartozott, akik féltették Magyarország függetlenségét az európai uralomra törő német imperializmustól. A kommunista uralommal is szemben állott és inkább a hazátlan emigráció sorsát választotta.

New Yorkban több éven át a Magyar Nemzeti Bizottmány irodájában tevékenykedett és rokonszenves egyéniségét általános becsülés ővézte. Temetésen az amerikai magyarság számos kívánsága vett részt.

A LONDONI “ECONOMIST’

a világ egyik legszinvonalasabl politikai és közgazdasági folyóirata. Szerkesztői baloldal s g hiré ben állnak, de még ha ez igav volna is, a lap cikkein ez nem látszik meg. Nyugodt, tárgyilagos hanguak s emellett kitünően tájékozottnak látszanak. Nem sablonos cikkek, mindegyiknek van magva, mondanivalója és legtöbb szőr fe’én találja a szöget anélkül, hogy elárulná tulajdonképen hol is állnak a lap szerkesztői. . .

A lan április 14-i számában több mint egy old-las, névtelenül, de érezhetően helyszini tájékozódás alapján irt cikk jelent meg

"KADAR ERŐLKÖDÉSE DACARA.. címmel. Foglalkozni kell vele, mert talán sokaknak örömet fog jelenteni, ha megismerik tartalmat, kivált a mostani időkben, amikor a külföldön élő magyarság és a menekültek között egyáltalán nem örömteli a hangulat a világpolitika és a magyar ügy jelenlegi helyzete miatt.

# * #

A KÜLFÖLDI individualista magyarság pesszimizmusa nem újkeletű és akik reményeit felszítani próbálják, nem teszik sok szerencsével. A Kisgazdapárt 1 940 előtti vezére pé’dául az egyik emigráns folyóiratban “Kinek h”Z zák a harangot?" címen azzal próbálja vigasztalni a magyarságot, ho<*y az Egyesült Nemzeteknek húzzák, holott a heh zet az hogy az E. N.-nek a magvar ügyben való gy'szos és csúfos tehetetlensége dacára, mérvadó tényezők ragaszkodnak ahhoz, hogy minden áron fenn kell tartani, mert az atomkorszakban villámhárítót, békés együttélési es~közt látnak benne. Épen azt tartjuk jónak, amit mi rossznak, t. i., hogy ott egvüttiilnek egymással az ellenfelek és az óriási viTgnézeti ellenetek és e'Ientét“s célok dacára békésen t'rgyaln k, a tűz e<a-i’üt‘me'’y a vizzel. minden regi fizikai törvény cáfolatá’«!, . ,

A Nyugat a “béke" fenntartását szinte fontosabbnak látszik tartani az igazs'gnál mintha csak azt akarná mondani, mit ér az igazság, ha eTusztuI a világ az atom va-’y hidrogénbombák háboru’ában. Azt tart’ák, hogy a régi latin közmond 's, ame'yet a történetírók első Ferdinándnak tulaj donitanak, — “Fiat Justicia et pereat mundus!” — az atomkorszak háborújában valósulna meg aztán csak igazán. És azt hiszik, hogy amig a robbanékony kérdésekről az F. N.-ben beszélni, sőt fecsegni lehet, addig nincs atomrobbanás, addig még áll a világ. . .

Szó mint szó, az E. N. fenntartásának némely lelkes hívei maguk is elismerik, ho°-y a népek parlament’e" olyik esetben csak fecsegő bódénak b:zonyul, de éppen ezért tartiák szükségesnek az interkontinentális hidrogénbombás rakéták világában és a reális ténvál’ás bizony az, hogy nem az E. N.-nek, hanem azok remén-einek “szól a harang”, akiknek nem tetszik, hogy a tűz együttmegy a vizzel és az E. N. feloszlat'sát áhitják, mert nem barátai az olyan üres szalmacséolésnek, amelv azon fél részéről, amelynek cselekednie kellene, a passzivitás fügefalevelének látszik. . .

Ez igaz. De az is, hogy az alternativa az atcmvilá-diáboru veszélye és ezért érthető, hogy még János páoa is olyan világszervezet szükségéről beszél nagy békecncyolikáj'ban, amely magában foglalja az összes nemzeteket, tekintét nélkül társadalom gazdasági rendszerük különbözőségére és ilyenként az E. N.-t képzeli el, a mainál jóval tökéletesebb formában.

Részleteket ennek kiviteléről rom említ — sokan kiolvassák belőle, hogy elsősorban azt kivan ja, az E. N. rendelkezzék olyan nemzetközi haderővel,

amely érvényt tudna szerezni « határozatainak a legnagyobb h tolómmal szemben is, — de két ségtelen, hogy elsősorban a népei közszalleme megváltozására, , népek olyan, minden imperialists sovinizmussal szembenálló testvé riesülésére gondol, mely’ en a bé ke fenntartása mindenekfelett állc cél, mert a világot nem lehet égj ertomvilágháboru világ, usztitásS iák kitenni.

* * *

LEHET E ilyen tökcletesbbitet :s kellő fegyveres haderővel ren Jelkező Super E. N.-t megvalósítani a merőben ellentétes céh szovjettel, nem is szólva a komnunista Kínáról?

(Utóbbinak vezetőiről egy vi lághirü történelmi név örökös« érthetetlen okokból azt akarja Elhitetni a magyarsággal, hog} voltakép faikinai nácik, holot köztudomás szerint a legszelsősé jesebb kommunista világforradalr.árok, akik atomvilágháborutó sem riadnának vissza az egyért életrend országai népeinek el pusztítás'ra, csak hogy s’kerül jön megvalósítani a kommuniz nus világuralmát, mégha a sárgák =gy maradékán kivül aligha nenekedne is meg valaki élve. . )

A Szovjet csak higgadtabban áe épp úgy kommunista világuracmra tör, mint a Vörös Kina, csak oillanatnvilag ink'bb pro^a randával, lázitással és mindenféle iknamunkával operál, lelassította » terjeszkedési törekvései tempoát, de belőlük nem adott fel sémáit.

Nagvon kívánatos a népek test

rériesülése, de a kommunis'a vég:tlok ismeretében ez jelenleg (.yönvörü utópista elképze'és éí egyelőre nagyon megelégednénk izzal is, ha az egyéni életrend or izágai egymásközt tudnának megigyezni a népek testvériségei imaz első fázis'bm, amel et az itomíegyverek korszaka oly innyira megkiván tőlük, az egymástól való függés (interdepen lence) rendszerének megvalósitá iával, hogy egyik se akarj or Egyéni célt követni a nukleáris >omb~k használata kérdésében, le legyen idővel lehetősége a maja külön ügyéért atomháború viágveszedelmébe dönteni az em>eriséget.

Ennek megvalósitása közel ebS- ekvő cél, de egyelőre a franciák ;s holnap talán már a nyugatné netek akadékoskodnak Európában, holott a NATO közös atom réde’mi szervezetének megvalóit'sa az egyéni é'etrendszer országainak mindennél fontosabb tülpolitikai problémája. És amelett, hogy minden tagországnak íz uj, közösségi, — világnézeti (özösségi, — szellemben, utogonlolatok nélkül becsületes testvé:ességgel kellene résztvennie ben ie, arra kellene törekedni, hogv a 6 tagország mielőbb uj, hasonló detrendszerü országokkal szapo odjék, minél erősebb legyen, — nert csak az egyéni életrendű rszágok minél teljesebb, minél satalmasabb konvencionális és itomhaderejü összefogása lehet lriasztó hatással a Szovjetre.

Teljesen magunkénak valljuk a iékeencyklikanak az emberi éleek legfőbb értékéről. Istentől ren lelt érinthetetlenségéről szóló, •ragasztós felfogását. Éppen entek legmesszebbmenő érdekében ■agyunk hivei az egyéni életrenlü, egynemű országok legnayobb, a NATO kereteit is kiővitő minél több hasonló orszíot befogadó, korszerű védelmi Egybefogásának. Mnél erősebb, ninél hatalmasabb lesz, a Szövet annál kevésbbé merészel majd ámadni, annál inkább lehet megívni a békét és várni az idők kedvezőbb fordulataira. . ,

* * *

AZ EMLÍTETT “Kinek húzzák harangot?' cikkben találunk egy ejezetet "Stevenson kényelem izerető megoldása'* címen. Mi

nem. tartjuk, csup'n kényelemsze retetnek, hogy valaki a világbéki megóvására törekszik. EV bér olyan ió társaságban van, mint Já nos pápa és Amerika s a vilá-’ né petnek legnagyobb hum~n:stái. . , Semmiféle jo^ot, semmiféle igaz ságot nem kell feladni, mert d( atomháború esetén minden jog é: igazság megszűnne, — a nemze lekkel, az emberiség zöméve együtt. . .

Ugyanezen cikk az egyéni élet rendszerű országok egynemi NATO-beli összeállása helvet: eurooai e<?viit‘működésm srrekulá és úgy latszik, hogy "a hatalmas német nép’Vben b;zik, mint amel> “nem fogja örökké nasszivar szemlélni I 7 millió keletnémel k’nrés't, elszakítva az anyaországtól”. Ugyanakkor pedig magvar szempontból ele;ti ám^ríkát, nvilv'n ugy is m<nt a N ATO le^oszloposabb, leghat’lmasabh táskát és atemv-Me'm’ ‘énye-ői ^t.

Szószerint igy hangzik a cikk e része:

“öt éven belül lényeges változások várhatók az európai kontinens életében Teljes erővel azon kell dolgozni, hog*’ a magyar sorsot a nvu<»a‘etjróp-i hatalmi tényezőkkel sokkal szorosabb ö°sz“f"ggésbe hozzuk, im:nt »z edd'gelé lehetséges volt. Amerika bebizonyította kubai fellé-ésével, bog> tud erélves is lenni, ha azt a sajál érdeke kivánia és hogv a ma^a part’án rendet is tud tartani. Viszont ne várjuk azt, hogv Buda pestre amerikaiak iöj’enek ben nőnket felsmbaditan', -Ián“ olyan elnyomás alól, amelyet a nvus’ateuróoai testvérnépek mindeddig • édenii' szemlé’tek. Nem kétLm. hogv a hatalmas német néo, m“K- rálépett az eurÓDai egyűttmükö elés, tehát német szempontból is a legjobb politika utiára, nem fogja örökké passivan szemlélni 1 7 millió keletnémet kinz'sát, elszakítva az anyaországtól."

Nem tudjuk öt éven belül jön-e az a "lényeges vTtozás”, a "hatalmas német népnek” a kettészakitotts'ga feletti asszivitásának megszűnése, vagyis az uj világháború, hiszen még azt sem tudiu' Adenauer ősszel hivatalba lé~c utóda milyen politikát fog folytatni. De mindenesetre n'tm értünk egyet a magyar ügynek az "európai együttműködésre” való leszűkítésével. Nemcsak mert a németekbe bizni nem jó nmen, hiszen a velük való nagv szövetségi barátságnak köszönhettük az első és a még igazságtalanabb második Trianont és a németeket sohasqm ismertük önz“tlen magyarbarátnak, sem az Fmopa feletti uralomra törő Hitlert, de m-r a Budavárát felsz'baditó Lótharingiai Káról t sem, hanem azért is mert Amerikának azt a pesti nyelven szólva ‘ ‘elegáns átejt“sét", semmTevételét k-nyryed hazardivozásnak tartjuk. . .

Nem Ígérünk öt éven b«lül háborús fordulatot, német háborút a Szovjet ellen és nem is köt’ük a németek önzetlen nagylelkűségéhez a jobb magyar iövőt, melyben való hitünk rendületlen. Nem utolsó sorban mert Amerika az egyéni életrendszerii országok szempntjából eszmei fellegvár és elhanyagolhatatlan világtényező és mert az általa vezetett NATO atomvédelmi szervezetben, — rri elvben Nyugat Németországnak is helye van, — a le-nagvobb atomfegyver termelésre képes hatalma a nyugati világnak, DöNTö erőt képvisel.

Franciaország és Németország együtt Amerika nélkül gyenge ellenfél a Szovjetnek, mégha idővel lesz is valamelyes atombomba készletük.

Mi nem ejtjük el egv német vagy esetleges “két dudás egy csárdában” jeligéjű német-francia szövetség kedvéért Amerik't, Emely sohasem mutatott Lotharingiai Károlyféle vagy Hiblerféle célokat Magyarországgal szemben fa moat if caa]{ a? egyéni szabad-