Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-29 / 17. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló függelien társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAO Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre .................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Euterűd as Second Class Matter May 18, 1923, at the fost Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879*'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ......................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth Ich cm and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 17-ik szám BETHLEHEM. PA.. 1963 ÁPRILIS 26 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR Franco spanyolországi fascists diktátor elutasította Kruscsev távirati kérését, amelyben hozzáfordult, hogy kegyelmezzen meg Julian Grimait Garcia 52 éves kommunista vezérnek, a spanyolcrsz'gi kommunista földalatti mozgalom fejének, akit bírósága halálra Ítélt. Grimau ellen a fővád k a 2 5 év előtti spanyol forradalomban játszott szerepen alapultak. •A Szovjet éá Franco között nincs diplomáciai viszony. Elsőizben történt, hogy Kruscsev Frankóhoz fordult. Franco elvetette úgy Kruscsev kérését, mint a más országokból jött kommunista kegyelmezési ki-! vánságokat. Az indokolás szerint1 Grimau az 193 7-es forradalmi | háborúban kegvetlenkedett királypárti foglyokkal. Grimaut április 20-án sortüzzel kivégezték. A vesztőhelyen ehitas’totta a vigaszára megjelent katolikus papot. A NEW YORKI MAGYA1 KOMMUNISTA hetilap ápri-1 1 8-i vezércikke hosszan lelkesed János pápa “Pacem in Terris’ (Békét a földön) kezdetű, 196 húsvéti encyclikájáért és kiváltké annak atomháború ellenes, meleg szivü, egyetemes emberbar'ti ten denciájáért. Mi van végeredmény ben emögött, kiderül a cikk befe jező részéből, amely szó szerir igy hangzik: “János pápa kijelentette énei klikájában, hogy emberi lények nek joguk van ahhoz, heg/ a tál sadalomnak, amelyben . .élnél olyan formát adjanak, amely leg rr.e'rfele,öbb kit::zö*t céljaidnak. Ezzel homlokegyenest ellenié tes álláspontot képviselnek Mind szenty itteni hivei. Msgr. Varga Béla máris kije lentette: "Én nem hiszek az eg/iittélés ben, hiszek az erőben, katonai é gazdasági erőben. Ha a vil'j gyenge lesz, a kommunisták azon nal át fogják azt venni." Nyilván ezt a negativ és ve szedelmes szellemet akarja Jáno póoa e-ryszersmindenkor-a kikii szöbölni az egyház politikájából Ján^is pána megérti, hogy a hidro génbomba korszakában ez a szel lem elker "Iheteti’en' l rz emberiséi pusztulására vezetne. János pán: az egyház jól megfontolt érdeke által vezéreltetve, a béke, az em béri jogok, a békés egylittélé meFett foglalt állást. Ebbéli kiállás'ban a békesze rető emiseiiség tisztelete veszi kő riil és --d meg neki minden támo gatást.” Fzzel fe’eződ’k be a komimu nista larnak János p'pa encycli kaját méltató cikke. Mtgjegyzé seink a következők: A kommunista lap igyekszik tu sávosan leegyeszerüsiteni a mag: dolgát. A külföldre szakadt ma gyámságot som.m's-’n mindszentyistáknak nyilvánítja, holot zerne tehes-m osztia ug-’au Mi”d szentv antikommun:sta érzületé és a biboros elleni igazs'gtalan és cmb-rte'en hn;«7.a fe'etti felháborodást. Szolidáris I 5 éves ül döztetésével, de a doLg nőm ib eyysze’-’i- nőm lehet tuJni minden egyes főbb kérdésben hol áll ma Míndszenty biboros kül- és bel politikailag. Minden valószmüséf szerint nézetei síkban egyeznek a s külföldre került, illetve külföldi magyarság nagyrésze véleményével, alkalmasint Msgr. Vargával, e New Yorkban székek és a USA kormánya á'tal elinmer Magvar B'zotts'g eln~kév“l is de minden ánral’tri kiter-'edően sz'z százalékosa bizonyossággá ezt nem lehet á'litani, hiszen i hercegorim's 1948 óta el vol zárva a magyarságtól és 1956 no vember 3-i rövid vádir'be-z'd 'bn nem fedhette ki telies -'ü’á-'o^ság<■-?! és rés-l“t“s,?égo,el nézeteit. . . Helvtelen tehát az aezernt vl” kategorizálás hogy valaki “mind szentvsta” e vagy sem. Míndszenty esztelen és barba: martir:zálása kérdésében száj százalékig Mmdszentvisták va gjuitk, de — döntőnek a magyal politikai jövendőre nézve az tartjuk, amit a magyar nép mondana, ha szabad választáson módja adódna többségi szóvá kifejezésre juttatni, mely rendszer és vezetés alatt kíván élni. * * * EZ A ROVAT amely másfé évtizede hétről hétre krónikusa é: komimentálója a világpolitika éi a magyar ügy fejleményeinek rengetegszer kifejtette áll'spont ját a ‘békés eg/üttlétezés atomkorszaki nagy problémájáról. — Legutoljára csak a multheti számban, mikor is ezt irtuk: “A Szovjet és a ntmzetközi kommunista front haderejénél katonai erőnk fokozásával való SAKKBAN TARTÁSÁVAL, szellemi téren pedig a szabad polgári individualista népjóléti állarr minél teljesebb megvalósításával kell küzdenünk a kommunizus tér jeuktditi politikáié ellen ás vár l ni, nem e' hoz a történelem keds vező helyzetet a kommunista trőí szakuralom alatti népek, Magyar. ország és a többiek sz'mára?” I Ez az álláspont csak annyiban > nem azonos tel esen Msgr. Varga- idézett álláspontjával amennyiben- az idézet ntm érinti Msgr. Varga- állásfoglalását a be’politikai kér- désekre vonatkozóan. De banyot másaink szerint az aligha esik tá vol szabad, demokratikus polgári népjé.Jétí állam "élni és élni" . hagyni emberséges, osztályközi- álláspontjától, a szociális indivi, dualizmus szellemétől, amtly egy- osztályuralomtól mentes társadal • mit kíván az államban, egyik osz- tály se legyen a másik felett, egyik- se uralkodjék a másikon, hanem valamennyi egymás mellett, él- jen kölcsönösen méltányolva egymás szabadságjogait és tisz- tességes megélhetési jogait. i * * * ! NEM IGAZ, hogy "Mindszenty itteni hivei” homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselnek, ■ mint János pápának a new yorki t magyar kommunista lap szóban• lévő cikkében a “Pacem in Terris" békeencyolikából, — még- hozzá vastag betűkkel kiemelve • — idézett következő mondata: í| “Emberi lényeknek joguk van | ahhoz, hogy a társadalomnak i melyben élnek, olyan formát ad- janak, amely legmegfelelőbb ki: tűzött céljaiknak." | Mitöbb, azt hisszük, hogy a- kommunisták képviselnek ezzel I homlokegyenest ellenkező állá— • pontot. j Magyarországon többmint másfél évtized óta nem volták szabad, ■ titkos választások, a magyar néo többségének ntm volt alkalma !szabadon k’feieznie azon "t;rsadalmi formához való ragaszkodj sát”, megválasztani azon társadalmi formát, amebr legmegfelelőbb kitűzött céljainak." És 1956-ban a magyar nép zöme felkelt azért, hogy elérhes: se, de a Szovjet tankjainak é« katonai csapatainak túlereje vérbe gázolta annak lehetőségét, hogy kiválaszthassa a társadalmi formát amely “legmegfelelőbb kitűzött cél’ainak", úgy bel- mint külpolitikailag, ugv a kommunizálások és egypárt diktatúra, mint a nyugati vagy keleti orientáció, illetve semlegesség kérdésiben. * * • A NEW YORKI MAGYAR KOMMUNISTA ORGANUM ál tál kiemeléssel közölt idézet — bumeráng, foo'ball nyelven öngoalnak volna mondható. És nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy ideiktassuk az 1 962 novem béri magyarországi kommunista j pártkongresszus határozatairól szó ló kiadvány 5-ik oldalán lévő, i következő szerintünk is igen he| Íj es, megállapitást, amely igy szól: “Valljuk, hogy minden népnek magának kell eldöntenie, hogy milyen társadalmi rendszer alatt akar élni.” | Szórolszóra igy mondta ezt ki határozatban az 1962-es, magyar kommumsta pártkongresszus, rersze a bolsevizálás végső céljából a Szovjet aknamunkája közreműködésével forradalmasitott afrikai és ázsiai, gyarmati népek ügye I kapcsán, de — miért ne volna I ehhez joga az Europa túlsó felé ! Len élő népeknek is, hiszen a Szoviet Yaltában váltót is adott erről? 1 . | Amig a Szovjet a legváltozatosabb propaganda és aknamunkás módokon folytatja a kommunizmus osztályharcos világuralmi i j ragadozó szenvedélyét törtetését, addig az individualista világ kapitulációja, öngyilkossága volna a leszerelés. Feladata változatlanul az, hogy katonailag a lehető legnagyobb mértékben sakkban tart sa a nemetközi kommunista osztályharcos front katonai erőit, beleértve a nukleárisakat is. ideológiai téren pedig azzal rántsa ki propagandája és aknamunkája alól • fyóMnyh hogy a »»abad 1 híresztelések nagy változásról a SZOVJET VEZETŐSÉGÉBEN ..............— — wu USA KATONÁK KÜLFÖLDI SZOLGÁLATA McNamara nemzetvédelmi államtitkár elrendelte, hogy azok az amerikai katonák, akik tengerentúli országokban végeznek szolgálatot, de családjuk a USA- ban él, egy évi szolgálat után leszerel hetők, ha azt a szolgálat érdekei megengedik. Eddig legfeljebb két évi szolgálatra voltak behivhatók. Egyidejűleg elrendelte McNamara, hogy azoknak, akik családiakat magukkal vitték, szolgálati deje 3—4 esztendőre terjeszthető ti. , Egyes esetekben az előírtnál rosszabb ideig kell katonáinkat tülföldi területen tartani. E katonáknak joguk lesz családjukat szolgálati helyükre kihozatni. ooo -----NEM TALÁLJÁK A ‘TRESHER” RONCSAIT A 129 emberével együtt elrusztult “Tresher” tengeralattjáró oncsait közel két hete keresik, de ;ddig nem akadták nyomukra. A tengeralattjáró Cape Codtól (Mass.) 200 mérfcldnyire ereszkedett a viz alá. 2 A Navy parancsnoksága szerint tt kutató hajók munkája még hónapokig altar that, , j f élénk és sem a belső aktuális problémák, sem a kínai kommunisták ideológiai követelései nem nyugtalanítják. Londoni lapok híresztelése szerint Kruscsev a Szovjet kommunista pártja központi bizottságának május 28-i ülésén be fogja jelenteni, hogy egészségi állaootára való tekintettel csak még két évig kívánja ellátni hivatalát és 7 1 éves korában visszavonul. -— Addig, mondják a külföldi diplomata körökre hivatkozó hiresztelő cikkek, két kérdést akar megoldani: az USA és a Szovjet közötti közeledést, másrészről pedig a kommunista Kínával fennálló ideológiai ellentéteket. A kínai kommunisták körében visszatetszést kelt, hogy Kruscsev nem fogadta el az ellentétek megtárgyalására szóló meghívást, hanem azt kívánja, hogy a kínaiak küldjenek képviselőket május 15-re. Moszkvába az ellentétek megoldására, lehetőleg magát Maot és vezérkarát Hongkongi kommunista körök szerint a kinai kommunisták Kruscsev lemondásához kötik az ellentétek rendezését. Az Egyesült Államokban fenntartással fogadják a Kruscsev távozni készüléséről szóló híreket és ellentétésnek látják a londoni lapok által említett két célt, az egyidejűleg Amerikához és a kommunista Kínához közeledés lehetőségét. * * * Seymour Toping, a N.Y. Times moszkvai tudósítója április 22-én jelenti a lapban, hogy semmi jele nincs annak, hogy Kruscsev távéul kóiztiln«, váltó ittlanul igen A Bethlehem Steel és a többi acélgyárak nagyrésze is csatlakozott azon acélgyárakhoz, amelyek Dgyes termékeik árát mérsékeltei» ■elemelték. Némely gyárak egyes rikkeknél vissza is vonták az ármrelést, mert versenytárs cégek <em emelték ugyanazon cikk árát Kennedy elnök az újságkiadók gyűlésén, Washingtonban április 19-én oly értelemben nyllatko:ott, amelyből következtetni lelet hogy nincs szándékéban az remelések visszavonását küvete'íi, sőt kifeiezte azon nézetét, ogy az acélgyárak “bizonyos ön- i nérséklettel" jártak el és ugyanzt reméli az automunkás union észéről, a kollektiv szerződés érelmében május 1-én újra e'kezdiető bértárgyalások kapcsán is. \ most történt áremeléseket az isszes árakhoz viszonyítva mindssze egy százalékosnak tartja, mi reménye szerint nem lesz in- i lációs kihatású, mint lenne egy I iltalános acélipari áremelés, ameyet az acélgyárak múlt évben negkiséreltek. Az elnök szembeszállt azzal a elfogással, hogy a bérek és árak eWti viták nem tartoznak reá. -Italt arra, hogy feladata infFcióól megóvni az országot, dolgozni i külkereskedelmi mérleg kedvelővé tételéért és az ország k 1- ;ereskedelmi versenyképességéért tb... s igy indokolt azon gondja, * íelyet e téren magára vesz. r»Jmr»kr»«ság és idóleszállitás Az elnök nyilatkozott az aktuáis gazdasági kérdésekről is. — ^.z ország termelési eredményei-; ;en- örvendetes javulást lát, de . idóleszállitásra változó‘lanul sz"kl ég van, mondotta. Mint ismerees, a reoublkánusok 10—15 biliós költségvetési csökkentést kivannak és úgy Eisenhower volt lnök, mint Rockefeller new •orki állami kormányzó, ak: a legsélyesebb rep. elnökjelöltnek ekinti magát I 964-re, szintén tiz ! lilliós költségvetési leszállítást I [övetelnek, nehogy az inflációs eszéiy növekedjék. Ezzel szemben Kennedy az uj ígirók kérdésére kijelentette, I ogy öt billiós költségvetés csők- I entés szerinte azt jelentené, [ ogy egy millió ember veszítené 1 az állását. Rámutatott arra, hogy 1958- an amikor Eisenhower a legnayobb takarékossággal ál'itotta ssze a költségvetést és 500 miliő felesleget remélt, 12 billió t •olt az évi deficit, mert a na<?y j akarékosság következtében csők- | entek a szövetségi adóbevételek. I Vezető gazdasági tanácsadók 17 5 billió dollárnak megfelelő, j edvező országos üzleti ered- | tiényt és ennek megfelelő adóbe-j ■ételt várnak. Ez esetleg elősegimajd, hogy a kongresszus ne zoritsa le az adóleszálhtás mérnkét az őszi tárgyalások alkalmáal. De az adóleszállitás hatályba epést alkalmasint nem ez év eleétig visszahatólag fogják elfoadni, hanem jövő évtől kezde, mert a közben javult gazdasá i helyzet miatt talán nem tartj 'k íajd oly sürgősnek az adóleszáltást és ezzel az uj költségvetés agy deficitjének veszélye is 1 sökkenne.---------------OOO---------------LZ UJ KANADAI MINISZ’ERELNÖK EGYÜTTMŰKÖDIK WASHINGTONNAL Kanada uj miniszterelnöke a iberális párti, Nobel díjas Lester ’earson volt kuliig''minisz'er rÖ- j 'idesen ellátogat Washingtonba s Londonba és m’s nyugati fő-j árosokba, hogy politikai tárgya- ’ ásókat folytasson. Mint ismeretes, i 'earson,— ellentétben előd ével, . konzervatív Diefenbakerrel, —| lajlandó résztvenni Amerika tomvédelen felkészülésében és : téren együttműködni Washingonn*i x KRUSCSEV MAGASZTALJA A BÉKEENCYCUKÁT, DE RAGASZKODIK RÉGI BÉKEFELTÉ TELEIHEZ alatti országok felkényszeritett mai sorsának szerződésileg való véglegesitcsét jelentene. Mindezen régi kívánságait újólag nagy nyomatékkai hozta elő, anélkül hogy bármelyikre nézve legcsekélyebbet is tágított volna eddigi feltételeitől. Támadta a NATO közös atomvédelmi szervezetének tervét, Kanadának az atomvédelesmbe való bevonását és USA körökre hári ■ tolta a felelősséget, hogy a Cuba ügyével kapcsolatosan remélt nemzetközi politikai enyhülés nem következett be. Kennedy Cuba inváziója háborút jelent a Szovjettel Cuba ügyében Keating szenátor (Rep. N. Y.) azt állítja, högy a Szovjet ottani haderőiben nem örtént változás, mert azok helyébe, akiket kivontak, újak jöttek. Nixon volt rep. alelnök és 1 960- is sikertelen elnökjelölt, aki most semmilyen felelős állást nem tölt be, eey nyilatkozatában radikkális fellépést sürgetett Castro rezsimiével szemben és az amerikai ’élgömbnek a Szovjet kommuniznustól való megtisztítására. Rusk külügyminiszter három pontból álló tervet állított fel: I . USA katonai erők ügyeljenek fel, hogy a Szovjetből támadó egyverek ne mehessenek be Cubába. 2. A cubai kommunista rezsim gazdasági és politikai el • szigetelése a félgömb többi részétől . 3. Meggátlása annak, íogy Cubába és Cubából titkos anyagi eszközök és propagandis :ák jöhessenek—mehessenek és romboló eszméket, kommunista tanokat terjesszenek a félgömbön. Kennedy elnök Washingtonban, az újságkiadók gyűlésén pártfogolta e három pontot és kijelentette, nem tervezi Cuba invázióiát, mert ez a Szovjettel sodorná háborúba Amerikát. Az elnök cáfolta Cardona cubai menekült vezér állítását, högy jj cubai inváziót Ígért meg neki. Rokonszenvét nyilvánította a menekültek ránt és hangoztatta, »ogy eljön az idő amikor Cuba negszabadul Castro rendszerétől. Kruscsev április 20-án Moszk-I vában hosszabb nyilatkozatot adott Irtalo Pietrának, az olaszerszági II Giorno napilap szerkesztő ének, aki János p’pa béke- ] encyoliájáról és más fontos aktu- ; á!is ügyekről tett fel kérdéseket ] sz'mára. , Válaszaiban nagy részletességgel fejtette ki felette dicsérő vé- ^ leiményét J ' nos pápa enc xlikájá- j lói és hangoztatta, hogy ő maga j ugyan semmiféle vallást nem fo- 11 gad el, de a hívőknek át kell j érezniök az encyclika béketörek- j r véseinek erkölcsi és emberi igaz-1 p ságait, amelyek azonosak az ő I meggyőződésével is. j ] De ezután a régi hangnemben j beszélt a különböző ellentétes kérdésekről. Élesen ismételte meg ismert követeléseit és változatla- * nul ragaszkodva ahhoz hogy a “ békének a saját feltételei szerint * kell megvalósulnia. *• h “Csak Eu**o->» K-k-íje hozhatja a meg a világbékét” Az atombomba kísérletek bé- ’ 1 szüntetésével kapcsolatos heHszi-1 ; n; ellenőrzés kérdésében nem haj f landó változtatni azon régi ajmlá- n tán, hogy évi háromszori helyszíni ellenőrzést engedne meg a ^ Szovjet területén és ha ez nem | Lieg, eláll az egésztől. (Washing- ( ton évi tizszeri ellenőrzést köve- f telt, de legutóbb már beérte vol- j. na héttel is.) r Hangoztatta, hogy Europa bé- c kéjének biztosítása a legfonto-'s sabb, csak ez hozhat békét a vi- }, lágba és ezért sürgette a német £ kérdés megoldását, Nyugat Bér- t linnek az Egyesült Nemzetek ka- J r tonai megszállása alá helyezését, 11 a keletnémet kommunista erőszak kormány elismerését és összné- . met békeszerződés megalkotását' g Kölcsönös európai biztonsági egyezmény | Egyidejűleg újra felvetette a NATO és a Varsói Egyezmény l erszágai közt kötendő biztonsági u szerződés ötletét, mint az európai F béke egyik főbiztositékát. r Ez tudvalévőén a középi- ésjh keleteuroDai. kommunista uralom n Tito, mint semleges? , I _ ' i Tito jugoszFviai kommunista ■ iktátor Jevélben Liztns’'totta! Cennedv elnököt a Nvueat és Célét közti ellentétek kérdésében •aló semlegességéről. Fijelent’ a évéiben, hogy Jugoszlávia “független, szocialista és magát le nem ;ctő” marad. A nyilatkozatnak nagy jelentő- [ éget tulajdonítanak a Tito számá ■a az évek folyam'n folyósított lilliós amerikai segélyek kifizetőlésének problemá'a kapcsán. — Nlcilc ennek, a kommunizmus fenn art'sát elősegitő segélynek érté-1 cé^en kételkednek most is fennartiák, hogy uj vil'gváls'g esetén ovábbra sem lehetne megbízni l"ito semlegességében. . . A nyilatkozatra a hírek szerint - adott okot, hogy a kommunista Cina eretneknek tartja a komrnulizmusnak azt a stílusát, amelyet i íito Jugoszláviában bevezetett, ' le ezzel szemben Moszkva tudvalévőén nagyon keresi az egyeértést Titoval. Titot, aki 69 éves, a szerb parament április elején Jugoszlávia ilethossziglani elnökévé dektarála, “nemzeti hősként és államfér : iként" szerzett érdemeiért. KÉTSZÁZZAL CSÖKKENT A [ MUNKANÉLKÜLIEK SZÁ- i MA MÁRCIUSBAN j, Thomas McNamara, a Bureau ^ of Employment Security körzeti !managerének jelentése szerint a ; Lehighvölgyben munkábanlévők j száma márciusban 203,600 volt, | vagyis 600 fővel kevesebb, mint j tavaly márciusban, Február köze- ^ j péhez viszonyítva azonban március közepén 200 főnyi volt a ja- i | villás. ' • Az emelkedés főleg a mező- * gazdaságban és az önálló foglal- 1 kozásuak között mutatkozott, mig a gyári alkalmazásokban csőkké- 1 nés következett be, iS I A munkanélküliek száma inár- 1 cius közepén 14,800 volt, vagyis 1 1200-zal kevesebb, mint az előző 1 hónapban, de még mindig jóval J több, mint tavaly márciusban. A S gyáripar az Allentown-Bethlehem- ' Easton körzetben összesen 92, l 00 l személyt foglalkoztatott. 1-------------ooo 1 ACÉLIPARI “ÁRÖSSZEES- r KÜVÉS’^ VÁDJA A szövetségi kormány hét acélgyár ellen vádat emelt acéJkere- J kék és különböző acélcsövek pá- 1 rcinak közösen való megállapítása és ezzel a szabad verseny gátlása miatt. Köztük van a U. S. S*eel és a 1 Bethlehem Steel is. Valamennyi 1 gyár képviselője nem bűnösnek I ■ vol lőtt a cégét. A tárgyalást junius I < 24-ig elnapolták. '---------------ooo--------------- 1 UJ A NAP ALATT. . . I Egy amerikai gyár talTmánya: ; olyan üveget állítottak elő, amely ] a napfény erősödésére automati- i kusan mesrsötétül cs csökkenésére kiviUgo»odik< I NEM HASZNÁL KRUS CSEV KÉRÉSE KENNEDY NEM ELLENZI A RÉSZLEGES ACÉLÁREMELÉST polgári népjóléti államnak, a szociális individualizmusnak minél töké’etesebb megvalósításával tárgytalanitsa az osztályharcot, sőt legyőzze azt, együtt nyújtva a szabadságot a .polgári jóléttel és létbiztonsággal minden dolgozni tudó és akaró embernek. * * * A NEW YORKI MAGYAR KOMMUNISTA HETILAP ugyan ezen lapszáma külön hosszú cik-j két intéze rovathoz is mégpedig I |“Egy pár józan szó a Világtükör- j hoz" címmel. Azt állítja, hogy aj közvéleményt a new yorki kom- j munisták ellen “hangoljuk", ho-j lőtt nem tettünk egyebet mint válaszoltunk az amerikai magyar' sajtóhoz minap intézett következő | kérdésére: “Az amerikai magyar sajtó az J utóbbi időben az ártatlan” bebör- ! tcnzöttekről irt, ezt használva fegyverül a magyar népi demokrácia ellen és ezzel hangolta az itt élő magvarságot a szülőháza el len. Kérdezzük most, vajon tud c ez az amerikai magyar sa'tó hivatása magaslatára emelkedni és1 beszüntetni az ellenségeskedést? j Az amerikai magyarság ezrei mennek látogatóba a séülőföldre és visszatérve elmondják, hogy i az óhazai néo tömegeinek sohasem volt oly jó élete, — beleszá- j mitva a gondokat és problémákat j is, — mint ezekben az időkben' | Azt válaszoltuk, hogy az amerikai magyarságnak a szülőföld iránti szeretetét nem akarjuk és nem is lebet megingatni, nem a szülőföldet, hanem kommunista bitorló erőszakkorm^nyát támadjuk s ha oly jó dol-a van a ma- [ gyár népnek, mint ők állitiák, Ká- , dár miért fél oly halálosan a sza bad titkos választástól, hogy Szovjet- tankokkal és Szovjet katonákkal vérbe gázoltatta, utóub . pedig kivégeztette és halá’ra Ítél- | tette azok szinejavát, akik ezt követelték? Frre nézve a hosszú cikk sem miféle választ nem ad; egyszerűen kitér az elől, hogy a szabad vá- | lasztások kérdésére válaszoljon. Sapienti sat, Írták egykor a régi közírók, vagvis a hallgatás mindent megmagyaráz. . . Arról elmélkedik ho°-y szerinte j s dolgozóknak ma jobb sorsunk van, mint azelőtt. De sokan azok közül, akik szabad választást sürgetnek, heves ellenfelei voltunk a Tisza-Zselenszky féle feudális, reakciós arisztokrata és plutokrata kiváltságos osztályuralmi világ- j nak és az első és második víl'gháboru közti negyedszázad alatti, s kban történt me^hosszabbitásá- . nak. is. És ahhoz, hogy a dolgozók jobb sorsát bizositsuk, nincs j szükség rendőrállami terror rend ( szénre diktatúrára, egypárti álválasztásokra. állami monopolka- I pitalista bérdiktaturára és mono-1 j ol munkafeltételek diktatúrájára, az államtól való füg~és életboszsziglani proletársorsára, mindarra, , amit a rendszer az egyéni függet- • lenség és önállósági törekvések I ellen felkényszerit polgáraira. Az amerikai de nem egy más nyugati országi munkás nem cserélne egyetlen kommunista orsz'g munkásával semmilyen tekintetben és ] miként már sokszor kifejtettük ehelyütt, a szabad halad's élvévé1 szemben a 1 9-ik század kapitalista közviszonyaira szabott marxista elméletek ma, mind inkább meghaladottak, elavulnak és csak az uj államkaHtalista bürokrácia | csztályuralmi érdekeit szolgálják, nem pedig az osztályuralomtól ; mentes társadalom eszményét. . • • * TRAGIKOMIKUS, fájdalmas mosolynál nincs egyebünk, amikor azt olvassuk a new yorki magyar kommunista lap e cikkében, Kádár János "jóakaratának"^ jellemzésére és dicséreté re, hogy kegyesen “hajlandó a békés együttélésre és a múltat eltemetni", rn’ként azt “az amnesztia bizonyítja legjobban." (FplyUtÁ» a 4dk oldalon)
