Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-12 / 15. szám

The Only Hungarian Xetcs­­papcr in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló függellen tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.......................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Eotered a* Second Glass Malter May 18. 1923, at tbe Post Office at Bethlehem, Pa., undlr the Act of March 3. 1879’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.......................... $5.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében ' ■ \ ■ ■ ■■ BETHLEHEM, tA., 1933 ÁPRILIS 12 Volume 41-ik Évfolyam 15-ik szám Egyes szám.* ára 10 cent »iiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiDiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiBiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiaiiiiititiiiiniiiuiitiiiiniuuiumioiiiuiiiHiicn I VILÁGTÜKÖR I ajiiiiiiitiiiiaiittiiiiiiiiaiiiiiiiiniiaiiiiiiiiiiiiaiiimiiiiiiniitiiiitiiiiaiiiiiuiitiiaiiiiiiiiiiiiniitiiiitiiiiaiiiiiiiiiiiiauiuiiiititaiiiiiiniutniiiiiiiiiuTc mos császár által Oroszországba való becsempészésétől Trianonig és Magyarországnak aggódva né­zett második világháborús, hitleri crientációjáig és a mai kojmirmi­­r ista osztályklikk uralomig az eli­­dulási pontja a végzetes 1914 júliusi hadüzenet volt és legyen szabad ezt annál inkább kihang­súlyoznom itt, mert semmikén sem tudok egyetérteni a München­ben megjelenő, és az USA-ban is szorgalmasan terjesztett “Uj Europa" magyar nyelvű politikai folyóirat egyik nagyhírű, törté­nelmi nevet viselő cikkírójával, aki — az első világháború végétől kezdi számítani a az újkori világ­­történelmi tragédiát azt Írván, hogy “egy Wilson, vagy egy Lloyd George, valamint az őket támogató angolszász k' zvélemén? t'jékozatlansága vezetett a triano­ni stgermaini és versaillesi szerző­désekhez és ezek révén egyenes utón Hitlerhez." * * * A CIKKÍRÓ mé'’ térdnadrá­got viselt, amikor külföldön már izzóan elítéltük a trianoni justic­­mordot, de neim vall kitűnő Ízlés­re Wilson és Lloyd George két­ségtelen naivitását egyed-il ültet­ni a vádlottak padjára, holott a cikkíróhoz közelálló, legfelsőbb c&ztrák körök küldték el az osto ba öngyilkos Austriát és Magyar­­országot tönkretevő hadüzenetet, hátráltak meg Vilmos német csá­szár imperialista világpolitikai ka- j landor ambíciói, milliók életévei j lem törődő, hazardírozó mániája , slőtt. , . A cikkírónak szabadott volna legkevésbbé hozzányúlnia ehi-ez a számára legkényesebb kérdéshez. 1 KÖZVETLEN TELEFON A FEHÉR HÁZ ÉS A KREML KÖZÖTT, HIRTELEN HÁBORÚ MEGELŐZÉSÉRE Boldog Húsvéti Ünnepeket kíván olvasóinak, hirdTőinek, pártolónak, munkatársainak és az Összmagyarságrak a BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége HUSVÉT, 1963 AZ IDEI HUSVÉT ÉRKÉZÉ SEKOR, amikor Ma-'yarorsz'go! Kádár Jáncsék vércskezü mag ar országi érőszákuralma ugyneve zett amnesztiával ünnepli 1 94Í április 4-ének, a Szovjet invázic i 8-ik évfordulójának és az által; vélt konszolidációnak, a magya nép térdrekényszeritésének é lemondásának ünnepét, nckünl egy magyar főpap martirtragédiá­­ja jut eszünkbe s az ő dicső, szép helytállása, amellyel KÉT tarba rizmus tambolása idején, a huma nizmus legnagyobb elnyomat 's: ólában akként a állta meg Istentől rendelt megpróbáltatásnak nagj próbáját, mint aki legfényesebben igazolt alibit a magyar paps'p szociális, népbarát érzületé éi keresztény univerzialitástól átha tott forró humanitása mellett, aj okkal szemben, akiknek a szzél sőjobkoldalhoz hasonlóan a kol ' lektiv által nositás a demagog módszere, igaztalan stílusa... * * * BÁRÓ APOR VILMOS győr püspökre emlékezem: példás em­léke előtt úgy érzem, évről évre meg kell hajtanom a zászlót. — Előtte, lelkiiletcről és Isten min­den gyermekével szemben oda­adó ömbertestvéri szeretetéről, akit egy nappal azután, hogy a Szovjet legyőzte a Hinterland biztonságából a magyar katona­fiukat továbbra is hiábavalóan és feleslegesen a vágóhirdra küldő Szálasi Budapest reménytelen védelmében elvérző katen it és befejezte Magyarország elfogla­lását, 1945 április 5-én duhaj Szovjet katon.Jk öltek meg a győ­ri püspökség épületében, az uda­­menekiilt magyar asszonyok és hajadonok női becsülete védel­mében! í » w » KÁDÁREK öntelten élvezik < napokban téves illúzióikat, hogj a magyar nép megadta magát sor­sának, holott csak a mindent tu lélni akarás politikáját folytatja és — nem ad amnesztiát Kácá reknak sem az 1956 előtti, sem 56-os véres bűneikért, a ma gyár nemzeti és eiraoeri önrendel­kezés forradalmának vérbegázolá­­sáért ugyanazokkal a Szovje fegyverekkel, amelyek letörhettél a legnemesebb és legemberibfc magyar főpapot, áprilisoan, ama felejthetetlen tragédiás április ban, ezelőtt 18-esztendővel. . . Semmit sem lehet felejteni és a magyar nap nem felejt, de le­gyünk u,ra és újra tisztában azzal, hogy a lavina I 91 4 julius 25-ér indult el, amikor a Monarchia bé­csi vezetői a magyarbarátnak ba­josan mondható, sajnálatosai: meggyilkolt Ferenc ftrdinand trónörökös ügyében nem tartot­ták kielagitőnek a Szerbia kor­mánya által beígért bünv-di eljá­rást, holott már a nemzetiségei megbízhatatlansága miatt is,sem a Monarchiának, s^m p-dig Magyar országnak nem volt érdeke, hogy olyan háoorut kezajen, ameiyroi az akkori hatalmi versengés ide­ién minden tisztánlátó látva lattá, hogy világháború fog kere­kedni belőle, melyben Amerika ereje a túloldal javára fogja bil­lenteni a harc mérlegét s akkor Isten irgalmazzon a ivionarchLnak és iYiagyarorszag területi integri­tásának! fc. sorok írója, mint akkori fia­tal újdondász máig is még­­fáidalmas büszkeségének tartja, hogy I V1 4 julius Z3-enek a na­­borut éltető mámoros éjszakáján nyíltan hirdette a pesti oktogo­non, hogy erre a háborúra a ma­gyar nemzetnek nincs szü/zsege, mert csak mindent elvesz.tnet és semjmitsem nyerhet, — és a vá­rosligeti oasmo de Parisból" kurjongatva autón odaérkező óreg szerkesztőn, dr. Kun Ando­rok és "újra felvehetem a tártaié kos tiszti uniformisomat! ’ jeligéjű pesti janvecek majan-m elpakol­ták és policájjal fenyegettek. . . Minden ami, baj a világra sza­kadt, Leninnek ás társainak Vil-nciujiiu, aU'gJ' la jwiwwuuuwa' got hány szemére Wilson elnök Amerikájának, holott az, hogy Wilson 14 pontja megszülethetett, i mégis csak annak a legszörnyübb históriai bakklövésnek volt a kö­vetkezménye, hogy a hadüzenet perspektívája tekintetében bor-1 zalmasan rövidlátó, tájékozatlan vagy Vilmos császárrai szemben gyáván gerinctelen bécsi kamaril­­la legfőbb urai és az osztrák és magyar kormány háborút üzent és a hadüzenetet nem fontolt-k, nem gondolták meg elég jól, no­ha az nem babra megy. . . Máig is szememre hányják, hogy háborús bűnösként való fe- Ielössegrevonást követeltem azon r.agyar kormánypolitikusokkal szemben, akik annak tudátaban, hogy Magyarországnak semmi ér­aeke, sőt ellenkezőleg, területi in­­tegritásánaá, amelyet a tíjörnsó­­uok. SeatonrWatsonok világszerte i a "borzalmas magyar nemzeti­ségi elnyomásról" terjesztett rém­­meseikkel veszélyeztettek, halálos kockázata volna a hadüzenet, sam álltak nyíltan a sarkukra Beccsel szemben, sőt mamelukként szol­gálták a bécsi hadparancsot... j A Vyx jegyzék napján, 1919 1 március 20-án követeltem a fele­lős magyar tényezőknek az or-1 szag kétharmada elvesztéséért va­­ó felelösségrevonását, bíróság elé HUt^sát és aki azon a napon látta különösen azoknak elkeseredéséi 1 ás könnyeit, akik megj-rták a harcterek poklát vagy akiknek * íozzátartozói nem ezért a bo*--1 :almas eredményért viselték el a J ’rontok szenvedéseit és a hősi I íalált tudja, hogy a követelés. | amelyet felállítottam a NAP |1 HANGULATA a frontokon szén- * fedett és kedveseit feláldozott • nagyar nép érzése volt. |l És nem illik Amerikát bünbakk iák megtenni, a Páris környéki □ékék akármily nagy mértékben a is tették csúffá Wilson nemzeti * □nrendelkezési pontjait. . . Nem zabadott volna a hadüzenet koc­­cázatával ezt a helyzetet felidéz­­ű, amely a Monarchia és a Szent ’ stváni Magyarország életével1^ átszőtt, nem is szólva a fronton £ des»tt magyar emberek százez- 1 eiről! < (Folytatás a 6-ik oldalon) ] Husvét Istennek az emberek átiti szeretete örökkévalóság - ak ünnepe. A földre k "laté Szi­lát, hogy tanítsa őket egymás agyobb szeretetére, egym ’ ssal aló testvériségre, Káin őrzője gyen testvé.ének Ábelnek, hogv er.yére és békéje legyen neki is. Az akkori judeai uralkodó ost­­ily kivál‘Ságokban duslrkodá atalmasai Róma cselédei voltak 5 kiszolgálták Céz'rt, hogy ő iszont biztosítsa kiváltságaikat a isemmizettek, a szegényrk törne ével szemben. Isten Szent Fia a :egények gyengék jogát ;ött hír­­etni a földre,Isten ezért küldte s szel szemben fogtak össze a Ka­­ifások Cézárral, az imperial's'^ loméval és csatlósaiként buzgól­­edtak. Pillanatnyilag ők győz­ik, Krisztus a keresztfán a leg­­rentebb martiriumot halta ai mberi testvériségért, de hajnal • ► feltámadt, mert a Szeretet, a óság legyőzhetetlen, — pillant­­yi kudarca sohasem végleges! Ezt hirdeti Krisztus feLámadá­­•nak végső értelme, a Szeretet győzhetetlenségét, vé'-ső r'iada­­,t az önérdek megszállottjai fe • tt, az emberiség haladását cly ilág felé, amelyben mind keve- j bb lesz a bűn, mert mind több kenyér és halrdását a béke felé, ért mindinkább olyanná lesz a iboru, hogy egyik fél sem lehet gvőztes”, az atomkorasz' kban ak önmagát pusztíthatja az nberiség, ha a néoek vagy veze­­ik a Cézárok fegyverrel kelnek 'rcra egymás ellen. . . Krisztus vagy Cézár? Hová tt Roma világbirodalmi hátai- í a és a többi Cézárok. Napoleo >k, Hitlerek hatalmi kótvaga? I fuj ta a történelem szele, de a eresztfán a tmgát feláldoz > risztus szeretetigái örökké fog­­ik élni... És végül uralkodni gnak az emberiség felett, meg­­üntetik azt, hogy vannak hatu’­­as gazdag néoek és vannak :iknek semm’jük sincsen és m^g­­üntetik a Lázárok nyomorát, »•érvét is, elhozzák végül Km« | ’us földi orsz gat, a Szeretet Li­­íodalmává fejlesztik az emb ri világot! Három évvel reszelőtt ehelyütt ezt irtuk: ! 1 960 Husvétján hisszük, hogy a népek közti hiú, önző, ragadozó hatalmi versengés mind ink ’ bb meg fog szűnni és az újkori tech­nika és tudomány csodálatos és beláthatatlan jelentőségű találmá­nyai, — amelyekre hogy rájött és iájön az emberiség, szin’én Isten mindenható szándékából van, — az atombombák, raké'ák, továb­bá az atcanerő békés felhasználá­sa, stb. végeredményben olyan óriási mérvű társadalmi és nem­zetközi világátalakulást fognak az eljövendő évtizedek során kifor­málni, amely elvisz az emberek egymás közti igazi tes'vériségéhez és a népek igazi testvériségéhez, — Jézus Krisztus feltámadása, a Megváltás Koronájához." Úgy érezzük, hogy a közben eltelt három év igazolta hitünket, hogy ebbe az irányba halad az emberiség és 1963 Husvétj’nak küszöbén, emik-r XXIII János p'­- p-a 1961 évi “Mater et. Magistra” j nagy szociális encyklikája után most "Béke a földön" című vi­lágtörténelmi jelentőségű béke­! encyklikája útmutatásaira vár a világ és a többi hitfelekezetek fő-CSUSZÓ HÁZAK A kaliforniai Brentwood váro­sában két vadonatúj, 60,800 dol- 1 ár értékben épült ház, egyszerűen lecsúszott a dombról, amelyre épült. Mivel a nagy telekspekulá­ció miatt, minden előzetes geoló­giai vizsgálat nélkül építik a há­zakat, a homokos talaj utánaen­ged és a házak súlyosan megron­gálódnak, vagy összedőlnek. A város lakossága most szerve zetbe tömörült, . amelv keresztül fogja vinni a hatóságoknál, hogy ilyen bizonytalan talajra ne enge- 1 délymcn házéjítésfc papjai is az emberiség, minden remzet és minden ember testvé risége, a krisztusi vil'g'Ham esz­méjében találkoznak, forró alázat­tal hajiunk meg Krisztus Urunk szent áldozata előtt és hi'ten íisszük, hogy az nem volt hiäba­­laló, újból és újból érezzük, hogy ilközeleg az ő vil'gmak dicső é3 édes teljessége, a Megváltás is­teni müvének kiteljesedése!-----------tmo----—-----­CSÖKKENTÉS A MUNKA­­NÉLKÜLISÉGBEN Hivatalos adatók szerint a munkanélküliség márciusban a foglalkoztatottak számához ké­sest 6.1 százalékról 5—6 száza­­ékra csökkent. Számszerűit 400,000-rel keve­­iebb munkanélkülit mutatnak ki Is a mostani szám 4,501,000. Wirtz munkaügyi álVntbkár így nyilatkozott, hogy a csökke­­íés nem jelent többet annál rnint­­ta egy betegnek a láza 102 fok­ól 101-re száll le és továbbra is mindent el kell követni a munka­­íélküi'iséc problémájának alapos eenyhitésére. Elvetették a közmunka programot A kéoviselőház utalványozási □izottsága (aopropriations) úgy átszik, nincs ezen a véleményen, mert április 5-én 22 szóval 18 dien elvetette a korm'ny azon térelmét, hogy 500 millió dollárt □ocsásson rendelkezésre a köz­­nunkanromramm folytatós: ra,ami i lanyhulás elleni kormánytervek se’ük nagyfontosságu pontja. A léli demokraták ezúttal is egvütt­­zavaztak a republikánusokkal. Egyebekben is megrövidítették sz elnök gazdasági segély pro­­'rammját és annak 1.64 billiós .sszegéből 651 millió törö’tek. Kennedy elnök "érthetetlennek ;s szerencsétlennek” mondotta a □izottság határozatát és a kong­­e8«ushoz fordult, hogy módosít­­m » blsotUáf httároaitát, || | A 17 orsz’g delegátusai rész­­j vé'elével Gcnfben ülésező leszi­­jjjljrelési konferencián április 5-én ... c’fogadták azt az inditván. t, hogy Hl j k"zvetilen telefon és telety ~e TM­; (táviró) összeköttetés létesüljön E l a washingtoni és moszkvai krr-má J r.' ok köz’itt, hogv ezáltal szükség íj esetén leggyorsabban meg lehes­­!l|| sen aka 'ályozni valamely vélet­­len esemény folytán felmerülő | || háborús veszedelmet. j|j Ez volt a tavaly március óta j illl "iésező konferencián az elsa ered-1 meny, amiben megegyeztek. — | I ^sarapkin Szovjet dcleg’tus, aki X még egv hónaopal ezelőtt kiilön- I böző feltételekkel tett erre javrs- X latot, most nem fűzött feltétek I a közvetlen telefoni összeköttetés X megteremtéséhez. Az ötlet erede- j iijl tileg a Fehér Házból indult ki, b hogv ezáltal enyhítsék a világban mi uralkodó feszültséget és egy vé­­[llj letlenségből vagy rossz számitás­­•j: ból eredő hirtelen háborút az ll utolsó percekben meg lehessen I előzni. I X Kölcsönös biztonsági ||j szerződés nélkül. jjjj Charles C. Stelle USA délegá-' Ilii tus azonnal helyeselte a Szovjet j.jj javaslatát és indítványozta, hogv ; II] 0.7 USA és a Szovjet küldjenek | X ki delegációt a telefoni összeköt- I te.tés megvalósítása ügyében. |j|i ^ A nyugati delegációk körében lii megállapították, hogy Tsarapkin jáj elállt azon ki' vetf lesétől, hogy a || Kennedy olnök és Kruscsev köz- X t:. közvetlen drátösszeköttetést I e-ry kölcsönös biztonsági szerző- X dés előzZé meg Nyugat cs Kelet Hl között, ami tudvalévőén egyér­­v telmü lett volna a kommunista erőszakuralom alatti keleteuropai országok kormányai végleges elis­merésével, a mostani helyzet ál- i landósitásával. Tsarapkin még márciusi beszédében is ragaszko­dott e fetlételhez, most azonban ;n csupán azt sürgette, hogy a köz­­é vetlen kapcsolatok .már a legköze­­,z- ,-lebbi napokban megvalósuljon.— it- j Köztudomás szerint Kennedy él­ik nők tudvalévőén nem tartja idő­én szerűnek a Szovjet által ismétel­­a- ! ten szorgalmazott szerződést. ty! É3 Mao és Kruscsev , is- találkozója Közben iKruscsev a kommunis­ta Kínával is közeledést szeretne, j . Mao kínai kommunista vezérnek meghívását elutasította, de május- j ra meghívta Maot vagy a kínai kommunista párt valamely dele­­a gációját, hogy az eszmeköri ellen- JV tétek elsimításáról tárgyaljanak. e' | Kruscsev közeledésére az mutat, a” hogy Jugoszláviáról azt irta Mao­­nak, hogy a kommunizmus ottani . \álfajától ő sincs elragadtatva.— kl Ez sokfelé meglepetést kelt, mert a kinai kommunisták mindig éle­­’r sen szembenálltak Jugoszláviával 2‘ és Tito jugoszláviai elnököt a kommunizmus árulójának tartják. Ezzel szemben Kruscsev tudvale- 1S vően eddig feltűnően barátkozott a' Titoval és védelembe vette a ki- 38 nai kommunistákkal szemben. (Mao álláspontja az, hogy Kruscsev nem jó kommunista, mert "elkerülni kívánja a hábo-j . rut" a demokratikus országokkal, 81 holott, nézete szerint, arra szűk-. ;y oég van, hogy a világ- kommu-| g nizmus megvalósuljon. Kruscsev' és Mao között az ellentét Icnyeg­­m ben Stalin és Trotzky ellentétei­­x hez hasonlatos, az utóbbi tudva­­j lévőén világforradalmat vagy uj \ülágkonfliktust akart, mig Stalin ^ i a Szovjet bcilső megerősödését és lassú előrehaladását tartotta az £ akkori idők orosz kommunistái k feladatának. , o- Megfigyelők szer int Kruscsev is szeretne megegyezni Maoval, de nem hajlandó u. n. “policentri­­:k kus megoldásra", amely szerint a a kommunista osztályhercos világ­­g- frontnak két vezetősége volna, t-, egyik Moszkvában, a másik Ki­­'nábaiu I Cuba Kennedy elnök az április 3-i sa'tókonferenciáj'n 9,000-re be­csülte azon Szovjet katonák má­­rnát, akik elhagyták Cubát és ■ 2—1 3,000-re azokat, akik még olt vannak. Nem kivánja bírálni a cubai emigránsok tengeri portyázásait, ruondotta az elnök, de Szovjet megtámadásáról és más akciók­ról azt tartja, hogy ürügyül szol­gálhatnak a Szovjetnek a katonái tovább Cubán tartására és -nem alkalmasak arra, hogy gyengítsék Castrot, ellenben US hajók ellen: igaztalan bosszutámadásokat von­hatnak maguk után. Bár megérti a cubai emigránsok elkeseredését és kész támogatni Cuba szabadsá­gának ügyét, a portya támadáso­kat kétes értékűnek tartja. Dicsé­­rőleg nyilatkozott azokre*! a cubai menekültékről, akik beálltak az LSA hadseregébe. Goldwater szenátor, aki rep. elnökjelöltségre p'lyázik, háborús kockázattal járó erélyesebb ak­ciót sürgetett egyik elő kampány nyilatkozatában. Szerinte nem l ellene a Szovjet beavatkozásától félni. A jelek szerint nem veszi komolyan Kruscsev ismételt fo­gadkozását, hogy nem hagyja cserben a cubai kommunistákat. Rusk De Gaullenál Rusk külügyi államtitkár április 8-án Párisban De Gaulle elnöknél tett látogatást. Átbeszélték az összes aktuális kérdéseket, köztük a laosi helyzet legújabb fejlemé­nyeit, ívmelyek szerint a kommu­nisták megszegték a fegyverszü­netet és noha koaliciós kormány van uralmon kommunista minisz­terekkel, uj harcokat kezdtek az országnak a kommunista frontba való bekapcsolására. Ez nem meg­lepő, a kommunisták mindenhol ezt tették, ahol beférközhettek a kormányba. De Gaulle szívélyesen elbeszél­getett Ruskkal, de semmit sem engedett azon álláspontjából, hogy önálló európai atomhata­lomra van szükség Franciaország Vezetése alatt. Egyik nagy amerikai hirügynök­­ség szerint támpontok vannak ar­ra, hogy egy francia-német külön atomhatalom felépítésére folynak tervek folymatban. Rusk a NATO konferenciájára érkezett Párisban, amelyen a NATO-országok közös atomhad­erejének terve is tárgyalásra ke­rül.---------------ooo---------------­MÁR NASSER IS RAKÉTA­­KÁT TERVEZ A nyugatnémet parlamentben Carlo Schmidt professzor, a szo­ciáldemokraták egyik vezetője jsvaslatot nyújtott be, amelyben ezt kérte, helyezzék büntetőjogi tilalon alá, hogy német tudósok bizonyos idegen hatalmak számá­ra nukleáris és rakéta terveken dolgozzanak. Az indítvány számos német tudósra vonatkozik, akik mint re­pülőgép tervezők és technikusok Nasser egvptotmi diktátornak dol­goznak. Közülük tizen rakéta és atombomba tervekkel is foglal­koznak Nasser számára, aki szeret né a Szentföldet bevonni az arab államok általa kezdeményezett szövetségébe. (Kennedy elnök az egyik leg­utóbbi saitókonferenciáján kije­lentette, hogy korunk egyik leg­nagyobb veszélye, hogy ha az atombombák kérdése nem nyer világrendezést, néhány éven belü5 számos kisebb ország is atom- és rakétahatalommá kiván majd len­ni és e helyzetét háborús fenyege­téssel előnyök kicsikarására hasz­­r áilhatja fel más országokkal Bzemben. Remélhetőleg János pá­pa "Béke a földön” szavakkal kezdődő húsvéti nagy encyklikája t kárdtotl !* fe|l*lk®«nl f«|.

Next

/
Thumbnails
Contents